Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-27 / 48. szám

A m. kir. ministerelnök, mint a dicsőült Erzsébet királyné emlékének megörökítése érdekében alakított országos bizottság elnöke, ezen bizottságnak folyó évi november hó 2-án tartott ülésén hozott határozatához képest felkéri mindazokat a hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magánosokat stb., kik a megdicsőült királyné emlékszobrára adományokat gyűjtöttek, hogy a már befolyt, de valamely pénzintézetnél gyü- mölcsöztetőleg el nem helyezett adományokat mielőbb, az aláirt, vagy megszavazott, de még be nem folyt adományokat pedig azok befizetése után szállítsák be a legközelebbi kir. adóhivatalba, illetőleg Budapesten a központi állam- pénztárba, vagy a IX. kér. állampénztárba, ahol azok mint az emlékszoborra befolyt adományok, külön fognak könyveltetni és a központi állam- pénztárba beszolgáltatni. Felkéri továbbá mindazon hatóságokat, egyesületeket, hírlapokat, magánosokat stb. kik az általuk gyűjtött pénzt valamely pénzintézetnél gyümölcsöztetőleg elhelyezték, hogy az ezen betét feletti rendelkezésre jogosító okmányokat (takarékpénztári könyvecske stb.) szintén a kir. adóhivataloknak, illetőleg Budapesten a központi állampénztárnak, vagy a IX. kér. állampénztárnak szolgáltassák be, megjegyezvén, hogy ezek a betétek, az országos bizottság további rendelkezéséig, a gyümölcsözte tő intézetnél hagyatnak meg. Végül felkéri a ministerelnök mindazokat a pénzintézeteket, melyeknél ezen gyűjtés címén pénzösszegek elhelyeztettek, hogy az erről szóló részletes adatokat — nyilvántartás céljából — közöljék a m. kir. ministerelnökséggel (Budapest, Vár, Szt.-György- tér 1.) Minthogy pedig a m. kir. ministerelnök ezekkel az intézkedésekkel nem kívánja a további gyűjtéseket megszüntetni, ennélfogva felkéri mindazokat, a kik még gyűjtenek, hogy a befolyó adományokat, azok gyiimölcsöztető elhelyezése esetén pedig a rendelkezésre jogosító okmányokat, a kir. adóhivatalokhoz, illetőleg Budapesten a központi állampénztárhoz, vagy a IX. kér. állampénztárhoz juttassák el.

Uj adó, vagyis inkább egy régi adó uj alkalmazásban lép érvénybe az 1899. jan. 1-ével, t. i. az eddig úgynevezett betegápolási pótadó, mint az 1899-re előirt állami egyenes adók pótléka fog 3%>-al kivettetni a jövő év kezdetével és fog beszedetni az állami adókkal együttesen az adózóktól.

Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alja-i\j helyi állami anyakönyvi hivatalnál 1898. november 19-étől november 26-áig) aj házasságot kötött: 5 pár : b) kihirdettetett: 2 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt 14 esetben; d) elhalálozott: 7 egyén.

Hírek az országból.

Őfelsége, császári trónralépésének 50-ik évfordulóját, dec. hó 2-án ünnepli. A felség ünnepében örömmel vesz részt a magyar nemzet is, mert a mi ötven évvel ezelőtt szomorúsággal töltötte el a haza boldogságáért aggódó honfiúi sziveket, mindaz, isten kegyelméből, ötven esztendő elmúltával, szinte csodaszerben, jóra változott. — És hogy ez igy történt, abban szerencse volt mi reánk nézve az, hogy királyunk Őfelsége szivében nemcsak a kiengesztegyogná be az arcát, hogy ötvenkét éves homályból hirtelen eléje toppan a tanulószoba a tisztelendő Kiss János jámbor alakjával. Eszébe szökkene sok nagy gondjai fölé a szép rococo történetke a találós kérdéseket föladó királyról. Mikor még az volt a legnagyobb gondja. Aztán, úgy képzelem, sok minden együtt hasadna ki az emlékezés hegyéből ezzel a penzummal. Olyan is, a mi előtte volt, olyan is, a mi utána jött.

Ez a kis adoma volt talán az első lépése hozzánk. Nem is tudott róla, mégis az lehetett. A tárgy, igaz, hogy igénytelen, egy nagy itcé- ről Czinkotán és egy királyról, a kit a kántor felülmúl elmésségben. A tisztelendő ur nyilván csak olyan közömbös dolgoknál maradt, a melyekben nincsen tendencia, se ide, se oda. De az isten áldja meg ezért is. Hátha mégis ezekből hullt a finom lélekbe az a mag, mely Ferenc Józsefet szinte Mátyáshoz hasonló királyává tette a magyaroknak ? Ki tudná azt, mi miből támad'? Hiszen a mi fiaink is rendszerint a Mátyás legendákból szívják magokba a magyar érzés mézét.

Az első történet meg azért is érdekes, mert a leendő magyar király nem úgy Írja meg a Mátyás-adomát, a hogy a mi krónikánkban van, Mátyás király nálunk ezt a három kérdést adja fel:

Hol kél föl a nap ?

Hol van a világ közepe?

Mit gondol a király ?

Fönséges urunk fiatalkori elbeszélésében

lődés fogant meg, de sőt dús érzetté fejlődött a magyar alkotmányosság, avval együtt a magyar nemzeti irányzatnak uralkodói szeretete. A magyar nemzet dec. 2-án nem az 1848. dec. 2-ának, hanem annak szentel ünnepet szivében, hogy mindaz, a mi ötven évvel ezelőtt ellenünk volt, ma már, — isten kegyelméből, felséges királyunk jóságából — mellettünk van. És hogy legyen ezután is mindig úgy, mint isten után király és nemzet egyetértő akarata hozta magával: ezért zeng a nemzet dec. 2-án Te Deumot. Az 1898. dec. 2-ika legyen tehát, mint lesz is, örömünnepe nemcsak a kiengesztelődésnek de a király s nemzet egyetértő akaratának,,, hatalmának !

A király kegyelete. Őfelsége a Budavári Mátyás-templomban, a koronázó székes- egyházban, megtekintette III. Béla király és neje Antiokhiai Anna királyné örök nyugovó helyét.

Gizella főhercegnő, királyunk őfelségének idősebb leánya, Gödöllőről a székes fővárosba érkezvén, Budavárában két napig időzött s onnan tegnap este Őfelségével Schönbrunnba utazott.

Udvari tanácsosság. Őfelsége, Bánffy báró ministerelnök előterjesztésére, megengedte, hogy a Magyarországon 1848-ig fennállott magyar királyi udvari tanácsosságra, melylyel a „méltóságos“ cim jár, kinevezés céljából jövőre ismét javaslatokat tehessen a kormány.

Élesett honvédek emlékoszlopa. Tö- rök-Szent-Miklós város hazafias közönsége az 1848/49-iki szabadságharc félszázados évfordulója alkalmából a török-szent-miklósi elesett vitéz honvédeknek a rom. kát. temető kertjében díszes emlékoszlopot állitatott közadakozásból Az emléket ma d. u. avatják föl szertartásosan és alkalmi dicsőítő beszéd elmondásával.

Baross Gábor emlékszobrát, mely Budapesten a központi indulóház parkjában van fölállítva, ma egy hete leplezték le az országos kormány, az országgyűlés, a főváros és az ország minden részéből odaérkezett küldöttségek jelenlétében.

Uj bankók. Az uj koronaértékii bankjegyek mintája már meg van állapítva. — Rajzaikat első rendű művészek készítették. Az uj- bankók alapnyomása rózsaszínű s az egyik oldal felülnyomása tisztán magyar szövegű lesz.

Hírek a nagyvilágból.

XIII. Leó pápa, mivel dec. 2-ika adventi péntekre esik, a mikor s róm. kát. híveknek a lniseledelek élvezetétől tartózkodniok kellett volna, „ magyarországi híveit, tekintettel arra, hogy Őfelsége uralkodásának 50-ik betelt évét aznap ünnepelik, a jövő pénteki böjt megtartásától fölmentette.

A német császári pár Palesztinában hazafelé utaztában f. hó 23-án érkezett Pólába, a hol hajójáról kiszállva egyenesen a pályaudvarhoz hajtatott s onnan vasúton folytatta útját hazáig.

György görög herceg Kréta sziget kormányzójává kineveztetett. A szultán ebbeli elhatározását tegnap közölték a nagyhatalmasságok követei a herceggel, a ki már holnap elfoglalja kormányzói méltóságát.

Merénylet a muszka cár ellen. Istentelen kezek azon mesterkedtek, hogy a vasúti vonatot, melyen a cár utazott, felboríthassák. Szeellenben marad az első és utolsó kérdés, de a középső módosul. Mátyás ugyanis azt parancsolja a czinkotai papnak, illetve kántornak a ki inkognitóban helyettesítette:

— Nyúzza meg a követ !

Mire azt feleli Czinkota agyafúrt mestere:

— Nagyon szívesen, de előbb vétesse a vérét fölséged.

Nagyobb baj van a másik történettel. Mert ebben már nemzeti sérelem is előfordul, „A Miksa császár Mainzban“ cimii történet semmi egyéb, mint a Mátyás és Holubár ismeretes históriája.

Miksa császár ugyanis Mainzban mulat, a hol a német nemesség környezi és ünnepli. Odavetődik azonban (a király saját magyar szavai) egy Brizé nevű fráncia lovag, a ki három napon át szidalmazta a németeket és hadi fegyvereik dicsőségeit, mondván:

— Álljatok hát ki ellenem, ha olyan vitézek vagytok!

És senki sem akad, a ki a garázdálkodó nagyszájú Brizét megfenyítse vagy vele szembeszállni merjen, midőn végre harmadnapon előjön az a bizonyos leeresztett sisakrostélyos levente, a ki megví vele és legyőzi. A lelkesült tömeg előtt leveszi sisakját s mindeneknek nagy csodálkozására előtűnik maga Miksa császár.

Nyilván az egészben tisztelendő Kiss János ur a hibás, a ki a két Mátyás-anekdotából az egyiket odaajándékozta az osztrákoknak. (Jut is, marad is még Mátyásnak elegendő.) Gondolta magában, ha már sok egyebünk náluk

rencsére egy őr a merénylők előkészületeit észrevette és a sikpárokra fektetett toHaszakat még kellő időben eltávolította.

Havazás Angliában. A sziget nagy részéből erős havazást jelentenek, a mely néhol megakasztotta a közforgalmat.

Különfélék..

— Beigtatás. Bernáth Elemérnek, most már a debreezeni- kir. tábla elnökének ünnepies beigtatása folyó évi november hó 21-én ment végbe a kir. tábla bírái, a főispán, polgármester, két püspök, az ügyvédőkamara, kir. ügyészség, közjegyzőség, a debreezeni kir. tábla kerületéhez tartozó összes törvényszékek, járásbíróságok, az érdekelt vármegyék küldöttségei, Deb- reczen sz. kir. város hivatalnokkara stb. stb. jelenlétében. — Széli Farkas táblai tanácselnök üdvözlő beszédére — Írja a „Máramaros“ — Bernáth elnök alapos jogászi individuumra valló szakértelemmel, szép és meleg szavakban válaszolt, mely a mintegy 300 jelenlevőre azt a benyomást tette, hogy a táblai elnöki székbe méltónak bizonyult elődnek méltó utódját nyerte kir. táblánk. A nagy tanácsterem karzatát intelligens hölgyközönség foglalta el. A beigtatás ünnepies aktusa után gazdag diszebéd következett az „Arany Bika“ szállóban, hol az uj tábla- elnökért a szebbnél szebb dikciók egész özöne hangzott el.

—- Uj táblai bíró. Spóner Gyula dr. kassai kir. Ítélőtáblái elnöki titkár ugyan ahhoz a kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki. A táblai új biró Szunyoghy Dezső műszaki tanácsos, kir. kér. főfelügyelő igen tisztelt barátunknak sógora, Fischer Gusztáv br. és neje Öméltóságának veje s úgy rokoni mint baráti réven Zemplén előkelő köreiben is a közkedveltség részese, mit bizonyít az is, hogy táblai bíróvá történt kineveztetése alkalmából úgy őtet, mint említettük kedves hozzátartozóit is gratulánsaik — kiknek táborához mi is ezennel csatlakozunk — a szó szoros értelmében elárasztották szerencse- kivánataikkal.

— Kinevezés. Sziráky Barna kúriai tanácsjegyző t. barátunkat őfelsége a király a kassai törvényszék elnökévé nevezte ki. Az uj elnök vármegyénk fia; itt növekedett; itt tanult, hivataloskodását is itt kezdette; mint az újhelyi törvényszék biráját rendelték be a királyi kúriához tanácsjegyzői teendőkre. Kiváló tehetsége, vas szorgalma és jelleme jutalmául ott érte őt az elnöki kinevezés. — Sziráky Barna 1878-ban, Bosznia okkupációja alkalmával, mint tartalékos hadnagy is kitüntette magát a harc mezején, midőn szakaszának élén, halált megvető bátorsággal, az ellenségtől több ágyút elfoglalt. A vitézségl érdemkereszttel tüntették ki akkor. — Kitünően képzett jogász és kipróbált adminisztratív tehetség s mint ilyenben a kassai kir. törvényszék a kiváló elődökhöz méltó utódot nyert elnökül benne. Azért úgy a törvényszék, mint jeles uj elnöke fogadják szerencsekivánatunk őszinte nyilvánítását!

— Megyebizottsági tagválasztás. F.

hó 21-én Ujhelyben, a Staut József lemondása után megüresült megyebizottsági tagságra Jelenek Ádám, az ondi vál. kerületben ugyanekkor megtartott választáson pedig Éhlert Gyula választattak meg vármogyei bizottsági tagokká.

van, miért ne legyenek ott a legendáink is. Talán az is hozzájárult, hogy a krónikát úgy, a mint történt a cseh Holubárral, a csehek iránti gyöngédségből se lett volna tapintatos az ifjú főhercegnek előadni. Egy udvari káplánba kellene bújnunk, hogy motívumait eltaláljuk.

De minthogy az nem lehet, hát ne appre- hendáljunk érte Kiss Jánosra. Ha nem lett volna becsületes, jó magyar ember, ha nem ide húz a szive, hát bizony a nagy itcét is épp úgy oda ajándékozhatta volna Klosterneuburgnak vagy Keetzendorfnak.

De hála illeti részünkről Kiss Jánost azért is, mert ő segített ahhoz, hogy az Almanach, melynek óvről-évre az a feladata, elbészélő iratokat felfedezni és bemutatni, ez idén magáról a fölséges királyról is konstatálhatja, hogy valaha magyar elbeszéléseket irt.

Örömet okoz ez minden magyar embernek s maga a király is szívesen gondolhat most ősz fejjel, nagy történelmi névvel, a magyar nemzet mély szeretetével koszoruzatlan első magyar beszélyére, melyben azt a kérdést téteti Mátyással : hol kél föl a nap.

Hátha elgondolkozik e kérdés fölött, mely négyszáz év előtt lebegett egy király ajkán és ő maga is felteszi önmagához és mindenkihez; hol kél föl a nap ?

És egy belső hang feleli és még hozzá minden okos államférfi is azt feleli:

— Fölségednek Budán.

Folytatás az I. mellékleten.