Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-04 / 36. szám
Amikor a „Zemplén“ Irodalom rovatában jelentette Keleti 20 filléres, uj kiadású „Zem- plén-vármegye rövid leírása“ című földrajzának megjelenését, két hétre rá olvastam Demjén Károly urnák Lieberman S. „Zemplénmegye földrajzá“-nak ismertetését. Ebben az ismertetésben különösen két dolog ragadta meg figyelmemet. Első sorban D. urnák az az állítása, hogy a tanítóság bizonyára örömmel fogja üdvözölni ennek a régen nélkülözött könyvnek a megjelenését. Fogalmam sem volt arról, hogy nemes Zemplén-vármegye tanítósága nélkülöz egy III. o. földrajzot. Eszerint a /i.-féle földrajznak mind az 5 kiadását a szomszédos vármegyék iskoláiban használták el. Vagy hová lett az a 15,000 példány, mely a Keleti-féle földrajzból forgalomba hozatott ? Elősorol azután bírálatában egy egész sereg hibát s annak dacára nyugodt lélekkel ajánlja Lieberman könyvét a tanítóság figyelmébe. Mindazonáltal nem szándékoztam az egész dologra reflektálni, ha Demjén ur a „Zemplén“ szerkesztőségéhez intézett „Nyílt levelé“-ben roszakaratu, az igazságnak meg nem felelő bírálatot nem hozott volna a Keleti-féle földrajzról Azt mondja Demjén ur, hogy mindazok a hibák, melyeket Sch. ur felsorol, meg vannak az ő ajánlotta jó könyvben is csaknem mindannyian, értve alatta a K. könyvét. Nohát igen tisztelt kartárs ur, ez már igazán merész állítás. Elővettem a Keleti-földrajz uj és régi kiadásait, de nem találtam azokat a hibákat, melyeket nekik tulajdonit. A 14. lapon nem találtam a közösjegyző elnevezést, hanem ilyenformán: „Azon községek, melyek együttesen tartanak fenn egy közös jegyzőt (két szóba Írva/) körjegyzőséget alkotnak.“ — Nem áll, hogy a 16. oldalon újhelyi járást említ, hanem „sátoralja-ujhelyi járás“-t. Hiába kerestem aa ilyen mondat hasonmását, mint: „Gálszécs lakói jó fazekasok.“ -Előfordul ugyan a K. könyvének 16. oldalán ez a mondat : Kis- és Nagy-Tárkány lakosai sok dohányt termesztenek. A falubeliek földmiveléssel foglalkoznak és többnyire dohányt termesztenek, — de hát ez a mondat egészen korrekt. Avval vádolja Demjén ur Sch. urat, hogy kikerülték figyelmét az ilyen hibák is mint: „Ha kimegyünk a községből, látunk...“ Már, hogy ne kerülte volna ki a figyelmét, mikor mikroskop- pal sem lehet benne ilyen mondatot találni. Miért szorul Szomotor elnevezése javításra? A K. könyve nem mondja, hogy a Bodrogközi 25 km. széles, hanem (18. 1.): A bodrogközi járás az 50 km. hosszú és 25 km. széles Bodrogköz félszigeten terül el.“ Mi ebben a nagy hiba? Keleti sem állítja, hogy a mellék tájak mindig az iskola szögletei felé esnek, csak vonal alatt tájékoztatásul emliti fel. Vagy az volna nagy fogyatkozása a K. könyvének, ami hasznavehetetlenné teszi, hogy szerinte kákából készítenek szatyort, holott káka-gyékényből készül.Ezekből mindenki eléggé világosan láthatja, hogy itt roszakaratu minden, alapot nélkülöző támadásról van szó, de ha D ur évvel akarja a Liebermann könyvét népszerűvé tenni, úgy rósz eszközhöz fordult. Nem tekinthetem Demjén ur felszólítását olyannak, mely minden mellékes céltól menten a tanitásügy iránt való jóakaratból történt volna. Ha ez a cél vezérelte volna, úgy ilyen könyvet nem ajánlana a tanítóságnak. Még ha nem is léteznék Zemplén-vármegyéről más földrajz, még akkor sem adnám azt a könyvet a gyermek kezébe. Hogy is vállalkozható egy olyan ember földrajzi tankönyv megírására, aki azt sem tudja, hogy Fiume kerületével közvetetleniil Magyarországhoz tartozik, nem pedig társország és hogy hazánk közigazgatási tekintetben nem kerületekre, hanem 71 vármegyére van felosztva ? A ő könyve nem egyéb, mint a Keleti ur két évi levelestári kutatássaival és személyes, fáradságos utánjárásokai készített könyvének elferdített kivonata. Nem terjeszkedhetem ki a könyvben feltalálható összes hibákra, csak néhányat akarok még megemlíteni, melyek eléggé jellemzik a könyv becsét. 6. 1. „Az olyan nagyobb állóvíz, melyen hajózni is lehet s többnyire nem szárad ki, tónak hivatik.“ (A Fertő-tó már egynéhányszor kiszáradt, hajó sem jár rajta, mégis tó.) 7. old. „A több lakossal biró, tehát nagyobb községet nagyközségnek hívjuk. A több lakossal biró és rendesen műveltebb városi községek (?) rendezett tanácsú városok.“ Hát ehez mit szól D. ur ?! Ugyancsak a §-ban: Vannak még olyan városok is, melyeknek a király jogokat adott, hogy ügyeiket szabadon, saját belátásuk szerint intézzék, ezek szabad királyi városok. (Ilyen város most már egy sincs, hanem igenis van 26 olyan város, melyek a vármegyétől teljesen független törvényhatóságot képeznek.) 7. old. Helység leírása: Helységünk földje sik- (Hátha hegyes?) Minden §-ban figyelmeztetni kellene a gyermekeket a hibákra, hacsak a hibákkal együtt be nem magol tatjuk a leckét növendékeinkkel. Ha Liebermann ur követte volna Horác tanácsát: „Nonum prematur in annum“, mü- vecskéje bizonyára kedvezőbb fogadtatásban részesült volna. Ami a nyilvánosságnak van szánva, azt előbb alaposan meg kell vizsgálni és másokkal is megvizsgáltatni. Feltételezek minden tanítótól annyi önállóságot, hogy egy tankönyvet meg tud bírálni és ha minden tanító követni fogja azt az igen fontos pedagógiai elvet: hogy a jó könyvek közül csakis a legjobbat adjuk növendékeink kezébe, úgy ezentúl is csak a Keleti-féle földrajzból fogják tanítani Zemplén-vármegye ismertetését. Kaufmann Ármin. Közgazdaság. Az OMGE nálunk. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szeptember hó folyamán tanulmány-kirándulást rendez a Tokaj-Hegyaljára. A kirándulók szeptember 11-én érkeznek Szerencsre és 16 án utaznak el S.-A.-Ujhelyből. Különben szóljon helyettünk az a változatos program, amely Kosinszky igazgatót vallja összeállítójául, s amelyet alább közlünk: Szeptember hó 11-én (vasárnap) este 8 órakor érkezés, illetve találkozás Szerencsen a nagyvendéglőben A tudnivalók kihirdetése s ismerkedő est. Szeptember hó 12-én (hétfőn). Indulás reggeli 5V2 órakor Szerencsről kocsikon Tállyám Tállyán 8 órától 12 óráig Kassa város, Szabó Gyula dr., Mailloth György br, Bernáth Béla, Lippóczy Norbert, özv. Szirmay Istvánná, és Jugenfeld Károly br. szőleinek megtekintése. — 12 órától d. u. 3 óráig ebéd és pihenő. Ebéd után kocsikon indulás Mádra. Az özv. Zichy Rezsőné grófné, Eszterházy Gyula gr., Borsai Miklós és Harkányi Frigyes br. szőleinek és az állami kísérleti szőlőtelep megszemlélése után visszatérés Szerencsre. Megszállás a városban. Szeptember 13-án (kedden). Indulás reggel 5 órakor kocsikon Szerencsről Tarczalra. Erke zés 6 órakor a tarczali m. kir. vincellér-iskolába. Reggeli 7 órától 10 óráig az iskola helyiségeinek és telepeinek bejárása, 10 órától 1 óráig kocsikon Tokajra. Menet közben Szabó Lajos, 0 Felsége magánszőlőinek, Szirmay György gr., Tisza Kálmánná szül. Dégenfeld gfnő szőleinek és a szomszédos útban eső szőlők megtekintése. Tokajon 1 órakor ebéd, d. u. 4 óráig pihenés. Délután 4 órától kezdve a fdl. ell. véd. egyesület, Kitsinkó Antal, Benedek Pál és Steinacker Artur szőlőinek megtekintése után V2 7 órakor visszatérés Tokajra. — Visszatérés Szerencsre. Szeptember 14-én (szerdán). Indulás vonaton reggel 5 órakor a liszkai szőlőkbe. Ezek közül a Vay Sándor br meszesi szőlőjének az állami kísérleti és m ntaszőlőtelepeknek, a szepesi káptalan és szepesi püspökség, továbbá Hammersberg Jenő, Zsedényi Ottó szőlőinek, végül a tolcsvai állami kísérleti és mintaszőlőtelepnek megtekintése. Délben érkezés Tolcsvára, ekkor ebéd és d. u. 4 óráig pihenés. Délután 4 órakor kocsikon továbbutazás Waldbott Frigyes br. tolcsvai, Lónyay grófok, Guttmann testvérek és Kosinszky Viktor bodrog- zsadányi szőlőtelepeinek utbaejtésével Sárospatakra. Megszállás S.-A. Ujhelycn. Szeptember 15-én (csütörtökön) Indulás S.- A.-Ujhelyről reggel 5 órakor kocs kon az állami kísérleti és mintaszőlőbe, innen a Láczay László dr. szőlőibe, 11 órakor visszatérés Sáros Patakra, ott ebéd, — Ebéd után 2 órakor indulás a sárospataki állami szőlőoltványtelepre ; innen 4 órakor vissza s az útmenti szőlők u. m. Schön Vilmos dr., Szőllősi Artur, az állami kísérleti és mintatelepek és Grosse Ödön szomszédos szőlői utbaejtésével visszautazás Sátoralja-Ujhelyre. — Megszállás a városban. Szeptember 16- án (pénteken) Indulás reggel 6 órakor kocsikon Kis-Toronyára, az ottani szőlők megtekintése után Szőllőskére ; itt Andrássy Tivadar és Gyula grófok szőlőinek bejárása után visszatérés Satoralja-Ujhelyre. A városban ebéd, délután 2 órától 4V2 óráig szőlészeti értekezlet. — 5 óra 6 perckor utazás Beregszászra, megérkezés 7 óra 34 perckor. Megszállás a városban. Szeptember 17-én (szombaton). Indulás reggel 6 órakor kocsikon a beregszász—végardói szőlőkbe, innen a beregszászi hegyközség szőlői nek és a munkácsi uradalom Hágcsó nevű szőlő- jének megtekintése után vissza a beregszászi vasúti szállóba, itt ebéd. — Ebéd után 3 órakor kirándulás fogatokon a munkácsi uradalom Kerekhegy és Kolmár nevű szőlőibe és több magánszőlők megtekintése után este vissza a városba. Vacsora és megszállás. Szeptember 18-án (vasárnap). Indulás reggel 5V2 órakor kocsikon, a Bene és Nagymuzsoly községek határában fekvő szőlők megtekintése. Ebéd, illetve villásreggelt a szabadban. Utána folytatva a szőlők megszemlélését, estefelé viszszatérés Beregszászra. Vacsora. Este vége a kirándulásnak. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület a szőlősgazdák nevében őszinte lelkesedéssel üdvözli a kirándulókat s jól eső örömének ad kifejezést a fölött, hogy becézett Tokaj Hegyaljánk meglátogatását tűzte ki az OMGE tanulmánykirándulása célpontjául. Ezért tartozó köszönetünket e helyen is lerójuk iránta. A cél, amelyet a kiránduló-társaság ezen tanulmányújában elérni akar, s minden bizonynyal el is ér, a Tokaj-Hegyalja szőlőkulturájának megismerése És ebből bőven kijuthat a társaságnak. A rohamosan megindult szőlő-ujjáépités nagyon tanulságos képet nyújt s visszatükrözi a szőlősgazdák összes fáradozásait, anyagi áldozatát, szorgalmát, szakismeretét és mindenek fölött ösz- szes reménységét. Mi nyugodt lelkiismerettel mutatjuk be munkánk eredményét: megtettünk eddig mindent mit tennünk az előállt viszonyok között megadatott. Erezzék magukat oly jól körünkben a kirándulók, mint amily szívesen mi őket itt látjuk s csak egy az óhajtásunk, hogy jó emlékekkel távozzanak körünkből. Isten vezérelje őket közénk jó akarattal és jó szívvel 1 K—s. Vármegyei Hivatalos Rész. 19837. sz. T. Zcmplen-vdrmegye alispánjától. Föihivás versenytárgyalásra. A T. vármegye székházában, úgyszintén a kint bérelt lakórészekben elhelyezett hivatalos helyiségeink fűtéséhez az 1898/99-iki télre meg- kivántató tűzifa szállítása a t. vármegye gazdasági választmányának ez évi június hó 22-én tartott ülésében hozott határozata szerint verseny- tárgyalás utján lévén biztosítandó, közhírré teszem, hogy a versenytárgyalás a folyó évi szeptember hó 12-én (tizenkettedikén) d. u. 4 órakor a t. vármegye főszámvevőjének hivatalos szobájában s vezetése alatt fog megtartatni, mely tárgyalásra az ajánlattevőket ezennel meghívom. Az „ajánlatok tüzifa-szállitásra“ 50 krros bélyeggel és az ajánlati összeg 10 (tiz) %-jával, mint biztosítékkal ellátva, legkésőbb szeptember hó 11-ének d. e. 11 óráig a közigazgatási igta- tóba nyújtandók be. Később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A szükséglendő tűzifa mennyisége 440 (négyszáznegyven) köbméter; és pedig 220 köbméter első minőségű hasított, hasábos bükk-, 220 kmt. első minőségű hasított, hasábos tölgyfa. A hasábfának mindkét végén fűrészeknek, egyenesnek, tavalyi vágásúnak és igy teljesen száraznak kell lennie. Félreértések kikerülése szempontjából szükséges, hogy az ajánlattevők magán címkéikkel és pecsétjükkel ellátott mintahasábokat mutassanak be a tárgyalás alkalmára úgy a szállítandó bükk-, mint a szállítandó tölgyfából. Szóban levő tűzifa-készlet három egyenlő részletben szállítandó a t, vármegye székháza udvarára, és pedig az első részlet a folyó évi szeptember hó 30-áig, a második részlet november hó első hetében, a harmadik részlet pedig az 1899. évi jan. hó első hetében. A beadott ajánlatok el-, vagy el nem fogadása fölött a t. vármegye gazdasági választmánya fog határozni. Részletesebb föltételek a t. vármegye számvevőségénél a hivatalos órák alatt (d. e. 8 órától d. u. Tóráig) megtudhatók. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi aug. hó 24. 3—2 Matolai Etele, alispán. 57,19/1 szám. Földmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. Az erdőőri szakvizsgálatoknak és a vadőri vizsgálatoknak folyó évi október hó 18-án és az erre következő napokon leendő megtartására vonatkozó hirdetményt megfelelő kihirdetés s illetve köröztetés végett ide csatolva megküldöm. Budapest, 1898. augusztus hó 16-án. A minister megbízásából: Horváth János. 57191/1. 4. sz. Hirdetmény. A folyó 1898. évben megtartandó erdóőri és vadőri szakvizsgálatok ügyében. Az erdőőri szakvizsgálatok folyó évi október hó 18-án és az erre következő napokban Budapesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Miskol- ezon, Kassán, Máramaros-Szigeten.Debreczenben, Kolozsvárt, Székely-Udvarhelyen, Brassóban, Nagy-Szebenben,Temesvárt, Zomborban, Pécsett, és Szombathelyen, a vadőri vizsgálatok pedig az erdőőri szakvizsgálatokkal kapcsolatosan, Budapesten, Pozsonyban, Szombathelyen és Kolozsvárt a vármegye-házában, délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni.
