Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-11 / 10. szám
erkölcsét, szokását, hajlamát kell jobb irányba terelni; egy jobb nézetet, véleményt és divatot kell uralkodóvá tenni, hogy közmunkánk, művelődésünk és közgazdaságunk fejlődését öntudatosan segítsük, — tehetségünkben legyünk önérzetesek s a helyett, hogy hiúk lennénk mások majmolásában, inkább az ég áldására: földünk terményére és saját kezünk munkájára legyünk büszkék. Tartsuk dicsőségnek az önállóságot a hazai ipar pártolását.* Ha ezt a divatot meghonosítjuk, ezt az állandó divatot: akkor az a sok, sok millió pénzünk nem fog idegen földre menni. Ez a divat lesz a vámsorompó, mely nem az ország határán, nem is a házunk küszöbén, hanem a szivünkben lesz felállítva s a vérünkkel lesz nemzeti színre festve. Csak ez a vámsorompó fogja megmenteni a közgazdaságot s fogja fejleszteni a magyar ipart s vele (gyütt a magyar művelődést. Ám nem lehet ezt a vámsorompót egy nap, egy hét alatt, sem egy év alatt felállítani. Nemzedéket kell nevelni. A nevelők, a nevelő- intézetek, az anyák, a tanítók, az elöljárók, de legesleginkább az asszonyok nagy műve lesz az, ha az értelem, érzék és az ízlés jobb irányt vesz. Nagy reményünk van, hogy ezt a felhívó levelünket különösen az anyák és a tanítók figyelemmel fogják olvasni s egy kissé gondolkoznak rajta. — Ti vagytok, magyar anyák és iskolatanitók, a nemzet szívverése ! A ti forró lelketekből kerül ki az ember, mint kohóból a tiszta erős vas ! Nektek van a legtöbb kötelességetek, de nektek van a legnagyobb dicsőségetek. Kedves honfitársaink! A magyar ipar pártolásáról van szó, hogy ne szegényedjünk el egészen a koldusbotig, sőt inkább jobb módra és önállóságra tegyünk szert. Az ország keleti részén, Kolozsvárt, nagy erővel megindult a mozgalom s utána az ország nyugati felében másodiknak Zalavármegyénkben alakítottak bizottságot az eszme terjesztésére Hitünk s reményünk van, hogy átterjed az eszme a dicső múltú Zemplén vármegyére is, mint átlebben a fris levegő odább, odább s ma a rónák nádasát lengeti, holnap a bércek fenyvesét suhogtatja, s bejárja az egész országot. Gyertek kedves atyánkfiái, felebarátaink, ifjak és öregek, nem- és korkülömbség nélkül, vallás, nemzetiség és politikai pártkülönbség nélkül — gyertek a legcsekélyebb áldozattal : egy fillérrel is, de erős hittel, jóindulattal, szegődjetek a mozgalomhoz, erősítsétek a mi szavunkat és segítsétek diadalra a mi becsületes jó szándékunkat, közös boldogságunkat, édes hazánk javára . . . Mert ha boldog az ország, olyan az, mint az Istennek igazságos napja: visszasugározza ránk a boldogságot. Vármegyei ügyek. 8 %-es fizetésjavitás. Márc. 14-én rendkívüli Közgyűlést tart a nemes vármegye. Fel• Tudják, hogy József főherceg évtizedeken át megelégszik avval a csizmával, melyet komája varr, az alcsuthi csizmadia — és nem kell neki más felsőruha, mint a melyet varr évtizedek óta számára a íelcsuthi zsidó szabó 1 Mindenki sajnálja a Jameson-féle betörést, mi sok bajt okozott; de mindig sajnáltam Jameson dr.-t, ki egy tévedés útjára vezettetett. Ő igazán hitte, hogy nők és gyermekek élete van veszedelemben Johannisburg területén és hogy nincs a ki megvédje őket ott. Sokan azt hiszik, hogy Krűger maga szándékosan ejtette tévedésbe Jameson-t. De akárhogy volt is a dolog, az a betörés a háborút elő nem idézte; a búrok már sokkal előbb készülődtek és ezt most csak ürügynek használták fel. Nagyon sajnálom Kronje tábornokot s embereit, de mi jól fogunk velük bánni. Kronje nagyon kegyetlen volt, de mi roszat roszszal nem viszonozunk. Lord Roberts ajánlatot tett neki, hogy engedje a nőknek s gyermekeknek a tábort elhagyni, ő szabad utat enged nekik csapatjai közt; de Kronje röviden visszautasitá ezt az ajánlatot. Csak vége lenne már ennek a háborúnak, de hogy hamarosan: alig hiszem. Ide mellékelek még egy búr-költeményt. Kérem : fordittassa le zengzetes szép magyar nyelvükre, melyet én is értek*), gyermekeim beszélik is és ösmertesse meg a nemes magyarokkal elfogulatlanul a brit és a búr érzelmeket. Ha teszi, talán a magyarok, a kiket mi a „kelet ángoljai“-nak szeretünk nevezni, megajándékoznak bennünket nagyrabecsült rokonérzésükkel. A költemény itt következik : * A jeles írónő Kisfaludy K. müveit fordította és most írja dióhéjban »Magyarorskájf Történeté"-t. Szeri. adata: a 15,474 korona állami pótjavadalmazás felosztása a tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet közt törzsfizetéseik arányában, a mi egyénenkint 8°/o-nyi, , azaz nyolc százaléknyi fizetésjavitással jár. Éspedig a központ kapna 111,489 K. törzsfizetés után 8919 K. 12 f.-t, a járások pedig nyernének 77,966 K. törzsfizetés alapján : 6237 K. 28 f.-t. A Közgyűlés hozandó határozatának jogerőre emelkedése után a többletek — természetesen a nyugdij-illetékek levonása után — ki fognak fizettetni a t. vármegye házi pénztárából. Az esküdtszékhez Fornszek Béla, a s. -a.-ujhelyi kir törv. ,sz. mint esküdt bíróság elnöke, a következő Értesítés-1 küldötte a f. évi márc 2-iki kelettel: Az 1887. évi XXXIII. t. -c. 7. §-ának 9-ik bekezdése azoknak az esküdteknek, kik az év folyamán valamely ülésszakban szolgálatot teljesítettek, azt a kedvezményt biztositja, hogy az esküdtszéki szolgálat alól a folyó és következő évre kívánságukra felmentendők. Erről azzal értesítem, hogy a mennyiben ezt a kedvezményt igénybe venni kívánja, szíveskedjék azt 8 nap alatt szóval vagy írásban tudomásomra hozni. A fegyelmi választmány kiegészíttetvén : néh. Dókus József helyére Mailáth József grófot, a ki eddig póttag volt, választották be rendes taggá, — a megüresedett póttagságot pedig Meczner Bélával töltötték be. A gyámügyi felebbiviteli kiküldöttség szervezetében a Dókus József elhunytéval megüresedett hely Nagy Barna közig, bizottsági taggal töltetett be. Az italmérési illetékek kirovása ellen beadott felszólalások elbírálására hivatott küldöttség elnökéül Meczner Béla, alelnökéül pedig id. Meczner Gyula kb. tagok választattak meg. Szénkéneg raktár. Az Ujhelyben létesített és a vármegyei gazd. egyesület felelős kezelésére bízott szénkéneg-raktárért köszönő feliratot intézett Darányi Ignác dr. földmiv.-ügyi kir. ministerhez a közig, bizottság. A t. vármegye árvaszéke elintézett a f. évi febr. 1-től 28-áig 2712 ügydarabot; hátralékban maradt: 250 db. Az ínségesek 29,000 koronájából 1000 koronát a homonnai járás számára utalt ki a köz- igazgatási bizottság, és pedig oly célból, hogy a homonna—göröginye—lukasóczi útvonalon járhatatlan „Plana“ útszakasz a göröginye—olykai völgy közsegedelemre szorult szegény lakosságának közmunkaerejével s már a tavasz kezdetén járhatóvá tétessék. Az állami közutak vármegyénk területén általában jól teleltek ki, a közlekedés útjába akadályok sehol sem gördültek. (Hát a törv. hat. közutak? — Szerk.) Jegyzői képesítés. A f. hó 7-én és folytatva márc. 8-án az alispán elnöklete mellett megtartott jegyzői vizsgálat alkalmával négy .A. "toiAr fcgclty fcliá-ssza,. 1899-1900. I. B. F. Schuman.* — Angolból. — És megástuk sírját ennek a bús évnek . . . Nyomasztó bú-kinnal elmúlt örömtelen, De nem nyomtalanul. Feledés, mig ráhull Fátylad, emberöltők semmiségbe térnek, Mert nyomort, szenvedést éltünk át sok ezren . . . Áldó imánk száll fel Hozzád Isten-Urunk: Vógezésed volt ez: mi benne megnyugszunk. Kifürkészhetetlen járós utaidon Most és mindenkoron tétován megállunk . . . Mert őrös várunk vagy : Bizalmunk benned nagy S porig megalázva fejünket! tulajdon Bűnünk fölött ^szánom“ gondolat, tett nálunk. Hatalomnak telje, küldj »ególyt, mely ránk hat; Szenvedéseinkben hallgasd meg imánkat. Jó örök forrásai Ki megtört szivébe Alázattal közéig bánatával Hozzád Nem fordulsz el attól; És kegysugárodtól Fölmelegszik, a kit az csak meg is éré . . , Örök igazság to 1 ki igazságot ád : Trónod zsámolyánál leborulunk sírva: Ellened vótkezónk, lelkünk harcát víjja. Könyörülj meg rajtunk, szánakozz népeden, Ki vétkét bevallja, mit csak ellened tett. Szüntesd meg e véres Harcot, melyet érez Fájdalmasan minden mindig és szüntelen, Mig békességed be nem járja a földet . . . És küldd reánk, oh küldd mielőbb a napot, Hol a könyű és gyász örömre változott! _________ Kapás L. Aurél. * Scbuman a colesburgi csatában eiett ángol fogságba. Sztrk. segédjegyző ült a vizsgáló bizottság előtt. A négy jelölt közül három, névszerint: Kun Artur, Schreiber Félix és Tóth Dezső segédjegyzők, Írásbeli dolgozataik és szóbeli feleleteik alapján, a községjegyzői önálló szolgálatra képesittettek. Helyszíni vizsgálatok. Az 1889. XXVIII. t.-c. 11. §-a, illetve az 1890. I. t.-c. 20 §-ának 3. pontja alapján kimondotta a pénzügyi kir. minister, hogy a kataszteri nyilvántartó biztosoknak helyszíni vizsgálata az adók elkönyvelése körül a községeknél csakis annak ellenőrzésére terjedhet ki, hogy az adófizetőktől bevett pénzek arányosan (t. i. adótartozásaik arányában) szedettek-é be s könyveltettek el. A helyhatósági adók kezelése körül teljesítendő behatóbb vizsgálat — mint a minő előzetes vizsgálat kívántatik pl. az anyagi felelősség kimondásához is — nem a kir. pénzügyi kiküldöttek, hanem a járások főszolgabiráinak hatósági ügykörébe és feladataik sorába tartozik. A közadók befolyása febr. hónapban kedvező volt, úgyszintén apadás mutatkozott a hátralékban is. Befolyt: 227,221 K. 87 f. (most több, mint a múlt évi februárban: 47,156 K. 31 f.-el) kint maradt: 812,737 K. 75 f. (most alacsonyabb a hátralék állása : 36,684 K. és 88 f.-el.) A törvényhatósági útadók febr. havi befizetésében kedvezőtlen volt az eredmény. Befolyt tőkében: 5235 K. 93 f. késed, kamatban: 33 K. 63 f. Visszaesés a múlt évi febr. 28-iki állapothoz mérve: 3881 K. 40 f. A hátralékból 3452 K. 24 f. a közvetetten fizetőknél, 13,134 K. 88 f. pedig „útátkelési hozzájárulások“ ciinén egyes községeknél maradt befizetetlenül. Ha a most nevezett hátralékok még e hó folyamán be nem fizettetnének: feljogosittatott az alispán, hogy ápr. hó első napjaiban a behajtást központi kiküldöttekkel foganatosíttassa, mégpedig a mulasztó közegek költségeire. Közegészség. S.-A.-Ujhelyben az elmúlt hó folyamán a tífusz szórványosan jelentkezett. A s.-pataki Bodrog hídja újjáépítésének régen vajúdó ügyében döntött a m. kir. közig, bíróság s pedig akként, hogy a hid újjáépítése dolgában eddig hozotthatározatokat megsemmisítette. A szürnyegi Bodrog hídja helyre állíttatván, f. hó 9-én a közforgalomnak átadatott. Rablétszám. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék börtönében volt a f. évi februáriusi rab- létszám : 309, ebben elitéit: 293. Állami elemi uj iskola. Szerencs városnak áll. e. iskola létesítése érdekében tett ajánlatát a minister elfogadta. így tehát az építkezést már e tavaszszal elkezdik, hogy az uj iskolát még a f. évi szeptemberben megnyithassák. Fazekas-ipar felkarolása. A kereskedelemügyi kir. minister értesitette vármegyénk főispánját, hogy S.-Patakon a fazekas-ipart tanulók részére szakrajztanfolyamot hajlandó rendeztetni, ha Sárospatak nagyközség közönsége közgyűlésen hozott s jogerőre emelkedett határozattal kötelezi magát a tanfolyam céljára alkalmas helyiséget a vasárnapi napokon rendelkezésére bocsátani és ha annak esetleg szükséges fűtéséről, meg világításáról is gondoskodik. A rajztanár tiszteletdijáról, a helyiség tisztításáról, valamint taneszközökről is a minister fog gondoskodni. A gyártáshoz szükséges nyersanyagok nagyban való megrendelhetése céljából pedig, ha a fazekasok egyesült erővel egy közös nyersanyag-raktárt létesítenének, — hajlandó nyersanyagoknak nagyban leendő beszerzése céljából forgó tőke gyanánt 2000 korona és az elemi erővel hajtott közös máz-őrlők felállitha- tása céljából 1000 korona és igy összesen 3000 k. állami segedelmet nyújtani az e célból egye sülendő szakiparosoknak. — Főispánunk az érdekeltekkel és S.-Patak város közönségével a minis- téri leiratot, mely méltán kelthet ott hazafias örömet, már közölte. A fősoroz Is véget ért a Bodrogközön. Az 1083 felhívott hadkötelesek közül előállott 669, katonasorba bevált 145 egyén, vagyis a megjelenteknek 22°/0-je. Vásári hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. minister megengedte, hogy az Ung-vármegye területéhez tartozó Szobráncz községben és az 1900 évben kivételesen a szeptember 12 iki országosvásár ugyan e hó 19-én, a november 14-iki vásár e hó 13-án, az 1901. évi január 2-iki vásár pedig 1900. évi december 31-én tartassák meg.