Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

A ,Zenélő Magyarország“ Zongora és zenemű folyó­irat épp most megjelent XVI. füzete tartalmazza a követ­kező zenemű ájdonságokat. I. Ivánfy I. „Húzd cigány, huzd‘! II. Fekete J. „Minapában haragos volt a babám« 2 magyar dal. III. Eeinecke Károly „Nászmenet“ Salon darab. IV. Fichtelberger L. „Szilvalágy“ keringő A zongorázók és hegedűsök számára egyként kiváló fontossággal biró olcsó zenemű-folyóirat havonta kétszer megjelenő minden­kor lo— lOoldal zenét tartalmazó füzetei a legújabb és leg­jobb választékát hozzák a modern és időszerű magyar dal, müdal, salon-tánczene couplék s hegedű darab újdonságok­ból. Hat füzet egy negyedévben, 60 oldal zenemüvei, melyre 1 ft. az előfizetés. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország' Klökner Ede zenemű kiadóhivatalában Budapest, VI. Csengery-utca 62/a honnan megismerésre mutatványszá­mot ingyen és bérmentve küldenek. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 14-iki száma 2‘J kép­pel s a következő tartalommal jelent meg: „Schmidt Józs f dr, a kereskedelemügyi miníszteriom új államtit­kára* (arcképpel . — „Mária.* Költemény Ambrozovics Dezsőtől. - Regónytár: „Dáma.* Történeti körkép. írta: Baksay Sándor (Kimmach László eredeti rajzaival). — „A kétlábú farkas.' Regény. Irta: Karazin Nikolajevics Nikolaj (képekkel); oroszból fordította Ambrozovics Dezső. — „Arany László szépprózai dolgozataiból: I. Az iratos füvet szedő leány. II. Egy különös vénleány.“ — „Az ezredóvi hódoló diszmenet körképben“ (képekkel Divald felvételei után). — ,Más világok, mint a mienk“ (képekkel a Mars és Jupiter csillagokról) Hoffman Ottótól. — „A 60-ik gyalog­ezred jubileoma“ (arcképekkel) Farkas Ernődtől. — „Tólfy Iván“ (arcképpel). — „Az időjóslás új módszere.“ — „A Vesuvius amerikai dinamit-szóró hadihajó“ (képekkel). — „Párisi divattudósitás« (divatképpel). — Irodalom és művé­szet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai Újdonságokkal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhi­vatalában. (Budapest IV., Egyetem-u 4. sz.) Ugyanitt meg­rendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, egész évre csak 2 ft 40 kr, félévre 1 ft 20 kr. Egyesületi élet. Kézműipar-kiállítás! A s.-a.-ujhelyi általános ipartestületnek 1898. évi augusztus 20. és 21. napjain, vagyis ma és holnap, a Diáná­kért nagytermében rendezett munkakiállitására az érdeklődő n. é. közönséget tisztelettel meg­hívják: Bánóczy Kálmán elnök, Gáthy Géza tit­kár. Szabad bemenet. -— A kiállítás nyitvareggeli 8 órától esti 5 óráig. A jutalomdijak kiosztása és a munkakiállitás formaszerü bezárása f. évi augusztus hó 21-én d. u. 5 órakor történik. Dalos-egyesületünkről. Idestova tizen­két esztendeje múl el már annak, amióta az újhelyi dalos egyesület a pécsi 1886-iki orszá­gos dalverseny után megszűnt működni. Az egyesület most e hosszú idő után életjelt ad magáról. Az elmúlt héten ugyanis Spillenberg Barna, az egyesület alelnöke, gyűlésre hívta ösz- sze a még itt lévő működő és választmányi tagokat, továbbá többeket is, akiket az egyesület tagjaiul megnyerni óhajtanak. Ezen a gyűlésen elhatározták, hogy a rég megszakadt fonalat újból fölveszik és ha a kellő hanganyag együtt lesz, működésüket ismét megkezdik. Evégből a jövő szeptemberben ismét gyűlést fognak tar­tani. Részünkről szives örömmel üdvözöljük e mozgalmat s melegen óhajtjuk, hogy dalosainkat a régi erőben és dicsőségben közönségünk gyö­nyörűségére mielőbb hallhassuk. A tolcsvai dalos és olvasókör, írja le­velezőnk, f. hó 14-én, a kör alaptőkéjének gya­rapítására, nyári táncmulatságot rendezett. Az alkalom fényét emelte a helyi intelligenciának majdnem teljes számban történt megjelenése és részvétele a mulatságon. Felülfizetni szívesek voltak : Margaretta Pál 6 koronát, Kolbai Ger­gely s Lyachovics János 2—2 koronát, Breiner János, Hajduczki Ferenc, Polgári János 80—80 fillért, Kucsma János 1 koronát. Nyilvános nyugtató. A sárospataki iparos ifjúságnak a f évi aug. 7-én, egy alakítandó „Ifjúsági önképző kör“ alapjavára réndezett nyári táncmulatsága alkal­mával felülfizetni szívesek voltak : Molnár János főbíró 10 koronát, Ballagi Géza dr. 4 kor., Gaztgéber Pál 4 kor., Czibere András 3 kor., Neuman Péter 2 kor., Kondor Miksa dr. 2 kor., Heizler Károly 1 kor., Kiss b erenc 1 kor., Mójzes Pál 1 kor., Nagy Gábor 1 kor., Cziráki István 1 kor., Tarczal János 1 kor., Stefan János 1 kor., Molnár János iparos 1 kor., özv. Szőke Györgyné 1 kor., Móric Bálint 1 kor., Vitek Ferenc 1 kor., Weinberger Sámuel 1 kor., Grekszik György 1 kor., ifj, Lengyel Endre dr. 1 kor., Luttenbcrg József 1 kor., Villányi Lajos 1 kor , Vitek György 1 kor., özv. Vitkai Bertalanná 1 kor., Kaestenbam Mór 1 kor., Trocsányi Bertalan 1 kor., Klein Adolf 1 kor., Kecskés Zsuzsánna 1 kor., Összesen 47 korona. Fogadják a nemesszivii adakozók az ifjúság nevében hálás köszönetünket. Varga András, pénztáros. Mailár László, Ilku György, ellenőr. ellenőr. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet. Alulírottak mély köszönettel adózunk tek. Thuránszky Tihamér urnák azon tényeért, hogy az építés alatt álló szalóki gk. népiskola részére 50 ft, azaz ötven forint értékű épitőfaanyagot ajándékozott. Ugyancsak ő már korábban meg­váltotta a bánóczi v. állomás szépszavu harangot s azt is nekünk adta. Ezért is fogadja ismé­telten a nagylelkű tanügybarát, — ezúton is, — hálás köszönetünket. Szalók, 1898. augusztus hó 18-án. A szalóki gk. iskolaszék nevében : Csurgovich György, Bréda András, isk. sz. elnök. gondnok. TAN ÚGY. 1 Zemplén ráwpi Tanitó-Epit iatalos rovata. — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők. Felkérjük mindazon t. tanító-egye­sületi tag urakat, kik lapunkért előfize­téssel hátralékban vannak, sziveskedje nek azt hozzánk mielőbb beküldeni. Tisztelettel: a kiadóljlVatal. A zemplónvánnegyfi t. tanító urakhoz. A Havas Gyula dr. szerkesztésében Kolozs­várott megjelenő „Magyar Pesta'ozzi« c. paeda- gogiai hetilapot, a melynek célja a gyakorlati jel­lemképző nevelés, különösen pedig ennek gya­korlati módszerének közvetítése tanítók és szülők számára, — a nagyméltóságu vallás és közokta­tásügyi m. kir. minister ur 1898. augusztus hó 8-án 49.841. sz. a. kelt rendelete alapján a t. ta­nító urak figyelmébe megrendelés céljából a leg­melegebben ajánlom. S.-A.-Ujhely, 1898 augusztus hó 16 án. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. Föl a nagy munkára! Hazánk gyermek gyámság óvei úgy látszik, meg vannak számlálva, Nincs kizárva, hogy nem sokára a maga lábán kell járnia s önálló erején tovább haladnia. Nemzetgazdasággal foglalkozó s küzdő országunk nagy reformoknak néz elébe s úgy tűnik (el a messze távolból, mintha e nagy fontosságú rázkódásokkal járó eseményt nemzeti miveltségünk vezérlő fia előre sejtette volna, a jövő méhében fürkésző él s látása érlelte volna meg a gasdasági ismétlőiskolák fölállittatására. Akár miként jutott e hasznos és nagy horderejű eszme megvalósításához, tény, hogy az önálló vámterület létesülésére hazánk hanem elég érett, de minden esetre annyira erős és életképes, hogy annak nehézségein minden nagyobb ráz­kódás nélkül keresztül esik. 1896. évi 60,746. sz a. kelt magas rende­lettel hangzott el e mélyreható reform keresztül­vitelének szabályzata. A hazai tánitóság örömmel fogadta, érette egyszerre lángra lobbant s hogy azt minden részében magáévá tette, bizonyítja az itt ott történt felszólalás, melyben az összes taní­tóság azon nemes érzése volt kifejezve, misze­rint az ismétlő gazdasági iskolák nehézségeivel kész megküzdeni, fejlődéséért síkra szállani s er­kölcsi hasznáért a felelősséget magára vállalni. Azóta két év telt el s hazánk földjén hihe­tetlen módon keletkeztek az ismétlő gazdasági iskolák. A múlt két, s jövő nehány évek kor­szakalkotók lesznek uj ezredéves hazánkban. Hogy a küszöbön álló önálló vámterület alapján a győzelem biztos legyen s Magyaror­szág egéről a még mutatkozó felhős foltok vég­kép eloszoljanak s a nagyapáink által annyiszor emlegetett gazdag és bgldog évek bekövetkez­zenek, nekünk tanítóknak folyton ébren kell len­nünk, minden mozzanatot élesen és higgadtan megfigyelnünk, nekünk tanítóknak, ha mindenki meghátrál is, nem szabad meghátrálnunk s ma­gunkat a zugó fergeteg által elsepertetnünk, ha­nem újonnan építendő ezredévi szikla várunkért magunkat is fel kell áldoznunk. Nekünk nem sza­bad a rénk váró nehéz munkától félni, a nemzet esdő kérelmét visszautasítani, má okra hárítani, mert akkor nem volnánk igaz tanítók s nem ér- demelnők a nemzet napszámosa címét ; sőt a föld sem hagyna békén nyugodni, ha restek vol­nánk tényekkel beigazolni, hogy a nemzetnek érettünk hozott eddigi áldozatát gonoszul fizet- tűk vissza. Nemsokára itt a kínálkozó alkalom, legyünk tehát készen, nehogy készületlen találtatván a nemes harcban részvét nélkül elbukjunk. Le­gyünk bátrak, erősek, főleg kitartók, türelmesek, engedelmesek, tiszteletet adók nemesak felebb- valóinkkal szemben, de egymás iránt is, legyünk kivétel nélkül szerények, illedelme-ek, szorgalma­sak, takarékosok és az eddig nyujtottakkat meg- elégedők, igy bizton számíthatunk arra, hogy szégyen és gyalázat soha utói nem érnek s elő- d ink siralmas tettei végkép feledésbe merülnek s ha nem mi, de legalább utódaink megőrzik a várva-várt Mesiást Kedves kartásaim I nekünk nem elég azt megmutatni, hogy óhajtunk és tudunk tenni, ha­nem szent köteleségünk győzni a nélkül, hogy győzelmi babérra vagy nemzeti jutalomra aspi­rálnánk. Azt hiszem kevés fog találtatni t. kartár­saim közül olyan, ki ránk váró 98/99. tanévben magát a közös munka alól kivonná, s néma szem­lélője lenne a nemes harcnak s fényes győze­lemnek. Nemsokára kezünkben lesz a fegyver mely- lyel egy hosszú tanévet közülünk sokaknak 2—-3 iskolában sikeresen, becsülettel végig kell küz- denünk, ne essünk kétségbe, hanem az eddig ismert helyes utón haladva, körünk egyletünk s az ezeket szolgáló »Rovathoz* tömörülve tehet­ségünk szerint igyekezzünk a közel jövőben létesü­lendő önálló Magyarország közmiveltségét hatha­tósan elő nozditani, mezőgazdasági érdekeinket szolgáló gazdasági ismétlő iskoláikat azon vonal­ra emelm, melyet tőle termőképessége és éghaj­lata megkövetel. A nagy szünidő kinek-kinek bő alkalmat nyújtott arra, hogy a jövő év tanmenete, s kivi­tele felett rendesen gondolatait, főleg a gazdasá­gi ismétlő iskola vezetésével legyen tisztába, — s az évszakok szerint ö-sze tudja egyeztetni a gyakorlati kivitelt az elmélettel, mely nélkül az egész »zengő érc és pengő cimbalom.« Hogy én miként értékesítettem a nagy szünidőt fiaim épülésére, miként kötöttem össze az elméletet a gyakorlattal, e rovatban terjedel­me miatt aligha közölhetném, pedig meg vagyok győződve, hogy egy nappali órararendszerbe illesztett gyakorlattal öszhangzásba hozott elmé­let sokakat érdekelne, sokaknak szolgálna némi épülésére. Gönczy Bertalan. Magyar írók élete és munkái. A ma­gyar tudományos akadémia megbízásából irta Szinnyei József, kir. tanácsos, a magyar nem­zeti múzeumi hírlap könyvtár őre. E nevezetes munka hatodik kötetének most megjelent 50., Kláger Koch-ig terjedő íüzetében a »Zemplén« egyik régi munkatársának, Knopfler Sándor s. a.- ujhelyi érdemes tanítónak életrajzát, illetve iro­dalmi működésének ismertetését is találjuk, melyet ezennel egész terjedelmében közlünk : Knotler Sándor, néptanító, született 1841. szept. S -A.-Ujhelyben ; 1858 ban az akkor fenn­állott s.-a -újhelyi izr. alrealiskolát végezte. Az iskolából kikerülvén, szegény szüléi a további isk kiképeztetéséről nem gondoskodhattak; 1861- ig szülővárosában magántanuló volt. Tnnitónak képezte magát (mert atyja is az volt.) A heber- és reáltantárgyakon kívül a magyar nyelv és iro • dalom voltak legkedveltebb tanulmányai. 1861-től 1863 ig a bar c-kai (Fehérm.) izr. elemi iskolá­ban mint rendes tanító működött. 1864—70 ig nevelő volt; 1870—72-ig a s-a.-újhelyi kir. izr. mintaiskolánál működött. A mintaiskola feloszla tása után ugyanott az izr. elemi iskolához lett megválasztva a hitközség által és jelenleg is ott működik A tanképesitő vizsgát a sárospataki állami tanítóképzőben tette le. — Irodalmi mű­ködését a Zempléni Híradónál kezdte (1865. A hajbodor c. elb„ 1866. 1. sz.), a Jüdischer Schul- boteban (1866. Die Sonderlinge der Pflanzen­welt), a Mainzban megjelenő Izraelit rendes le­velezője volt (1865-től 1866 ig. (Der Zustand der Juden in Ungarn während der Zweiten Häfte des Mittelalters, 1867.) ; a M. Izraelitában (1867. A chasszideusok fejedelme); a M. Zsidó c. ortho­dox párti lapnak 1868—69-ben rendes munka­társa volt. 1875 óta több szaklap mellett a Sá toralja Ujhelyen megjelenő Zemplénbe irt legtöb­bet, (1879-ben mint belmunkatárs) körülbelül 100 tanügyi s egyéb cikket, Kn. és kn. jegyek alatt is; különösen cikkezett a Sátoralja-Ujhelyen fel­állítandó polgári leányiskola ügyében és a zsidó zugiskolák ellen. Az »Adalékok Zemplénmegye tö- ténetéhez« cimü miiben (1797. A Kaestenbaum- iskola története.) — Munkái: 1 Ein Mahnwört . . . an das jüd. Volk in Ungarn. Kaschau, 1868. — 2. Egy őszinte hang a kongresszus után. Nyílt levél Führer Ignác minta-főtanitó barátom­hoz S.-A.-Ujhely, 1869. — 3. Zemplénmegye íöldrajza, kapcsolatban a népiskolák IV. osztá­lyú földrajzi tananyagával. Ugyanott, 1878. (3. kiadas 1879., 4. kiadás 1898. ugyanott) — 4. Irály feladványok Tára. Mintapéldákkal és a legszükségesebb irálytani szabályokkal. Leányne­velő intézetek, elemi és felsőbb népiskolák növen­dékei számára. U. ott, 1881. Két rész (I. rész 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents