Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
1898. julius 3. II. Melléklet a ^Zemplén“ 27. számához. A lap cikkelyi elmondanak mindent a háztartás, lakás, kézimunkák köréből Illusztrált kitűnő regények egész ivén vannak mellékelve minden számhoz. A „Párisi Divat“ előfizetése egész évre 8 ft, félévre 4 ft, negyedévre; 2 ft. A „Pesti Hírlap“ pol. napilappal együtt egész évre 18 ft, félévre 9 ft, negyedévre 4 ft 50 kr. — Időjóslat, július 3-ára. Változó felhőzet, enyhe, helyenként csapadék. Menyaszonyruha-selyem 65 krtol i 14 frt 155 krig méterenként, — valamint fekete, fehér és színes ECenneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig mélerenként —- a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát-fogyasztóknak po-;tahér és vámmentesen valamint házhoz szállítsa, — mintákat pedig pósta- fordultával küldenek Heil Ihlberg ÍJ welyeillg) sírni, (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. 6 — Magyar levelezés. Svijczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — Irodalom. Mezőgazdasági Káté. Irta Mika Ottokár Mint az annyi hasznos dolgot népies modorban ismertető „Falusi könyvtár“ cimü vállalat 45 füzete jelent meg a Franklin- Társulat kiadásában a „Mezőgazdasági Káté“. Népies nyelven, röviden, de világosan kiterjeszkedik ezen munka a gazdálkodás minden ágára. Kérdésekben és feleletekben tárgyalja a talaj, a földmivelő eszközök, a trágya, a vetés stb. ismertetését; áttér azután a különféle gazdasági növények termesztésére s dióhéjban elmondja az ide vonatkozó legszügsógesebb tudnivalókat. Ismerteti röviden a különböző gazdasági rendszereket, az állattenyésztést, kertészetet, valamint kiterjeszkedik a baromfitenyésztésre, méhészetre és selyemtenyósztósre is. Akik a különféle gazdasági ágakban rövid áttekintést kívánnak tenni, azok haszonnal forgathatják Mika ezen kis könyvét. A „Mező- gazdasági Káté* ára fűzve 50 kr. Firikles. A görög történet egyik legnagyobb alakjának élet- és jellemrajzát beszéli el a Történelmi Könyvtár ez nj füzetében Bőd Péter. A politikai és művészi tekintetében fényes korszak, melyet Prikles uralkodása jelöl, a görög történelem legragyogóbb fejezető. Méltán és joggal Írták a Perikles-korabeli Athénéről: Görögország ékes sége és szeme. Az eszményi állami kormáuyzat, az anyagi és szellemi élet virágzásának legtökéletesebb képe Athén e korban. És ezt megteremtette Perikies egymaga, államférfiul bölcsesógónek, szellemének századokat megelőző nagyságával. Az iró elbeszélése fonalán megelvenednek ezek a nagy idők s tökéletessé lesz minden idők egyik legnagyobb alakjának képe. A csinos képekkel is ékesített könyv ára 40 kr. Tetszetős kiállítása a Franklin-Társulat nyomását dicséri. A „Vasárnapi Újság* június 26-iki száma 23 képpel s a következő tartalommal jelent meg: „Szögyény-Marich László ezüst-menyegzője“ (képekkel: Szögény-Marich László nejével és leányaival a csóri parkban; a esóri kastély, termei és parkja, stb. Erdélyi fényképei után). — „Szarvas Gábor emlokezete.“ Költemény Vikar Bélától Szarvas Gábor adai emlókszobrának leleplezésére. — Kegónytár : ,Dáma.“ Történeti körkép. Irta Baksay Sándor (Kimnach László rajzaival). „Hires asszonyok : Beauharnais Hortense* (képpel). — „A három harang.“ Elbeszélés. írta Szívós Béla. — „A kubai fölkelök között.“ — „Klub-élet New- Yorkban.“ — A Magyar Nemzeti Múzeom néprajzi osztálva“ (képekkel) Sernayer Vilibald dr.-tól. — „Madarász József“ (arcképpel). — „Szarvas Gábor szobrának leleplezése Adán' (képpel). — Irodalom és művészet, Közintózetek és egyesületek, Sakkjáték, Kóptalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi, Újság előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai ujdonságok“-ka! együtt 3 ft. Megrendelhető a Frauklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV.. Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft., 20 kr. Egyesületi élet. Nyilvános számadás Az „Abonyi-kert“-ben 1898. junius hó 29-én a s.-a.-ujhelyi róm. kát. főgimnáziomban 1898. évben érettségit tett ifjak részéről a fő- gimnáziomi „Kazinczy-önképzőkör“ alaptőkéje gyarapítására rendezett nyári táncmulatság anyagi eredménye: Bevétel .... 221 ft 50 kr. Kiadás .... 89 ft 27 kr. Tiszta jövedelem: 132 ft 23 kr. Felülfizettek ; 5 forintot: Dókus Gyula, — 4 ftot: Grosse Ödön, — 3 ftot: Ambrózy Nándor, — 2 ftot: Juhász Jenő, Meczner Béláné, Sax Sándor, Szent-Györgyi Vilmos, Zinner Henrik, Widder Gyula; — 1 ft 50 krt: Kereskedő László, Spotkovszky Károly, Erényi Manó dr., —- 1 ftot: Meczner Ferenc, Kolos Sámuel, Schön József, Kun Frigyes, Bettelheim Márton, Do- lozselek Albert, Szepessi Arnold dr., Singer Izráel, Fried Samu dr., Wessely Mérné, Nyo- márkay Ödön dr., Nemes Sándor, Kellner Soma dr., Kovács Endre, Dvorák Emil, Székely Imre, Friss Heiman, Ligeti József dr., Schveizer János, — 50 krt: Somogyi Gerő, Bettelheim Miksa, Filicsko Antal, Szakácsy Sándor, Rosenthal Lajos és Schön Andor. Fogadják a nemesszivü adakozók ez utón is hálás köszönetünket. S.-A.-Ujhely, 1898. június 30. Szent-Györgyi Zoltán, Fejér Barna, i. ollenőr. 1. pénztáros. Nyugtató. 132 ft 23 kr., azaz százharminckét forint és huszonhárom krajcárról, mely összeget, mint az 1898-ik év június havában érettségit tett ifjak által a helybeli főgimnáziom kebelében fennálló „Kazinczy-önképzőkör“ alaptőkéje javára 1898. junius 29-ikón rendezett táncmulatság tiszta jövedelmét átvettem s további gyümölcsö- zés céljából a helybeli Takarékpénztárban elhelyeztem. S.-A.-Újhely, 1898. július 1. Bauer Lénárd, az önk. kör vezető-tanára. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tekintetes szerkesztő ur ! A „Zemplén“ f. é- június 26-iki számában „Közgyűlés a közgyűlés fölött“ címmel egy cikkely jelent meg, melyet mint a gyűlésen jelen volt egy jegyző (és egyben mérges felszólaló) szó nélkül annál kevésbé hagyhatok, mert nem szeretném, ha a közgyűlésen történtek célzatos elferdítése újabb keserűségeknek lenne szülőanyjává. Nem én vagyok hivatva elbírálni, hogy felszólalásom kinos hatást keltett-e, avagy nem; de a közlemény emez állítását mégis kétségbe kell vonnom, mert különben nem fogadta volna el a közgyűlés egyhangúlag mérges felszólalásom kíséretében tett indítványomat, s egy ily kinos hatást keltő felszólalásból kifolyólag kiküldött bizottság elnökségét vármegyénk egyik kitűnősége Stépán Gábor ur nem fogadta volna el; s nem venne részt mint megválasztott tag e bizottság működésében Ferenczy Elek dr. anyakönyvi felügyelő ur Tagadhatatlanul kinos hatást kelthetett e felszólalás a tudósitóra, ki azonban nem volt az idő szerint sem Nagy-Mihályban, sem a közgyűlésen, hanem a küzdőtértől jó távol lesben állva, egészen mást várt a nagy-mihályi jegyzői gyűléstől. Minden alapot nélkülöző állítás az, hogy mi a törvényhatósági bizottság nagylelkű határozata fölött határoztunk volna, a jegyzői közgyűlés elé semmi megyei határozat előterjesztve nem volt, sőt elégedetlenségünk épp abban nyilvánult és ennek adtam én nyilt és határozott kifejezést, hogy, midőn úgy a törvényhatósági bizottság, mint a vármegye irányadó személyiségei (névszerint megneveztem az illetőket) a jegyzőikar érdekei iránt a legmelegebb rokon- szenvet és érdeklődést tanúsítják, zöldágra vergődni még sem tudunk. Fn ennek okát a múltban egyes emberek nembánomságának s az újabb időben rósz indulatának tulajdonítottam. Nincs nekünk semmi panaszunk sem a törvényhatósági bizottság, sem a vármegye irányadó körei ellen, sőt bizalmunkat és reményünket éppen ő beléjük helyezzük. S a közgyűlésen megválasztott Stépán Gábor ur elnöklete alatt álló bizottságnak épp az szabatott feladatául, hogy a jegyzői nyugdíj szabályrendelet és nyugdíjalap ügyét alapos tanulmányozás után kellő megvilágításban tárja a törvényhatóság közgyűlése s a vármegye irányadó körei elé. Hogy a törzskönyvvezető által szerkesztett kimutatásokat kielégítőknek nem találtuk s hogy e kimutatásokat munkálkodásunk szilárd bázisául tekinteni hajlandók nem vagyunk, erről nem mi tehetünk; de nem tudjuk megérteni, miért lenne e nézetünk a vármegye törvényhatóságára sértő. Mádon, 1898. június 28-án. Tisztelettel Illésházy Endre. TANÜGY. Zemplén vármepyBi Taitó-EpÉt hivatalos rovata. — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Felhívás. A s.-a.-ujhelyi „statusquo“ izraelita anyahitközség számos szülő sürgető kérésére nyilvános polgári fiúiskola felállítását elvben elhatározta. Ily négy osztályú iskola felállítása akképpen terveztetik, hogy abba a növendékek felekezeti különbség nélkül járhassanak. Az első évben legalább 2 osztály: az I. és II. nyilnék meg és jövőre a III. és IV. osztály, esetleg egyszerre is léte- sittetnék. A szülők áldozatkészségétől és a gyors megfelelő számú jelentkezéstől függ, hogy I az I. és II. osztály, esetleg a III. osztály is, már f. évi szeptemberben megnyíljék. Felkérem tehát az érdekelt és érdeklődő szülőket, hogy — amennyiben gyermekeiket ezen, a gyakorlati életre és társadalmi műveltségre hasznosan képesítő intézetbe adni szándékoznak — f. é. július hó 10-ig alulírottnál vagy a hitk. irodában jelentkezni szíveskedjenek. Vidékről levél utján is jelentkezhetni. S.-a.-Ujhely, 1898. június hó 28-án. A hitk. képviselőtestület megbízásából: Rosenberg Bernát dr. biz. elnök. A sárospataki állami tanítóképző évzáró ünnepe. Folyó hó 25-én délután szép ünneppel rekesztette be az 1897/8-iki tanévet a sárospataki állami tanítóképző is. Szülék, tanügybarátok, különösen pedig Sárospatak város müveit hölgy- közönségével szinüttig megtelt az intézet nagyterme. Az előkelőségek közül ott volt szerencsénk láthatni Puza Sándor g. k. lelkész-főes- peres, Bálint Dezső helybeli ref. lekész. egyh. m. dékán, Búza János főiskolai tanár jeles tankönyvi rót ; mindhármat mint a tképző igazgató tanácsosát s a nemzeti népoktatás lelkes barátját, előmozdítóját. A záróünnep müsorozata gonddal volt egybeállitva. Az intézeti ének- és zenekar által előadott müdarabok oly gyönyört keltőleg voltak énekelve, játszva s a szavalatok oly sikerültek voltak, miszerint lehetetlen ehelyütt is elismerést nem nyújtani Veres Ferenc és Hodossy Béla tanároknak, kik a szép művelésének legjobb erejöket áldozzák, kik lelkűket az intézet növendékeibe mintegy belelehelik. A szép művészetek istenének nyújtott áldozás után komoly dolog következett: az int- tézeti növendékek pályamunkáinak jutalmazása. 1- ső volt „A magyar nyelv tanításának elvei a nem magyar ajkú népiskolákban“ e. tétel. Pályadij 10 ft. Érkezett 5 pályamű. Nyertes Gárdos Miklós IV. éves tanitójelölt Megdicsértetett jBoda |L. IV. éves tanitójelölt dolgozata; ennek jatalmazására Molnár János városi főbiró 5 ftot adott. 2- ik pályakérdés: „A népiskolai kirándulások vezetése s az iskolákban való felhasználása.“ Pályadij 5 ft. Érkezett 3 pályamű. Jutalomra érdemesnek találtatott Varga Károly IV. é. t. jelölt dolgozata. 3- ik pályakérdés: „Földrajzi leirás hazánk valamely vidékéről.“ Pályadij 5 ft. Érkezett 2 pályamű. Jutalomra érdemesnek találtatott Papp Zoltán IV. é. t. jelölt dolgozata. 4. Pályakérdés: „Az ember tragédiájának méltatása.“ Pályadij 5 ft. Érkezett 1 pályamű, melynek szerzője Gárdos Miklós IV. é. jelölt kinek a pályadij kiadatott. 5. Rajz szorgalmi dij, a Zombory Emőd- féle rajz-jutalom alapítvány egy évi kamata 3 ft. kiadatott Vecsey Lajos III. é. növendéknek. 6. A gyakorlati tanításban legnagyobb előmenetelt tett növendék jutalmazására a Kapitány János-fóle jutalomalap ez évi kamata 2 ft 50 krt kapta Gárdos Miklós IV. éves tanitójelölt. A jutalmazottboz Dezső Lajos igazgató jóra serkentő beszédet intézett. — Ezután az intézeti növendékek zenekara által remekül játszott „Rákóczi-induló“ ütemei mellett emelkedett hangulatban oszlott szét a valóban diszes közönség. Berecz Károly. A s -a.-ujhelyi stqu. izr. hitk. iskolá jában az évzáró ünnepség június hó 30-án, mint minden évben nagy és intelligens közönség részvétele mellett folyt le. Szűkszavú referádámnak eleget teszek, ha e helyen ismétlem Schön Vilmos dr. iskolaszéki elnöknek szép és lelkes beszédének következő részét: „Mig e héten lefolyt vizsgákon alkalmunk volt meggyőződni, hogy a működő tantestület hivatása magaslatán állva mindent megtett, hogy az egyes osztályokban oly szép és meglepő eredményt mutasson be a járvány miatt megcsonkított tanév dacára, addig e záróünnepség helyesen és sikeresen tanított torna tanítással, a szebbnél szebb szavalatokkal, összbangzó gyönyörű énekkel remek koronával tetőzte ama nemes munkálkodást, mely a tudomány, a jó nevelés, hazafiság és kedélyképzés legigazibb forrása.“ Köszönetét mond mindezekért az ügybuzgó tantestületnek, de különösen Schneider Jakab tanítónak, kinek e fényes záróünnepség sikerében oroszlánrésze van. 0 tanított tornát, éneket és szavalatot szépen és értelmesen. Végül
