Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-27 / 48. szám
Vármegyei Hivatalos Rész Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. I. A községi faiskolákról. (Folyt, és vége) b) a községi tanköteles gyermekeket, az iskolák tanrendjében megállapítandó időben és az 1894. XII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48,000. sz. a. kelt földmivelésügyi miniszteri rendelet c. mellékletében foglalt utasítás szerint a fatenyésztesben gyakorlatilag oktatni. A faiskola kezelő néptanítók ezen hatáskörükben elkövetett mulasztásaikért a néptanítókra vonatkozó fegyelmi szabályok értelmében felelősek. Más faiskola kezelők fegyelmi tekintetben a községi alkalmazottakra vonatkozó szabályok olá ponplr 9. §. Az 1894. XII. t.-c. 47. $-a értelmében szabadon elárusítható, illetőleg az üzemtervben meghatározott számon túl termelt csemeték eladási árából a faiskola kezelők részel- tethetők. A részesedés mérvét a számadás beterjesztése után a községi képviselő testület évről-évre állapítja meg. III. A fásításokról. 10. $• A vármegye területén átvonuló állami közutak befásitását a kereskedelemügyi minister ur által az általa megállapítandó sorrendben az általa meghatározandó fanemekkel olykép fog foganatosíttatni, hogy a fák az állami közúthoz tartozó területen ültetendők. 11. §. Az állami közutakon a fák ültetését és ápolását, valamint a kiveszett fák pótlását, állami közegek végzik. 12. § A fák ott, hol az állami közút mentén mindkét árkon túl fekvő földszallagok az állam tulajdonát képezik, ezen földszallagokra, — ott, hol az említett eset nem áll fenn és a forgalom jelentékeny, az árok belső lejtőjére, ott pedig, hol az ut szélessége és a kisebb forgalom azt megengedik, az ut padkájára ültetendők. 13. §. A fasorok lehetőleg olyképp ültetendők, hogy az egyik oldalon ültetett fák ne az ut másik oldalán levő fákkal, hanem a fák- közötti tér közepével legyenek átellenben, vagyis hármas kötés alkalmazandó. A fák koronájának a földszinétől való magassága gyümölcsfáknál legalább 2‘2 méter erdei fáknál 2‘5 méter. Az egymás mellett ültetett két fakoronája között, legalább is a kifejlett koronna szélessé- ségének megfelelő szabad tér hagyandó. Éhez képest az alma, körte, dió, gesztenye és cseresznyefák egymástól (15—20 m.) távolságra, szeder, szilva, és megyfák, (8—10 m.) távolságra, erdei és gazdasági fák pedig (15 m.) távolságra ültetendők. 14. §. A törvényhatósági utak befásitása a fásítási tervben megállapított sorrendben, határidőkben és módon kiadó. Ezen fásítási tervet, az államépitészeti hivatal közbejöttével, az orsz. gyümölcsészeti biztos (azon törvényhatóságokban a hol selyemtenyésztés van: és az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség), valamint a törvényhatósági mező- gazdasági bizottság és gazdasági egyesület meghallgatásával, a vármegye alispánja állítja össze s a szabályrendeletet követő egy év alatt jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszti. 15. §. Az 1890. I. t.-cz. 1. §-áuak 3. 4. 5. és ti. pontjában említett közutak közül azok, a melyek utárokkal bírnak, vagy ezen szabály- rendelet hatályba lépte után utárokkal elláttatnak, az utfentartásra kötelezettek által, az e tárgyban külön hozandó törvényhatósági határozattal megszabott határidőkben fásitandók be. A járási főszolgabirák (rend. tanácsú városok polgármesterei) kötelesek a jelen szabály- rendelet életbeléptétől számítandó egy év alatt a fenti határozmányok értelmében befásitandó útvonalakat összeírni s az érdekelt utfentartók meghallgatásával a befásitás módozatai és határideje tekintetében a vármegye alispánjához további eljárás végett véleményes jelentést tenni. 16. §. A jelen szabályrendelet 14. és 15. §-ában említett utak befásitásánál azon kiilömb- séggel, hogy az állam helyett az utfentartó értendő a jelen szabályrendelet 11 12. és 13. $-ai irányadók. 17. §. A fák valamennyi közút mentén oly karban tartandók és nyesésük akként eszköz- lendő, hogy az ut mentén esetleg fennálló távírda vagy távbeszélő készülékeket ne érintsék, 18. $. A törvényhatósági utakon a fák ültetését, gondozását és pótlását az utfentartó személyzeti, a többi közutakon a község megbízottai, a községi faiskola kezelő felügyelete alatt végzik. A törvényhatósági közutak befásitására szükséges csemetéket a törvényhatóság szerzi be. A mely községek határában oly területek yannak, a melyek befásitására az 1894. XII. t.-c. 47. §-a értelmében a községi faiskolák csemete készlete első sorban fordítandó, a faiskolai üzemtervben meghatározandó a csemeték azon arány- lagos mennyisége, a mely évenként a jelen szakaszban említett közutak befásitására szolgál. 19. § A közutnak a községek belterületén átvonuló, valamint a községek belterületén eső részletei, ez utóbbiak legalább 5 kilométer hosz- szuságban, az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség utasításai szerint szederfákkal ültetendők be. A közutak többi részletei, minden község határában azon fanemekkel ültetendők be, a melyek az illető község faiskolájában tenyész- tetnek. 20. 5- A törvényhatósági utak befásitási, valamint az ezen ültetvények gondozási költségeit, a mennyiben ezek másként nem biztosíttattak volna, a törvényhatósági útalap viseli. A községi közdűlő közutak befásitási költségeit a községek, az 1890. I. t.-c. 1. §. 3. 4. 6. pontjában említett közutakét az utfentartók, az 1890. I. t.-c.-nek az utfentartásra vonatkozó ha- tározmányai szerint és az azok alapján megállapított arányban viselik. A törvényhatóság és a községek, a szükséges költségeket a közutakra vonatkozó költségvetésben, a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő évtől kezdve előirányozzák. IV. A járási faiskola felügyelőkről. 21. §. A kis és nagy községi faiskolák és a jelen szabályrendelet III. fejezetében említett fásítások felügyeletére, szakképzett egyének s első sorban gyümölcsészeti tanfolyamot végzett, illetve a fatenyésztéshez értő néptanítók sorából, minden járásban 1—1 esetleg a szükséghez képest több faiskola felügyelők alkalmaztatnak, kiket az illetékes járási főszolgabíró és kir. tan- felügyelő meghallgatása után a vármegye alispánja.nevez ki. Ügyancsak a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik a faiskola felügyelőket ezen állásuk alól hivatali mulasztások, szolgálatra alkalmatlanság vagy lemondás esetén fölmenteni. A járási faiskola felügyelők állásukról, betegség esetén kivéve csak január és július hónapokban mondhatnak le. 22. §. A járási faiskolai 'felügyelők kötelessége : 1. a felügyeletük alá tartozó községek faiskoláit évenként kétszer, még pedig tavaszszal és augusztus hóban a járási főszolgabírónak bemutatandó és általa jóváhagyandó útiterv szerint meglátogatni, azok üzemtervszerü és célirányos kezelését ellenőrizni s az e tekintetben szükséges Útmutatásukat megadni; 2. a községek faiskoláinak megszemlélésekor az azokból teljesített közúti fásításokat megvizsgálni s az e tekintetben szükséges útmutatásokat megadni; 3. a talált hiányok orvoslása intézkedni, szükség esetén a járási főszolgabírónak jelentést tenni; 4. a községi faiskolákban a szederfate- nyésztésre vonatkozó utasításokat az országos selyemtenyésztési felügyelőség utasításai szerint tavaszi látogatáskor megadni, az őszi látogatáskor pedig azok foganatosítását ellenőrizni ; 5. a látogatások befejeztével a faiskolákban a szederfatenyésztés, továbbá a szederfa ültetvények állapotáról az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek jelentést tenni. 6. szakkérdésekben a faiskolákra és ültetvényekre felügyelő hatóságoknak véleményes jelentéseket adni. A járási faiskola felügyelők a fennebb körülirt kötelességeik teljesítésében elkövetett mulasztásaikért a vármegye alispánja által fe- lebbezés kizárásával esetről esetre 5 frtig terjedhető rendbírsággal büntethetők. 23. §. A járási faiskola felügyelők, az illető községek terhére minden egyes őszi és tavaszi kötelező látogatás után 2 ft dijat kapnak. Ezen dijakat a községektől a járási főszolgabíró hajtja be s a faiskola felügyelőnek évenként május hó és szeptember hó 31-ig napló bemutatása ellenében kifizeti. Azon község, a melyben a faiskola felügyelő kötelező hivatali útját teszi, a fuvart természetben kiszolgáltatni köteles. A fuvar, a faiskola felügyelő megkeresésére, a járás azon községébe állítandó, a melyből a meglátogatandó községbe közvetetlenül indul. Ha valamely község ezen kötelezettségét nem teljesiti, a fuvar, a járási főszolgabíró által a mulasztó község költségére rendelendő ki. A természetben való fuvarra és a fennebb megállapított látogatási díjra van igénye a járási faiskola felügyelőnek akkor is, ha valamely község által szakdologban önként kerestetik meg a kiszállás iránt. Felsőbb hatóságok által történt kiküldetések alkalmával a járási faiskola felügyelő költségeinek megtérítéséről a kiküldő hatóságnak kell gondoskodnia. V. Hatóságok. 24. §. A faiskolák és fásításokban kárt okozó cselekmények az 1894. XII. t.-c. 93. 94. és 95. §-ának, illetve az 1890. L t.-c. 125. §-á- nak büntető határozmányai, esetleg a vonatkozó büntető törvények hatálya alá esnek. Az 1894. XII. t.-c. 93. 91. és 95. §-ában ütköző kihágások az ezen törvény 103. §-ában említett hatóságok által és az ezen törvény szerint szabályozott eljárás mellett torlandók meg. A jelen szabályrendelet alapján fölmerülő egyébb hatósági intézkedésekre nézve az 1894. XII. t.-c. 102. §-ában említett hatóságok illetékesek. Zár határoz átok. 25. §. Jelen szabályrendelet, kormányhatósági jóváhagyása után azonnal hatályba lép. A községi faiskola kezelők és a járási faiskola felügyelők a szabályrendelet életbeléptét követő 3 hó alatt alkalmazandók. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta: Bernátli Aladár, Thuránszky László, IV. aljegyző. t. b. főjegyző. 4487. sz. T Zemplén-vmegye kir. tanfelügyelőjétől. A Zemplén-vármegyei t. tanító urakhoz ! A „Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága“ és az „Eötvös-alap Orsz. Tanítói Egye sülete megbízásából Ujváry Béla szerkesztésében megjelent „Erzsébet királyné“ c. emlékfüzetet alkalmasnak találván arra, hogy a népiskolai tanulók lelkében a megdicsőült magyar királyné iránt a hála, az elismerés és az igaz kegyelet megerősödjék: felkérem a t. tanító urakat, hogy ezen füzetnek a növendékek között leendő elterjedését támogassák. S.-A.-üjhely, 1898. nov. 17-én. Nemes Lajos, kir. tan. tanfelügyelő. 2912/1. 98. sz. A szinnai járás főszolgabírójától. Körözvény. Folyó évi november hó 11-ik napján Te- csik Mihály oszt.-ruzsnyiczai lakos udvarába egy veres szőrű, körülbelül 6—8 éves jól táplált Lor- jas tehén éjjeli órákban betévedt, s nevezett által gondozásba vétetett. Köröztetését ezennel elrendelem. Szinnán, 1898. évi nov. hó 24-én. Kossuth Elek, főszolgabíró. Nyilt-tér.*) Kérdezzük a háziorvost I KRONDORFi ■ V ■ 1 w SAVANYU VIZ legkitűnőbb asztali viz és mint QTÖQTXTAL minden hurutos bánlalmaknál legjobban ajánlható. KAPHATÓ: S.-A- UJIIFjL Y: TOKAJ: Szentgyörgyi Vilmos Klein Albert Olay Lajos czégeknél. *) Ai e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Heti naptár. Vasárnap, novemb. 27. Virgil pk. Hétfőn, novemb. 28. Rufusz vt. Kedden, novemb. 29. Szaturnin pk. Szerdán, novemb. 30. András ap. j Csütörtökön, decemb. 1. Élig pk. hv. Pénteken, decemb. 2. Bibiána sz. f Szombaton, decemb. 3. Xav. Ferenc. j&- szerkesztő póstája. Sz. A. dr. úrnak — Sümeg. Nagyon örülünk a viszontlátásnak. Szives üdvözlet 1 M. E .urnák Perbenyik. Humoros egy történetke. Próbálja jóizúen kidolgozva beküldeni. Nyilatkozónak Nekünk ahhoz a dologhoz semmi közünk. — ön .további tanácsunkat* is kéri. Nos: tegyen úgy, mint tett az ó-kori bölcs, hogy t. i. „contemne et vin- cesc ami szabad fordításban azt jelenti, hogy .oreszsze az egyik fülén be, a másikon ki.* Baedekernek. Igaza van. Köszönet a figyelemért 1 K. A. urnák — Ozeke. Ügyét, magam nem járhatván el benne, jó kezekre bíztam. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos : Etilért Gyula.
