Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

derittetésót és a borhamisítók példás megfenyit- tetését, mint arra már az eddig felszínre került esetek is erősen sarkallják, a bortermelő közönség érdekeinek lehető legteljesebb kiszolgálásával fogja eszközölni. — Kun Frigyes indítványának elfogadásával sürgős fölterjesztést intéztek a ministerhez, kérelmüket erős okokkal is támogatván, hogy az országos borvizsgáló állomás decentrazilása és egy fióknak a Tokaj- Hegyalja számára S.-A.-Ujhelyben leendő felállíttatása iránt tegyen lépéseket; mert különben a borvizsgálás lassú menete és igen késedelmes eredménye a borhamisítás meggátlása ellen kiadott kormányrendelet végrehajtását illuzoriussá teszi. — A szakosztályi tanácskozásról azt a benyomást hoztuk magunkkal, hogy a mübor- gyártás és a műbőrgyártók fölött megkondult a halálhararang!

A Ferencz-Testvérek cég—a keczer-kosz- tolányi malom tulajdonosai — 15 ft azaz tizenöt forintot küldöttek t. Ákos Arnold mérnök ur által hozzám, hogy ezt az öszeget az árvaház javára fordítsam. Amidőn ennek vételét igazolom, egy- szersmint a nemes szivü adakozóknak az árvaház nevében hálás köszönetemet nyilvánítom.

S.-A.-Ujhely, 1898. dec. 8.

Fass József,

a s-a..újhelyi árvaház pénztárosa.

Alakulás. Andrássy Géza gróf a gálszé- csi járás kórházegyesületét f. évi december hó 27-én délelőtti 10 órára, Gálszécsen, a kaszinó emeleti termében tartandó alakuló közgyűlésre összehívta. A tárgysorzatból látjuk, hogy a közgyűlés napirendjére ki van tűzve a hat gálszécsi és hat vidéki tagból álló választmány megalakítása is. A közgyűlés lefolyásáról annak idején tüzetesebb jelentéssel szolgálok. r. 1

A s.-a. újhelyi izr. nőegyesület a városi színház termében, az 1899. évi január hó 7-ik napján, jótékonycélu zártkörű táncestét ren- dec. Az erről részletesebben szóló díszes Meghívók már szétküldettek. Páholyjegyek Kornstein Jenő kereskedésében válthatók.

A s.-a.-ujhelyi izr. iskoláztató egyesület szokásos évi ruhakiosztását, ünnepséggel egybekötve, folyó hó 22-én csütörtökön d. u. 2 órakor fogja az anyahitközség iskolájának nagytermében megtartani.

TAN ÜGY.

1 Zemplén-vármepyei Tanitó-ipit iatalos rovat»

— Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S..A.-Ujhelybe küldendők.

A hebegésről.

Irta: Hábel Irma.

(Folyt, és vége)

Sok gyermek gammacismusban, vagy pa- ragammacismusban szenved, vagyis a k, g, gy hangokat vagy egészen kihagyja, vagy helyettesíti és pedig a k-t t-vel, a g-t d-vel. Itt is figyelmeztetjük a gyermeket, hogy csinálja utánunk; a nyelvgyök és a kemény szájpad között képezzen zárlatot, ha ezt a hangrésen hangtalanul kitoluló levegő szétpattantja, meg van a k ; ha a gégefőben hang is szólal, megkapjuk a g-t. Ezt könnyű begyakorolni.

Orrbeszédet is gyakran tapasztalunk a gyermekeknél, a mi szintén kiállhatatlan, mert a gyermek alig érthető. Sokszor csak lustaságból beszél a gyermek igy, itt egynehányszori erélyes rendreutasítás használni fog. De lehetnek e bajnak okai is. T. i. az orrban levő polypek vagy difteria után fellépő orr izomzat hüdés. E fajta liüdés a legtöbb esetben 6 hét múlva eltűnik s a rendes beszéd visszatér, ha ez nem igy történnék, akkor a szülőknek okvetlen az orvossal kell közölni e körülményt. Előidézhetik még az orrbeszédet a szájpadlásnál genyes fekélyek által okozott hiányok. Ez esetben mi tanítók hiában erőlködnénk e hibás beszédet ki s megjavítani, mert itt csak orvosi műtét s obtruátor segíthet. Némely népfáj állandóan használja az orrhangon való beszédet, illetve annyira megszokta, mint pl. a francia, hogy a rendes beszéd szerintük hibás, de ez nem tartozik reánk.

Az r hangoztatásával is sok baj van a hangoztatási gyakorlatok alkalmával, mert sok gyermek kényeztetés következtében megszokja az úgynevezett r törést rhotacismust s vagy túl élesen hangoztatja, vagy ch-t használ helyette pl. drága helyett dchága, rósz helyett chósz. Hát biz ez nem szép, ha még annyira divatos is a racsolás, ne türjük növendékeinknél. Mondjuk meg nekik, hogy a helyes r-t úgy képezhetjük, ha nyelvünk hegyét fölfelé fordítva, rezgő mozgásba hozzuk, mialatt nyelvünk a felső fogakhoz és fogmeder nyujtványoz liozzá- ütődik. Persze, ha igy elmondanék nekik, nem értené meg, mert szemléltetni kell mindezt. Ez nehezen megy. Sokat fáradtam magam is, mig a helyes r-t kihozni bírtam tanítványaimnál, de most már csak igen kevés kivételével mind helyesen articulálja. Roboz fölemlíti, hogy a kinaiak nem is ismerik az r-t, hanem idegen szavakban 1-lel helyettesítik. A japánok pedig minden 1-t r-rel pótolnak.

Némely gyermeknél tapasztaljuk, hogy 1-t ejti helytelenül, vagy j-t használ helyette. E beszédhiba neve lambdacismus. Itt se nyugodjunk addig, mig tiszta 1-t nem nyerünk. Figyelmeztetjük a gyermeket, hogy az 1 akkor lesz helyes, ha nyelvünket a felső állkapocs fogaihoz, vagy azok mögé helyezzük, úgy, hogy két oldalt rést hagyjunk, melyén át a levegő kisurranhasson.

Ezeket kívántam kedves kartársaimnak elmondani azokból, a melyeket a kurzuson hal lottam, tanultam. Ne riadjanak vissza a fáradságtól, vagy esetleg egy nehány ember gúnyolódásaitól, hogy szalmát csépelnek s hasztalan munkával töltik az időt, mert az ily egyének vagy közönséges lelküek s nem képesek megérteni a tanító magasztos, önzetlen, önfeláldozó munkásságát — vagy rósz akaratuak — s azokra nincs mit adnunk. Gondoljunk arra, ha majd a gondjainkra bízott s akár a dadogásból, akár a hebegésből általunk kigyógyitott gyermek, majdan az életben találkozik ily szerencsétlenekkel, kiket beszéd hibájuk miatt a legtöbb ember kigunyol, mily benső hálával lesznek azok majd eltelve irántunk, kik őket nehéz bajuktól megszabadítottuk. A hebegő bár nem annyira szerencsétlen, mint a dadogó, mert mig ennek nem mindég sikerül beszédkisérlete a fellépő glottis görcs miatt, addig amaz beszél gyorsan akadálytalanul, de nevetségesen. Ne tűrjünk hát iskoláinkban hibás beszédű gyermeket, hanem igyekezzünk rajtok tőlünk tel- hetőleg segíteni. A dadogás és hebegés gyógyítására ajánlhatom a múlt alkalommal említett légzési gyakorlatokon kívül Roboz József módszeres Olvasókönyvét (kapható Váczott a szerzőnél, ára 1 ft 50 kr.) Tehát sok türelmet és sikert kívánva, vagyok kartársi üdvözlettel.

Néhány szó a köri gyűlések idejének kitűzéséhez.*)

Az alsó-zempléni tanitó-kör gyűlésének idejéül december 29-ike tűzetett ki. — Hogy mi okból lett az „őszi“ gyűlés ily későre, a téli időszakra halasztva, nem tudom. Bizonyára fontos körülménynek kellett közbejátszania, hogy az igy történt; máskülönben alig hiszem, hogy ily későre halasztatott volna gyűlésünk.

Dec. 29-dike a karácsony újévi szünidőre esik. Azok a kartársak, kik e vakációt lakóhelyüktől távol szándékoznak tölteni s azt rokonaik látogatására akarnák felhasználni, a gyűlés közbejötté folytán eredeti tervüket aligha foganatosithaják úgy, mint azt máskülönben tehetnék. Épp ily kedvezőtlenül üt ki a dolog a tanítójelöltekre, a negyedéves képezdei növendékekre nézve, kiknek pedig érdekükben is állna, kedvező alkalom is kínálkoznék arra — mert Íriszen ott helyben, S.-Patakon lesz a gyűlés — hogy ily, tanítói értekezleten részt vegyenek.

Az esetleg bekövetkező zord téli idő s a hosszú téli éj pedig nem kis mértékben nehezíti meg az utrakelést azokra nézve, kik távolabb laknak a vasúti állomástól A mádiaknak, ugyszinténtón a tállyaiaknak s tarczaliaknak legalább 4 órakor (hajnalban) már kocsira kell ülniük, hogy kellő időben érhessenek a reggeli vonathoz. (Egyéb vonat délelőtt nem megy). A tokaji kollégáknak meg még korábban kell el- indulniok hazulról. — Ne feledjük, hogy nők is tagjai, még pedig elég szép számban, az egyesületnek; ők még kevésbé kapnak a kora hajnali kocsikázáson tél idején és a nagy se- tétségben, mely december végén 4 órakor uralkodni szokott.

S ha nagyobb mérvben lesz konstatálható a tagok absentiája, távolléte, az okot, azt hiszem, nem lesz nehéz kitalálni.

Kívánatos azért, hogy a köri gyűlések idejének kitűzésénél a felhozott körülmények is figyelembe vétessenek és az őszi gyűlés lehetőleg mindenkor az ősz lejárta előtt ősz derekán tartassák meg.

Ugyanezen alkalommal tekintettel arra,

*) Fenti soroknak szívesen adunk helyet, mert úgy a helyben lakó kartársak, mint jó magam teljesen osztjuk Kiss K. barátom felfogását, noha teljes igazat kell adnunk a mélyen t. Elnök urnák, ki az alapszabály 41. §-a értelmében vélt eljárni, a mikor a 2-dik gyűlést is ez évben akarta megtartani.

A körülmények azonban olyanok, hogy már most a körgyülós sikerének veszélyeztetése nélkül a gyűlést megtartani nem lehet.

ügy hiszem buzgólkodó Elnökünket senki sem fogja megtámadni, ha a körgyülést kora tavaszra halasztja.

R.-vez«tő.

hogy Sárospatakon tanítóképző-intézet van és a leendő kartársakra, a képezdei növendékekre nézve is bizonyára fordul elő elég tanulságos mometum egy ily tanítói értekezleten, — bátorkodom felvetni azt a kérdést: nem volna-e helyes határozatba hozni, hogy az alsó-zempléni tanitó-kör egyik gyűlése minden évben Sárospatakon tartassék ?

Kiss Károly.

Lemondás. Vegyes bizottság volt kiküldve f. hó 12 ikén a szerencsi kántortanitó, Farkas Ferenc ügyeinek fegyelmi tárgyalására a kassai egyházmegyei hatóságtól. A kiküldött vegyes bizottság a következő tagokból állt: Osváth Mátyás mádi plébános, Szmrecsányi Béla dr., a szerencsi járás szolgabirája, Beregszászy István Zemplén vmegyei kir. segédtanfelügyelő és Bessenyei István monoki plébános. Mint halljuk, a tanuk kihallgatásának mellőzése mellett, tehát a tárgyalás megkezdése előtt Farkas Ferenc beadta lemondását és azt jegyzőkönyvbe foglalva, a vegyes bizottság el is fogadta és a püspökséghez felterjesztette. (Beküldetett).

CSARNOK

Alkonyodik . ..

Alkonyodik, — kél az esti Csillag,

Szőke leány barna legényt Sirat;

Halvány arcán le-lepereg Könnye,

Árva szive úgy össze van Törve.

Szőke leány soh’se búsulj Érte,

, Úgy sem lennél soha boldog

Véle;

Leszek én majd helyette a Párod,

Istenbizony, soha meg nem Bánod!

Szendrói Holozsnyay C.

A tüdővészről

és az ellene való óvóintézkedésről.*)

Irta: Kende Miksa dr.

Ha az emberiség fejlődését a világ teremtése óta mai napig figyelemmel kisérjük, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos időközükben, bizonyos sorrendben, egymást váltották fel az elemi csapások, mint a viz, tűz, háború, pusztító járvány stb., melyek rendszerint az emberiség egyrészét megritkitották, itt-ott a legerősebb nemét elpusztították.

Minden ily elemi csapás, vagy járvány a hátramaradottakra bizonyos tanulságként szolgált a tekintetben, hogy okulva a tapasztaltakon, mi volt jó, mi volt rósz, mi lett volna jó és mivel lehetett volna a jót meg-megjavitani; igy pl. minden nagyobb járvány után minden óvóintézkedést, mely az előtt vagy elégtelen, vagy hiányos volt, célszerűbbel, újabbal felváltani. Ez a tapasztalat máig. Kivételt képezett eddig azon pusztító valóságos járvány, mely bár már évezredek óta tart és pusztít nap-nap mellett kérlelhetetlenül az egész világon, mégis, kivéve Angolországot, csak az utóbbi időben kezdték komolybá venni, kezdtek vele foglalkozni és ellene a szükséges óvóintézkedéseket megtenni.

Mint sok más dologban, úgy ebben is csak akkor vettük észre a veszedelmet, láttuk meg az ellenséget, midőn közvetetlen közelből ránk lőtt, midőn már öldökölt, midőn a veszedelem már tetőpontját érte el, dacára annak, hogy idegen országok már régen foglalkoztak e tárgy- gyal. No de jobb későn, mint soha, mondja a közmondás és igy végre nálunk is elérkezett e téren is a komoly munkálkodás ideje.

Az érdem e tekintetben nagy tudósunké, Korányi tanáré; ő volt az, ki legelőször emelte fel szavát a főrendiházban e baj ellen; ő volt az, ki 1896-ban felhívta a magas Kormány figyelmét erre a vészes és öldöklő bántalomra. Az ő felszólalásának érdeme az a mozgalom, melyet most a kormány, mint a közegészségügy őre, országszerte megindított. Ennek hatása alatt jutott nekem is osztályrészül az a megtisztelő feladat, hogy Önöket megösmertessem a tüdő- vészszel, annak mibenlétével és az ellene való védekezéssel.

Tehát mi a tüdővész ?

Bizonyára, sajnos, alig van Önök közül valaki, ki nagyon is sokat ne hallott volna a tüdővészről, ne látott volna egy tüdővészes beteget, mégis nem tartom fölöslegesnek a feleletet röviden összegezni. Tehát a mint a neve is mutatja, a

*) Felolvastatott Gálszécsen, a Polgári Olvasó Kör. ben ez évi aug. hó 21-én. Szerk,