Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

gett~a ra. kir. belügyminisztériumhoz felterjesz- tendők.

Budapesten, 1898. évi november hó 5-én.

A minister helyett:

Széli, '

államtitkár.

Kivonat Kun Bertalan ev. ref. püspöknek a lelkés7Á karhoz intézett 1399/98. számú körleveléből.

„A legközelebbi napokban jutott tudomásomra azon örvendetes s reám lélekemelőleg hatott tény, hogy Zemplén megye Bodrogközi vidékén egy jótékony nőegyesület jött létre stb. Ily nemes és humánus célok, törekvések teljesítésére való felhívás, lelkesítés célja, hozzátok intézett körlevelemnek t. lelkész társaim, — melyben bizalommal és szeretettel felkérlek titeket, e jótékony nőegyesület buzgó pártolására stb. stb. Midőn felkérve titeket még egyszer a „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ meleg pártolására, vagyok atyafiui szeretettel, tisztelettel Miskol- ezon, 1898. október

szeretve tisztelő atyátok fia:

Kún Bertalan s. k., ev. ref. püspök.

Az ev. ref. püspöknek terjedelmes körlevele, mely a szép eszmék és jótékonyság iránti lelkesedésről tesz követésreméltó tanúságot, megörökítésül eredetiben a nőegyesület levelestárában van elhelyezve.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet.

Főtisztelendő Hiszem Kálmán tőke-terebesi róm. kát esperes-plébános ur, a Krisztus szive szerint való mintapap, ki legnagyobb örömét abban leli, ha lelki gyermekeinek szellemi, vagy anyagi előhaladását előmozdíthatja, nemes lel- küségének legújabb tanujelét azzal mutatta meg, hogy vécsei róm. kát. vallásu híveinek, azon mélyen elszomorító körülménytől indíttatva, hogy nevezetteknek a f. évi jul. havában minden vagyonuk a tűzvész martalékává esett, az ez évi egyházi járandóságát, valamint a köteles napszám illetményét teljesen elengedte, mely kiváló nagylelkűségéért vécsei hívei itt e helyütt is nyilvános köszönetét robognék. Sok ily buzgó papot a róm. kát. egyháznak. Isten éltesse őt!

TAN ÚGY.

II Zemplén iáraepi Tanitó-lpit iatalos rovata

— Rovatvezető: Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők.

A zemplén-inegyei tanító-egyesület alapszabályai.*)

I.

Az egyesület czime.

1. §. Az egyesület czime: „Zemplén-me- gyei tanitó-egyesület.“

II.

Az egyesület alakulásának és működésének czélja és eszközök a czél elérésére.

2. §. Az egyesület czélja: a) egyesíteni a megyében találtató összes tanerőket, b) össz- hangzatba hozni, kifejteni és kellő irányban vezetni működésüket, c) elősegíteni, esetleg védelmezni a tanodák és tanférfiak érdekeit minden irányban.

E végből időnként tanácskozásokat tart, melyek által:

1) az iskolai nevelés-oktatás előmozdítására tartozó ismeretek gyarapítását, tanításuk módszerének megvitatását és megállapítását s azoknak a tanítók közötti általános terjesztését czélozza ;

2) az iskola belső élete tökéletes kifejlesztésére tartozó iskolai rendtartás és fegyelem gyakorlása felől értekezik ;

3) a tanítási eszközök javítására,? szaporítására és terjesztésére czélzó véleményes javaslatokat tárgyal és állapit meg;

4) tagjait önképzésre serkenti, tehetsége szerint pályadijakat is tűzvén ki oly Írásbeli doldozatokra, melyek a tanitásbeli ügyesség kifejtésére, a tanférfiak társadalmi tekintélyének emelésére s általában a tanügv előmozdítására szolgálnak;

5) a szegény, elhagyott, munkaképtelenné vált, vagy elemi csapások által súlyosan károsult tanítók és tanítónők, valamint tanító özvegyek és árvák sorsának javítását eszközli;

•) A tanitó-egyesület választmányának 1898. nov. 9 én tartott gyűlésének határozatából.

G) czéljainak megfelelő vagyonról és jövedelmekről gondoskodik ;

. 7) érdekeit a nyilvánosság előtt képviselteti;

8) munkálkodásának rendje és módja felett határoz s ezek eredményeit időnként egybe- állitva közrebocsátja.

ni.

Az egyesület tagjai, ezek jogai és kötelezettségei.

3. §. Az egyesület: a) rendes, b) pártoló, c) alapitó, d) tiszteletbeli tagokból áll.

a) rendes tagjai az egyesületnek :

1) a megyei összes állami és községi nép-, felső nép- és polgári iskolák tanítói és tanítónői, a megyei állami tanítóképző intézet tanárai és a megyei kir. tanfelügyelők ;

2) a megyei hitfelekezeti vagy hatóságilag engedélyezett magán, akár nevelő, akár tanintézeteknek önkényt ajánlkozó tanítói, tanitónői és tanárai;

3) önkényt ajánlkozó alkalmazásnélküli, vagy pályáról leszorult, de egyébként feddhet- len jellemű, okleveles tanítók, tanítónők, kisdedóvók és tanárok.

b) Pártoló tag lehet minden, a népnevelés ügy iránt érdeklődő nagykorú, feddhetlen jellemű oly egyén, ki a jelen alapszabályok értelmében fennálló kötelezettség elvállalása mellett az egyesületet támogatni kész.

c) Alapitó tag az, ki az egyesület alaptőkéjének létesítése illetőleg növeléséhez az 5. §. 2) pontjában kitett összeggel hozzájárul.

d) Tiszteletbeli tagokká választatnak, oly jeles egyének, kik a népnevelés és oktatás terén vagy ezen egyesület érdekében kiváló érdemeket szereztek.

Külföldiekeket tiszteletbeli tagokul az egyesület csak a kormány előleges jóváhagyása mel- fett választhat.

4. §. Minden egyesületi tagnak joga van az egyesület intézésére befolyni és az egyesület részéről őt megillető előnyök és kedvezményekben osztozni s ennélfogva:

1) a köz- és körgyiiléseken megjelenhet;

2) azokon tanácskozási és szavazati joggal bir;

3) az egyesület által járás-körönkint felállítandó könyvtárakat külön dij fizetése nélkül olvashatja.

Egyebekre nézve a jelen alapszabályok idevonatkozó §-ai mérvadók.

5. Minden egyes egyesületi tagnak erkölcsi kötelességében áll: az egyesületet törekvéseiben támogatni és érdekét védni.

Ezen felül:

1) a rendes tagok kötetelezve vannak az egyesület köz- és körgyiilésein megjelenni és a jelen alapszabályoknak, valamint a gyűlések’ határozatainak, különös szoros megtartása mellett, az egyesület által kitűzött czélok előmozdítására, tőlök telhető munkásságot kifejteni;

2) a rendes tagok évenként 2 koronát, a pártoló tagok szintén évenkint legalább 2 koronát és az alapitó tagok egyszersmindenkorra legalább 20 koronát tartoznak „tagsági dij“ ezimen az egyesület közszükségletei fedezésére fizetni.

6. §. A mely rendes tag a gyűlésen meg nem jelen, köteles elmaradását kimenteni, különben a gyűlés minden elmulasztott napjáért 4 kor. birságban marasztaltatik el a segélyalap javára.

Az elmaradás mentségéül csak betegség, vagy súlyos családi körülmény és oly hitfelekezeti tanítóknál, kik egyszersmind kántorok, a kántori hivatalból folyó, kellően igazolt elhárit- hatlan akadály esete szolgálhat.

7. §. A rendes és pártoló tagok tagsági dijai a körgyülések alkalmával, előleges félévi részletekben, készpénzben az illető járási körök pénztáraiba —- az alapitó tagokéi pedig az egyesületbe való belépéskor egyszerre készpénzben vagy megfelelő értékpapírban s mindig azon elnökségnél, a hol az illető az egyesületbe való felvétel iránt jelentkezett — fizetendők.

Minden e körül előforduló mulasztás vagy hanyagság az illető pénzkezelő közeg általi megintést vagy a körülmények szerint bírói utón való behajtást von maga után.

8. §. A 3. §. a) 1. pontjában elsorolt tagok az 1868. XXXVIII. t. ez. 147. §-a alapján az 1872-ik évi szept. 2-án kiadott s a községi nép-, felső nép- és polgári iskolai tanítók testületekké alakulásáról és ezek működéséről szóló min. szabályrendelet 5. §-a értelme szerint az egyesület köteles tagjául tekintvén:

1) tartoznak ezen egyesületbe belépni és mindaddig bent maradni, mig a törvényes kötelezettség, akár a politikai viszonyok változása folytán, akár pedig más valamely előre nem látott körülmény következtében meg nem szűnt;

2) kötelességük az illető járási kör elnökénél s s ennek utján az egyesület központi választmányánál neveiket s állomásuk helyét az utolsó posta megnevezésével bejelenteni, ha pedig időközben állomásukat változtatják ezt szintén jelenteni.

9. §, A 3. §. a) 2) és 3) valamint a) b) és c) pontjaiban elősorolt tagok önkénytesek.

Ezek önkénytes ajánlkozás folytán lépnek az egyesületbe és vállalnak kötelezettséget az egyesület irányában.

10. §. Ajánlkozni az egyesület, vagy az illető járási kör elnökénél, akár személyesen, akár megbízott által, szóval vagy Írásban bármikor lehet.

11. §. A kötelezettség 3 évre szól s azon iskolai év szeptember hava 1. napjától számit- tatik, melyben az illető az egyesületbe lépett.

12. § Ha a kötelezettség lejárt s az illető az egyesületben tovább maradni nem akar, szabadságában áll kilépni; tartozik azonban erről az egyesület elnökét 30 nap lefolyása alatt értesíteni, mivel ennek elmulasztása esetében úgy joga, mint kötelezettsége a következő 3 évre megújul.

13. §. A fentebbi §-okban foglalt kötelezettség a jó rend fentartása tekintetéből annyira szoros, hogy biróilag is végrehajtható, de az illető tagnak elhalálozása, — valamely nagyobb szerencsétlenség, vagy megye területéről való elköltözés esetén azonnal önmagától megszűnik.

(Folyt, köv.)

Közgazdaság.

A szőlők felújítása

A fillokszera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. évi V. t.-c. végrehajtásáról a földmivelésügyi minister 1897. évi jelentésében egyebek közt, a következőket mondja :

Az 1896. év szeptember havában az előkészítő munkálatok befejezése után a törvény végrehajtása tárgyában készült tervezetre nézve a legilletókesebb gyakorlati mezőgazdákból és szakemberkből összehívott értekezlet véleményét kérte ki.

Az értekezlet eredménye alapján megállapította a törvény végrehajtása iránt kiadandó rendeletet s azt 1896. évi szeptember hó 25-én 60,900 szám alatt kibocsátotta.

A törvény végrehajtásának rendszerét, előttünk lévő jelentésében, igy magyarázza a minister :

A törvény 1. §-ának rendelkezése a földmivelésügyi minisztert első sorban arra utasítja, hogy a szőlők megújításához szükséges szőlővesszőknek és szőlőoltványoknak nagy mennyi ségben való termelését és jutányos áron való kiszolgáltatását biztositó intézkedéseket tegyen.

Szőlőink megújítására, honi viszonyaink közt, két mód kínálkozik, az egyik az amerikai fajtájú alanyokon készült szőlőoltványok ültetése; a másik : honi fajtájú szőlő vesszők ültetése és szénkéneggel való fentartása.

A harmadik mófl a védekezés terén, t. i. a szőlők elárasztása, a mi éghajlati és terep- alakulati viszonyaink mellett általánosabban nem alkalmazható.

Azok a tapasztalatok, melyek a szőlőoltványok termőképességével és tartósságával Fránciaországban, de nálunk is tétettek (Franciaországban vannak már 18—20 éves oltványszőlők teljes erőben és termőképességben s nálunk is vannak már, habár csekély kiterjedésben, 10—12 éves teljesen kielégítő állapotban levő ültetmények), meggyőzték nemcsak a szakembereket, hanem a gyakorlati szőlősgazdákat s a nagyközönséget is, hogy szőlőoltványok ültetésével célt lehet érni és a szőlőfelujitás rendszerében a vezérszerep az ellenálló amerikai fajták vesszőin készült oltványok ültetését illeti,

A hol ezt a védekezésmódot megfelelő talajon alkalmazzák, s megfogadva és követve a szaktanácsokat, csak minden tekintetben kifogástalan anyagot használnak és a szőlőket kellő szorgalommal és gonddal s a mi fő, kellő szeretettel is mivelik, ott nemcsak kielégítő, hanem helyenkint valóban fényes eredményeket érnek el.

Újabban előszeretettel karolják fel némely borvidéken az elpusztult szőlőknek honi szőlőfajtákkal való megújítását, szénkéneggel való fentartásra. Minthogy megfelelő viszonyok közt ezzel a védekezésmóddal is lehet sikert elérni, a szőlők megújítását szénkéneggel való fentartásra nemcsak nem nehezítettem meg és nem korlátoztam, hanem kellő tért engedtem ezen védekezésmód alkalmazásának is ott, ahol azt célhoz vezetőnek találtam s ezzel megfelelően beleillesztettem ezt a védekezésmódot és eljárást a fillokszera által elpusztított szőlők megújításának rendszerébe.

A fillokszerának ellenálló amerikai szőlőfajták, a melyek a gyakorlatban beváltak s ennélfogva a szőlőknek oltványokkal való megújítására alapul szolgálnak, a következők :

Riparia Portalis, Vitis Solonis, Rupestris monticola s Rupestris metallica.

Ezek a fajták azok, a melyek széliében termeltetnek és szaporittatnak, s a melyek alkalmazásán a szőlőoltványokkal való megújításnak művelete általánosságban sarkal,