Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
dék 491 fél napot s igy egy növendék 10 fél napot. — A mulasztások oka általában betegség, vagy ruhátlanság volt, és igy a rk. leányiskolában előfordult mulasztást sem mondhatjuk nagymértékűnek, mert egy éven át 25 fél napi mulasztás még utánpótolható. Iskoláink el vannak látva taneszközökkel és iskolai könyvtárral, igy a rk. leányiskola 265; rk. fiiskola 195; gk. 20; ref. iskolák 100; közs. iskola 45 kötetből álló könyvtárral rendelkeznek. Amilyen örvendetes eredményt tüntet fel a mindennapi iskola, éppen az ellenkezőjét találjuk a kisdedóvónál és ismétlő-iskoláztatásnál. Van ugyanis városunkban 270 kisdedovó- köteles s ezek közül a rk. óvóba jár 54 növendék, tehát 226 növendék számára nincs óvó. A f. évben állíttatott nyári menedékhely a felügyelet nélkül levő gyermekek számára, szolgál. Ismétlő-iskolaköteles van 314; s habár ezeknek egy része a helybeli iparostanuló-isko- lában egy másik része pedig a gimn. I— IV. osztályában szerzi is meg a jövendő életpályájához szükséges ismereteket, mégis marad igen tekintélyes szám arra, hogy városunkban gazdasági ismétlő-iskolák állíttassanak, mert a 314 növendék között 131 leány és az iparostanulóiskola 83 növendéke, valamint a gimnáziomba járók a fiuk közül telnek ki. — Nincs módomban a gimn. I—IV. osztályának Sárospatakról való növendékeiről biztos adatokkal szolgálni, de azt hiszem, nem mondok keveset, ha 50-re teszem azok számát és igy fiunövendék is marad a gazd. ismétlő-iskola részére 50. Ezekben kívántam számot adni városunk 1897/8. évi tanügyi állapotáról. Vajha rövid idő alatt a kisdedóvó, mint a tanyai és gazdasági ismétlő-iskoláztatás is, megvalósítást nyerhetne ! Hubay Bertalan. Vármegyei Hivatalos Rész. 164. ein. sz. T. Zemplcn-vármcgye alispánjától. Hirdetmény. 1, A Tekintetes Zemplén-vármegye kezelése alatt levő Bukovinszky József-féle 3000 forintos ösztöndíj alapítvány folyó 1898/o. tanév kezdetétől folyósítandó évi 120 forintot tevő kamat jövedelmeire pályázat nyittatik. 2. Az ösztöndíjban ezúttal a kormányha- tóságilag jóváhagyott szabályrendelet 4. §. értelmében legalább középiskolái osztályt végzett zemplén-vármegyei keresztény születésű, jó erkölcsű és szegény sorsú jól minősített éspedig az alapszabályok 6. §. értelmében első sorban görögkatolikus felekezeti tanuló, ily minőségű pályázat hiányában ágostai hitvallású, esetleg róm. kát. tanuló fog részesittetni. 3. Figyelmeztetnek tehát a pályázni kívánók, hogy a szabályrendelet 9 §. értelmében kereszt- levéllel, továbbá a lefolyt évről iskolai, község és lelkésze által kiállított és a járási főszolgabíró által láttamozott szegénységi bizonyitvány- nval felszerelt kérvényeiket alulírotthoz, mint a Tekintetes vármegye közönsége által alakított választmány elnökéhez, folyó évi augusztus hó 15 napjáig terjeszszék be; mert ezen határidőn túl netán beérkező pályázatok, a szabályrendeletben megállapított sorrendszerinti kedvezményekben részesittetni nem fognak. 4. Ezen pályázat a vármegye hivatalos lapjában tétetik közzé, és azon kívül a szabály- rendelet 8. §. értelmében a hitfeiekezetbeli felsőbb hatóságokkal is közöitetik. 5. -A.-Ujhely, 1898. július 18. Matolai Etele alispán. 15621/sz. T. Zemplen-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és sző- lőilonca (Tortrix pilleriana) a f. évben az ország több borvidékének némely helyén nagyobb mennyiségben lépett fel. — Ez a két rovar nem uj ellensége ugyan a szőlőnek, de ez ideig nagyobb károkat csak szórványosan okozott. Az 1896. év óta azonban, különösen azon a vidéken, ahol az ellene való védekezés nem foganatosíttatott kellő erélylyel, fokozatosan terjedt s tömeges elszaporodásuk esetén nagy károkat okozhatnak nemcsak az ez idei termésben, hanem több egymásután következő évre is kihatólag. Múlhatatlanul szükséges ennélfogva, hogy az ország szőlőbirtokosainak figyelme a szóban levő két rovar elszaporodásából származható veszélyre sürgősen felhivassék’ s az ellenük való védekezés módjára és szükségességére nézve útmutatással látassanak el. A rovarok felismerésére és az ellenük való védekezés módjára nézve tájékoztatásul szolgáló „Útmutatás“ egy példányának ide csatolása mellett felhívom tekintetes főszolgabíró urat, hogy intézkedjék haladéktalanul, hogy a járása területén szőlőműveléssel foglalkozó birtokosok figyelme a szőlőmoly és szőlőilonca tömeges elszaporodásából származható veszélyre alkalmas módon minél szélesebb körben hivassék fel; intézkedjék továbbá, hogy abban az esetben, ha a szóban lévő rovarok járása területén is felléptek volna vagy fellépnének, az azok ellen való védekezés a csatolt útmutatásban ismertetett módon a legerélyesebben foganatosi- tassék s hogy a mezőgazdaságról és mezőren- dőrségröl szóló 1894. évi XII. t.-c ide vovat- kozó rendelkezései (a törvény 50 §-ában és a 95-ik §-a k.) pontjában foglalt rendelkezések) a legszigorúbban alkalmaztassanak. Ha egyes helyeken a rovarok felléptének megállapítása vagy bővebb felvilágosítás nyújtása céljából szakértő kirendelésére lenne szükség. tegyen az iránt hozzám előterjesztést. Végül felhívom, hogy a jelen felhívás végrehajtása iránt tett intézkedéseiről a járása területén teljesített irtási munkálatokról s azok eredményéről, s úgy a szőlőmoly mint a szőlőilonca kártételének mértékéről a f. évi október hó 10-ig tegyen hozzám kimerítő jelentést. S.-A.-Ujhely, 1898. július 12. Matolai Etele, alispán. A földmivelcsüyyi m. k. minister kiadványa. Útmutatás a szölömoly (Cochylis ambiguella) és szölőiloncza (Tortrix pilleriana) irtására. Úgy a régi, mint a most már rendes termést adó újabb telepítésű szőlőkben, legyenek azok hegyiek vagy homokiak, az utóbbi három év óta aggasztó módon szaporodik a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) és egyes helyeken hozzá csatlakozik már — bár ez idő szerint még szórványosan — a szőlóiloncza (Tortrix pilleriana.) Eme két rovar kártételeinek meggátlására szolgáló védekezésmódok ismertetése előtt lássuk előbb röviden e két rovar életmódját. I. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül június utolsó harmadáig találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyíló virágozatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes szinü, később szennyes-rózsás vagy ibolyás-szürkés, legtöbbször azonban szennyes-zöldes, de feje és az utána következő első testiz feketés-barna; teljesen felnőtt korában 4—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert a mig egész kicsi (1 milliméter hosszú), addig belefurakodik s bimbókba, miközben azokat finom pókszálakkal összekötögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, amelynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azonban egymásután több fészket is ; innen van, hogy az ember abból egy fürtön 5—6-ot is talál, de hernyót csak egyben. Július végén teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, guzsbacsavart füzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világos- barna, Két hét múlva, és pedig június végén szórványosan, július elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 milliméter hosszués kiterjesztett szárnynyal 13—15 milliméter széles. E molyra köny- nyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyait háztető formájára összeteszi, a felső szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinü harántsáv húzódik; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókra vagy azok nyeleire egyet- egyet, összesen mintegy 30—40 petét tojik. E pete fekéres és szabad szemmel nem igen vehető észre Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval, július és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az igy megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgy is meg vannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a különböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet készít magának, amelyben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában ki is telel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik a moly a jövő évben újra, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Magyarországon s mint azt épen a jelen esztendő (1898.) mutatja, igen nagy károkat okoz. II. A szölőiloncza (Tortrix pilleriana) a szőlőmolytól nemcsak nagyságra, de életmódjára nézve is különbözik, mert évenként csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje, közepe táján, tehát a szőlőmolylyal egyidejűleg kezdi és június közepéig, esetleg végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melyeket előbb többé-hevésbbé összefon, de ha a hernyó nagyobb (május végén, június elején), akkor már az alsóbb levelekre száll le s itt is mindig fészket készít magának olyanformán, hogy vagy egyszerűen behajlitja és leköti a levél egyik-másik karélyát, vagy hogy egy levél ráncos bemélyedésében maga fölé szálaiból egy fedőt sző s abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy fürtöt is, ebben tanyázik s onnan rágja az elérhető .zöld részeket. Ha a fészkéhez közel már nincs mit rágnia, akkor odébb áll s más helyén ismét újabb fészket készít annyiszor, a mennyiszer szükséges : sokszor 8—10-szer is, mig teljesen kifejlődik. A hernyó eleinte pici, sárgás-zöld, majdnem olyan, mint a levél színe, de egy-két sárgás-zöld hernyó akad akkor is közte, feje és feje után következő első testszelvényének felső része fényes feketés-barna vagy fekete; hátán, az első testszelvény után következő testrészén, két hosz- szu sorban kis fehér, vagy zsldes pontocskákból piszkos-zöld, vagy vörhenyes szőrök erednek; testének alsó színe világos-zöld. Hosszúsága 30—40 miilim. Igen élénk és fürge hernyó; legkisebb érintésre kiveti magát a fészkéből, úgy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Július elején vagy néha valamivel későbben a karókon és tőkén, de sokszor a leveleken elhelyezett 12—14 miilim. hosszú, barna szinü bábokból kikéi a lepe. Ez is éjjeli állat s a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti. Ez a lepke 10--15 miilim. hosszú, kiterjesztett szárnyakkal 20—25 miilim. széles és agyagszin sárga, de ez a szin igen sok színárnyalatú. Jellemző ezen állatra nézve, hogy felső szárnyán a tőnél egy folt és azután három harántsáv van, mely a szárny alapszínénél mindig sötétebb szinü. Ez a rajz is azonban olyan változó, mint általában a pillének alapszinezete is. Az este rajzó és ugyanakkor párzó pille petéit 10—20, legtöbbször 50—60, de olykor 150—200 darabból álló csomóban a szőlőlevél felső lapjára tojja. E petecsomó eleinte halványzöld, de kikeléskor feketés-szürke. A. petékből kikelt hernyók kikelés után rögtön, anélkül, hogy rágnának, elszélednek és alkalmas helyen, kivált a karókon és a tőke elváladozó kérge alatt telelőre húzódnak, honnan azután jövő évben ismét a fakadó szőlőhajtásekra vándorolnak föl, hogy kártevésüket itt újból megkezdjék. Ez a rovar — a szőlőilonca — mint éppen honi eseteink mutatják, vidékenkint a kisebb nagyobb időszakokban igen nagy károkat okoz, sőt ha csakugyan tömegesen mutatkozik. — mint az.éppen Magyarország déli részén a 80-as évek elején megtörtént — tönkre teheti az egész termést is, miért is okvetetlenül szükséges, hogy kártételeinek gátat vessünk (Vége köv.) 269/11909. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A vármegye bizottsága m. évi 304/20228. illetőleg f. évi 269/11909. sz. a. kelt határozatával a nagy-mihály—sztrajnyáni, IJng-várme- gyével közösen birt vámoshid újbóli bérbea- adását, 1000 frt kikiáltási ár, és az előbbi bérbeadás árverési feltételei mellett elrendelvén; alóiirt alispán következőleg Határozott. Az 1896, évi február hó 14-án megtartott versenytárgyalás alapjául szolgált „Hirdetmény“ és „Árverési feltételek“, annak világos megjegyzésével, hogy az árverésnél a kikiáltási ár a törvényhatósági bizottság fenti számú határozatához képest 1000 az az ezer forintban állapitta- tik meg, az árverelni szándékozók tájékoztatása végett, a vármegye hivatalos lapjában, á „Zemplénében közzé tétetik s a nagy-mihályi szol- gabirói hivatal helyiségében s Nagy-Mihály község házánál kifüggesztetni rendeltetik, végül tekintetes Ung-vármegye alispánjával hasonló eljárás céljából oly megkereséssel közöitetik, hogy az esetleg beadandó ajánlatokat a versenytárgyalásra a vármegye kiküldöttének megküldeni szíveskedjék. Az árverési hirdetményben f. é, augusztus
