Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

1898. december 24.

II. Melléklet a „Zemplén“ 52. számához.

— Társas összejövetel Ujhely intelligens körei f. hó 17-én este a „Magyar Király“ szálló éttermében társas összejövetelt rendeztek. A vidám kedélyhangulatban volt fiatalság este 10 órakor táncra kerekedett s Lukács Károly jeles zenekara mellett viradtig fáradhatatlanul táncolt, úgy hogy ha ezen mulatság a farsang előhírnöke volt, akkor az idei újhelyi mulatságok vonzani fogják nemcsak a mi, de a szomszéd vármegyék mulatni vágyó fiatalságát is. Jelen voltak asszonyok : Ambrózy Nándorné, Bernáth Aladárné, Barthos Józsefné, Bariss Arpádné, Czibur Lászlóné, Dókus Gyuláné, Danek Leóné, Éhlert Gyuláné, Kincsessy Péterné, Keresztessy Lajosné, Molnár Leona, Meczner Gyuláné, Mattyasovszky Kálmán né, Nemes Sán- dorné, Szerviczky Ödönné, Szepessy Kálmánná, Szokolay Emilné és Thuránszky Zoltánná. — Leányok: Ambrózy Margitka, Meczner Mancika, Meczner Icuka, Mattyasovszky Sárika, Szerviczky Margitka, Spillenberg Sárika és Szokolay Margitka.

■— Emlékeztetésül. Az iparos önk. egyesülete által rendezendő tánccal egybekötött műkedvelői előadás holnap, karácson első napján tartatik meg a városi színházban. Kezdete fél 8 órakor. Jegyek előre válthatók esti 5 órától a színházi pénztárnál.

— Kézrekerült tolvaj. Az utóbbi hetekben Ujhelyben, különösen a mellékutcák udvaraiban, feltűnően sok libalopás történt, aminek a tettesét a rendőrség nem volt képes kéz- rekeriteni. A múlt héten aztán végtére sikerült az őrtálló rendőrnek éjnek idején Istenes Jánost, egy abarai ssármazásu napszámost, rajtaérni, amint hóna alatt egy libával sietett az éj csöndjében. A rendőrség megindítván ellene az eljárást, kiderült hogy ez az Istenes tulaj dón képen egy nagyon is istentelen ember, a ki lopás miatt már börtönt ült és legutóbb viselt dolgaiból is hat rendbeli lopást bizonyítottak rá. A bűntársa szeretője: Bajzás Anna, újhelyi születésű 20 éves, helynélkül csavargó cseléd. Istenest átki- sérték a vizsgálóbirósághoz, ahol bizonyára nem traktálják libapecsenyével.

— Műkedvelők előadása és estéje. A

homonnai izr. filléregyesület f. hó 17-én érdekes műsorból összeállított műkedvelői szinelő- adással mutatta be magát a nyilvánosságnak a „Stefánia-szálló“ nagytermében, mely előadás nagyon sikerültnek mondható. A szereplők mind valósággal remekeltek és fesztelenségük úgyszólván elfelejtette a közönséggel, mely Homonna városának szine-javát egyesitette, hogy nem hivatásos színésznők mutatják be színészi rátermeltségüket. Nem is fukarkodott a közönség a tetszésnyilatkozatokkal és kijutott a viharos tapsból a szereplőknek, hálául az élvezetért, a mit nyújtottak. — De vegyük rendre a szereplőket és a műsort. Ennek első pontja volt Sztlaukál Irma k. a felolvasása: Humoreszk, Vályi (Weiszberg) Zsigmond dr.-tól. A felolvasó kisasszony kitűnő hanghordozásával, melyhez kellemes orgánuma is van, a szerzemény csat- tanósabb részleteinek jellemző kidomboritásával mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét, mely a bájos felolvasót élénk tapsokkal honorálta. Ebből kijutott az általánosan ismert, jeles Írónak, a humoreszk szerzőjének is. — Ezt követte : Murai Károlynak „Az uj nevelőnő“ c. vigjátéka. A főszerepet játszotta : Orausz Aranka

k. a. (Róza, az uj nevelőnő) kitünően festett vörös parókájával és csiptetőjével, s nem túlozunk, ha azt mondjuk játékáról, hogy a k. a. színpadra termett egyéniség. Vele egy irányban az intézeti igazgatónőt kitünően alakította riyr- nauer Hermina k. a, a ki szerepéhez illő komolysággal — imponáló alakjával — adott utasítást az „uj nevelőnőnek“, hogy milyen irányban vezesse növendékeinek nevelését. — Friedmann Olga k. a. (Mari) a növendékek közt a „szerepvivő és hangadó“ adta a trium-feminátus

3-ik tagját. Kelemen Erzsiké k. a., a mindenbe beavatott „Zsuzsi“, remek tipikus alakja a cselédleánynak, ügyes játékával, jellemzetes mimikájával és gesztusaival kacagásra indította a hallgatóságot. A színdarab keretébe tartozó solo-táncot Kranzthor Irén és Markovits Ilon, az angol táncot Friedmann Olga kisasszonyok, a fürge Silber Szerénke csalódásig hiven maszkírozó hegedűjátéka kíséretében, lejtették, oly kecsesei, annyi bájjal, hogy meg kellett ismé telniük. Derekasan töltötték be szerepeiket a többi műkedvelők is, u. m. a legutóbbi hármon kívül Richtman Rezsi k. a. és Weisz Lenke k. a. — Következett Grausz Aranka k. a. szavalata, mely könyeket csalt ki sokak szeméből. Röviden szólva e szavalat: drámai alakítás volt. — A műsor utolsó pontja „A kis kiváncsi“ vig monolog volt, melyet az ügyes és tehetséges Friedmann Olga k. a. adott elő nagyon sikerültén. Az összes szereplőknek és tanítójuknak, Lengyel Samu igazgatónak — a ki most kitűnő súgó volt — kihívása után, következett a reggelig tartott tánc, melynek «ikere biztosításában buzgólkodtak Ligeti Albert dr., Vadnai Károly, Günzler S. dr. és Szamosi József főrendezők a felső keresk. rendező-fiatalság közreműködésével. — A midőn még felemlítjük, hogy Lengyel Sa- muné úrnő tisztb. elnököt és Stern Jenny k. a. elnököt a rendezőség meleg ovációkban részesítette és hogy a színpadot a minden szépet és jót lelkesen támogató Moskovics Ervin dr. ügyvédő és a többi díszleteket az előzékeny Kováts József polg. és felső keresk. igazg. voltak kegyesek átengedni: az emlékezetes és szép előadásról és estéről — ha nem is egészen érdemien — beszámoltunk. — Még csak azt említjük föl, hogy a műkedvelőknek Homonnán ez az első szinelőadása kulturális szempontból véve a magyar nyelv nagy térhódításának fényes bizonysága volt!

— Lopás. Magyar-Jesztreb községben f. hó 21-ikére viradóra, a mikor már a föld hóval volt lepve, ismeretlen tettesek, két gazda óljaiból 3 darab sertést hajtottak el a nyomozás szerint Zemplén község felé. A könnyebb testű hizó, kifogva a tolvajokon, a már kétségbe esett tulajdonos határtalan nagy örömére visszamene- kűlt és hizik tovább. A másik gazdának nehezebb két állatja, szorgos utánjárás, lótás-futás dacára máig., sem került meg.

— Öngyilkosság. Legyes-Bényén f. hó 22-én éjjel B. Pisák János az istállóban felakasztotta magát. Tettének oka, mint mondogatta, attól vaió félelme volt, hogy nem lesz miből megélnie, mert a szőlőjét már eladta, az árát megették, most a tehénre került volna a sor de a felesége vonakodott azt eladni. Elbusulva felakasztotta magát. Ez az ok azonban csak hangulatkeltésre volt kigondolva, mert van háza, földje. Az igazabb ok inkább az, hogy a szegény a „nehézkórbaníl szenvedett s ez vihette őt a másvilágra. Felesége s gyermekei siratják.

— Csodás eredményeknek nevezhetők a gyógyítás terén azon sikerek, melyeket a csuz és köszvényes betegek érnek el a már igen jóhirü Johnsen-kenőcsesel. Oly betegek, kik évtizedeken át különböző szereket és gyógyfürdőket eredménytelenül használtak és kísérletet tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Johnsen-kenőcs manapság a csuz és köszvényes bajok egyedüli biztos gyógyszere. Városunk lakosai közül is már sokan eldicsekedhetnek azzal, hogy e szer adta vissza nem remélt egészségüket, s meleghangú levelekben mondottak köszönetét e szer készítőjének, Zoltán Béla budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedüli készítőnél kapható üvegenként 1 írtért a Széchenyi- tér és Nagykorona-utca sarkán levő udvari gyógyszertárában.

— Szörnyet halt. „A magyar ref. egyesület jegyzőjétől“ Amerikából érkezett értesítés szerint az Imreg községből oda kivándorolt Jesó János 38 éves munkás munka közben, véletlen szerencsétlenség következtében szörnyet halt.

— Hamis ötvenesek. Iglóról távirják, hogy Szepes-vármegye több városában az utóbbi időben ötvenforintosok sikerült utánzatai vannak forgalomban.

— felhívjuk t. olvasóink figyelmét Kanitz Ödön balassa-gyarmati gyógyszerész Anticalvus haj kihullás, fefkorpa, kopaszodás ellenének szer hathatós hirdetésére.

A „Zemplén“ 1899. évi naptárából pár példány még kapható. Ára : helyben 40 kr., vidékre küldve: 45 kr.

IflQF Az „Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez“ c h*.vi folyóiratunk V. évfolyamának 1-ső száma az 1899. évi január hó 2-án fog megjelenni s január hó 3-án adjuk póstára. A 24 ívnyi terjedelemben, igen becses tartalommal 12 füzetben megjelenő folyóiratnak évi előfizetése : 2 ft 40 kr.

A kiadóhivatal.

Báli selyem 45 krtól 14 frt 65 krig

méterenként — valamint fekete, fehér, színes Han- Xienberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként,

— a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát- fogyasztóknak póstabét • s vámmentesen, valamint házhoz szállítva, - mintákat pedig péstafordultá- val küldenek :

Ilenuehcrg (í. selyemgyámi (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 4.

Irodalom.

A kedves olvasónak üdv!

Mikor igy az adventi szürke délutánokon ködbe borul a tájék, amelyen csak egy pár fekete madár lomha szárnycsapása képviseli az életet, s mikor a havas felhők oly közel ereszkednek le a földhöz, hogy a kertnek nehány lombvesztett fája sejtelmes zugásu, végtelen rengeteggé sürüdik össze a mindinkább szűkülő

dek, hadd melegedjék fel mellettük a kikelet ragyogásáért epekedő lelkem.

Flammarion hipotézisek nagy tömegével és meggyőző okokkal bizonyította, hogy napsugár nélkül nem lenne élet sem a földön, sem a Marson, fin már nem vagyok kiváncsi ezekre az okokra Én csak kinézek az ablakomon, a mely oly régen nélkülözi a napfényt, csak betekintek a telkembe, a mely a poézis napsugara láthatáron: ilyenkor valami hűvös borzongás vonz a kandallóhoz, a melynek barátságos közelében napsugaras históriák olvasgatásába kez- nélkül örök sötétségre, örök decemberre lenne kárhoztatva.

Melegebb és ragyogóbb fénykévéit annak a költészetnek, melynek világánál életem emel- kedettebb pillanataiban mintha a mindenség titkai tárultak volna ki előttem; színesebb lapjait azoknak a hangulatoknak, melyeknek sugarai mindig lelkem prizmáján szűrődtek keresztül, most két könyvben gyűjtöttem össze. Az egyiknek cime : Huszonheten a felső tízezerből. Három regényt foglal magában. És párbeszédes alakban, színdarabok formájában, foglalkozik a mindig érdekes témával, az örök küzdelemmel, az örök szerelemmel. Egyébként 336 lap. Ára fűzve 1 ft.

A másik könyvemnek a cirne : Pengeti, sírván. Költemények. 166 lap. Ára vászonkötésben 1 ft. Ez utóbbit nagyságos özv. báji Pa- tay Gyuláné, Szathmáry Király Anna úrnőnek lehettem szerencsés dedikálni. Mindkét könyvem a Franklin-Társulat (Budapest, IV. Egyetemutca 4.) csinos és Ízléses kiállításban jelent meg, de kapható minden hazai könyvkereskedésben.

De nem folytatóm. Én csak jelenteni kívántam, hog.y boldognak és büszkének érezném magamat, ha a kedves olvasót könyveim utján felvidíthatnám azokkal a gondolatokkal, melyekkel én a magam borongó lelkét hébe-korba mulattattam s olyan gyakran vigasztaltam. Egyebekben magamat nagyrabecsült figyelmébe ajánlom és vagyok hazafias üdvözlettel

Ung-Tiba, 1898. december derekán.

Juhász László.

A lélek élete a sirban.

Erről az érdekes tárgyról igen szépen irt cikkelyt találunk a „Nagy Képes Világtörténet“ 2-ik füzetében. Az egyiptomiakról szól, ős-időkről, de annál érdekesebb ma, a spiritizmus újonnan fellendülő divatában. S a mi fő, a tudomány szorgalma folytán ma már oly igazán, oly tisztán ismerjük a régi Egyiptom életét, mint akármelyik modern államét; sírboltjaik falán talált érdekes relifjeik megörökítették egész életüket; hittek a lélek földöntul is tartó életében, de azt nem választották el a testtől teljesen. A teme tetlen halott lelke hazátlanul bolyong, s minél gazdagabb sirban fekszik a test, annál dusabb maga a lélek is. A szétroncsolt testtel együtt szenved a lélek. Azért balzsamozzák be a hullát, azért rakják tele a sir egy kamaráját az elhunyt szobraival, mert azt hiszik, hogy a lélek minden uj képmásában uj létalapot nyer. Azért a szobrok realisztikusan hívek, hogy a lélek a maga hüvelyére ismerhessen benne. A lélek élete a testtől függ. Látja magát a falon, a mint vadászni megy és ő is vadászni megy; látja relif- ben, hogy feleségével eszik és iszik és valósággal azt tette. Oly gazdag volt az egyiptomiak fogalma a halál után is tartó létről, s oly gazdagok voltak kegyeletben és hitben, hogy városaiknál sirvárosaik, palotáiknál sirpiramisaik nagyobbak voltak.

Erről a gyönyörű felfogásról, erről az érdekes sajátosságról bőven és érdekesen szól a „Nagy Képes Világtörténet“ 2. füzete. Igen szerencsés ötlet volt a kiadók részéről, hogy azt az érdekes munkát hetenként megjelenő 30 kros füzetekben is közrebocsátják, lehetővé téve, hogy igy mindenki megszerezhesse.

Kivált a tanuló ifjúságnak kellene ezt a kedvező beszerzésmódot igénybe venni. A füzetek Lövy Adolf s.-a.-ujhelyi könyvkereskedésben kaphatók; azonkívül elő is fizethetni rá postautalványnyal a kiadóhivatalnál, (Révai testvérek, történet vállalata. Budapest, Üilői-ut 18.) 6 füzetre 1 ft 80 krral, 12 füzetre 3 ft 60 krral. A jelen füzet illusztrációi közül külön is ki kell emelnünk a „Meidumi házaspár“ Nofrit és Rá- hotpu szobrait, Khafri ülőszobrát s a szfinksz templomot: mindmegannyi művészi alkotások az akkori időből.

A Budapesti Napló, az újságírók lapja. Az a tizennyolc magyar újságíró, aki hogy függetlenítse magát minden po- litiki befolyása és minden vállalkozó töke nyűge alól, megalapította a maga erejéből, minden vállalat mellőzó. sóvei a szerkosztőség saját tulajdona gyanánt a BUDAPESTI NAPLÓ-t, mesés sikert ért el. A lelkes kis csapat most, harmadfól óv leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü Írói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyüjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és föltétlenül, minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és magas ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő