Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

cialista izgatok körmei közt hagynék s ne igye­keznénk köztük oly tanokat terjeszteni — el- lensulyozásképen is — mely őket erkölcsi szín­vonalon tartva, a boldogulás valódi útjára ve­zénylik ! A fentebb vázolt okok ösztönöztek ben­nünket arra, hogy első sorban ugyanolyan fegy­verrel vívjuk ki a békét és segítsük elő az ál­talános jólétet, mint a milyen fegyverrel az ő harcuk annyira jelentékeny szerepre jutott, hogy az egész társadalom kénytelen vele komolyan foglalkozni; a Bodrogközben fellépett mozgalom egyedüli oka volt a Várkonyi lapja s ezzel kap­csolatban ügyesen szőtt izgatások; Várkonyi beléjük csepegtette, az értelmiség elleni gyűlö­leten kívül, a szövetkezés eszméjét, mely hogy milyen hatalom, megmutatta a következmény, hogy katonaságot kellett ellene alkalmazni; ők az értelmiség ellen szövetkeztek a társadalmi rend felforgatása céljából s ennek, az elnyoma­tás után, nem lehet más orvossága, minthogy mi velük szövetkezzünk egy közös ellenség ellen, a nehéz megélhetés, ez általános baj meg­szüntetése céljából; ez jogos módja az orvos­lásnak biztos eredménynyel, mert a közérdeket nem sérti, legfeljebb egyesekét s az sem az ál­lamra, sem a társadalmi/rendre nincs korszakal­kotó befolyással; s tekintettel arra a körül­ményre, hogy a szövetkezetek mindenütt az ér­telmiség közreműködésével jönnek létre s álla­nak fen, az azok iránt érzett bizalom is a foly­tonos érintkezés által helyreáll és megerősödik. A mi programunk különben, mely nem a nép művelődését tárgyazza kizárólagos cél gya­nánt, kiviláglik a Király-Helmeczen f. é, május hó 6-án tartott női értekezlet jegyzőkönyvéből is, melynek 5. pontja a további teendőket jelzi t. i. hogy a megalakulás küszöbén lévő „Bod­rogközi nőegyesület“ „lesz forrása igen sok jótéteménynek, amelyek ha kellő időben, kitar­tással és soha nem lankadó ügybuzgósággal gyakoroltatnak, mihamarább azon szerencsés helyzetbe juttatnának bennünket, hogy szeretett népünk boldogságát előmozdítva és úgyszólván biztosítva látnok.“ Az előadottakból meggyőződhetik a levél Írója, hogy helyes utón járunk, de lépésről- lépésre kell azt megtennünk; eredményt azon­ban csak úgy fogunk elérni, ha az igazság, er­kölcs és humanizmus terjesztésénél velünk lesz nemcsak a hivatalos világ, de a sajtó is — s az igazság fáklyájával fognak világítani utainkon! Balatonföldvár, 1898. aug. 24-én. Mailáth József gróf. Vármegyei ügyek. Darányi Ignác dr. földmivelésügyi minister látogatása Tokaj-He'gyalján, a vég­legesen megállapított program szerint, a f. évi szeptember hó 3-án és 4-én történik. A Gaz­dasági Egyesület szőlészeti szakosztálya részéről kiadott hivatalos program ez : Szeptember hó 3-án: 1. A Minister ur Őnagyméltóságát f. évi szeptem­ber hó 3-án reggel V29 órakor Szerencsen, a vasúti állomásnál, vármegyénk főispánjának vezetése alatt Zemplén-vármegye küldöttsége üdvözli, mi végből a küldöttségi tagok S.-A.- Ujhelyből reggel 7 óra 28 perckor, a rendes gyorsvonattal, Szerencsre indulnak s ott a vas­„Tolonc“ alkotásában. — A komoly drámai elemnek engedett uralmat a tréfa fölött. — Nem csatlakozott már akkor sem az újítók sorához, inkább a népszínmű eredeti vonásainál maradt. Tört csapáson indult bokrétakötő útjára, de nem csak az utszéli virágokat gyüjté össze, hanem le-letért a pázsito.s rétre, melynek tarka díszei közt válogatott. Összegyűjtött minden virágot, melyre szüksége volt, öntudatos gonddal össze­rakta s aztán lefestette őket. Eszményít, de nem a művészi hűség rovására; inkább a sötét szí­neket kedvelte, de nem riadt vissza egy-egy rikító vonástól sem, mely egyszerre gyakorolja munkájában az ellentétnek kiemelő s mérséklő hatását, — szóval azt tette, amit az igazi művész­nek tennie kellett. S valószínű, hogy ez nyerte meg részére annak idején a bírálókat is, kik a „Tolonc“-nak ítélték a pályadijat. Maga a kidol­gozásra választott tárgy is olyan íróra vall, a kiben gondolat és szív, értelem és érzés hár- móniában éltek, s nem igen hagyták el egymást. A műkedvelői előadás rendezését mint azt a „Zemplén“ már jelentette is, Biró Pál vállalta magára, kinek szakértelme és tehetsége fényesen bevált e nehéz népszínmű szinrehozatalánál. Dicséretek, tapsok és gyakori kihívások jutal­mazták az ő sikerét is. ^ Az előadást tánc követte^inelyben a két első négyest igazi magyar k’tdvvel 60—60 pár járta. Másnap, közkívánatra, leszállított helyárak­kal megismételték a darabot s ugyancsak nagy si kerrel. Előadás végeztével az egyesület a közre­uti étkezőben gyülekeznek. — Tekintettel a to­vább utazásra, a küldöttségi tagok utiruhában jelennek „meg. — 2. Fogadtatás után, reggel 9 órakor, Őnagyméltósága és kísérete a küldött­séggel, a szerencsi főszolgabíró által oda ren­delt kocsikon, Tállyára indul, a hol a tállyaí szőlők tekintetnek meg, amely alkalomból Mail- lotth György br. Öméltósága a kiránduló társa­ságot „Bányász“ nevű szőlőjében déli 12 órakor villásreggelire volt szives meghívni. — 3. Vil- lásreggeliután a társaság visszaérkezik Szerencsre s innen a délután 3 óra 26 perckor induló sze­mélyvonattal S.-A.-Ujhelybe utazik. — 4. S.- A.-Ujhelybe érkezvén, Őnagyméltósága s az őt kisérő urak a vasúti állomásnál reájuk várakozó kocsikon Szőllőskére indulnak, ahol megtekint­vén a rekonstruálás munkálatait, visszajönnek S.-A.-Ujhelybe. — 5. Itt a város szélén Onagy- méltósága a küldöttségtől elválik és mint Andrássy Sándor gr. Öméltóságának vendége Ve- lejtére hajtat. — 6. Szeptember hó 4-én : Őnagyméltósága Yelejtéről a rendes gyors­vonattal Sárospatakra érkezik, és ahol őt a vasúti állomásnál a sárospataki szőlőbirtoko­sok küldöttsége üdvözli; rövid időzés után őnagy- méltóság és az őt kÍ6érő urak a s.-a.-ujhelyi fő­szolgabíró által oda rendelt kocsikon a sáros­pataki állami szőlőtelepeket tekintik meg — Innen a társaság a sárospataki és a s.-.-újhelyi szőlőhegyek alatt elvezető közúton S.-A.-Uj­helybe visszaérkezik. — 7. Déli 12 órakor vil­lásreggeli főispánunk Öméltóságánál. — 8. D. u. 3 órakor szőlészeti értekezlet a vármegye- háza nagytermében. Az értekezleten a minister ur Őnagyméltósága fog elnökölni s a szakosz­tály részéről Láczay Szabó László, Görgey Gyula, Kossuth János dr. és Thuránszky László fognak felszólalni, — az értekezleten egyébként minden meghívott tag felszólalhat. — 9. Érte­kezlet után — ha az idő engedi — Őnagymél­tósága a s.-a.-ujhelyi telepítéseket tekinti meg. 10. Az esti rendes vonattal Őnagyméltósága S.-A.-Ujhelyből elutazik. Versenytárgyalás. A krasznik—buzita—- szepsii tötv. hat. közöton levő 5. 7. 21. 24 és 26. számú átereszeknek betonból újraépítése 1837 ft 23 kr erejéig megengedtetvé, a munkálatok vég- rehajásána biztosítása céljából Abauj-Torna vm. alispáojának hivatalos heliségében f. hó 30-án (harmincadikán) zárt ajánlati versenytárgyalás tartatik. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1898. aug. 19-étől aug. 28-áig) a) házassá­got kötött: 2 pár ; b)kihirdettetett: 3 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 8 eset­ben; d) elhalálozott: 8 egyén. Hírek a nagyvilágból Erzsébet királyasszonyunk őfelségét a nauheimi fürdőben ma egy hete meglátogatták Vilmos német császár és Auguszta-Viktória császárné. Zichy Jenő gróf Ázsiában, a magyarok ősi lakóhelyeinek kinyomozására irányuló útjá­ban, szerencsésen elérte a Baikál-tót s onnan a Gobi-sivatag felé tovább halad. működőknek társas vacsorát rendezett. Mintegy nyolcvanan gyűltek össze. Az asztalfőn az egye­sület dicséretes és értelmes elnöke Hencz Sán­dor ült, ki a harmadik fogásnál poharat emelt — felköszöntve vele a szereplő hölgyeket és az egyesület ifjúságát. Rámutatott köszöntőjében 10 éves elnökségének múltjára, amikor eleinte oly társadalmi nehézségekkel állott szemben az egyesület, hogy tagjainak, mint a nemes esz­mék és törekvések személyesitőinek, nem ritkán valódi erkölcsi bátorságot kellett kifej teniök, hogy továbbra való munkálkodásukat a keserű tapasztalatok folytán végképp abban ne hagy­ják ... De megtaláltuk végre — úgymond — azt a szellemet társas egyesületünkben, melyek jobban, mint akármi más, megtestesítik korunk magasztos szellemét, az emberszeretet győzel­mét ; melyekben valahára testté vált a száza­dokon keresztül hirdetett ige : a humanitás. Vé­gül a rendezőre, Biró Pálra, emelte poharát, ki­nek odaadó működéséért s szorgalmáért az egye­sület nevében hálás köszönetét fejezte ki. Ezután Biró Pál köszönte meg a közre­működőknek szives támogatásukat, kik diadalra emelték szorgalmukkal és törekvésükkel az ő óhaját: a szerény sikert. L<jfél volt már, midőn asztalt bontottak. A fiatalság táncra perdült és kitartó hévvel, jó kedvvel, kivilágos kiviradtig csak azt hangoz­tatta : „Bárcsak ez az éjszaka mindörökké tartana 1“ Kuba szigetről jelentik, hogy Aquinaldo parancsot adott a fölkelőknek a fegyverletételre. A spanyol régens királyné rendeletet irt alá, melylyel az országgyűlést szept. 5-ikére összehívja. Óriási bányaszerencsétlenség. Orosz- Lengyelországban, Sovino községben, a Kasimir- tárnát elborította a viz. A sóbányában dolgozott 300 munkás menthetetlenül odafult. Sándor cár emlékszobrát Szt Péterváron ma leplezik le nagy ünnepiességgel. Angerer érsek Bécsben folyó hó 22-én, hosszas és kínos betegség után elhunyt. Hírek az országból. Arany-szavak. Királyunk őfelsége az osztrák császári trónra ezelőtt 50 évvel, vagyis 1848 dec. 2-án történt lépése emlékéül arany érdem-érmet alapított a hivatali kötelességek pontos és hü teljesítésének legmagasabb mél­tánylásául. Az érdem-érem alapítólevelében igy szól Őfelsége: „Ez az érem örök időkre ta­núskodjék a becsületről, mely a szolgálatban való hűséget és kitartást megilleti.“ Bethlen András gróf, volt földmivelés­ügyi kir. minister, a legbecsültebb államférfiak egyike, Bethlen községben elhunyt. Nemes em­léke legyen áldott! Történelmi kiállitás Kolozsvárt, az ott felállítandó Mátyás-király lovas szobrának lelep- leztetése alkalmára, müsortörténelmi kiállitás nyílik meg. A kiállítás, melynek rendezésén az országos történelmi ereklye-muzeum, fáradozik, kiterjed a Hunyadyak korától a jelen korig. Panoráma festők. Mennyi gunyololó- dáson, előítéleten kellett győzedelmeskedni, hogy előkelő művészek, hires-neves képírók pa­noráma festésre szánják magukat. Mily nagy mozgalomra, mennyi tudásra és körültekintésre volt szükség, hogy vállalkozásuk szégyent ne ejtsen ecsetjükön, szorgos munkájuknak mily ál­talános sikert kellett aratnia, hogy jó hírüket megnöveszsze. Számolniok kellett a látogatók nagyon is vegyes Ízlésével, képükkel közvetetlen hatást kell gyakorolniok az egyszerű munkásra és müértőre. Vonzó erővel kell bírnia müvüknek a nagy tömegre. Az óriási vásznat elevenné kellett tenni, hogy minden alakja kidomborod­jék és hü legyen, minden mozdulat reális, min­den fü-fa olyan, hogy a képhez ragasztott csa­lóka föld természetes bozótja, fája összeolvad­jon a festék színével. Mozgalmas epizódokkal tarkított legyen a vásznuk, ha azt akarják, hogy a néző figyelmét hosszasan lekösse, érdek­lődését mindvégig ébren tartsa. Azt higyem, hogy a szabad ég tiszta kékje ragyog rám, ha csataképet látok, előttem száguldjanak a rendek sorok, seregek, a harc az én szemem előtt folyjon és azt az érzést lopja belém a művész, aminő a kép alakjait verte össze egy impozáns tömeg­be. Csak ha mindezt elérték, csak akkor tud­juk megbocsátani nekik, hogy a páfoszi felhők­ből alászálltak a panoráma — vagy amint eze­ket az uj hatalmas látványos képeket hívjuk — a körkép átlátszó tiszta légkörébe, csak egy föltételről feledkeztek meg a művészek és a mű­vészi babért elhervasztja a közönség hideg kö­zönye, beteljesedik rajtuk a latin mondás : „pic tor res communis est“, — mindenki üt egyet­A gyémánt-királynő. — A „^emplón* eredeti tárcája. — Irta: Buday Sándorné. (Folyt, és vége.) Trebilon Giulio érzéki mámoros vallomásai és merész példálódzgatásai után jól estek nékie Willy őszinte szavai, aztán áttértek Lilly ba- ronesznek, a Lucia nővérének esküvőjére is. — Féltem a szegény kis beteges Lillyt — mondá a hercegné — hogy Giulio szerelme nem állja ki életképességének tüzpróbáját, mert ez a világfi nem szerelmet, csak diadalokat keres és minden nagy művészete mellett is csak külső ár csillog ra ta, benső érték nélkül; ő mesteri módon tudja színlelni az érzelmeket, akár csak az én olajfestményeim. — Kár volna azért a kis kristálycsecse becséért, a szép kis Nolibert Lillyért, ha szivét összetörné ez a léha élvvadász festő; — ez a szerelem inkább hátrányára van az ön kedves nővérének, a szende kis hóvirágnak; Giulionak szeretni csak lázas sport, mindig újabbat. A zene ritmikus hangjai reákezdték a Fandangot, mely táncban Lucia excellált; Wil- lyvel táncolta azt és röpült vele egyenesen a mennyországba. Ez a tánc az ő szerelmes szivé­nek vigasztalója volt. A körforgásban tüzes táncosa egy percre sem ereszté el kis kezét; a hercegné feketeszinü selyemfürtjének egy elsza­badult szála Willynek arcát érinté, ki szintén reszketett a nagy igézettől, vágyat, szerelmet, gyönyört lehelt, tánocolva a hercegnével, kinek a boldogság kéjmámorában égett szive. Folytatás az I, mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents