Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
1898. december 24. I. Melléklet a „Zemplén" 52. számához. lenberg József, Sulyovszky István, Staut József, Szabó Zsigmond, Szekerák Kálmán, Szerviczky Ödön, Szinnyei Gerzson, Szirma Pál, Wladár Emil, Zákó Soma, Zinner Henrik és Zombori GedŐ. Az igazoló-, a közegészségügyi-, a vármegyei szegényalapra ügyelő-, a szabályrendeleteket készítő-, a Bukovinszky-alapra ügyelő-, a községi és körjegyzőjelöltek szakképzettségének megvizsgálására hivatott szakbizottság-, a vármegyei gazdálkodó választmány és a lóavató bizottság tagjaiul közfelkiáltással újra megvá- lasztattak mindazok, a kik eddig voltak, — úgyszintén a körjegyzők nyugdíjalapjára felügyelő tagokul megválasztattak : Ferenczy Elek dr. és Stépán Gábor bizottsági tagok. A választások eredményeinek kihirdetése után Dókus Gyula főjegyző indítványára a „csongrádi átirat“ egy akarattal tudomásul vétetett. Fejes István bizottsági tag oly értelemben szólalt föl, hogy a mai eset, a midőn t. i a vármegye közönsége a közigazgatást érdeklő ügyek tárgyalását elibe helyezte az aktuális politikai kérdések megvitatásának, a jövendőre precedensül ne tekintessék. Az alispáni jelentésnek azt a részét, mely fölemlítette, hogy a szerencsi és a tokaji járások főszolgabirái a borhamisítók üldözésével erélyesen és eredményesen foglalkoznak — élénken megéljenezték. Wiczmándy Ödön bt. indítványa, hogy a vármegye általános állapotáról szóló alispáni év- negyedes jelentések kinyomattassanak és előzetes tájékoztatás céljából a bizottsági tagoknak elküldessenek — tudomásul vétetett. — Továbbá kérdést intézett a közig, régi letétek rendezésének mibenállásáról; azután a főispán megnyitójában foglalt egyik enunciációra hivatkozva kijelentette, hogy a főispán, mint a gazd. egyesület borászati szakosztályának elnöke, az egyesület autonómiájába igen is beavatkozott s az elnökséget kortes célokra vette kezébe !... (Ellenmondások). Matolai E. alispán felelte, hogy a régi letétek ügye (Wiczmándy Ö. a közgyűlés terméből e közben távozik) véglegesen rendeztetett s ez annak idején a közgyűlésnek be is jelentetett; a mi pedig a főispánnak a gazd. egyesületnél elfoglalt szakosztály-elnöki állását illeti, ebből éppen nem azt következett be, amit. az előtte szóló következtetni vélt, hanem bekövetkezett az, hogy a főispán szakosztályi elnöksége igen is üdvösnek bizonyult a tokaj-hegyaljai szőlőbirto kosság érdekeire, a mit ezek nevében a főispánnak meg is köszön. (Lelkes éljenzés.) Dókus Gyula főjegyző felszólalásában a közig, régi letétek rendezésének ügyét töviről- hegyire megösmertetvén, jelentette, hogy a rendezésre kiküldött bizottság eljárását a Közgyűlés már régen megnyugvással tudomásul vette. (Helyeslés). gyódtam, szives rokonok közzé nyájas körbe, S. helységbe. Az állomásnál rokonom leánya, egy sugárszemü szőke kis lány és bátyja, egy karcsú barna ifjú várt. A két testvérnek szoros rokonsága csak hosszú vizsgálat után tűnik fel. A leány szőke, a fiú barna, arcvonásaikon a hasonlatosságnak semmi jele, hanem szemeik, melyek fénye, — különösen a lányé — mint a rubin, beszédes, mintegy Ráphael festmény, csalhatatlan szimptómája volt szoros köteléküknek. Rokonaim körében az első karácsoni estvét majdnem egészen beszélgetéssel töltöttük el. Beszédközben lopva egyet-egyet tekintettem a sugárszemü Nellikére, kinek egy-egy viszonzott pillantása — mondhatom — ragyogó vakációt ígért. Nyugodni térve, azt vettem észre, hogy a Nellike iránt való érzelmem, mely eddig alig volt több rokoni gyöngédségnél, szokatlan, hevesebb formában kezd nyilvánulni. Az enigmatieus szépségű Nellike viszontlátása óta nagy változás történt bensőmben. A szerelem virradata töltötte be egész keblemet — álmomban is csak az ő képét láttam. Amint a holdvilág besütött az ablakon és fényes sugarait ráveté a képre, úgy nézett az ki, mint egy angyalarc. Szemének bűvös ereje, szivének jósága, félénk tisztaságú, békés harmóniában egyesült e szép arcon. A szeme, mintha mosolygott volna, piros ajka mintha csevegett volna, szőke haján megtört a fény s glóriaként övezte homlokát. Ez isteni látvány nagyon megzavarta gondolataimat, idegeimet annyira elkábitotta, hogy mély álomba merültem s már délfelé járt az idő mikor a konyhalárma ragadott ki Mor- feus karjai közül. A szőke angyal már vidáman sürgött a ház körül s vidáman tűnődve kacagott fel, midőn a hosszú alvás dacára is zavart szemeimet látta. Az ebéd csodálatos Ízletesen volt készítve, »einte »ajnálta ae ember ott hagyni az asztalt, Kovács Gábor dr. biz. tag indítványára, s Füzesséry György, IUésházy Endre és Bajusz József id. b. tag hozzászólása után, fölhatalmazta a közgyűlés az alispánt, hogy a f. évi ujonco- zás alkalmából máig is kifizetetlenül maradt költségeket a vm.-i tartalékalapból utalványozhassa.,, Öméltósága a főispán Bárczy Gusztáv közig, joggyakorlót tiszteletbeli szolgabiróvá nevezvén ki, evvel az első napi, d. e. 9 órakor kezdődött a közgyűlés d. u. Val órakor az elnök megélj enzésével véget ért. A másod- és harmadnapi közgyűlés lefolyásáról a jövő számban. Most pedig: B. u. é. k! Vármegyei ügyek. Uj évi tisztelgések A vármegye tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzete uj év napján, d. e. 9 órakor, a vm. főjegyzőjénél gyülekezik össze s onnan együttesen a főjegyző vezetése alatt megy tisztelkedni az alispánhoz; innen az alispán vezeti mindnyájukat főispánunk Öméltósága elé. Értekezlet. Abból az alkalomból, hogy a pénzügyminister a tokaj-hegyaljai községek borfogyasztási adóját a községeknek adta bérbe, főispánunk Öméltósága a községeknek ez adók bérbevételével megbízott elöljáróit, illetőleg kiküldötteit a vármegyeháza nagytermébe folyó hó 21-én értekezletre hívta össze. Öméltósága rámutatván arra a célra, melyet a magas kormány ez adóknak ilyetén bérbeadásával elérni óhajt,hogy tudniillik a községek vannak leginkább hivatva arra, hogy a Tokaj-Hegyalján szélűben űzött borhamisítást a borfogyasztási adóknak helyes kezelésével ellenőrizhetik, — jelezte egyszersmind az egyik-másik lapban célzatosan közölt híreszteléssel szemden, hogy a gazdasági egyesület kebeléből annak idején alakult konzorcium ne m magánüzérkedésre gondolt. A konzurciumnak ugyanis, éspedig a pénzügyi kormány intenciója szerint, a kezelés kölcségei- nek leVonása után felmaradandó üzleti nyereséget a községeknek lett volna kötelessége átszolgáltatni. — Minthogy a konzorcium meg nem alakult, Öméltósága közbenjárására a köz ségek kapták meg a fogyasztási adók bérletét. — Felhívta azért Öméltósága az értekezletet, hogy most, midőn a községek a fogyasztási adókat bérbe veszik, teljes erővel hassanak oda, miszerint a borhamisítást hatásköreikben mindenáron megakadályozzák. — Az ér tekezlet nevében Molnár János, Sárospatak város főbírája, meleg szavakkal üdvözölte főispánunk Öméltóságát, aki ezzel az értekezlettel is kifejezést adott a községek anyagi jóléte iránt érzett érdeklődésének, s akinek a Tokaj-Hegymely jobban megigézte az embert, mint a szirének danája. Délután látogatásokat tettünk, estve pedig családi körben lapozgattunk a 32 számú biblia levelei között. Yigan társalogva játsztunk, úgy, hogy észre sem vettük, már éjfél felé járt az idő, mikorára az asztalon levő boros üveg átlátszósága figyelmeztette az öreget újabb szükségletre. Az öreg kivitte a lámpát, hogy a kamarából bort hozzon, felesége a konyhába ment, hogy a már szintén fogyatékos elemózsiát pótolja s a szobában ketten maradtunk a Nellike meg én — s egy fölösleges, a barna fiú, Józsi — a sötétben. Az utóbbi pajkosan szólalt meg „szabad a csók“ de félénken, meghúzódva válaszolt a lányka : nem szabad . . . A szobában mély sötétség uralkodott, csak a két testvér szemei fénylettek, amelyek any- nyira hasonlítottak egymáshoz. Lelki szemeim előtt feltűnt az égi kép, szivemben egy drága érzelem szikrája vetett lobot. Mintegy önkénytelenül, bűvös lénytől vonzatva, kábultan keltem fel, nem véve észre azt a kis zörejt, melyet két szék zörrenése okozott, epedve indultam a lány székéhez, hogy megcsókoljam. — Átkaroltam egy alakot s mohón csókoltam meg egy arcot, mely legnagyobb meglepetésemre jéghideg volt. — Csodálkoztam magamban, e lény most úgy tűnt fel nekem, mintha elröppent volna belőle az érzés, a szív vonzóereje, hogy ne maradjon más, mint az érzéstelen csend, melyben elenyészik az élet varázsa. A lámpafény közelgett, reszketve indultam székemhez, miközben egy fagyasztó ezüstös és egy nyájas sajnálkozó kacagás hallatszott. Kívül az idő méla csendje egészen megváltozott, a szél a legveszetebb akkordokat játszotta az ablaktáblán, közbe mintegy a faunok suttogása vegyült — fejemben a legkülönfélébb fantomok kóvályogtak, — a közeledő lámpa fénye megvilágította a két testvér székét: azok helye fel volt cserélve. —th —k. alja rekonstruálása körül már is hervadhatatlan érdemei vannak. — Az értekezlet a főispán lelkes éltetésével ért véget. Vége a forintnak ! A kir. belügyi miniszter rendeletet küldött a törvényhatósághoz, miszerint tekintettel a pénzügyminiszter által a koro- naórték-számitás behozatala végett legközelebb benyújtandó törvényjavaslatra, már most tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy az 1899. évi január elsejével a pénztárak könyvei a korona- értók-számitásra való tekintettel nyittassanak meg 1899. január l-ével. Tehát vége a forintnak és a krajcárnak s helyükbe a korona és fillér lép. A forint és krajcár pedig lassan-lassan elkopik még az emlékezetből is, mint ahogy elkopott a váltóforint és ahogy most kopik a font meg az itce. Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1898. december 18-ától december 23-áig) a) házasságot kötött: 1 pár : b) kihirdettetett: 3 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt 16 esetben; d) elhalálozott: 10 egyén. Szénkéneg-raktár a Tokaj Hegy alj a számára. Valóságos karácsoni örömet szerzett a f. hó 23-iki vármegyei közgyűléshez érkezett az az értesítés, melyben tudtul adja Darányi Ignác dr. földmiv. ügyi kir. minister, hogy Tokajon szénkéneg raktárt rendeztet be s annak kezelését Tokaj város elülj áróságára bízza, egyszersmind pedig gondoskodott arról is, hogy a szőlőtulajdonosok ezután a lehető legmóltányo- sabb árért szerezhessék be onnan évi szénkéneg- szükségleteiket. j Hírek a nagyvilágból. Katonai tanácskozás. Őfelsége a király elnöklete alatt f. hó 19-én a Hofburgban katonai tanácskozás volt, melyen Krieghammer had- ügyminister, J3eck báró a vezérkar feje, Win- dishgrätz herceg, Rheinlender báró és Waldstätten báró katonai főfelügyelők vettek részt. György görög királyi herceg Kréta szigeten elfoglalta főkormányzói székét. Franciaországban a „Dreyfus-ügy“ kezdi elvadítani az embereket. Szomorú jele ennek az is, hogy legutóbb Touloseban zsidóellenes zavargás volt, melyben nehány ember megsérült. Háborús fenyegetés. Anglia arra az esetre, ha Menelik abessziniai király Gilbadot elfoglalná, háborút üzen az erejében és hadi szerencséjében elbizakodott fekete királynak és erre a szükséges előkészületeket már meg is tette. Hírek az országból. Őfelsége a király tegnapelőtt Bécsből Walseebe utazott, hol a karácsoni napokat Mária Valéria főhercegnő családi körében fogja tölteni. Az országgyűlés Képviselőházában a békességes karácsoni hangulat helyett antul vadabb csatakiáltás hallatszik és a fékevesztett „obstructio“ hadi lármával tölti be az egész országot. A pártpolitikai felek már társadalmi téren is mint ellenségek állanak egymással szemben, mikor úgy illenék, hogy mint jó keresztyének békejobbot nyújtsanak egymásnak . . . Különben a t. Ház még mindig rendes elnökök nélkül van, mert az ellenzék most már az elnökválasztás kérdését is obstruálja. Az „egyesült ellenzék“ részéről kiadott jelszó a bosszúvágy s nem a haza üdve!. . . A honatyák három napi szabadságot adtak maguknak és igy már kedden az országházában újra folytatják a tegnap abbanhagyott veszekedést. Széchenyi Manó gróf kineveztetett őfelsége a király személye körüli miniszterré. Lakoma Zichy Jenő gróf tiszteletére. Az Országos kaszinóban f. hó, 21-én fényes és nagyszabású lakoma volt az Ázsiából hazaérkezett Zichy Jenő gróf tiszteletére. A lakomán, melyen a társasélet számos kitűnősége vett részt, az első felköszöntőt Wekerle Sándor dr. mondotta Zichy Jenő grófra. Felhívás előfizetésre. Rövid párnap múltán életének újabb, még pedig harmincadik évfolyamába lép a „Zemplén.11 Küszöbén az uj-évnek uj programot nem ad, sőt kijelenti a „Zemplén“, hogy marad ezután is, mint volt: hűséges szószólója a közdolgoknak, tántoríthatatlan hive az igazságnak, buzgó munkása a közművelődésnek.
