Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-08-14 / 33. szám

1898. augusztus 14. I. Melléklet a „Zemplén" 33. számához. vonatának emelésére szentelte s főtörekvése mindenkor az volt, hogy a hazának igaz fiakat, a nemzetnek művelt tagokat neveljen. Megilletődve értesültünk a ft. rend azon intézkedéséről, hogy főtisztelendőségednek más helyen jelölt ki munkakört; mert habár szives készséggel előlegezzük is az ezen hazafias tanitórend kebeléből kiküldött utódának a bi­zalmat, de főtisztelendőségednek eltávozása, úgy társadalmi, mint kulturális életünkben, az egyének és viszonyok ösmerete, az igé­nyeknek az éveken át szerzett tapasztalat alapján való sikeres kielégitése miatt nehezen betölthető űrt fog hátra hagyni. Kedves kötelességünknek ösmertük most, midőn főtisztelendőséged tőlünk távozik, elös- merésünk. és üdvözlésünk őszinte kifejezésével istenhozzádot mondani. Fogadja főtisztelendőséged hazafias ér­zelmünknek ekként való megnyilatkozását változatlan tiszteletünk zálogául. (A szép emléksorokhoz, aminők, tudomásunk szerint, vármegyénk részéről és a piarista sze­mélyes érdem méltánylása képpen most jutot­tak először osztályrészül Ormándy dr.-nak, fo­gadja részünkről is a távozó tudós piarista-pro­fesszor szerencsekivánatunk őszinte kifejezését — Szerk.) Szerviczky Ödön indítványára uta- sittattak a járások főszolgabirái, hogy a közbá- torlétet és a vagyonbiztosságot vármegyénk te­rületén újabb és újabb merényletekkel hábor­gató oláh-eigánycsapatok ellen a csendőrséget kellő utasításokkal lássák el. — A Galicziából beözönlő zsidóság visszautatitása céljából, és- hogy a Galicziával szomszédos határterület gya­logolj ai is beportyázhatók legyenek, a sztropkai csendőrőrs létszámának sürgős szaporítása iránt felírtak a belügyi kir. ministerhez. A s.-pa- taki főbíró, Molnár János ellen foganatosított vizsgálat iratai indítványtétel céljából kiadattak a t. főügyésznek. — Az 1899/900. évi közúti költségvetés tervezetét a Közgyűlés elé leendő bemutatás végett kiadták az alispánnak. — Az árvaszék jól. havi tevékenységi kimutatását, mely szerint a hátrálék nem több 174 ügyda- rabnál, megelégedéssel vették tudomásul. — A közegészségügy júliusi állapotát roszszá tették a roncsoló toroklob (diftéria) és a kanyaró. — A kir. törvényszék fogházában a júliusi rablétszám volt: 312, ebben elitéit: 275. — Nemes Lajos kir. ta­nácsos tanfelügyelő jelentéséből fülemlitjük, hogy a T.-Terebesen alkalmazva volt tanerők, kettő ki­vételével, az állami iskolától áthelyeztettek. — A vall. és közokt. ügyi kir. minister az ötödéves korpótlékért folyamodott tanítók közül 29-nek a kérelmét találta teljesittendőnek s ezek a ta­nítók : Szedlár A. (Peticse), Lebovics N. (Málcza), Podhajeczky E. (Sztakcsin), Czirbusz M. (Sókut), Dufinecz J. (Szulia), Csollák J. (Szacsur), Novák J. (Pelejte), Kimák J. (Zebegnyő), Kazsimir N. (Zétény), Szcitóvszky A. (Ujhely), Marycz E. és Mincsik I. (Perbenyik), Balázs M. és Horváth Gy. (Szinna), Gardos M. (Rákócz), Hugecz P. (Sámogy), Loyko I. (Pazdics), Melko J. (Nagy- Ráska), Berenesy E. (Mihályi), Soltész K. (Morva), Kulya L. (Possa), Bumbák M. (Petrik), rály, nyugvóhelye felett egy kő kereszttel. A templomnak ez a része még 1055-ben épült. Csak igaz az, hogy nem igen hosszú az ut a magasztostul a nevetségesig. Ezt itt is ta­pasztalhattuk. Az„ echo“-t akartuk hallani. E vé­gett a kolostortól egy bizonyos távolságig men­tünk. Itten gyerekeket találtunk, akik sorban ültek a kopár magaslaton. Hátuk megett, mint­egy foglalkozását sejtetve, bottal egy felnőtt ember állott. Amint hozzájuk érkeztünk, a nagytekintetü és nagybotu ember felállította őket és mondott nekik valamit. Erre a gyer­meksereg, köztük egy púpos suhanc is, úgy, ahogy csak a torkuk bírta és ahogy szájukon kifért, pipacsszinre vörösödve, kidagadt nyake­reikkel ordították a Szózat strófáit, közbe-közbe mintegy nógatásul, egypár hátbavágást, szidal­mat kapva a púpostól, a vezérürütől. Es ezt a pokoli koncertet a nagytekintetü ember annyi komolysággal és méltósággal vezényelte, hogy nevettemben, kacagásomban majd megpukkad­tam. Nagyszerű vígjáték „volt ez: adtam is azért neki egy koronát. O ebből mindegyik gyermeknek egyenként egy krajcárt nyújtott. A többit magának tartotta meg. Ez az ember ebből él. Úgy látszik, hogy nálunk a félkegyelmü- ség is jövedelmez. — No most én kiáltok oda, mondám neki. Kegyesen bólintott. — Isten veled, Isten veled ! És a kolostor falai siri hangon ismétlik : Isten veled, Isten veled l . . . Olyan túlvilág! volt ez a hang, annyira átjárta lényemet, hogy azóta mindig emlékem­ben van és örökösen a fülemben zsong : Isten veled, Isten veled! . , , Puha D. (Nátafalva), Bidóvszky Gy. (E -Bénye), Remes E. (N.-Azar), Lukács J. (N.-Kázmér), Kolyvoska J. (N.-Dobra) és Bálint A. (Matya- sócz). — A kir. p. ü. igazgató havi jelentésének az a számadata, hogy az ez évi adóhátralék a múlt évi júliusi hátrálék állásához mérten a múlt hó végéig 84,000 fttal apadt, megnyugtató eredményül szolgált. —- Hasonló értelemben szólott a törv. hatósági utadóhátrálékok állásá­ról a főszámvevő jtd. havi jelentése. Útadóban 1898-ra előiratott összesen: 130,411 ft 02 kr ebben természetbeli közmunka értéke : 20,780 ft. — Öméltóságától, a főispántól, örömmel ér­tesült a közig, bizottság arról, hogy a pilseni vállalkozók kezelésébe átment n.-mihályi sör- főzőbőL olyan jó sör kerül közfogyasztásra, hogy ez a N.-Mihályban gyártott, mondhatni hogy „honi pilzeni“ a kőbányai sörrel vetekedik jóság és kelendőség dolgában, — a megrendelés, va­lamint a fogyasztás pedig már is oly tömeges, hogy a napi szükséglet l'ödözhetése a sörfőző­háznak kibővítését a legsürgősebben kívánja. Öméltósága örömét fejezvén ki a fölött, hogy ez a sörfőző kimaradhatatlan jó hatást fog gyako­rolni mezőgazdaságunk fölleliditésére, tőképp pedig a sürárpa-termosztésre, a N.-Mihályba le­telepedett pilzeni vállalkozókat a kir. pénzügy­igazgatóság minden kitelhető támogatásába aján­lotta. — A s.-a.-ujhely—m.-laborczi vonalon közlekedő 1611. sz. vegyes vonat menetének gyorsításáról, amit Andrássy Sándor gróf fárad­hatatlan közbenjárásának köszönünk meg az utas-közönség nevében, külön fejezet alatt (a Különfélék-ben) tájékoztatjuk olvasóinkat. — Végezetül fülemlitjük, hogy Pasztirik J., Gyur- esik M., Jancsiszkó M. Szavkó M., Lőwinger M., Petrisz J. és Bodnár J. hadköteles egyének­nek kivételes nősiilhetés megengedéséért benyúj­tott folyamodásaik pártfogással küldettek föl a honvédelemügyi kir. ministerhez. — Az ülés d. e. 9-től 12-ig tartott s Öméltósága a főispán, gyengélkedése dacára, az ülésen, csekély meg­szakítással, mindvégig jelen volt s az ügyek iránt élénken érdeklődött. Darányi minister látogatása. A Zem- plén-vármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának S.-A.-Ujhelyben 1898. évi aug. 8-án tartott rendkívüli ülésében tárgyaltatván Darányi Ignác dr. földmivelésügyi m. kir. mi- nisternek Tokaj-Hegyalján tervbe vett látoga­tása, a szakosztály programját következőképp állapította meg: 1) a minister felkéretik, hogy a Tokaj-Hegyalját látogatásával a f. évi szeptember 1-től 5-ig választandó 2 napon át szerencséltesse; 2) a minister reggel 7 órakor érkeznék különvonaton Szerencsre, a hol az állomásnál főispánunk Öméltósága a vármegyei küldöttség élén üdvözli; 3) Szerencsről odaren­delt kocsikon a minister és kísérete Tállyára érkezik, a hol Görgey Gyula szívességéből reg­geli fog felszolgáltatni; 4) rövid reggeli s az ottani szőlők megtekintése után utazás kocsin Tarczalra az állami szőlőtelephez, a hol a m. kir. vincellériskola igazgatósága a ministernek és kíséretének ebédet szolgáltat föl, — 5) ameny­Fürdő-levél. Sósav nyik-fürdő aug. 5. (Sáros vármegye.) Tekintetes szerkesztő ur! Mikor az Isten a világot teremté, meg­hagyta, hogy a hetedik napot — melyen ő is pihenőt tartott — megünnepeljük, illetve, hogy e napon munkaszünetet tartsunk. Az urnák eme parancsolatát jámbor, istenfélő őseink meg is tartották annakelőtte mindaddig, a mig a hala­dás villámszárnyakat nem öltött magára. De ma a villámok századában a folytonos lázas tevékenységnek nem lévén határa, a lé­tért küzdve dolgoznak napestig, szakadatlanul, anélkül, hogy teremtő Istenünk jó példáját kö­vetve, az egy vasárnapot megünnepelve, pihe­nőt tartanánk, hogy ha a nép önként nem ün­nepel, hát törvénynyel kell arra kényszeríteni, így lett aztán megalkotva a munkaszünet tör­vénye ; de, fájdalom, hogy még a törvény sem volt képes az általános munkaszünetet megte­remteni. Ott van pl. a hivatalnoki kar, az csak akkor nem dolgozik vasárnap, mikor nincs mit dolgoznia, minthogy pedig a dolog mindég bő­ven kikerül: hát dolgozik szakadatlanul. Ott van a posta, a civilizációnak ez a hatal­mas zászlóvivője, nem-e minden megszakítás nélkül folyton működik? Az alkalmazottak csaknem a kimerülésig elcsigázódnak a munkahalmaz súlya alatt. Is­tennek e teremtményeit nem vette védőszárnya alá a munkaszünet törvénye. Bezárják ugyan vasárnap délután ezek is a postaajtót t(bár nem mindenütt) de hát ez is csak aféle szemfényvesztés féle valami, mert ez az ajtózárás nagyban hasonlít ahhoz, ami­nyiben a minister az őfelsége tarczali szőlőtelepét is megtekinteni óhajtaná, a társaság kocsikont o- vább folytatja útját Tokajon keresztül B.-Ke- reszturig, a hol az odarendelt különvonat várja, amely Sárospatakra viszi, ha pedig a minister az őfelsége szőlőjét Tarczalon nem kívánná megtekinteni, a társasággal a mád-zombori állomásra hajtat, a honnan az időközben oda rendelt különvonaton folytatná útját tovább Sáros-patakra, G) a sárospataki állomásnál a ministert Sárospatak küldöttsége röviden üdvözli és az ott várakozó kocsikon a sárospataki állami ojtvány-telepet szemléli meg, s vagy a külön- vonattal, vagy a s.-patak-ujhelyi szőlők alatt elhaladva kocsikon estve felé S -A.-Ujhelybe érkezik, a hol, mint főispánunk méltóságának vendége, a vármegyeházában megszáll; 7) másnap reggel V2 8 órakor a minister vagy a s. a.-új­helyi állami ojtványtelepet, vagy az Andrássy Tivadar gróf szőlőskeí szőlőtelepét tekintené meg; 8) e szőlőtelepek egyikének megtekintése után d. e. 10—11 óra között a minister őex- ciájának előlülése mellett szőlészeti értekez­let tartatik, a melyre a Tokaj-Hegyalja szőlő- birtokosai, legszélesebb körben meghívandók lesznek. Értekezlet után villásreggeli a várme­gyeháza főispáni termeiben (esetleg nagyobb va­csora előző napon az Ujhelybe való érkezés után.) — Ennek a programnak a minister ur ő- excellenciájával leendő közlésére és a jóváha­gyás kieszközlésére Molnár Béla dr. orsz. kép­viselőt kérte föl az értekezletet, hogy a végleges program a f. hó 24-én reggel 9 órakor tartandó rendkívüli ülésen megállapítható legyen — Némi tájékoztatásul megjegyeztetik, hogy: a) Szerencs­ről—Tállyáig 8'6 kilmtr. — b) Tállyáról— Tar- czalig 16‘5 klmtr; — c) Tarczalról—Tokajon át B.-Kereszturig 18. klmtr. — d) Tarczalról— Mád-Zombor állomásig 8.5 klmtr. — e) Sáros­patakról—S.-A.-Ujhelyig 11*5 klmtr és — f) S.-A.-Ujhelyről—Szőllőskéig 7'6 klmtr az ut hossza.. Főispánunk és a kenyér. Elkövetkezett az aratás ideje. A búzának, a rozsnak ára leha­nyatlott 30°/o-al és ennek dacára a mindennapi kenyér ára Ujhelyben nem hogy alább szállott volna, hanem inkább emelkedik; nem is em­lítve a zsemlyét, kiflit, mely napról-napra min­dig összébb zsugorodik, úgy hogy ha még to­vább is igy megy, ma-holnap csipesz alkalma­zása nélkül bajos dolog lesz kézzel a szájhoz vinni. De más baj is van ! A sütők nem elé­gesznek meg a tisztességes polgári haszonnal, hanem bele tesznek a kenyér tésztájába 10—15°/o főtt burgonyát és fifikus módon bele fojtanak a kenyérbe 40% vizet, s igy a kenyérnek ha­zudott sütet fele része idegen alkotórészből áll. A szemnek szép, de a gyomornak nem tápláló. Ezek és hasonló okok kénytették főispánunkat arra, hogy Öméltósága e napokban személyesen utasította az újhelyi járás főszolgabiráját, hogy a piaci szóban levő cikkek fölött egészségren­dőri razziákat tartasson s a vevőközönség érde­kében haladéktalanul gondoskodjék arról, hogy drága pénzéért megfelelő minőségű és mennyi­kor a provincián a bótossaink vasárnap délután bezárják ugyan a bolt ajtaját, de hát a kapu alatti bejáraton odajutva kényelmesen vásárolhat a nagyközönség. Így teszünk mi postások is; bezárjuk ugyan a postaajtót, de csak azért, hogy ne lássa a kiváncsi szem, hogy időnként mint törüljük le a verejtéket homlokunkról a munkaszünet tartama alatt. Ezek előre bocsájtása után úgy a t. szer­kesztő ur, mint a t. olvasó elfogják képzelni, hogy mily jól eshetik egy testben, lélekben meg­tört embernek az, ha egy évi szakadatlan lázas munka után, két heti arany szabadságot élvezhet. Egyik magyar példabeszéd azt mondja, hogy: „addig nyújtózzál, ameddig a takaród ér“. E sokatmondó rövid példabeszédet szem előtt tartva jutottam én is családommal együtt a scsavnyiki fürdőbe, de ezúttal nem csupán azért, hogy itt úri módon szórakozzam, de igenis azért, hogy beteg tagjaimat meggyógyítva ujult erővel folytathassam majd otthon ismét a félbeha­gyott munkát. Es őszintén mondhatom, hogy itt feltalál­tam mindazt, ami után vágytam: a pihenést és gyógyulást. Ez a gyönyörű völgykatlanban levő, sa­vanyú vízben és kénben gazdag fürdő, gyógyító hatásával valóban csodákat müvei. A csuz, (reuma) köszvény, görvély, bőrbántalmak stb. rövid idő alatt bámulatosan gyógyittatnak. Gya­korta vagyunk szemtanúi az olyan megható jele­neteknek amikor a mankón, vagy kórágyban ide hozott betegeket a saját erejükből látjuk távozni. Igaz hogy nem világfürdő a scsavnyiki, de egészséges levegőjével és gyógyitóhatásu forrás- saival versenyre kelhet országunk bármely első rangú fürdőjével; amit eléggé fényesen igazol az a körülmény is, hogy minden évben többen

Next

/
Thumbnails
Contents