Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMFL ÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK JMIüSNDIEISr T7" A. S A. ES 3ST Sátoralja-Ujhely, 1898. november 6. 45. (1989.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 „ Negyedévre .1 „50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Nemes újítás. Ha az általános színművészet történetébe egy pillantást vetünk, bámulattal s elragadtatással fogunk megállani az antik görög művészet korszaka előtt, mely a művészet tökéletesedésének mindig fénykorát fogja képezni. Soha egy nemzetnél sem volt oly finom, erőteljes a művészi érzés, mint volt régen a görögöknél. Valamint a római nemzet megalapította a jog eszméjét, úgy lett a görög nemzet szülöanyjává minden szépnek és jónak. Mig századunkban a művészeti érzés kielégítése nem egyéb szórakozásnál, addig hajdan a görögöknél a művészet kultiválása fontos állami misszió volt. Isteni világukban minden szép ideája meg volt; vallásuk, államéletük mind a szép eszméjének volt alárendelve. E művészeti hajlandóságra ösztönözte a görögöket hazájuk örökké mosolygó ege, festői szigettengere, üde éghajlata s elég békés állami élete. Külső és belső ellenséggel vajmi kevés dolguk volt s igy összes idejüket, szellemi erejüket a művészetek ápolásának szentelhették. De teremtettek is oly művészetet, mely felé ma is csodálattal tekint az egész müveit világ. Egy ó-kori görög szobornak a romja is bámulatra ragad bennünket, költészetük pedig, mint valami édes zene, magával ragad bennünket abba a tündéri világba, mely oly derült fényuyel sugározta be a hajdani Hellászt. Színházaikat, melyekben igazi ambiciótól lelkesített játékosok klasz- szikus darabokban versenyeztek a nézők babérkoszorúiért, templomok gyanánt tekintették, hol az öröm vallását hirdették s hol munka után üdülést, kétségbeesésükben vigaszt, mindefölött pedig finom lelki élvezetet találtak. TARCA. Az angol, francia és az osztrák esküdtszék. Irta : Finkey Ferenc dr.‘) Az esküdtszéknek, mely Európa minden államaiban, valamint Észak-Amerikában és Ke- let-Indiában mint a közönséges bűncselekmények felett való Ítélkezésre hivatott intézmény van felállítva, a mely az uj Bűnvádi Perrendtartás szerint a legközelebbi jövőben nálunk is hivatva lesz Ítélni a legsúlyosabb bűncselekmények felett, szervezésére nézve két alakját lehet megkülönböztetni: az ángol és a fráncia esküdtszéket. Mindkettőnek a szervezete s az abban levő különbség, az intézmény eredetében leli magyarázatát. Az ángol esküdtszék az alkotmányos élet talajából fakadt s miután Anglia minden tekintetben az alkotmányosság minta hazája volt, ott az esküdtszék, ezer éves élete alatt, valóságos igazságügyi intézménynyé fejlődött. Angliában nem az esküdtszék volt hivatva a politikai szabadságot megvédeni, hanem az esküdtszék csak kifolyása volt az egész állami élet alapját képező politikai szabadságnak. Az án- *) *) Mutatvány Finkey Ferenc dr. egyetemi magántanár, sárospataki jogakadémiai tanár t. barátunk és munkatársunknak a folyó hó közepén megjelenő ,A Magyar büntető eljárás tankönyve“ c. müvéből. — Most, a mikor az esküdtszék, mint uj intézmény, Magyarországon is életbe lép, s pedig már a jövő évben, szolgálatot vélünk teljesíteni t. olvasóink számára a mutatvány közlésével. Szerk. A görög ember szerette a jót, szépet legtökéletesb formáiban, dolgozni azonban méltóságán alulinak tartotta; s összes munkáit rabszolgákkal végeztette, kik a szellemi élvezetekből ki voltak zárva. A rabszolgákat alsóbb, érzéki lényeknek tekintették s még egy oly isteni elme, mint volt Pldtő sem ütődött meg a rabszolgaság e szellemi elnyomatásán. A régi görögök tehát visszaéltek az isteni adományok gyanánt tekinthető szellemi élvezetekkel, midőn azokból szegényebb sorsú embertársaikat kizárták s e visszaélés, mely nem kevéssé járult a társadalmi rend felbomlásához, nem szűnt meg azóta sem. A renaissance nak óriási hibáját képezi, hogy a tudomány s művészet újjászületése után is bizonyos arisztokrata jelleget öltött, a lelkes humanisták a szellemi élvezeteknek valóságos egoistái lettek ; szánalommal tekintettek a köznépre, mely nem tudta megérteni nyelvüket, nem tudott gyönyörködni élvezeteikben, azonban dacára, hogy magukat oly emberiesek- nek tartották, vonakodtak tenni valamit annak érdekében, hogy a köznépet magukhoz felemeljék. Ennek pedig roppant hátrányos következései lettek. A társadalomban egymással ellentétben két osztály működött, mely egymást nem értvén, folyton ellenkezésbe keveredett és sokáig késleltette a civilizázió haladását. Az egyik osztály, a kisebbségben levő, a szép és jó kultivilását, a másik, a többségben levő, mely előtt ez eszmék ismeretlenek lévén, ezek iránt lelkesülni nem tudott, létre hozta a proletariátust. Augolországban, a civilizáció honában, már régóta működnek azon, hogy a nép szellemét egyesítsék. Jótékonysági egyegol esküdtszék tehát amellett, hogy mint alkotmányjogi intézmény is követendő minta, mert a nép befolyásának nagyobb tért enged, mint a fráncia, különösen mint igazságszolgáltatási intézmény mondható kitűnőnek s olyannak, mely messze túlszárnyalja a fráncia juryt. Franciaországban ugyanis a jury reactióként hozatott be a bürokratikus hivatalnok-biróság helyére s feladata az lett, hogy eszközül szolgáljon a nép kezében az absolut hatalom netaláni túlkapásai ellen. A fráncia esküdtszék ennélfogva kiválóan mint politikai intézmény alakult meg s mint ilyen terjedt el a continens többi államaiban. Innen van, hogy perrendtartási szempontból nem éri utói az angol mintát. Lássuk a két mintát közelebbről. I. Angliában a büntető perekben két kü lön esküdtszék jár el: a vádesküdtszék és az Ítélő esküdtszék. A vádesküdtszék a vád alá helyezés kérdésében mondja ki az igent vagy nemet. ítélő esküdtszék elé csak akkor kerül valamely ügy s a terhelt csak akkor lesz vádlottnak nevezhető, ha a vádjury a vádat alaposnak nyilvánította s az „indietementbill“ (panaszlevél) hátára ráírta, hogy az „true bill“-nek, vádlevélnek tekintendő. Ha a vádjury „not true bill“-t irt az indectement bilire, ezzel az eljárás beszüntetettnek tekintendő, mert vád nincs, már pedig az Ítélő jury vád nélkül nem Ítélhet.1) A vádesküdtszék tehát egy vádközeget ké') Lukács Adolf: A vádaláhelyezós Angliában. Magy. Igazságügy 35. köt. 173 k. 1. ós Csorba Ferenc: Az angol büntető eljárás. Magy. Jog. egyl. Ért. 4. köt. 5.. f. Friedman B. id. m. sületek, önképzőkörök stb. állottak a hu mánus ügy szolgálatába s az ott diadalra juttatott társadalmi egyenlőség újabb vívmányai nagyban elősegítették úgy szellemi, mint anyagi kultúrájának emelkedését. Fránciaországban nem régóta ingyenes színházi előadásokat tartanak, hogy a nép anyagi okok miatt ne legyen akadályozva a nemesebb élvezetekben. Igazi humánus eszme az, mit a múlt hónapban a mi Népszínházunk direktora is érvényre juttatott. Őfelsége nevenapján a „Falu rosszáéval, melyben a „nemzet csalogánya“ is szerepelt, kezdette meg az ingyenes előadások sorát; óriási publikum örvendett a szokatlan élvezetnek s hálás érzelmekkel telve távozott Tália templomából. Ez újítás, amily nemes szolgálatában áll a humanizmusnak, épp oly nemes szolgálatot tesz az államnak, mivel az alacsonyabb sorsú nép ízlését finomítva, fo- gékonynyá téve bennünk a szép ós jó iránt való érzéket, elvonja őket a szocializmus káros eszméitől. Ha az állam szubvencionálná ós igy mennél gyakoriabbá tenné ez ingyenes előadások számát; ha a köznép az államképviselőitől emberi becsének ilynemű méltánylását látná: bizonyára nagy részben eleje vétetnék a már napirenden levő szociálista békétlenkedéseknek és társadalmi züllésnek. Porzsolt Kálmán nagy kulturmissziót teljesített avval az újítással, mely egyrészt a XIX. század humánus gondolkodásának erős bizonyítékául szolgál, másrészt Magyarország művelődésének újabb tényezőt biztosit. §óth &ek. pez és az angol eljárás sajátosságai folytán helyettesíti az ügyészséget és a fráncia vagy magyar vádtanácsot. Angliában ugyanis, dacára, hogy a vádrendszer ott van legtökéletesebben kifejlődve, államügyészség, mely az állam nevében rendesen vádat emelne, nem létezik. Csak a Victoria 42 évi 22. sz. törvény (1879. julius 3.) állított fel egy központi vádoló hatóságot (Public Prosecutions) s annak élére az Attorney General alá rendelt igazgatót (Director of Public Prosecutions) állított. Ézt a külön igazgatói állást azonban a Victoria 47/48. évi 58. sz. törvény megszüntette s annak teendőit a Solicitor to the Treasury (a miniszteriomok jogi képviselője) nevű hivatalnokra ruházta. Angliában tehát állami tekintélylyel vádolhat magán- személy, a rendőrség, az Attorney General, a Solicitor to the Treasury és a vádjury, de minden feljelentés, panasz csak akkor mehet itélő-jury elé, ha a vádjury odautasitja, vagyis a vádjuryn minden bűnügynek keresztül kell esni. A vádjuryt nagy jurynak (grand jury) is szokták nevezni, mert 23 tagból áll. A tagokat minden megyében a Sherif hívja be a birtokos osztályból. A vádjury előtt a panaszlevél felolvastatván, a panaszos tanúi kihallgattatnak. A tanukhoz az esküdtek választott feje intézi a kérdéseket, de az egyes esküdtek is intézhetnek. A tanukat a vádjury meg is esketi. A vádolandó, a terhelt nincs jelen, sem az ő esetleges védelme meg nem hallgattatik. A tanuk kihallgatása és meghiteltetése után a biró, ki a vádjury mellett van, megmagyarázza a tényállást s erre az esküdtek visszavonulnak. A terhelt A- Zemplén inni száma liz oldal.
