Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 12. szám

miatt nem szabad a lepketojást sem a kályhában, sem a konyha tűzhelyén elégetni.

Ugyancsak a tavaszi hernyózás alkalmával meg kell gondosan takarítani a fák törzsét is. Az elváladozó kéreg, valamint a törzset boritó moha és zúzmó alatt tenérdek sok apró ellenség tanyázik, a mely mind a gyümölcsfát és annak termését bántja. Takarítsuk tehát le ezt a felesleges kérget és hasonlóképen a mohát és zuzmót is ! És ha azt még ősz folyamán nem tettük, akkor okvetlenül a hernyózás alkalmával el kell távolítani a gyümölcsfák száraz ágait és szára- dozó ághegyeit is. Hasonló gondunk legyen arra is, hogy a tavasz elején, de okvetetlenül még a fák uj fakadása előtt kitakarítsuk a gyümölcsfák törzsének tövét s általában a gyümölcsfák alját is. Össze kell gereblyézni s el kell távolítani innen mind a lehullott lombot és ágtörmeléket. A kert valamely zugába hordhatjuk s a nyáron át ott hagyjuk? Nem! Ezt ne tegyük, mert az semmivel sem volna jobb annál, mintha a lombot előbbi helyén, a fa alatt hagytuk volna meg. Az összegyűjtött régi lombot, almot, legjobb ha kissé megszikkadt, mind tisztára eltüzelni: akkor biztosak lehetünk arról, hogy mindaz, ami benne rossz és vészthozó volt, valóban el is pusztult!

Ámde ne higyjük, hogy a befejezett téli hernyóirtással letettük már mind a gondunkat Az korántsem úgy van ! Hiszen a „kis hernyó- fészkek“ közül, valamint a gyűrűs pille tojás- gyürüi közül is egyik-másik rajt’ maradhatott a fán! Ebből bizony a szép tavasz elején csupa életre való hernyó bújik ki. Ezt tehát csak utólag irthatjuk még pedig akkor, a mikor április havában észre vesszük, hogy a gyümölcsfák egyik-másik ágán a levélzet veszendő félben van és napról-napra kevesbül. Az ilyen hernyós ágrészt legjobb azon melegiben levágni s a hernyókat összetiporni még mielőtt azok szétmásznának és nagyobb kárt tennének.

Ugyancsak ily rövidesen és hamarosan el kell bánni a pókhálós hernyókkal is. Ezek első esztendőben rendszerint csak itt-ott, egyes szétszórt pókhálós fészkekben mutatkoznak; következő tavaszszal számuk már növekedik, mig aztán harmad évre számuk annyira megszapo- rodhatik, hogy e parányi hernyók hálója bevonhat egész gyümölcsfákat. Az ilyen pókhálós gyümölcsfa lombját rövid egy-két nap alatt teljesen elvesztheti, mert a hálóban tanyázó sok apró hernyó tisztára fölfalja azt. Ennek a kis pókhálós hernyónak pedig szintén csak úgy lehetünk urai, ha azt már akkor irtogatjuk. mikor még csak mutatkozó félben van.

Irtogassuk is ám a hernyókat szorgalmasan ! Mert nem az a jó gyümölcskortész, ki sok gyümölcsfáján kevés gyümölcsöt termel, hanem az, ki a kevés, de jól gondozott, és annak rendje és módja szorint ápolt, férgektől megóvott fáján sok és, szép termést tud felmutatni.

És a jól ápolt néhány szilvafa bizonybizony többet ér a magára és férgekre hagyott ötven-hatvan holdas szilvás erdőnél!

Városi és községi ügyek.

* Kossuth Lajos szobrára, melyet városunk főterén, a „Wekerle-tér“-en szándékoznak felállittatni, adakoztak S.-A.-Ujhelyben a márc. 15-iki gyűjtés alkalmával, éspedig 10—10 ftot: Matolai Etele és az Újhelyi dalárda. —

5—5 ftot: Székely Elek, Juhász Jenő, Mattya- sovszky Kálmán, Láczay Elek, Szepesi Arnold dr., Nyomárkay Ödön dr., Vadászi Antal, Be- hyna Miklós, Pilisy László, Bottka István, ifj. Horváth József, Fried Lajos dr., és Frisch Heiman. — 3 ftot: Kovács Endre. — 2—2 ftot: Székely Imre, Spotkovszky Károly, Boór Jenő, Kapu Gyula, Kosinovszky Kálmán, Kulcsár István, Schmidt Lajos, Szokolszky Bertalan, Demeter János, Markovits János, Mészáros István, Ligeti Ignác és Arnótfalvy Tivadar. — 1—1 ftot: Jaskovits Antal, Jurcsó Ágoston, Bock Imre, id. Bajusz József, Szamosi Jenő, Boros Antal, Schröder Aladár, Rieder Ferenc, Tóth László, Klaár Andor, és Bajusz József ifj. — 0 ft 20 krí: Izsépy Miklós. Összesen: 125 ft 20 kr. (250 korona 40 fillér.), mely adakozás a város pénztárába beszolgáltatván, a f. hó 16-tól gyümölcsözően van elhelyezve.

* Hegyközség Sátoralja-Ujhely város polgármestere, meggyőződvén arról, hogy csakis egységes hegyközség alkotása mellett lehet az újonnan telepitett szőlőket biztosan megőrizni, még ez évi januárban összehívta a szőlőbirtokosokat, hogy őket az egységes hegyközség alakítására buzdissa fel. Áz érdekeltek többsége az egységes hegyközség mellett nyilatkozván, oly értelemben határozatak is. Ez ellen egy pár kisebb szőlőbirtokos fellebbezéssel élt. A íelebbezés elutasításával a polgármester határozata II. fokban helyben hagyatván, a polgár- mester f. hó 25-re hivott össze 20 szőlőbirtokost a szabályrendelet megalkotása és a végleges megalakulás céljából. Örömmel közöljük a szőlő- birtokosok jól felfogott érdekében tett polgármesteri intézkedést; mert a mi álláspontunk is az volt és az a jelenben is, hogy csakis egységes hegyközségi szervezet mellett lehet azt a nagy vagyont, melyet az újhelyi uj szőlők tulajdonosai a szőlőhegyekbe fektettek, biztosan megőrizni, aztán meg — hogy a számos apróbb közcélt ne említsük — csakis egységes hegyközségi szervezet biztosítja az állami segedelmeit.

* Régi óhaj. A katonai lakbérszabályozás 1901-re folyamatba tétetvén, a hadügyminis- ter a kipuhatolást S.-A -Ujhelyre is elrendelte. Tisztán a kiküldendő bizottságtól függ, hogy

S.-A.-Ujhely újból osztályozva tiz évre előlépjen. — Bizalommal feltételezzük, hogy polgár- mesterünk ezt a közérdekű kérdést is a tőle megszokgtt lelkiismeretességgel fogja a megoldás útjára terelni.

* Iparkamarai adó. S.-A.-Ujhely város polgármestere az iparkamarai adókivetést közszemlére kitétetvén : az érdekeltek a hivatalos órák alatt megtekinthetik s az ellen a kassai ipar és kereskedelmi kamaránál felszólalással élhetnek.

* Föladó-lajstromok. S.-A.-Ujhely városházánál az 1900. évre szóló földadófelosztási és kivetési lajstromok közszemlére ki vannak téve. A ki netalán felszólalással kíván élni, 15 nap alatt e jogát érvényesítheti és felszólalását a kir. pénzügyigazgatósághoz benyújthatja.

* Állami anyakönyvi statisztika. A sá- toralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900! márc. 17-től 1900. márc. 24-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 20 esetben; d) elhalálozott: 11 egyén.

Vármegyei Hivatalos Rész.

353/723. kb. Zemplén-vármegye közig, bizottságától.

Olvastatott a földmivelésügyi minister Ő nagyméltóságának folyó évi március hó 2-án 4731. szám alatt kelt intézvénye, melyben értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy ! S.-A.-Ujhelyben bizományi szénkéneg raktárt állított fel s annak bizományi kezelésével a Zemplén- vármegyei gazd. egyesületet bízta meg.

Örvendetes tudomásul vétetvén az érdekeltek tájékoztatása céljából a „Zemplén“ hivatalos lapban közhírré tétetni s egyben a földmivelésügyi minister őnagyméltóságához, a hegyaljai bortermelők érdekében tett ezen újabb kegyes intézkedéséért köszönő felirat intéztetni határoztatott.

Kelt Zempléu-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. március hó 8-án tartott ülésében.

Molnár főispán, mint a közig. biz. elnöke.

3709- sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r t. város polgármesterének.

A vendéglőkben, korcsmákban, és egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésére használt üvegpalackok koronabélyeggel hitelesítetten való kötelező használatának a pálinka azaz az égetett szeszes italok kimérésére használt üvegpalackok és üvegpoharakra való kiterjesztése tárgyában f. évi február hó 1-én 84995/VIII. 99. sz. a. kiadott kereskedelemügyi ministeri rendeletet — másolatban, — azonnali közhírré tétel végett kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1900. február 23.

Matolai Etele, alispán.

Másolat

84995, VIII. 99. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister. — Rendelet. A vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésére használt üvegpalackok és üvegpoharak korona bélyeggel hitelesítetten való kötelező használatának a pálinka, azaz az égetett szeszes italok kimérésére használt üvegpalackok és üvegpoharakra való kiterjesztése tárgyában. 1899. évi március hó 15-én 6523 szám alatt kiadott rendeletemben kötelezővé tettem, hogy vendéglőkben, korcsmákban s egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésénél mértékként használt üvegpalackok és üvegpoharak kizárólag korona bélyeggel hitelesítetten használhatók s egyáltalában megállapítottam a hitelesíthető üvegpalackok és üvegpoharak általános kellékeit. Tekintettel a közönség, nemkülönben az állami italmérési jövedék érdekére, szükségesnek találom, hogy a fent jelzett rendelet hatályát a pálinka, azaz az égetett szeszes italok kimérésénél mértékként használt üvegpalackok és üvegpoharakra is kiterjeszszem, minél fogva ezennel elrendelem, hogy 1900. évi julius hó 1-étől kezdődőleg a pálinka, azaz az égetett szeszes italoknak nyílt edényekben, avagy poharakban való kimérése kizárólag korona bélyeggel hitelesített üvegpalackokban és üvegpoharakban eszközöltessék. — Egyebekben fentidézett rendeletem intézkedései nem változnak és ennek büntető határozmányai a jelen rendeletben foglaltak ellen vétőkre is alkalmazást nyernek. Budapest, 1900. február hó 1-én Hegedűs s. k.

4480/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének

A lenti pályázati hirdetmény közhírré tétel végett kiadatik.

Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. 8901/900. sz. A m. kir. és közokt. ministertől.

Zemplén-vármegye közönségének.

A néhai gróf Csáky Antal Vincéné, szü- etett gróf Csáky Petronella által teljesen árva nemes leányok neveltetésére az angol kisasszonyok budapesti nőnevelő intézetében alapított helyek egyikének betöltésére vonatkozólag kibocsátott pályázati hirdetményt a vármegye közönségének közzététel végett kiadom.

Budapesten, 1900. évi február hó 12-én.

A minister helyett: Zsilinszky, államtitkár.

8901/900. sz.

FáulyÁzaot.

A néhai gróf Csáky Antal Vincéné, szül. gróf Csáky Petronella által teljesen árva nemes leányok neveltetésére az angol kisasszonyok budapesti nőnevelí intézetében alapított helyek egyikére pályázat hirdettetik.

I Ezen helyre első sorban, és az elősoro- lás sorrendje szerint jogositvák néhai gróf Czi- ráky János, néhai gróf Andrássy Károly,, gróf Serényi János, továbbá Csáky Émánuel, Ágoston, Rudolf, Tivadar, Kálmán, László, Béla, Zsigmond János és György grófok fianak fi-, vagy leányutódaitól származó, legalább 6 éves, de 10 évnél nem idősebb leánygyermekek.

II. Azon esetre, ha az említett alapítványi helyre a nevezett családok tagjai közül senki sem jelentkeznék, úgy erre Bihar, Szepes, Pozsony, Zemplén, Békés és Sopron megyékben lakó s magyar nemesi családból származó, szintén teljesen árva legalább 6 éves, de 10 évnél nem idősebb leánygyermekek jogositvák; még pedig azon sorrendben, a melyben az illető megyék elősoroltattak.

III. A fennevezett grófi családokból származó fiutódok ezen származásukat, s a jogosított törzsekhez való rokonságuk távolságának fokát, — az említett megyék lakosai közül folyamodók pedig magyar nemességüket s ezen kívül az összes folyamodók életkorukat, teljes árvaságukat, esetleges eddigi előmenetelüket, valamint családi és vagyoni viszonyaikat is kimutatni és igazolni tartoznak.

IV. A felveendő növendék az angol kisasz- szonyok budapesti nőnevelő intézetében, az alapítvány költségén nyolc éven át, de legfeljebb

16-ik életévének betöltéséig teljes ellátásban és neveltetésben fog részesittetni.

V. A folyamodványok a fentiekben felsorolt követelményeket igazoló okmányokkal felszerelve, az alapitó levél értelmében eszközlendő döntésre jogosított vallás és közoktatásügyi magyar királyi ministeriumnál folyó évi július hó 31-éig nyújtandók be.

Budapesten, 1900. évi febr. hó 12.

A vallás és közoktatásügyi magyar királyi ministerium.

63. érd. sz.

Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságától.

Az állami erdőhivatal főnöke előterjeszti 3 példányban az állam által kezelendő és kopár területek után 1900—1901. évekre az érdekelt birtokosok által együttesen fizetendő, s a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. ministerium 40211/131 99. számú rendeletével megállapított átalány kivetési lajstromát a 15217/99. számú rendelet I. fej —98—106. §-aiban foglalt utasítások szerint további eljárás végett — Ézek szerint az érdekelt birtokosok által együttesen fizetendő évi átalány az első 5 éves időszak tartamára 13,485 koronában lett megállapítva, de abból 2568‘7 k. holdnyi véderdő és kopár területre nézve az 1898. XIX. t.-c. 23. §-a alapján az első 5 évre évi 890 korona 70 fillér, a kivetési lajstromban eszközölt leírások szerint egészen elengedtetett, igy az évi járulék 13,094 korona 30 fillére rúg.

A bizottság a bemutatott kivetési lajstromot véglegesen megállapítottnak jelenti ki, s utasítja a vármegye számvevőségét, hogy azokat szám szerint sürgősen megvizsgálja és záradékolja; ez évenként fizetendő összeget a bizottság az egyes erdőbirtokosoknak a megyei hivatalos lap utján tudomására hozva, a járulékoknak az illetékes m. kir. adóhivataloknál leendő pontos befizetésére őket utasítja, megjegyezvén ; hogy a 15217/99 számú m. rendelet 106 § a szerint a követelt kezelési költségek minden év január és július 1-én esedékesek s ez esedékesség napjától számított 45 napon belül kamatmentesen, szentül 5°/» ksssdslmi Ica-