Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

fenntartásának gondjai, csak tekintélyével ural­kodik gyermekén. A nő ellenben már természe­ténél fogva is gyöngédebb. Gyermekei körében tölti idejét, azok nagyobb vonzalommal visel­tetnek irányában, s igy inkább irányozhatja lelki életüket. Szomorú tény, hogy a mai anyák, — tisz­telet a kivételeknek —megfeledkezve magasztos hivatásukról, gyermekeiktől különválva élnek. Zsurokra, u. n. „estélyiekre járnak, kisdedeik felügyeletét pedig idegenekre bizzák. Kérdés: vájjon azok az idegenből ideszakadt nők képe­sek-e az igazi anyát helyettesíteni ? Bizonyára nem! Cornelia, a hires Grachusok anyja, midőn egy barátnője mutogatta neki ékszereit és di­csekedett gazdagságával, viszonzásul, éppen az iskolából hazatért gyermekeire mutatván, nagy büszkén mondotta: „ezek az én drága gyön­gyeim !“ Bizonyára az ilyen anyákra gondolt jeles költőnk Garay János is, midőn irta: A legnagyobbik, melyet ismorek A jó anyának képe. Egy anya Sajátl közt szeretve és szeretvén Oly látomány, oly szent kép előttem A mely előtt legistenibb áhitat S érzéssel állok s inkább tisztelek Mint a világnak minden koronáit“ . . . Az anya a tőke, a gyermek a kamat; a kamatból következtethetni a tőke nagyságára. Róma nagysága csak addig tartott, mig az asszonyok a családban lelték föl legigazabb örömeiket; mig gyermekeiket tartották egyedül való kincsüknek és száműzték maguktól a fény­űzést, a pompát. Az az anya, ki gyermekeinek él, ki hiva­tásának magaslatán áll, legtöbb esetben na­gyobb örömökben részesül, mint a modern úgy­nevezett „anya“. A jó nevelésű, az úgynevezett „sikerült-gyermek“ bearanyozza a szülei életet. A jó gyermek okos csacsogása elsimítja az atya homlokáról a gondszántotta redőket, elviselhetőb­bé teszi még a nélkülözést is. Mert képzelhető-e nagyobb öröm, mint az, mikor a gyermek „je­les“ eredménynyel halad előre tanulmányaiban ? Hányszor tapasztalható a családok életé­ben, hogy a házaspárok között előforduló legé­lesebb ellentéteket is, a gyermekekre való te­kintettel, ők maguk a legsimábban kiegyenlítik. Viszont a rossz gyermek szomorúsággal tölti el a szülők szivét s alkalmat szolgáltat a szü­lei viszálykodásra. Nem áll az, hogy minden gyermek már természeténél fogva hajlik a jóra vagy roszra! Valamint a szobrász mesteri kézzel idomítja, formálja az alaktalan tömeget, úgy az anya is irányíthatja és befolyásolhatja a gyermek lelki világát. Az a nő aki komolyan fogja föl anyai hivatását; aki gyermekeinek jövő boldogságát felébe helyezi a múló élvezeteknek; a ki teljes odaadással teljesiti a természettől reá rótt kö­telességeit ; ok vetetlenül számíthat arra, hogy az elvetett mag gazdag termést fog hozni. Mert: „ahol a szülők jól nevelnek s a nevelők oko­san tanítanak, ott a jelen és a jövő boldogsága biztosítva van.“ Feladatának nehézsége csak múló jellegű. Az anya gyermeke iránt táplált szereteténél fogva ténykedéseit jó lélekkel végezheti. Lép- ten-nyomon bő alkalmat talál hasznos dolgokat plántálni gyermeke szivébe. Egy gyengéd figyel­meztetés sokszor többet használ, mint egy órai prédikáció. Vajha minden anya hivatását szem előtt tartva, minden jóra és nemesre szoktatná gyer­mekeit ; mert tudja meg minden édes anya, hogy midőn gyermekeink nevelését szivvel-lé- lekkel munkálja, végső eredményében egyszer­smind a család boldogságát és ennek révén a haza jólétét is előmozdítja. Kaufmann Ármin. Vármegyei ügyek. Darányi minister borhamisítás ügyében hozzá intézett interpellációra válaszolván a Kép­viselőház nov. 16-iki ülésén a többek közt igy felelt: „Hogy a kormány akciója sikeres lehes­sen, ahhoz az' egész társadalomnak különbség nélkül való közreműködése is szükséges. A mig nem egy helyt azt tartják, hogy egy borhami­sítót feladni nem szabad, hogy egy úri ember ezt nem teheti; a mig olyan téves vélemények vannak, hogy a csalást üldözni nem gavallér dolog: addig, méltóztassék elhinni, boldogulni nem fogunk. Itt minden bortermelőnek, min­den borfogyasztónak, a társadalom minden tagjának őszintén és minden feszélyezés nél­kül közre kell működni . . .“ Zemplén-vármegye feliratát az 1898. II. t.-c. (munkástörvény) módosítása iránt f. hó 12-én mutatta be az elnök a Képviselőháznak. Felülvizsgálat. Az állami, törvényható­sági és szomszédos közlekedési közutakon a f. évben teljesített munkálatok felülvizsgálatát a múlt héten kezdették meg az átvételre kiküldött bizottságok s a jövő hét folyamán a vármegyé­nek minden részében befejezik. Mennyi bor termett Tokaj-Hegyalján ? Főispánunk Öméltósága kérdést intézett To- kaj-Hegyalja községeinek elöljáróságaihoz, hogy az 1898. év folyamán hány gönczi hordó bor termett,— a termelt mennyiségből körülbelül hány % esik a kistermelőkre, — s végül, hogy az uj bo­roknak mennyi az átlagos eladási ára ? A beér­kezett és előttünk fekvő jelentésekből hamarosan összeállítjuk t. olvasóink tájékoztatására a kö­vetkező statisztikát: Hegyaljai község: Hány gönci hordó Átlagos eladási ár Jegyzet termett koronában B.-Keresztur 33 110-120 B -Kisfalud ós Szegilong 1-21 120-140 B.-Olaszi 42 120-130 B.-Zsadáuy 257 120—130 Károlyfalva 53 06 L.-Bénye 40 100 Eladás nem történt. Mád 240 100—160 M.-Zombor 85 100-130 O -Liszka 585 130-170 Sárospatak 460 120—130 Szöllőske 404 100 Eladás nem történt. Tarczal 869 100—140 Tállya 2073 140—160 Trautzon-falva 4 — Eladás nem történt. Tokaj 2478 100-110 Nagy részt régi szöl. Tolcsva 1193 120—140 üjhely 1500 100-110 Vámos Újfalu 52 80-100 Összesen: 10,489 Középsz.; 103 1.080,867 kor. Nem túlozunk, ha a hordók űrtartalmát egyre-másra 135 literesnek véve, az idén termett bor mennyiségét 1,416,015 literre, és igy 14,160 hektoliterre becsüljük, a mi bizony az „in flori- bus“ volt Hegyalja szüreti eredményeinek (az akkori évi átlagos termést 100,000 hl.-re becsülve) még csak 14°/o-je ugyan, de az árakat nézve (1 liter 72 fill. — most épp ennyiért mérik a mű­bort Ujhelyben!) a kezdet kezdetén tűrhető eredmény. — A kisbirtokosok részéről betelepí­tett terület átlaga, a nagybirtokosokéhoz mérve, igen gyenge, 2—3°/'o. —;Még parlagon áll, vagy most'került felforgatás alá: Bekecs, B.-Halász, Erdő-Horváti, Golop, Józsetfalva, Komlóska, Monok, Ond, Rátka, Regécz 3 liutta, Szerencs és V.-Ardó községek szőlőterülete. Kis- és Nagy- Toronya községek, midőn e sorokat Írjuk, még nem feleltek be. Útadó. A közig, bizottság elé terjesztendő és a f. évi nov. 20-iki állapotot előtüntető ki­mutatások szerint esedékes volt november 15-éig (a f. évi nov. hó 8-iki ülésből kelt szaporodás és törlés figyelembe vételével) 158,167 ft 10 kr. útadó, melyből ez évi jan. 1-től november 1-ig 72,382 ft 26 kr. folyt be és igy a hátralék 85,784 ft 84 kr., melyből a nov. hó folyamán, körülbelül 30,000 ftra tehető befizetés után, meg behajtásra vár: 55,784 ft 84 kr. Ez összeg ere­jéig a vagyoni felelősség kimondását fogja kérni a liátrálékban levő községi el ülj árók ellen az alispán. Az obstrukció ellen a felsőmagyarországi vármegyék közül Máramaros is fölemelte sza­vát f. hó 10-iki rendkívüli közgyűlésében. Állást foglalt, még pedig egyakarattal az obstrukció ellen, vagyis az ellen a parlamenti terrorizmus ellen, hogy az országgyűlési kisebbség az ő rém­uralmát minden áron diadalra akarja juttatni a többség fölött. A képviselőházi tárgyalásoknak ez elfajult és konok irányzata fölött érzett ha­zafias aggodalommal mondja a többek között Máramaros a Képviselőházhoz menesztett fölira­tában sajnosán tapasztalja a törvényható­sági bizottsági közgyűlés, hogy a magyar Képvi­selőházban a jelenlegi ülésszak alatt a kisebbség, illetve annak egyik része, a házszabályok min­den engedményét fölhasználja az országgyűlési tárgyalások komoly menetének megakadályo­zására. Ez eljárás azért kelti fel különösen a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek haza­szeretetből eredő aggodalmait, mert igy az or­szágot és közelebbről vármegyénket érdeklő több fontos kérdés megoldása hátráltatva van. Lehangoló a törvényhatósági bizottsági közgyű­lésre annak a tapasztalata is, hogy bár a törvény- alkotás buzgó munkáját oly sok fontos közkér­dés elintézése igényli, az országgyűlés ily irány­ban való tevékenysége helyett mégis a magyar parlamentben személyes jellegű áldatlan harc nyert tért, mely az országgyűlés hasznos mű­ködését megbénítja.“ Marhalevelek. Október hó 15-ikótől nov. hó 15-éig a számvevői hivatalnál 12,500 db. 5 kros és 500 db 3 kros marhalevél-űrlap adatott forgalomba. Kimutatása a Zemplén-vármegyei közkór­ház 1898. évi október havi betegforgalomnak: 1898. szeptember hóról ápolás alatt maradtak száma: 29; 1898. év október 31-ig újonnan fel­vettek száma: 47; ápoltak összege76: — Ezek k.özül elbocsáttatott gyógyulva : 36 ; javulva : 4 ; gyógyulatl an — meghalt: 3. — Összes fogyaték: 43. — A hó végével ápolás alatt maradtak száma 33. — Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma: 876... — Schön Vilmos dr. fő­orvos, Nyomárlcay Ödön dr. alorvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1898. november 12-étől november 19-éig) a) házasságot kötött: 4 pár : b) kilnrdettetett: 3 «gyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt 13 esetben; d) elhalálozott: 14 egyén. Hírek a nagyvilágból. Vilmos császár és a császárné Palesztiná­ból a tengereken át hazafelé vezető utj okban a magyar tengerparton vetnek horgonyt s Fiúmét, Triesztet érintve utaznak hazájokba. Dreyfuss kapitányt, az „Ördög-sziget“ számüzöttjét, már értesítette a fráncia semmitő- törvényszék, hogy a pör, mely hazaárulás miatt Dreyfuss Alfréd kapitányt rangfosztásra és örö­kös számkivetésre kárhoztatta, a nemzeti köz­vélemény hatása alatt újból vizsgálat tárgyává tétetett. Az anarkisták ellen való intézkedések megvitatására Európa minden hatalmassága kül­dött képviselőket Rómába, hol az értekezlet f. hó 24-én kezdődik. A kongresszuson Cannevaro olasz külügyminister elnököl. Hírek az országból. Erzsébet királyné nevenapjának évfor­dulóján, — tegnap, november 19-én — a székes főváros és az ország minden templomában gyász­istentiszteletet tartottak. Erzsébet királyné emlékszobrára az or­szág minden részében rohamosan gyűl a nemzet pénzbeli adománya. A „Nemzet“ újság gyűjtése már meghaladta a 190,000 forintot! Wekerle Sándor dr., a m. kir. közigaz­gatási bíróság kitűnő elnöke, f. hó 14-én ün­nepelte, meghitt baráti körben, ötvenedik szü­letésnapját. Az E. M. K. E. vagyona, legújabb kimu­tatás szerint, 1,291,580 ft 28 kr. A Hentzi-szobor áthelyezése iránt már kiadatott a legfőbb hadi parancs. E szerint a szobor síremlék lesz a Budavár bevétele alkal­mával elesett 402 osztrák katona és az osztrák Iíentzí generális porladozó csontjai fölött. Különfélék. — Kitüntetés. Koczourek Ferenc, országos állategészségügyi címmel fölruházott m. kir. fő­állatorvost, kit nemcsak vármegyénkben és Sá- toralja-Ujhelyben, hová évtizedek előtt szárma­zott be s idegenből párját ritkító derék magyar emberré vált, — de mindazokban a vármegyék­ben is, melyekre működésköre kiterjed, közszeretet övez, az állategészségügy gondozása és igy köz- gazdasági téren szerzett kiváló érdemeinek mél­tánylásául, Őfelsége a király a koronás arany- érdemkereszttel tüntette ki. A királyi kegy e kitüntetéssel nagyon érdemesre szállott. Ä ki­tüntetett jeles szakférfiú fogadja az aranyérdem- kereszttel történt dekoráltatásához igaz tisztelői sorában a mi részünkről is szerencsekivánatünk őszinte nyilvánítását. — Jenő-napja. Az újhelyi önkéntes tűz- oltó-egyesület tagjai f. hó 17-én este, Juhász Jenő főparancsnokuk nevenapjának előestéjén, Frisch Heiman vendéglőjében banketet rendez­tek. A kitünően sikerült estén resztvettek Dókus Gyula, az egyesület elnöke, a parancsnokságnak minden tagja s az önkéntes tagok csaknem ki­vétel nélkül. Jelen volt továbbá Hericz Sándor elnök vezetése alatt az iparosok önképző köré­nek mintegy húsz tagja, a M. Á. V. gyártelepi tűzoltósága szintén több taggal képviseltette magát. A tósztok áradatát Dókus Gyula elnök nyitotta meg, az ünnepelt és népszerű főpa­rancsnokra ürítvén poharát. A szépen sikerült, szebbnél-szebb tósztok kai fűszerezett kedélyes mulatozás csak az éjfélutáni órákban ért véget. — Rózsalánc. Szép vármegyénk észak­keleti részének kies középpontján, Szinnán, fé­nyes nász lesz a jövő hét keddjén. Kossuth Elek járási főszolgabíró tisztelt barátunk és neje Deáky Mariska őnagysága kedves szép leányát, Sárikát, azon a napon fogja oltárhoz vezetni Csoppely Kornél m. kir. erdész. Az ifjú szivek­ben fakadt tiszta szerelmi házasságot soha nem múló boldogság kisérje I — Lelkészválasztás. Lapunk nyoma- tásaközben értesülünk, hogy a derék Melles Emil, kis-dobrai gör. kát lelkész, lapunk jeles Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents