Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
rülnek az arcok a nyomor, a kétségbeesés tanyáin; száll fel a hála az Ég urához, áldást kérve az egyesület teremtőjére, vezetőjére. Testté lön az ige: „boldogok, akik sírnak, mert ők megvi- gasztaltatnak !“ * A kassai kerület posta- és távirószemélyzet- nek Heim Péter ministeri tanácsosról elnevezett segítő egyesülete folyó hó 17-én tartotta választmányi gyűlését Bene Róbert, az egyesület- alapító királyi tanácsos, posta- és táviróigazgató elnöklete alatt. A fentebb említett segedelem kiosztásán kívül tárgyai voltak a gyűlésnek: a a titkári és pénztárosi előterjesztések. Megtudtuk ezekből, hogy van az egyesületnek 15 pártoló, 8 alapitó és 251 rendes tagja; 4140 ko- ronányi tőkéje. Ez, három évi fenállás után, tekintve azt, hogy az alapszabályok értelmében az évi tagsági dijak tetemes része fordittatik segítésre, elég jól áll a tőkegyűjtés is. Ámde, tekintve a humánus célt, az egyesületi tagok számarányát az óriási személyzetéhez képest: bátran kimondhatjuk, hogy nem mindenki értette meg s érzette át elnökünk felhívását az önsegítés hasznos és üdvös intézményére vonatkozólag s még mindig igen sokan vannak, kik. csak a máért élve, nem gondolják meg, mit hoz a holnap ? Ugyanazért siessen, a ki még eddig nem tette, jelentse belépését az egyesületi titkár, ifj. Soós Lajos urnái, Kassa, pósta- táviró igazgatósági épületben. így szolgál a közjóra ; de csekély áldozattal jót tehet önmagával, családiával. Az 1897. évi bevételek szép részét adományok címén láttuk. Csak egymaga, a tokaji postamester. Paulay Gábor, évi 10 ftot fizet holta napjáig önként. Az 1 ftnyi csekély évi rendes tagdijak 25 kros részfizetésére és a kezelési kimutatásban való elszámolására elnök urunk igen praktikus indítványt tett, a minek keresztülvitele remélhető. A választmány beható eszmecsere tárgyává tette: miként lehetne galvanizálni, belépésre és tevékenységre serkenteni a 9 vármegye területén lévő pósta-táviró személyzetbeli, még egyesületen kívül álló tagokat ? Nem lenne-e jó az ügy érdekében apostolkodó gyűjtőköröket a vármegye székhelyi postafők vezetése mellett alakítani? Perselyeket, gyüjtőiveket egyesületünk céljára kitenni? Bizony van a nagy közönségnek sok oly lelkes tagja, ki egy hivatalos szolgálaton kívül tett segítségért olykor azt kérdi: „Uram! mivel, szolgáljam meg e nem remélt szívességet?“ És ekkor rámutathatunk a nemes célt szolgáló perselyre, gyüjtőivre, mondván: „Én szívességből tettem mindent, de ha áldozni méltóztatol: itt az oltár!“ . . . Tenni kell hát ezután és sokkalta többet! Ne legyen 1899-ben, az uj évben, kerületünkben egyetlen postás sem, ki szeretett elnökünk, igazgató urunk, Bene Róbert kir. tanácsos urat javunkra buzgó, áldásos munkájában támogatni késnék. Ragadjuk, öleljük magunkhoz a magasból segítségünkre alányujtott kezet, hálával; azt az áldott kezet, mely a fárasztó kormányzás terhei közt időt szakit könyeink letörlésére is.*) Alsó-Bereczki (Zemplén-vármegye). Berecz Károly, kir. póstamester. Hitk. adókivetés. A s.-a.-újhelyi status- quo izr. anyahitközségnél az 1899. évi hitk. és isk. adó a kivető bizottság folyó hó 17-iki gyűlésében az egyes tagokra kivettetett és a kivetési lajstrom folyó hó 26-áig a hitk. irodában nyilvánfekszik. Esetleges felszólalások ugyanezen napig ugyanott szó-vagy irásbelileg bejelen- tendők. Későbbi felszólalás figyelembe vehető nem lesz. A helybeli orth. izr. hitközség a f. hó 17-ikén tartotta meg tisztujitását. A közbizoda- lom — minthogy a volt elnök Róth József e helyén továbbra megmarasztható nem volt — Schweiger Ignác felé fordult, aki a választást el is fogadta. Elnöki székét átvévén hatásos beköszöntőjében összetartásra buzdította a képviselőtestület tagjait. Elüljárósági tagokká választattak : Róth József, Deutsch Mór, Waller Li- pót és Luttman Salamon. Pénztárosnak : Lip schitz Adolfot, ellenőrnek: Blumenfeld Emánu- elt, iskolaszéki elnöknek: Glattstein Mórt, templomi gondnoknak: Grosz Benjámint, a különböző szakosztályok elnökeivé pedig Rose Józsefet Gottlieb Sámuelt, Deutsch Hermant és Deutsch Adolfot választották meg. H. A „Bodrogközi kaszinó egyesület“ 1899. évi január hó 21-én zártkörű táncestét rendez, melyre a Meghívók legközelebb szét fognak küldetni. *) Szepes, Sáros, Ab -Torna, Borsod, Gömör, Ung, Bereg, Ugocsa, Már'amaros vármegyék t. hírlapjainak e cikkely átvételét, vagy legalább (ismertetését szives figyelmükbe ajánljuk. Szeri. A homonnai jótékony nőegyesület f. hó 18-án lélekemelő közgyűlést tartott. Géczy Istvánná egyesületi e. megnyitván az ülést, jelentette, hogy e közgyűlésnek egyedüli tárgya az 1898. évi segedelmek kiosztása. — Kiosztatott pedig 12 pár csizma, 2 (fiú) téli kabát, 5 téli (leány) gyermek ruha s négy elöregedett, munkára képtelen szegény asszonynak pénzbeli segedelem. A kiosztás után Réz László egyesületi titkár mondott rövid beszédet, kérve az egyesület tagjait az egyesület érdekében való mentői buzgóbb munkálkodásra s intve az árvákat és szegényeket mostoha sorsuk békés hordozására, mert mint most is láthatják, nem feledkezik meg a társadalom róluk. E közgyűlésen nem egyesületi tagok is voltak jelen. Az öröm és hála érzete töltötte el mindnyáunknak lelkeit adományozóknak és segedelemben részesülteknek egyaránt. Az alig két éves egyesület, a mellett, hogy 500 ft tőkepénze is van, ime a napi nyomort is mily szépen törekszik enyhíteni.! r. 1. Számadás a varannai kisdedóvó karácsonfája és az orgona-alap gyarapítására az 1898. évi dec. 16-án tartott műkedvelői előadásról. Bevétel: Jegyek elárusitásából 64 ft 40 kr. Felülfizetésekből 46 ft 20 kr. Pikna Vilma k. a szinlap elárusításából 5 ft 20 kr. Összesen: 115 ft 80 kr. Kiadás : Szinlap nyomatás 6 ft 50 kr. Színpad Terembér 14 ft 25 kr. 8 ft — kr. Egyébb kiadás 19 ft 05 kr. Összesen : 47 ft 80 kr. Levonva: a bevételből 115 ft 80 kr. a kiadást 47 ft 80 kr. maradt a kisdedóvó javára: 68 ft — kr. Mely összeg Pereszlényi István óvó-felügyelő ur kezeihez tétetett át. Kelt Varannón 1898. dec. 21-én Zseltvav Bogdán, Füzesséry Pál, pénztáros. rendező. Filicsko Miksa, s. jegyző. Ez alkalommal felülűzettek: Rónay Albert 20 ft, Werner Gyula 4 ft 10 kr. Pikna Pál 2 ft 30 kr., Csőke József dr 2 ft., Friedmann Vilmos dr. 4 ft., Füzesséry György 1 ft 30 kr., Diószeghy János 1 ft 50 kr., Schmo- czer György 1 ft., Tain István 2 ft, Stromf Pál 1 ft, Steiner Pál 1 ft 40 kr., Rozenblüt S. 50 kr.t, Zékány S., Sztankó L., Spák S., Pécsy N., Spinetty K., Kerekes Antal, Oroszy István, Novák J., Tomcsányi K., Kotes J., Frieder G. 30—30 krt, — Udvardi Viktor 1 ftot. Fogadják a nemesszivü felülfizetők őszinte hálás köszönetünket, fogadja továbbá Pikna Vilma k. a. is, ki odaadó buzbalommal a szinlapok elárusitásából 5 ft 20 krt hozott be a jótékony célra. Kelt Varannón, 1898. dec. hó 21-én. Zseltvay Bogdán, pénztáros. Nyilvános számadás A homonnai izr. filléregyesületnek az 1898. dec. 17-én rendezett műkedvelői előadással egybekötött jótékonycélu fillérestéjéről. Összes bevétel . . . 500 kor. 30 fill, kiadás . . . 228 kor. 20 „ Tiszta jövedelem : . . 272 kor. 10 ,, Felülfizettek a következő úrnők : Andrássy Aladárné grófnő ő nagyméltósága 10 koronát, özv. Pápai Istvánná 2 kor., Lefkovits Sándorné (S.-A.-Ujhely) 2 kor. Földes Albertné (Varannó) 2 kor. Lapsánszky Genovéva 2 kor., Fejes Jakabné 2 kor., Weisz Izidorné (M.-Sziget) 4 kor., Spira Izsákné 3 kor. 60 fill., Krausz Ar- thurné (Huszt) 2 kor. Klein Emilné 1 kor. Továbbá a következő urak : 10—40 koronát Stern Samu dr. egyet, tanár (Bpest), Neuschlosz Miksa (Bpest) — 8—8 kor. Moskovits Ervin dr., Vályi Zsigmond dr. — 6—6 kor. Gutmann Zsigmond (Bpest), Grünvald Ignác dr. Gecsei Jenő (Mező- Vári). — 5—5 kor. Toronszky Elek dr., Doby Antal, Rohrbacher Károly, Kelemen Kálmán, Klein Leo. — 4—4 kor. Haraszthy Miklós, Thomán Dávid dr., Perzsenszky Lajos, Pólányi Dezső, Ligeti Albert dr., Englander Mór dr. tBaujaluka) Ligeti Ignác (S.-A.-Ujhely.) Győző Béla (Bpest), Stern Mór, Moskovits Leó, Stern Kálmán (Bpest) — 3 koronájával: Günzler Jakab dr., Hossza Gyula, Róth Mihály dr., (Málcza) — 2—2 kor. Kováts József, Kerekes György, Szamosi József, Kelemen Ármin, Harmata Ándor, Mudrai András, Lampel Nándor (Varannó) Kornstein Jenő (S.-A.-Ujhely), Reichard Dénes (S.-A.-Ujhely), Vadnai Károly, Révész Emil, Thomán István (Bpest), Stern Adolf (Bpest). Erdélyi Bertalan (Balassa-Gyarmat) Gutmann Izrael (B.-Szerdahely), Halasi Lajos, Szálkái Sándor, Szálkái Gyula (Mátészalka) Spitzer Sándor (Bpest) Krausz Jenő (Huszt) Kroh Izsák (Ungvár), Friedman Mór, Friedmann Márk, Mittelmann Dávid, Hirsch József, Lengyel Samu. — 1—1 kor. Weinberger Mór (S.-Á.-Ujhely), Földes Albert (Varannó) Erdei Mór, Propper Fülöp, Tyrnauer Jakab (Miskolcz) Ériedmann Dávid, Friedmann Adolf. Összes felülfizetés: 519 kor. 60 fill. Homonnán, 1898. dec. hó 20-án. Friedman Rózsi, Tyrnauer Frieda, titkár. pénztáros. A nemesszivü emberbarátoknak, kik felül- fizetéseikkel a jótékonycélt előmozdítani kegyesek voltak, ezen az utón fejezi ki hálás köszönetét. Az elnökség. TAN ÜGY. A Zemplén- ráiep íanitú-EpÉt hivatalos rovata — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz 8..A.-Ujhelybe küldendők. Az elemi iskola viszonya a középiskolához és viszont. Irta: Schneider J. Az elemi iskola mint népiskola az oktatásügyi törvény 30 éves fennállása után is még mindig egy fogalomzavar, melyet mindenki, szakember és laikus egyaránt, úgy fog fel és magyaráz, mint neki tetszik; a keretet szűkíti és tágítja a tanhatóság, felekezeti elöljáróság, isk. igazgatóság és legtöbbet maga az egyes tanító. Innen van a nagy eltérés és különféleség, miben eligazodni senki sem tud. Megengedem, hogy az egyes gyermek, vagy osztály, esetleg egy egész iskola magán hordhatja a tanító egyediségének bélyegét, de ennek csupán fegyelmi vagy jellemképzés dolgában lehet jelentősége; de a tananyag minőségének és mennyiségének ehez semmi köze és mégis oly gyakran találkozunk ama jelenséggel, hogy nemcsak egy tanítóval biró különböző iskolából, de több tanítóval biró ugyanazon iskolából kikerült gyermeknél más és más nemű képzettséggel találkozunk, úgy a tantárgyak minősége, valamint azok mennyiségét illetőleg. Nem célozok itt legkevésbé sem a gyermek egyedi tehetségére. Egyszóval semmi egyöntetűség a népoktatás egész vonalán. És honnan mindez? Azon zavaros és legkülönfélébb felfogásból, melylyel egyesek ez iskola célja és rendeltetése felől vannak. Egyik a népiskolának csupán a nép szolgálatában óhajtja működését és ebben annyira megy, hogy a gyermek alig tanul meg Írni, olvasni. Ilyenek többnyire a falusi iskolák. Mások pedig a népiskolát nem öncélnak, de továbbképző magasabb iskolák előcsarnokául tekintik és ezért a gyermeknek már az alsóbb osztályokban oly tantárgyakat és oly terjedelemmel kell tanulnia, mely jóval túlhaladja képzettségi fokát. Iskolai rendszerünk nem csekély hátrányára válik azon körülmény, hogy a sok könyv tői és tantárgytól nem jut a tanítónak ideje az iskola legfontosabb tárgyára a jellem és kedély képzésre, pedig e nélkül nagyon hiányos az iskola működése, mert a társadalomra nézve hasznosabb egy jól nevelt ember, tiz tudományosnál. * A népiskola fölé épített középiskola ily különféle elemből szedi most anyagát, nohát kérdem, minő emberfeletti munkát igényel itt az egységes tanítás és nevelés, pláne ily túlzsúfoltság melletti, minő a középiskolákban az utóbbi években dívik? A mi az egyiknek túl sok, az a másiknak alig valami; a mi az egyiknek éppen elég, abból a másik alig ért valamit. Mi szolgáljon itt a tanár zsinórmértékéül és melyik legyen a középmérték, mely szerint haladjon? Kitűnő pedagógus legyen az és angyali türelemmel és kedélylyel bírjon, hogy 60- 70 különböző rendszer mellett nevelt és különböző fokú előképzettséggel biró tanuló sereget sikeresen taníthasson. Hozzájárul most ehez az a szerencsétlen rendszer, melyet a középiskolákban használt tankönyvek honosítottak meg. Ezeknek irálya, szerkezete annyira távol áll a gyermekek előképzettségétől, hogy ott semmi átmenet, semmi közösség az előzőleg tanultakkal.
