Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-18 / 11. szám

340/900. sz. T. Zemplén-vármcgye alispánjától.

A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének

A nagyobb ipartelepeken és gyárakban készletben tartandó az első segélynyújtáshoz szükséges kötöző és gyógyszerek ügyében múlt évi 135643. szám alatt kelt Belügyministeri in- tézvényt, hivatkozással múlt évi 33725 számú felhívásomra az összes hatósági, községi körorvosokkal leendő közlés végett azzal adom ki, hogy az általuk beadandó jelentéseket minden óv január hó 5-ig hozzám terjessze be.

S -A.-Ujhely, 1900. február 20.

Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

M. kir. belügyminister 135463/VI— a szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. — A nagyobb ipartelepeken és gyárakban készletben tartandó, az első segély nyujthatásához szükséges kötöző- és gyógyszerek ügyében a kereskedelemügyi m. kir. minister ur folyó évi 76271 sz. a. kelt s a kir. kerületi iparfeíügye- lőkhöz intézett rendeletét a törvényhatóságoknak is megküldötte. — Ennek folytán felhívom a törvényhatóságot, hogy az említett rendeletet az összes hatósági, községi- és körorvosokkal közölvén, azokat utasítsa, hogy az ipartelepek és gyárak rendszeres vizsgálata alkalmával különös figyelmet fordítsanak arra nézve, hogy az említett rendeletben előírtak pontosan betartatnak-e jelesül, hogy az előirt kötöző- és gyógyszerek kellő menynyiségben s kellőleg gondozva készletben tartatnak-e s hogy az azokkal való bánásra, az illető ipar vagy gyártelep egyik vagy másik alkalmazottja-kellőleg ki van-e oktatva. — Végül figyelmeztesse nevezett orvosokat, hogy a jelzett vizgálataik alkalmával szerzett tapasztalataikról tüzetes jelentéseket tegyenek, melyek az év zártával a törvényhatóság által összegyűjtve együttesen hozzám lesznek feltorjosztendők. — Budapesten, 1899. évi december hó 3l-én. A minister meghagyásából: Chyzer Kornél s. k. ministeri tanácsos.

Zemplénv ármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. február hó 27-én tartott közgyűléséből.

12/680/24611. Olvastatott a vármegye thatósági bizottságának múlt évi deczember hó 20-án tartott üléséből 680/24611 szám alatt hozott ha tározata a „Gazdák biztosító szövetkezete“ című részvénytársaságtól eg/ 1000 koronás rész vény megvétele céljából kivetendő 0 l°/o es pótadó megszavazása tárgyában

A vármegye közönsége Bernáth Aladár, Katinszky Géza, gróf Mai ath József, Malonyay Ferenc Pfeiffer Gyula, dr. Schön Vilmos, Spil lenberg József, Szentiványi László, Csóka József dr., Fdzesséry György Füzesséry Ödön, Füzesséry Tamás, Kossuth Elek, dr. Kossuth Janos, Lehoczky Endre Matola- Etele, Schmidt Lijos. Staut József, Szladek Károly, Thuránszky Lász ó, Várlaki Sándor, Dókus László, Dongó Gy. Géza, Évva Ödön és if>. Meczner Gyula tIgenc és Szerdahelyi Vince, »Nem* szavazatával az 1900 évre kiv telesen és az 1883. évi XV. t -c. 9. $. második bekezdésében felsorolt földadó, házadó keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállala ok és egyletek adója, bányadó, tökekamat adó és járadékadó után kivetendő OT°/o-es vármegyei pótadót vett ki.

Ezen közérdekű határozat, a .Zemplén* hivatalos lap útján 30 napig meghirdettetik.

A járások főszolgabirái és S.-A-Ujhely rend. tan. város polgármestere útasittatnak, hogy a meghirdetést igazoló községi bizonylatokat, a netelán beadó t fellebbezésekkel vagy nemleges jelentésekkel 35 nap alatt a vármegye alispánjához tér jeszszék be, — a vármegye alispánja viszont uta- sittatik, hogy a beérkező bizonylatokat átvizsgálva jelen határozatát, a jelenleg kivetve levő pótadók mennyiségének és minőségének bejelentése mellett a netaláni fellebbezésekkel, vagy nemleges jelentésével együtt, jóváhagyás végett a belügyi m. kir minist r ő mnsgához terjessze lel, s a határozatot jóváhagyás után a megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. t. c alapján igénybe vehető pótadó kivetése, behajtása és kezelése tárgyában — a 169/6454 sz. a. alkotott vármegyei szabályrendekt alapján hajtsa végre s végül a pó'.adó befolyása után a fenemlitett egy db. részvényjegyet, figyelemmel a 394/24611 kgy. számú határozatra, a »Gazdák biztositó szövetkezeté*-tői megvásárolva a vármegye pénztárába helyezze cl.

Kmf\

Jegyzetté :

Bernáth Aladár,

IV. aljegyző.

63. érd. sz.

Zemplén-vármcgye közig. crd. bizottságától.

Az állami erdőhivatal főnöke előterjeszti 3 példányban az állam által kezelendő és

kopár területek után 1900—1904. évekre az érdekelt birtokosok által együttesen fizetendő, s a nagyméltóságu földmivelésügjú m. kir. minis- terium 40211/131 99. számú rendeletével megállapított átalány kivetési lajstromát a 15217/99. számú rendelet I. fej --98—106. §-aiban foglalt utasítások szerint további eljárás végett — Ezek szerint az érdekelt birtokosok által együttesen fizetendő évi átalány az első 5 éves időszak tartamára 13,485 koronában lett megállapítva, de abból 2568‘7 k. holdnyi véderdő és kopár területre nézve az 1898. XIX. t.-c. 23. §-a alapján az első 5 évre évi 390 korona 70 fillér, a kivetési lajstromban eszközölt leírások szerint egészen elengedtetett, igy az évi járulék 13,094 korona 30 fillére rúg.

A bizottság a bemutatott kivetési lajstromot véglegesen megállapítottnak jelenti ki, s utasítja a vármegye számvevőségét, hogy azokat szám szerint sürgősen megvizsgálja és záradékolja ; ez évenként fizetendő összeget a bizottság az egyes erdőbirtokosoknak a megyei hivatalos lap utján tudomására hozva, a járulékoknak az illetékes m. kir. adóhivataloknál leendő pontos befizetésére őket utasítja, megjegyezvén ; hogy a 15217/99 számú m. rendelet 106 § a szerint a követelt kezelési költségek minden év január és július 1-én esedékesek s ez esedékesség napjától számított 45 napon belül kamatmentesen, ezentúl 5°/o késedelmi kamatokkal szedendők, illetőleg hajtandók. Jelen fél évi részelet kivételesen f. évi ápril hó 15-ig fizetendő be.

Ezen határozat 1. példánya a kivetési lajst- lom 1. példányával a földmivelésügyi ministeri szimvevőség erdészeti csoportjának, 1. példánya a kivetési lajtrom megfelelő kivonatával az illető m. kir. adóhivatalnak kiadatni rendeltetik, inig a lajstrom 1. példánya a bizottság irattarában őrzendő meg. A határozat a kmtési tételek közlésével egyidejűleg a megyei hivatalos lapban is közzé teendő.

Kelt Zemplén-vármcgye közig, érd : bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi február hó 21-én tartott ülésében.

Meczner Gyula, közig. érd. biz. elnök,

(4 Folytatás)

IV. Varannói m. kir. jár. erdőgondnokság. Agyagosi volt úrbéresek 30 kor. 22 fill. — agyagosi g. k lelkész 1 k. 52 f. — agyagosi g. k. kántor 0 k. 58 f., — majoróczkai v. urb. 4 k. 34 f., — szécs-polyánkai v. urb. 55 k. 48 f.,

— bánszkai g. k. egyház 8 k. 66 f., — csáklvói v. urb. 3 k. 65 f., — csicsókái v urb. 2 k. 63 f., — csicsókái g. k. lelkész 0 k. 91 f., — fekete pataki v. urb. 7 k. 34 f., — jeszenóczi v. urb. 6 k. 84 f., — juszkó-volyai v. urb. 17 k. 36 f., — kis-domásai v. urb. 7 k. 60 f., — kladzáni v. urb. 14 k. 67 f., — komaróczi v. urb. 6 k. 57 f., — kvakóczi v. urb. 113 k. 82 f., — matyasóczi v. urb. 7 k. 30 f., — mernyiki v. urb. 23 k; 72 f., — mernyiki ág. ev. lelkész és tanító 2 k. 61 f., — mihalkói v. urb. 16 k. 23 f., — mogyoróskai v. urb. 18 k. 36 f., — mogyoróskai r k. lelkész 4 k. 80 f., — n.-dob- rai v. urb. 76 k. 06 f., — n -dobr'ai r k. lelkész 2 k 13 f., — orosz-kázméri v. urb. 9 k. 58 f.,

— petkóczi v. urb. 13 k. 68 f., — rudlyói v. urb. 15 k. 96 f., rudlyói g. k. lelkész 2 k. 74 f., — rudlyói g. k. tanító 0 k. 91 f., — stefa- nóczi v. urb. 7 k. 14 f., — szacsuri v. urb. 22 k. 50 f., — tapoly-ízsépi v. urb. 18 k. 76 f., — tavárnái v. urb. 13 k. 38 f., — tót-jesztrebi v. urb. 8 k. 63 f., — tót-krajnai v. urb. 16 k. 48

f. , —- trepeczi v. urb. 2 k. 77 f., — trepeczi v. urb. 3 k. 04 f., — Varannó község 4 k. 56 f.,

— vehéczi v. urb. 19 k. 03 f., — vehéczi r. k. lelkész 13 k. 53 f., — zamutói v. urb. 65 k. 66 f., — sókuti r. k. lelkész 3 k. 19 f., — zsa- lobinai v. urb. 24 k. 08 f., — a.-olsvai v. urb. 29 k. 12 f., — z.-turáni r. k. lelkész 3 k. 16 f., —- a.-sitnyiczei v. urb. 17 k. 18 f, — a.-sit- nyiczei v. urb. 7 k. 60 f., — a.-vladicsai v. urb. 9 k. 58 f., — bodzási v urb. 18 k. 98 f, — boksái v. urb. 7 k. 30 f., — brusnyiczai v. urb. 13 k. 22 f., — detriki v. urb. 17 k. 18 f., — mátyásócz g. k. lelkész 4 k. 80 f., — detriki

g. k. lelkész 1 k. 14 f., — f -olsvai Benkő-féle v. urb. 9 k. 58 f., — f.-olsvai Grusinszki-féle v. urb. 11 k 20 f„ — f.-olsvai g. k. lelkész 6 k. 84 f., — f.-sitnyiczei v. urb. 11 k. 43 f., — jankóczi r. fi lelkész 1 k. 73 f., — f.-vladicsai v. urb. 2 k. 17 f., — sáros-dricsnai g k. lelkész 4 k. 65 f., — giglóczi v. urb. 11 k. 67 f., — giróczi v. urb. 3 k. 42 f., — giróczi g. k. tanító 0 k. 70 f., — gyapalóczi v. urb. 21 k 55 f., — havaji v. urb. 17 k. 75 f., — holcsikóczi v. urb. 10 fi. 37 f., — hom.-olykai v. urb. 13 k. 97 f., — szalóki v. urb. 7 k. 98 f., — jaku- sóczi v. urb. 5 k. 81 f., — bruzsnyiczai g. k. lelkész 2 k. 28 f.

(Vége kör.)

3080/1900. sz. T. Zemplén-vármegyc alispánjátólA 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely polgármesterének.

Az alábbi ministeri intézvényt s az ezt kisérő hason számú intézvényt további szabályszerű eljárás céljából, másolatban kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1900 február 22.

Alispán h.:

Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

(2. folytatás és vége)

3. Az 1881. XIY. törvénycikk 15. és 18. fainak ilyetén alkalmazása magával hozza, hogy „árverésről visszamaradt tárgyak“, tekintve, hogy ilyenek visszamaradása a törvény helyes alkalmazása következtében a jövőben kizártnak tekinthető, többé már elő nem fordulhatnak, minél fogva az említett szövegű hirdetményeknek, feliratoknak stb. alkalmazása a valóságnak többé nem felel meg. Azok, a kik cégtábláikon, kirakataikban stb. „Zálogházi árverésről visszamaradt tárgyak“ felírást alkalmaznak az 1884. XVII. törvénycikk 58. §-a szerint minő- sü ő kihágást követnek el s ennek megfelelően büntetendők. 4. Miként a hatóság előtt tudva levő, hivatali elődöm által 1889. évi november hó 14-én 54878. szám alatt a magán zálogüzlet tulajdonosok visszaéléseinek meggátlása ügyében kiadott rendelet 1., a., pontja szerint a zálogüzlet tulajdonosok az árveréseken magukhoz váltott zálogokat csak megfelelő igazolvány alapján vannak fogositva árusitani, a mely iparigazolvány azonban csakis általánosságban „ékszerkereskedésre'1, vagy „ruhakereskedésre“ vo- natkozhatik, ellenben oly iparigazolványok kiszolgáltatása, mely azt tüntetné fel, mintha az illető ékszerek, ruhanemüek stb. zálogházból kerülnének ki, tilos, mert azok esetleges kifüggesztése a közönséget azon tévedésbe ejthetné, mintha ott csakis zálogból kiváltott s egy jóval értékükön alóli árban volnának áruk kaphatók, nemkülönben azon helytelen következtetésre vezetnének, mintha az iparhatóság az ipartörvény 51. §-ában szabályozott árusítás eszközlésére adott volna engedélyt. Ebből természetszerűleg következik, hogy az árusitás módjának is egyeznie kell az iparjogosultsággal. Vagyis utalással egyszersmind arra, hogy e leiratom 1-ső pontja értelmében ezentúl a kézi zálogüzlet más üzlettel egy ugyanazon helyiségben nem lesz gyakorolható, felhívom a hatóság figyelmét arra, hogy ez üzleti feliratoknak, hirdetményeknek stb. csak oly tárgyakra szabad utalást tartalmazniok, a mily tárgyak árusítására az iparigazolvány szól. Ennek folytán minden olyan üzleti felirat, hirdetmény stb., mely az illető tárgynak zálogházból való kikerülésére vonatkozik, az ipartörvény 51. §-a szerint minősülő gyors és tömeges eladásra ingerlő módon való árusításnak tekintendő s az, a ki ily címen hirdeti áruit, magát az idézett §. rendelkezéseinek alá veti. Végre 5., megjegyzem, hogy némely zálogüzlet tulajdonos azon eljárása, hogy csekély értékű, főként ékszertárgyakat önmaguk zálogosítanak el, s aránytalan kölcsönösszeg följegyzésével a zálogjegy vevőjét tévedésbe ejtik és megkárosítják, bűnvádi utón, mint csalás (1878. V. t.-c. 379. §-a) üldözhető. Ezek után felhívom a hatóságot, hogy az előadottakról úgy az illetékes iparhatóságokat, mint ezek utján a zálogüzlet tulajdonosokat megfelelő módon tájékoztassa, egyben pedig intézkedjék, hogy a zálogházi árverés alkalmával jelen leiratom második pontjának rendelkezései, úgy az 1881. XIV. törvénycikk 17. §-a értelmében azon résztvevő közjegyző, illetve iparhatósági kiküldött, mint az illető zálogüzlet tulajdonos részéről kellő figyelemben részesittessenek. Budapest, 1900. évi január hó 19-én. Hegedűs s. k.

Kereskedelemügyi m. kir. minister 44745. VIII. 899. szám. Rendelet az összes II. fokú iparhatóságokhoz a kézi zálogok kiváltása, vagy a lejárt kölcsönök meghosszabbítása alkalmával nyugtató kiszolgáltatása iránt. Panaszok merültek lel arra nézve, hogy egyes zálogüzlet tulajdonosok a zálogtárgy kiváltása alkalmával magasabb kamatot szednek, mint a mekkorára az 1881. XIV. törvénycikk 11. §-a értelmében jogosítva vannak. Ezen törvénytelen eljárás bizonyítását azonban megnehezíti, sőt sok esetben lehetetlenné teszi azon körülmény, hogy az elzálogosító fél a zálogtárgy kiváltása, vagy a lejárt kölcsön meghosszabbítása alkalmával nem kap elismervényt a teljesített fizetésekről, a mely elismervénynyel kétségtelenül igazolhatná, hogy a lejárt kölcsön meghosz- szabbitása, vagy a zálogtárgy kiváltása alkalmával a zálogüzlet tulajdonosának minő címen, minő dijakat fizetett. Hogy tehát egyfelől a közönséget a megengedettnél magasabb, vagy meg nem engedett címen szedett dijak fizetésétől megóvjam, viszont azonban másfelől kizárjam azt is, hogy a közönségnek a zálog köl- csöndijak magasságával tisztában nem lévő része által emelhető panaszok alapján a záiogKiadta:

Dókus Gyula, föjogyző.