Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-08-14 / 33. szám
1898. augusztus 14. I. Melléklet a „Zemplén" 33. számához. vonatának emelésére szentelte s főtörekvése mindenkor az volt, hogy a hazának igaz fiakat, a nemzetnek művelt tagokat neveljen. Megilletődve értesültünk a ft. rend azon intézkedéséről, hogy főtisztelendőségednek más helyen jelölt ki munkakört; mert habár szives készséggel előlegezzük is az ezen hazafias tanitórend kebeléből kiküldött utódának a bizalmat, de főtisztelendőségednek eltávozása, úgy társadalmi, mint kulturális életünkben, az egyének és viszonyok ösmerete, az igényeknek az éveken át szerzett tapasztalat alapján való sikeres kielégitése miatt nehezen betölthető űrt fog hátra hagyni. Kedves kötelességünknek ösmertük most, midőn főtisztelendőséged tőlünk távozik, elös- merésünk. és üdvözlésünk őszinte kifejezésével istenhozzádot mondani. Fogadja főtisztelendőséged hazafias érzelmünknek ekként való megnyilatkozását változatlan tiszteletünk zálogául. (A szép emléksorokhoz, aminők, tudomásunk szerint, vármegyénk részéről és a piarista személyes érdem méltánylása képpen most jutottak először osztályrészül Ormándy dr.-nak, fogadja részünkről is a távozó tudós piarista-professzor szerencsekivánatunk őszinte kifejezését — Szerk.) Szerviczky Ödön indítványára uta- sittattak a járások főszolgabirái, hogy a közbá- torlétet és a vagyonbiztosságot vármegyénk területén újabb és újabb merényletekkel háborgató oláh-eigánycsapatok ellen a csendőrséget kellő utasításokkal lássák el. — A Galicziából beözönlő zsidóság visszautatitása céljából, és- hogy a Galicziával szomszédos határterület gyalogolj ai is beportyázhatók legyenek, a sztropkai csendőrőrs létszámának sürgős szaporítása iránt felírtak a belügyi kir. ministerhez. A s.-pa- taki főbíró, Molnár János ellen foganatosított vizsgálat iratai indítványtétel céljából kiadattak a t. főügyésznek. — Az 1899/900. évi közúti költségvetés tervezetét a Közgyűlés elé leendő bemutatás végett kiadták az alispánnak. — Az árvaszék jól. havi tevékenységi kimutatását, mely szerint a hátrálék nem több 174 ügyda- rabnál, megelégedéssel vették tudomásul. — A közegészségügy júliusi állapotát roszszá tették a roncsoló toroklob (diftéria) és a kanyaró. — A kir. törvényszék fogházában a júliusi rablétszám volt: 312, ebben elitéit: 275. — Nemes Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő jelentéséből fülemlitjük, hogy a T.-Terebesen alkalmazva volt tanerők, kettő kivételével, az állami iskolától áthelyeztettek. — A vall. és közokt. ügyi kir. minister az ötödéves korpótlékért folyamodott tanítók közül 29-nek a kérelmét találta teljesittendőnek s ezek a tanítók : Szedlár A. (Peticse), Lebovics N. (Málcza), Podhajeczky E. (Sztakcsin), Czirbusz M. (Sókut), Dufinecz J. (Szulia), Csollák J. (Szacsur), Novák J. (Pelejte), Kimák J. (Zebegnyő), Kazsimir N. (Zétény), Szcitóvszky A. (Ujhely), Marycz E. és Mincsik I. (Perbenyik), Balázs M. és Horváth Gy. (Szinna), Gardos M. (Rákócz), Hugecz P. (Sámogy), Loyko I. (Pazdics), Melko J. (Nagy- Ráska), Berenesy E. (Mihályi), Soltész K. (Morva), Kulya L. (Possa), Bumbák M. (Petrik), rály, nyugvóhelye felett egy kő kereszttel. A templomnak ez a része még 1055-ben épült. Csak igaz az, hogy nem igen hosszú az ut a magasztostul a nevetségesig. Ezt itt is tapasztalhattuk. Az„ echo“-t akartuk hallani. E végett a kolostortól egy bizonyos távolságig mentünk. Itten gyerekeket találtunk, akik sorban ültek a kopár magaslaton. Hátuk megett, mintegy foglalkozását sejtetve, bottal egy felnőtt ember állott. Amint hozzájuk érkeztünk, a nagytekintetü és nagybotu ember felállította őket és mondott nekik valamit. Erre a gyermeksereg, köztük egy púpos suhanc is, úgy, ahogy csak a torkuk bírta és ahogy szájukon kifért, pipacsszinre vörösödve, kidagadt nyakereikkel ordították a Szózat strófáit, közbe-közbe mintegy nógatásul, egypár hátbavágást, szidalmat kapva a púpostól, a vezérürütől. Es ezt a pokoli koncertet a nagytekintetü ember annyi komolysággal és méltósággal vezényelte, hogy nevettemben, kacagásomban majd megpukkadtam. Nagyszerű vígjáték „volt ez: adtam is azért neki egy koronát. O ebből mindegyik gyermeknek egyenként egy krajcárt nyújtott. A többit magának tartotta meg. Ez az ember ebből él. Úgy látszik, hogy nálunk a félkegyelmü- ség is jövedelmez. — No most én kiáltok oda, mondám neki. Kegyesen bólintott. — Isten veled, Isten veled ! És a kolostor falai siri hangon ismétlik : Isten veled, Isten veled l . . . Olyan túlvilág! volt ez a hang, annyira átjárta lényemet, hogy azóta mindig emlékemben van és örökösen a fülemben zsong : Isten veled, Isten veled! . , , Puha D. (Nátafalva), Bidóvszky Gy. (E -Bénye), Remes E. (N.-Azar), Lukács J. (N.-Kázmér), Kolyvoska J. (N.-Dobra) és Bálint A. (Matya- sócz). — A kir. p. ü. igazgató havi jelentésének az a számadata, hogy az ez évi adóhátralék a múlt évi júliusi hátrálék állásához mérten a múlt hó végéig 84,000 fttal apadt, megnyugtató eredményül szolgált. —- Hasonló értelemben szólott a törv. hatósági utadóhátrálékok állásáról a főszámvevő jtd. havi jelentése. Útadóban 1898-ra előiratott összesen: 130,411 ft 02 kr ebben természetbeli közmunka értéke : 20,780 ft. — Öméltóságától, a főispántól, örömmel értesült a közig, bizottság arról, hogy a pilseni vállalkozók kezelésébe átment n.-mihályi sör- főzőbőL olyan jó sör kerül közfogyasztásra, hogy ez a N.-Mihályban gyártott, mondhatni hogy „honi pilzeni“ a kőbányai sörrel vetekedik jóság és kelendőség dolgában, — a megrendelés, valamint a fogyasztás pedig már is oly tömeges, hogy a napi szükséglet l'ödözhetése a sörfőzőháznak kibővítését a legsürgősebben kívánja. Öméltósága örömét fejezvén ki a fölött, hogy ez a sörfőző kimaradhatatlan jó hatást fog gyakorolni mezőgazdaságunk fölleliditésére, tőképp pedig a sürárpa-termosztésre, a N.-Mihályba letelepedett pilzeni vállalkozókat a kir. pénzügyigazgatóság minden kitelhető támogatásába ajánlotta. — A s.-a.-ujhely—m.-laborczi vonalon közlekedő 1611. sz. vegyes vonat menetének gyorsításáról, amit Andrássy Sándor gróf fáradhatatlan közbenjárásának köszönünk meg az utas-közönség nevében, külön fejezet alatt (a Különfélék-ben) tájékoztatjuk olvasóinkat. — Végezetül fülemlitjük, hogy Pasztirik J., Gyur- esik M., Jancsiszkó M. Szavkó M., Lőwinger M., Petrisz J. és Bodnár J. hadköteles egyéneknek kivételes nősiilhetés megengedéséért benyújtott folyamodásaik pártfogással küldettek föl a honvédelemügyi kir. ministerhez. — Az ülés d. e. 9-től 12-ig tartott s Öméltósága a főispán, gyengélkedése dacára, az ülésen, csekély megszakítással, mindvégig jelen volt s az ügyek iránt élénken érdeklődött. Darányi minister látogatása. A Zem- plén-vármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának S.-A.-Ujhelyben 1898. évi aug. 8-án tartott rendkívüli ülésében tárgyaltatván Darányi Ignác dr. földmivelésügyi m. kir. mi- nisternek Tokaj-Hegyalján tervbe vett látogatása, a szakosztály programját következőképp állapította meg: 1) a minister felkéretik, hogy a Tokaj-Hegyalját látogatásával a f. évi szeptember 1-től 5-ig választandó 2 napon át szerencséltesse; 2) a minister reggel 7 órakor érkeznék különvonaton Szerencsre, a hol az állomásnál főispánunk Öméltósága a vármegyei küldöttség élén üdvözli; 3) Szerencsről odarendelt kocsikon a minister és kísérete Tállyára érkezik, a hol Görgey Gyula szívességéből reggeli fog felszolgáltatni; 4) rövid reggeli s az ottani szőlők megtekintése után utazás kocsin Tarczalra az állami szőlőtelephez, a hol a m. kir. vincellériskola igazgatósága a ministernek és kíséretének ebédet szolgáltat föl, — 5) amenyFürdő-levél. Sósav nyik-fürdő aug. 5. (Sáros vármegye.) Tekintetes szerkesztő ur! Mikor az Isten a világot teremté, meghagyta, hogy a hetedik napot — melyen ő is pihenőt tartott — megünnepeljük, illetve, hogy e napon munkaszünetet tartsunk. Az urnák eme parancsolatát jámbor, istenfélő őseink meg is tartották annakelőtte mindaddig, a mig a haladás villámszárnyakat nem öltött magára. De ma a villámok századában a folytonos lázas tevékenységnek nem lévén határa, a létért küzdve dolgoznak napestig, szakadatlanul, anélkül, hogy teremtő Istenünk jó példáját követve, az egy vasárnapot megünnepelve, pihenőt tartanánk, hogy ha a nép önként nem ünnepel, hát törvénynyel kell arra kényszeríteni, így lett aztán megalkotva a munkaszünet törvénye ; de, fájdalom, hogy még a törvény sem volt képes az általános munkaszünetet megteremteni. Ott van pl. a hivatalnoki kar, az csak akkor nem dolgozik vasárnap, mikor nincs mit dolgoznia, minthogy pedig a dolog mindég bőven kikerül: hát dolgozik szakadatlanul. Ott van a posta, a civilizációnak ez a hatalmas zászlóvivője, nem-e minden megszakítás nélkül folyton működik? Az alkalmazottak csaknem a kimerülésig elcsigázódnak a munkahalmaz súlya alatt. Istennek e teremtményeit nem vette védőszárnya alá a munkaszünet törvénye. Bezárják ugyan vasárnap délután ezek is a postaajtót t(bár nem mindenütt) de hát ez is csak aféle szemfényvesztés féle valami, mert ez az ajtózárás nagyban hasonlít ahhoz, aminyiben a minister az őfelsége tarczali szőlőtelepét is megtekinteni óhajtaná, a társaság kocsikont o- vább folytatja útját Tokajon keresztül B.-Ke- reszturig, a hol az odarendelt különvonat várja, amely Sárospatakra viszi, ha pedig a minister az őfelsége szőlőjét Tarczalon nem kívánná megtekinteni, a társasággal a mád-zombori állomásra hajtat, a honnan az időközben oda rendelt különvonaton folytatná útját tovább Sáros-patakra, G) a sárospataki állomásnál a ministert Sárospatak küldöttsége röviden üdvözli és az ott várakozó kocsikon a sárospataki állami ojtvány-telepet szemléli meg, s vagy a külön- vonattal, vagy a s.-patak-ujhelyi szőlők alatt elhaladva kocsikon estve felé S -A.-Ujhelybe érkezik, a hol, mint főispánunk méltóságának vendége, a vármegyeházában megszáll; 7) másnap reggel V2 8 órakor a minister vagy a s. a.-újhelyi állami ojtványtelepet, vagy az Andrássy Tivadar gróf szőlőskeí szőlőtelepét tekintené meg; 8) e szőlőtelepek egyikének megtekintése után d. e. 10—11 óra között a minister őex- ciájának előlülése mellett szőlészeti értekezlet tartatik, a melyre a Tokaj-Hegyalja szőlő- birtokosai, legszélesebb körben meghívandók lesznek. Értekezlet után villásreggeli a vármegyeháza főispáni termeiben (esetleg nagyobb vacsora előző napon az Ujhelybe való érkezés után.) — Ennek a programnak a minister ur ő- excellenciájával leendő közlésére és a jóváhagyás kieszközlésére Molnár Béla dr. orsz. képviselőt kérte föl az értekezletet, hogy a végleges program a f. hó 24-én reggel 9 órakor tartandó rendkívüli ülésen megállapítható legyen — Némi tájékoztatásul megjegyeztetik, hogy: a) Szerencsről—Tállyáig 8'6 kilmtr. — b) Tállyáról— Tar- czalig 16‘5 klmtr; — c) Tarczalról—Tokajon át B.-Kereszturig 18. klmtr. — d) Tarczalról— Mád-Zombor állomásig 8.5 klmtr. — e) Sárospatakról—S.-A.-Ujhelyig 11*5 klmtr és — f) S.-A.-Ujhelyről—Szőllőskéig 7'6 klmtr az ut hossza.. Főispánunk és a kenyér. Elkövetkezett az aratás ideje. A búzának, a rozsnak ára lehanyatlott 30°/o-al és ennek dacára a mindennapi kenyér ára Ujhelyben nem hogy alább szállott volna, hanem inkább emelkedik; nem is említve a zsemlyét, kiflit, mely napról-napra mindig összébb zsugorodik, úgy hogy ha még tovább is igy megy, ma-holnap csipesz alkalmazása nélkül bajos dolog lesz kézzel a szájhoz vinni. De más baj is van ! A sütők nem elégesznek meg a tisztességes polgári haszonnal, hanem bele tesznek a kenyér tésztájába 10—15°/o főtt burgonyát és fifikus módon bele fojtanak a kenyérbe 40% vizet, s igy a kenyérnek hazudott sütet fele része idegen alkotórészből áll. A szemnek szép, de a gyomornak nem tápláló. Ezek és hasonló okok kénytették főispánunkat arra, hogy Öméltósága e napokban személyesen utasította az újhelyi járás főszolgabiráját, hogy a piaci szóban levő cikkek fölött egészségrendőri razziákat tartasson s a vevőközönség érdekében haladéktalanul gondoskodjék arról, hogy drága pénzéért megfelelő minőségű és mennyikor a provincián a bótossaink vasárnap délután bezárják ugyan a bolt ajtaját, de hát a kapu alatti bejáraton odajutva kényelmesen vásárolhat a nagyközönség. Így teszünk mi postások is; bezárjuk ugyan a postaajtót, de csak azért, hogy ne lássa a kiváncsi szem, hogy időnként mint törüljük le a verejtéket homlokunkról a munkaszünet tartama alatt. Ezek előre bocsájtása után úgy a t. szerkesztő ur, mint a t. olvasó elfogják képzelni, hogy mily jól eshetik egy testben, lélekben megtört embernek az, ha egy évi szakadatlan lázas munka után, két heti arany szabadságot élvezhet. Egyik magyar példabeszéd azt mondja, hogy: „addig nyújtózzál, ameddig a takaród ér“. E sokatmondó rövid példabeszédet szem előtt tartva jutottam én is családommal együtt a scsavnyiki fürdőbe, de ezúttal nem csupán azért, hogy itt úri módon szórakozzam, de igenis azért, hogy beteg tagjaimat meggyógyítva ujult erővel folytathassam majd otthon ismét a félbehagyott munkát. Es őszintén mondhatom, hogy itt feltaláltam mindazt, ami után vágytam: a pihenést és gyógyulást. Ez a gyönyörű völgykatlanban levő, savanyú vízben és kénben gazdag fürdő, gyógyító hatásával valóban csodákat müvei. A csuz, (reuma) köszvény, görvély, bőrbántalmak stb. rövid idő alatt bámulatosan gyógyittatnak. Gyakorta vagyunk szemtanúi az olyan megható jeleneteknek amikor a mankón, vagy kórágyban ide hozott betegeket a saját erejükből látjuk távozni. Igaz hogy nem világfürdő a scsavnyiki, de egészséges levegőjével és gyógyitóhatásu forrás- saival versenyre kelhet országunk bármely első rangú fürdőjével; amit eléggé fényesen igazol az a körülmény is, hogy minden évben többen
