Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

A m. kir. ministerelnök, mint a dicsőült Erzsébet királyné emlékének megörökítése ér­dekében alakított országos bizottság elnöke, ezen bizottságnak folyó évi november hó 2-án tartott ülésén hozott határozatához képest felkéri mind­azokat a hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magánosokat stb., kik a megdicsőült királyné emlékszobrára adományokat gyűjtöttek, hogy a már befolyt, de valamely pénzintézetnél gyü- mölcsöztetőleg el nem helyezett adományokat mielőbb, az aláirt, vagy megszavazott, de még be nem folyt adományokat pedig azok befize­tése után szállítsák be a legközelebbi kir. adó­hivatalba, illetőleg Budapesten a központi állam- pénztárba, vagy a IX. kér. állampénztárba, ahol azok mint az emlékszoborra befolyt adományok, külön fognak könyveltetni és a központi állam- pénztárba beszolgáltatni. Felkéri továbbá mind­azon hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, ma­gánosokat stb. kik az általuk gyűjtött pénzt valamely pénzintézetnél gyümölcsöztetőleg el­helyezték, hogy az ezen betét feletti rendelkezésre jogosító okmányokat (takarékpénztári könyvecske stb.) szintén a kir. adóhivataloknak, illetőleg Budapesten a központi állampénztárnak, vagy a IX. kér. állampénztárnak szolgáltassák be, megjegyezvén, hogy ezek a betétek, az országos bizottság további rendelkezéséig, a gyümölcsöz­te tő intézetnél hagyatnak meg. Végül felkéri a ministerelnök mindazokat a pénzintézeteket, me­lyeknél ezen gyűjtés címén pénzösszegek elhe­lyeztettek, hogy az erről szóló részletes adatokat — nyilvántartás céljából — közöljék a m. kir. ministerelnökséggel (Budapest, Vár, Szt.-György- tér 1.) Minthogy pedig a m. kir. ministerelnök ezekkel az intézkedésekkel nem kívánja a to­vábbi gyűjtéseket megszüntetni, ennélfogva fel­kéri mindazokat, a kik még gyűjtenek, hogy a befolyó adományokat, azok gyiimölcsöztető el­helyezése esetén pedig a rendelkezésre jogosító okmányokat, a kir. adóhivatalokhoz, illetőleg Bu­dapesten a központi állampénztárhoz, vagy a IX. kér. állampénztárhoz juttassák el. Uj adó, vagyis inkább egy régi adó uj alkalmazásban lép érvénybe az 1899. jan. 1-ével, t. i. az eddig úgynevezett betegápolási pótadó, mint az 1899-re előirt állami egyenes adók pót­léka fog 3%>-al kivettetni a jövő év kezdetével és fog beszedetni az állami adókkal együttesen az adózóktól. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alja-i\j helyi állami anyakönyvi hivatal­nál 1898. november 19-étől november 26-áig) aj házasságot kötött: 5 pár : b) kihirdettetett: 2 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt 14 esetben; d) elhalálozott: 7 egyén. Hírek az országból. Őfelsége, császári trónralépésének 50-ik évfordulóját, dec. hó 2-án ünnepli. A felség ün­nepében örömmel vesz részt a magyar nemzet is, mert a mi ötven évvel ezelőtt szomorúság­gal töltötte el a haza boldogságáért aggódó honfiúi sziveket, mindaz, isten kegyelméből, ötven esztendő elmúltával, szinte csodaszerben, jóra változott. — És hogy ez igy történt, abban szerencse volt mi reánk nézve az, hogy kirá­lyunk Őfelsége szivében nemcsak a kiengeszte­gyogná be az arcát, hogy ötvenkét éves ho­mályból hirtelen eléje toppan a tanulószoba a tisztelendő Kiss János jámbor alakjával. Eszébe szökkene sok nagy gondjai fölé a szép rococo történetke a találós kérdéseket föladó királyról. Mikor még az volt a legnagyobb gondja. Aztán, úgy képzelem, sok minden együtt hasadna ki az emlékezés hegyéből ezzel a pen­zummal. Olyan is, a mi előtte volt, olyan is, a mi utána jött. Ez a kis adoma volt talán az első lépése hozzánk. Nem is tudott róla, mégis az lehetett. A tárgy, igaz, hogy igénytelen, egy nagy itcé- ről Czinkotán és egy királyról, a kit a kántor felülmúl elmésségben. A tisztelendő ur nyilván csak olyan közömbös dolgoknál maradt, a me­lyekben nincsen tendencia, se ide, se oda. De az isten áldja meg ezért is. Hátha mégis ezek­ből hullt a finom lélekbe az a mag, mely Fe­renc Józsefet szinte Mátyáshoz hasonló királyává tette a magyaroknak ? Ki tudná azt, mi miből támad'? Hiszen a mi fiaink is rendszerint a Mátyás legendákból szívják magokba a magyar érzés mézét. Az első történet meg azért is érdekes, mert a leendő magyar király nem úgy Írja meg a Mátyás-adomát, a hogy a mi krónikánkban van, Mátyás király nálunk ezt a három kérdést adja fel: Hol kél föl a nap ? Hol van a világ közepe? Mit gondol a király ? Fönséges urunk fiatalkori elbeszélésében lődés fogant meg, de sőt dús érzetté fejlődött a magyar alkotmányosság, avval együtt a magyar nemzeti irányzatnak uralkodói szeretete. A ma­gyar nemzet dec. 2-án nem az 1848. dec. 2-ának, hanem annak szentel ünnepet szivében, hogy mindaz, a mi ötven évvel ezelőtt ellenünk volt, ma már, — isten kegyelméből, felséges királyunk jóságából — mellettünk van. És hogy legyen ezután is mindig úgy, mint isten után király és nemzet egyetértő akarata hozta magával: ezért zeng a nemzet dec. 2-án Te Deumot. Az 1898. dec. 2-ika legyen tehát, mint lesz is, örömünnepe nemcsak a kiengesztelődésnek de a király s nemzet egyetértő akaratának,,, hatalmának ! A király kegyelete. Őfelsége a Buda­vári Mátyás-templomban, a koronázó székes- egyházban, megtekintette III. Béla király és neje Antiokhiai Anna királyné örök nyugovó helyét. Gizella főhercegnő, királyunk őfelségé­nek idősebb leánya, Gödöllőről a székes fővá­rosba érkezvén, Budavárában két napig időzött s onnan tegnap este Őfelségével Schönbrunnba utazott. Udvari tanácsosság. Őfelsége, Bánffy báró ministerelnök előterjesztésére, megengedte, hogy a Magyarországon 1848-ig fennállott ma­gyar királyi udvari tanácsosságra, melylyel a „méltóságos“ cim jár, kinevezés céljából jövőre ismét javaslatokat tehessen a kormány. Élesett honvédek emlékoszlopa. Tö- rök-Szent-Miklós város hazafias közönsége az 1848/49-iki szabadságharc félszázados évfordu­lója alkalmából a török-szent-miklósi elesett vitéz honvédeknek a rom. kát. temető kertjében díszes emlékoszlopot állitatott közadakozásból Az emléket ma d. u. avatják föl szertartásosan és alkalmi dicsőítő beszéd elmondásával. Baross Gábor emlékszobrát, mely Buda­pesten a központi indulóház parkjában van föl­állítva, ma egy hete leplezték le az országos kor­mány, az országgyűlés, a főváros és az ország minden részéből odaérkezett küldöttségek jelen­létében. Uj bankók. Az uj koronaértékii bank­jegyek mintája már meg van állapítva. — Raj­zaikat első rendű művészek készítették. Az uj- bankók alapnyomása rózsaszínű s az egyik oldal felülnyomása tisztán magyar szövegű lesz. Hírek a nagyvilágból. XIII. Leó pápa, mivel dec. 2-ika adventi péntekre esik, a mikor s róm. kát. híveknek a lniseledelek élvezetétől tartózkodniok kellett volna, „ magyarországi híveit, tekintettel arra, hogy Őfelsége uralkodásának 50-ik betelt évét aznap ünnepelik, a jövő pénteki böjt megtartá­sától fölmentette. A német császári pár Palesztinában hazafelé utaztában f. hó 23-án érkezett Pólába, a hol hajójáról kiszállva egyenesen a pályaud­varhoz hajtatott s onnan vasúton folytatta útját hazáig. György görög herceg Kréta sziget kor­mányzójává kineveztetett. A szultán ebbeli el­határozását tegnap közölték a nagyhatalmassá­gok követei a herceggel, a ki már holnap el­foglalja kormányzói méltóságát. Merénylet a muszka cár ellen. Isten­telen kezek azon mesterkedtek, hogy a vasúti vonatot, melyen a cár utazott, felboríthassák. Sze­ellenben marad az első és utolsó kérdés, de a középső módosul. Mátyás ugyanis azt paran­csolja a czinkotai papnak, illetve kántornak a ki inkognitóban helyettesítette: — Nyúzza meg a követ ! Mire azt feleli Czinkota agyafúrt mestere: — Nagyon szívesen, de előbb vétesse a vérét fölséged. Nagyobb baj van a másik történettel. Mert ebben már nemzeti sérelem is előfordul, „A Miksa császár Mainzban“ cimii történet semmi egyéb, mint a Mátyás és Holubár ismeretes históriája. Miksa császár ugyanis Mainzban mulat, a hol a német nemesség környezi és ünnepli. Odavetődik azonban (a király saját magyar szavai) egy Brizé nevű fráncia lovag, a ki há­rom napon át szidalmazta a németeket és hadi fegyvereik dicsőségeit, mondván: — Álljatok hát ki ellenem, ha olyan vi­tézek vagytok! És senki sem akad, a ki a garázdálkodó nagyszájú Brizét megfenyítse vagy vele szem­beszállni merjen, midőn végre harmadnapon előjön az a bizonyos leeresztett sisakrostélyos levente, a ki megví vele és legyőzi. A lelkesült tömeg előtt leveszi sisakját s mindeneknek nagy csodálkozására előtűnik maga Miksa császár. Nyilván az egészben tisztelendő Kiss Já­nos ur a hibás, a ki a két Mátyás-anekdotából az egyiket odaajándékozta az osztrákoknak. (Jut is, marad is még Mátyásnak elegendő.) Gon­dolta magában, ha már sok egyebünk náluk rencsére egy őr a merénylők előkészületeit ész­revette és a sikpárokra fektetett toHaszakat még kellő időben eltávolította. Havazás Angliában. A sziget nagy ré­széből erős havazást jelentenek, a mely néhol megakasztotta a közforgalmat. Különfélék.. — Beigtatás. Bernáth Elemérnek, most már a debreezeni- kir. tábla elnökének ünnepies beigtatása folyó évi november hó 21-én ment végbe a kir. tábla bírái, a főispán, polgármes­ter, két püspök, az ügyvédőkamara, kir. ügyész­ség, közjegyzőség, a debreezeni kir. tábla kerü­letéhez tartozó összes törvényszékek, járásbíró­ságok, az érdekelt vármegyék küldöttségei, Deb- reczen sz. kir. város hivatalnokkara stb. stb. jelenlétében. — Széli Farkas táblai tanácselnök üdvözlő beszédére — Írja a „Máramaros“ — Bernáth elnök alapos jogászi individuumra valló szakértelemmel, szép és meleg szavakban vála­szolt, mely a mintegy 300 jelenlevőre azt a benyomást tette, hogy a táblai elnöki székbe méltónak bizonyult elődnek méltó utódját nyerte kir. táblánk. A nagy tanácsterem karzatát in­telligens hölgyközönség foglalta el. A beigtatás ünnepies aktusa után gazdag diszebéd követke­zett az „Arany Bika“ szállóban, hol az uj tábla- elnökért a szebbnél szebb dikciók egész özöne hangzott el. —- Uj táblai bíró. Spóner Gyula dr. kas­sai kir. Ítélőtáblái elnöki titkár ugyan ahhoz a kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki. A táb­lai új biró Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos, kir. kér. főfelügyelő igen tisztelt barátunknak sógora, Fischer Gusztáv br. és neje Öméltó­ságának veje s úgy rokoni mint baráti réven Zemplén előkelő köreiben is a közkedveltség ré­szese, mit bizonyít az is, hogy táblai bíróvá történt kineveztetése alkalmából úgy őtet, mint említettük kedves hozzátartozóit is gratulánsaik — kiknek táborához mi is ezennel csatlakozunk — a szó szoros értelmében elárasztották szerencse- kivánataikkal. — Kinevezés. Sziráky Barna kúriai ta­nácsjegyző t. barátunkat őfelsége a király a kassai törvényszék elnökévé nevezte ki. Az uj elnök vármegyénk fia; itt növekedett; itt tanult, hivataloskodását is itt kezdette; mint az újhelyi törvényszék biráját rendelték be a királyi kúri­ához tanácsjegyzői teendőkre. Kiváló tehetsége, vas szorgalma és jelleme jutalmául ott érte őt az elnöki kinevezés. — Sziráky Barna 1878-ban, Bosznia okkupációja alkalmával, mint tartalékos hadnagy is kitüntette magát a harc mezején, midőn szakaszának élén, halált megvető bátor­sággal, az ellenségtől több ágyút elfoglalt. A vitézségl érdemkereszttel tüntették ki akkor. — Kitünően képzett jogász és kipróbált adminisz­tratív tehetség s mint ilyenben a kassai kir. tör­vényszék a kiváló elődökhöz méltó utódot nyert elnökül benne. Azért úgy a törvényszék, mint jeles uj elnöke fogadják szerencsekivánatunk őszinte nyilvánítását! — Megyebizottsági tagválasztás. F. hó 21-én Ujhelyben, a Staut József lemondása után megüresült megyebizottsági tagságra Je­lenek Ádám, az ondi vál. kerületben ugyan­ekkor megtartott választáson pedig Éhlert Gyula választattak meg vármogyei bizottsági tagokká. van, miért ne legyenek ott a legendáink is. Ta­lán az is hozzájárult, hogy a krónikát úgy, a mint történt a cseh Holubárral, a csehek iránti gyöngédségből se lett volna tapintatos az ifjú főhercegnek előadni. Egy udvari káplánba kel­lene bújnunk, hogy motívumait eltaláljuk. De minthogy az nem lehet, hát ne appre- hendáljunk érte Kiss Jánosra. Ha nem lett volna becsületes, jó magyar ember, ha nem ide húz a szive, hát bizony a nagy itcét is épp úgy oda ajándékozhatta volna Klosterneuburgnak vagy Keetzendorfnak. De hála illeti részünkről Kiss Jánost azért is, mert ő segített ahhoz, hogy az Almanach, melynek óvről-évre az a feladata, elbészélő ira­tokat felfedezni és bemutatni, ez idén magáról a fölséges királyról is konstatálhatja, hogy va­laha magyar elbeszéléseket irt. Örömet okoz ez minden magyar embernek s maga a király is szívesen gondolhat most ősz fejjel, nagy történelmi névvel, a magyar nem­zet mély szeretetével koszoruzatlan első magyar beszélyére, melyben azt a kérdést téteti Mátyás­sal : hol kél föl a nap. Hátha elgondolkozik e kérdés fölött, mely négyszáz év előtt lebegett egy király ajkán és ő maga is felteszi önmagához és mindenkihez; hol kél föl a nap ? És egy belső hang feleli és még hozzá minden okos államférfi is azt feleli: — Fölségednek Budán. Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents