Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

erkölcsét, szokását, hajlamát kell jobb irányba terelni; egy jobb nézetet, véleményt és diva­tot kell uralkodóvá tenni, hogy közmunkánk, művelődésünk és közgazdaságunk fejlődését ön­tudatosan segítsük, — tehetségünkben legyünk önérzetesek s a helyett, hogy hiúk lennénk má­sok majmolásában, inkább az ég áldására: föl­dünk terményére és saját kezünk munkájára legyünk büszkék. Tartsuk dicsőségnek az ön­állóságot a hazai ipar pártolását.* Ha ezt a divatot meghonosítjuk, ezt az állandó divatot: akkor az a sok, sok millió pén­zünk nem fog idegen földre menni. Ez a divat lesz a vámsorompó, mely nem az ország határán, nem is a házunk küszöbén, hanem a szivünkben lesz felállítva s a vérünk­kel lesz nemzeti színre festve. Csak ez a vám­sorompó fogja megmenteni a közgazdaságot s fogja fejleszteni a magyar ipart s vele (gyütt a magyar művelődést. Ám nem lehet ezt a vámsorompót egy nap, egy hét alatt, sem egy év alatt felállítani. Nemzedéket kell nevelni. A nevelők, a nevelő- intézetek, az anyák, a tanítók, az elöljárók, de legesleginkább az asszonyok nagy műve lesz az, ha az értelem, érzék és az ízlés jobb irányt vesz. Nagy reményünk van, hogy ezt a felhívó levelünket különösen az anyák és a tanítók fi­gyelemmel fogják olvasni s egy kissé gondol­koznak rajta. — Ti vagytok, magyar anyák és iskolatanitók, a nemzet szívverése ! A ti forró lelketekből kerül ki az ember, mint kohóból a tiszta erős vas ! Nektek van a legtöbb kötelességetek, de nektek van a legnagyobb dicsőségetek. Kedves honfitársaink! A magyar ipar pártolásáról van szó, hogy ne szegényedjünk el egészen a koldusbotig, sőt inkább jobb módra és önállóságra tegyünk szert. Az ország keleti részén, Kolozsvárt, nagy erővel megindult a mozgalom s utána az ország nyugati felében másodiknak Zalavármegyénkben alakítottak bizottságot az eszme terjesztésére Hitünk s reményünk van, hogy átterjed az eszme a dicső múltú Zemplén vármegyére is, mint átlebben a fris levegő odább, odább s ma a rónák nádasát lengeti, holnap a bércek feny­vesét suhogtatja, s bejárja az egész országot. Gyertek kedves atyánkfiái, felebarátaink, ifjak és öregek, nem- és korkülömbség nélkül, vallás, nemzetiség és politikai pártkülönbség nélkül — gyertek a legcsekélyebb áldozattal : egy fillérrel is, de erős hittel, jóindulattal, szegőd­jetek a mozgalomhoz, erősítsétek a mi szavun­kat és segítsétek diadalra a mi becsületes jó szándékunkat, közös boldogságunkat, édes ha­zánk javára . . . Mert ha boldog az ország, olyan az, mint az Istennek igazságos napja: visszasugározza ránk a boldogságot. Vármegyei ügyek. 8 %-es fizetésjavitás. Márc. 14-én rend­kívüli Közgyűlést tart a nemes vármegye. Fel­• Tudják, hogy József főherceg évtizedeken át megelég­szik avval a csizmával, melyet komája varr, az alcsuthi csizmadia — és nem kell neki más felsőruha, mint a melyet varr évtizedek óta számára a íelcsuthi zsidó szabó 1 Mindenki sajnálja a Jameson-féle betörést, mi sok bajt okozott; de mindig sajnáltam Jameson dr.-t, ki egy tévedés útjára vezettetett. Ő igazán hitte, hogy nők és gyermekek élete van vesze­delemben Johannisburg területén és hogy nincs a ki megvédje őket ott. Sokan azt hiszik, hogy Krűger maga szándékosan ejtette tévedésbe Jameson-t. De akárhogy volt is a dolog, az a betörés a háborút elő nem idézte; a búrok már sokkal előbb készülődtek és ezt most csak ürügy­nek használták fel. Nagyon sajnálom Kronje tábornokot s em­bereit, de mi jól fogunk velük bánni. Kronje nagyon kegyetlen volt, de mi roszat roszszal nem viszonozunk. Lord Roberts ajánlatot tett neki, hogy engedje a nőknek s gyermekeknek a tábort elhagyni, ő szabad utat enged nekik csapatjai közt; de Kronje röviden visszautasitá ezt az aján­latot. Csak vége lenne már ennek a háborúnak, de hogy hamarosan: alig hiszem. Ide mellékelek még egy búr-költeményt. Kérem : fordittassa le zengzetes szép magyar nyelvükre, melyet én is értek*), gyermekeim be­szélik is és ösmertesse meg a nemes magya­rokkal elfogulatlanul a brit és a búr érzelme­ket. Ha teszi, talán a magyarok, a kiket mi a „kelet ángoljai“-nak szeretünk nevezni, mega­jándékoznak bennünket nagyrabecsült rokonér­zésükkel. A költemény itt következik : * A jeles írónő Kisfaludy K. müveit fordította és most írja dióhéjban »Magyarorskájf Történeté"-t. Szeri. adata: a 15,474 korona állami pótjavadalmazás felosztása a tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgasze­mélyzet közt törzsfizetéseik arányában, a mi egyénenkint 8°/o-nyi, , azaz nyolc százaléknyi fizetésjavitással jár. Éspedig a központ kapna 111,489 K. törzsfizetés után 8919 K. 12 f.-t, a járások pedig nyernének 77,966 K. törzsfizetés alapján : 6237 K. 28 f.-t. A Közgyűlés hozandó határozatának jogerőre emelkedése után a több­letek — természetesen a nyugdij-illetékek levo­nása után — ki fognak fizettetni a t. vármegye házi pénztárából. Az esküdtszékhez Fornszek Béla, a s. -a.-ujhelyi kir törv. ,sz. mint esküdt bíróság elnöke, a következő Értesítés-1 küldötte a f. évi márc 2-iki kelettel: Az 1887. évi XXXIII. t. -c. 7. §-ának 9-ik bekezdése azoknak az esküd­teknek, kik az év folyamán valamely ülés­szakban szolgálatot teljesítettek, azt a ked­vezményt biztositja, hogy az esküdtszéki szol­gálat alól a folyó és következő évre kívánsá­gukra felmentendők. Erről azzal értesítem, hogy a mennyiben ezt a kedvezményt igénybe venni kívánja, szíveskedjék azt 8 nap alatt szóval vagy írásban tudomásomra hozni. A fegyelmi választmány kiegészíttet­vén : néh. Dókus József helyére Mailáth József grófot, a ki eddig póttag volt, választották be rendes taggá, — a megüresedett póttagságot pedig Meczner Bélával töltötték be. A gyámügyi felebbiviteli kiküldött­ség szervezetében a Dókus József elhunytéval megüresedett hely Nagy Barna közig, bizottsági taggal töltetett be. Az italmérési illetékek kirovása ellen beadott felszólalások elbírálására hivatott kül­döttség elnökéül Meczner Béla, alelnökéül pe­dig id. Meczner Gyula kb. tagok választattak meg. Szénkéneg raktár. Az Ujhelyben léte­sített és a vármegyei gazd. egyesület felelős kezelésére bízott szénkéneg-raktárért köszönő fel­iratot intézett Darányi Ignác dr. földmiv.-ügyi kir. ministerhez a közig, bizottság. A t. vármegye árvaszéke elintézett a f. évi febr. 1-től 28-áig 2712 ügydarabot; hát­ralékban maradt: 250 db. Az ínségesek 29,000 koronájából 1000 ko­ronát a homonnai járás számára utalt ki a köz- igazgatási bizottság, és pedig oly célból, hogy a homonna—göröginye—lukasóczi útvonalon jár­hatatlan „Plana“ útszakasz a göröginye—olykai völgy közsegedelemre szorult szegény lakosságá­nak közmunkaerejével s már a tavasz kezdetén járhatóvá tétessék. Az állami közutak vármegyénk terü­letén általában jól teleltek ki, a közlekedés út­jába akadályok sehol sem gördültek. (Hát a törv. hat. közutak? — Szerk.) Jegyzői képesítés. A f. hó 7-én és foly­tatva márc. 8-án az alispán elnöklete mellett megtartott jegyzői vizsgálat alkalmával négy .A. "toiAr fcgclty fcliá-ssza,. 1899-1900. I. B. F. Schuman.* — Angolból. — És megástuk sírját ennek a bús évnek . . . Nyomasztó bú-kinnal elmúlt örömtelen, De nem nyomtalanul. Feledés, mig ráhull Fátylad, emberöltők semmiségbe térnek, Mert nyomort, szenvedést éltünk át sok ezren . . . Áldó imánk száll fel Hozzád Isten-Urunk: Vógezésed volt ez: mi benne megnyugszunk. Kifürkészhetetlen járós utaidon Most és mindenkoron tétován megállunk . . . Mert őrös várunk vagy : Bizalmunk benned nagy S porig megalázva fejünket! tulajdon Bűnünk fölött ^szánom“ gondolat, tett nálunk. Hatalomnak telje, küldj »ególyt, mely ránk hat; Szenvedéseinkben hallgasd meg imánkat. Jó örök forrásai Ki megtört szivébe Alázattal közéig bánatával Hozzád Nem fordulsz el attól; És kegysugárodtól Fölmelegszik, a kit az csak meg is éré . . , Örök igazság to 1 ki igazságot ád : Trónod zsámolyánál leborulunk sírva: Ellened vótkezónk, lelkünk harcát víjja. Könyörülj meg rajtunk, szánakozz népeden, Ki vétkét bevallja, mit csak ellened tett. Szüntesd meg e véres Harcot, melyet érez Fájdalmasan minden mindig és szüntelen, Mig békességed be nem járja a földet . . . És küldd reánk, oh küldd mielőbb a napot, Hol a könyű és gyász örömre változott! _________ Kapás L. Aurél. * Scbuman a colesburgi csatában eiett ángol fog­ságba. Sztrk. segédjegyző ült a vizsgáló bizottság előtt. A négy jelölt közül három, névszerint: Kun Artur, Schreiber Félix és Tóth Dezső segédjegyzők, Írásbeli dolgozataik és szóbeli feleleteik alapján, a községjegyzői önálló szolgálatra képesittettek. Helyszíni vizsgálatok. Az 1889. XXVIII. t.-c. 11. §-a, illetve az 1890. I. t.-c. 20 §-ának 3. pontja alapján kimondotta a pénzügyi kir. minister, hogy a kataszteri nyilvántartó bizto­soknak helyszíni vizsgálata az adók elköny­velése körül a községeknél csakis annak ellen­őrzésére terjedhet ki, hogy az adófizetőktől be­vett pénzek arányosan (t. i. adótartozásaik ará­nyában) szedettek-é be s könyveltettek el. A helyhatósági adók kezelése körül teljesítendő behatóbb vizsgálat — mint a minő előzetes vizs­gálat kívántatik pl. az anyagi felelősség kimon­dásához is — nem a kir. pénzügyi kiküldöttek, hanem a járások főszolgabiráinak hatósági ügy­körébe és feladataik sorába tartozik. A közadók befolyása febr. hónapban kedvező volt, úgyszintén apadás mutatkozott a hátralék­ban is. Befolyt: 227,221 K. 87 f. (most több, mint a múlt évi februárban: 47,156 K. 31 f.-el) kint maradt: 812,737 K. 75 f. (most alacsonyabb a hátralék állása : 36,684 K. és 88 f.-el.) A törvényhatósági útadók febr. havi befizetésében kedvezőtlen volt az eredmény. Be­folyt tőkében: 5235 K. 93 f. késed, kamatban: 33 K. 63 f. Visszaesés a múlt évi febr. 28-iki állapothoz mérve: 3881 K. 40 f. A hátralékból 3452 K. 24 f. a közvetetten fizetőknél, 13,134 K. 88 f. pedig „útátkelési hozzájárulások“ ciinén egyes községeknél maradt befizetetlenül. Ha a most nevezett hátralékok még e hó folyamán be nem fizettetnének: feljogosittatott az alispán, hogy ápr. hó első napjaiban a behajtást központi ki­küldöttekkel foganatosíttassa, mégpedig a mu­lasztó közegek költségeire. Közegészség. S.-A.-Ujhelyben az elmúlt hó folyamán a tífusz szórványosan jelentkezett. A s.-pataki Bodrog hídja újjáépítésének régen vajúdó ügyében döntött a m. kir. közig, bíróság s pedig akként, hogy a hid újjáépítése dolgában eddig hozotthatározatokat megsemmi­sítette. A szürnyegi Bodrog hídja helyre állít­tatván, f. hó 9-én a közforgalomnak átadatott. Rablétszám. A s.-a.-ujhelyi kir. törvény­szék börtönében volt a f. évi februáriusi rab- létszám : 309, ebben elitéit: 293. Állami elemi uj iskola. Szerencs vá­rosnak áll. e. iskola létesítése érdekében tett ajánlatát a minister elfogadta. így tehát az építkezést már e tavaszszal elkezdik, hogy az uj iskolát még a f. évi szeptemberben meg­nyithassák. Fazekas-ipar felkarolása. A kereske­delemügyi kir. minister értesitette vármegyénk főispánját, hogy S.-Patakon a fazekas-ipart ta­nulók részére szakrajztanfolyamot hajlandó rendeztetni, ha Sárospatak nagyközség közön­sége közgyűlésen hozott s jogerőre emelkedett határozattal kötelezi magát a tanfolyam céljára alkalmas helyiséget a vasárnapi napokon rendel­kezésére bocsátani és ha annak esetleg szüksé­ges fűtéséről, meg világításáról is gondoskodik. A rajztanár tiszteletdijáról, a helyiség tisztítá­sáról, valamint taneszközökről is a minister fog gondoskodni. A gyártáshoz szükséges nyers­anyagok nagyban való megrendelhetése céljából pedig, ha a fazekasok egyesült erővel egy kö­zös nyersanyag-raktárt létesítenének, — hajlandó nyersanyagoknak nagyban leendő beszerzése céljából forgó tőke gyanánt 2000 korona és az elemi erővel hajtott közös máz-őrlők felállitha- tása céljából 1000 korona és igy összesen 3000 k. állami segedelmet nyújtani az e célból egye sülendő szakiparosoknak. — Főispánunk az érde­keltekkel és S.-Patak város közönségével a minis- téri leiratot, mely méltán kelthet ott hazafias örömet, már közölte. A fősoroz Is véget ért a Bodrogközön. Az 1083 felhívott hadkötelesek közül előállott 669, katonasorba bevált 145 egyén, vagyis a megje­lenteknek 22°/0-je. Vásári hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. minister megengedte, hogy az Ung-vár­megye területéhez tartozó Szobráncz községben és az 1900 évben kivételesen a szeptember 12 iki országosvásár ugyan e hó 19-én, a november 14-iki vásár e hó 13-án, az 1901. évi január 2-iki vásár pedig 1900. évi december 31-én tar­tassák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents