Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-30 / 44. szám

László Bélánál, válthatók. L. B. — A Meghívó igy szól: A sátoralja-ujhelyi iparosok önképző egyesülete f. évi nov. hó 5-én. a városi színházban, műkedvelő szinelőadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. — Helyárak (szinelő- adásra és táncvigalomra): középpáholy 5 ft oldalpáholy 4 ft. támlásszék (1—5 sor) 1 ft 50 kr., körszék 1 ft 30 kr., zártszók 1 ft 10 kr., emeleti erkélyszék 90 kr., földszint állóhely 90 kr. A jövedelem egy része az egyesületi könyvtár gyarapítására, más része pedig az „Erzsóbet-szo- bor“ javára fordittatik. Felülfizetéseket a jótékony és nemes célok érdekében köszönettel fogad és a „Zemplénében nyugtat: A rendezőség.

— Esküvő. Pal lay József, az újhelyi takarékpénztár tisztviselője, Ujhelyben, az állami anyaköuyvvezető hivatalban, f. hó 26-án d. u. lépett házasságra Halpert Etelka kisasszony oki. tanítónővel, özv Decsényi Józsefné unokájával. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy ez az első házasság Ujhelyben, a mely ref. és izr. vallásu felek között köttetett.

— Szüret. Az újhelyi szőlőhegyeken a szüret az elmúlt héten véget ért. Hordókba szűrték a bort, amelyet már az ujonnap telepitett szőlők gyümölcse adott. Az eredmény általában kielégítő, mert a termés bő és teljesen' érett volt s igy a must is jó édes, amiből jóféle zamatos, erős pecsenyebor, helylyel-közzel gyöngébb minőségű szamorodni bor is várható. A mustnak ára, gönczi hordónként, 50—70 forint közt váltakozik. Az újhelyi hegyeken már betelepített szőlőknek ez idei összes tarmése körülbelől 1000— 1200 hordóra tehető. Megemlítjük, hogy a Grosse-, Csuka-, Kovács-, Róth-, Reichard-szőlők termése egyenkint az ötven, sőt a száz hordót is meghaladta. Tállyán, mint értesülünk, a Borsai-cég nem kevesebb 42,000 ftot érő új bort vásárolt a múlt héten.

— Az időjárás napok óta gyönyörű s oly kellemesen enyhe, mintha nem is az őszutót hanem a tavaszelőt élveznők. Egyébként pedig a helyzet szignaturája, hogy a vármegyei hajdúk doyen-ja tegnap egész d. u. nyári vászonöltözékben járt-kelt.

— Meglopott kárpitos. Wilhelm Henrik újhelyi bútorkereskedő és kárpitos a múlt héten véletlenül tudomására jött, hogy a műhelyében alkalmazottak, nevezetesen : Vogel Jónás bútor- poroló, Kocsis János műhelyvezető, Bosnyák Károly segéd és Szkurnyák Gyula inas, nemcsak butorraktárát, hanem műhelyéből a feldolgozni való anyagot, rendszeresen és egyetértő- leg lopják, értékesítik és a kapott pénzen osztoznak s már hosszas idő óta. A rendőrségnek ezt tudomására adván, mind a négy alkalmazottat letartóztatták s a nyomozás során mihamar egy nehány szekérre való bútort szedtek össze a városban. Eként többen jutnak orgazdaságért is a törvény elébe. A rendőrség különben az előnyomozást még be nem fejezte.

— A Zemplén fekete táblája. Fölkérjük a városi rendőrtanácsos urat, hogy a Kazin- czy-utca kövezetének javítása alkalmából kikerült és a gyalogjárók mellé halmozott köveket onnan eltávolíttatni ne terheltessék, és pedig minél előbb, s minden esetre addig, mig azokon ember, vagy állat nyakát nem szegi, lábát nem töri. — (Btt.)

— Halálra vert londiner. Nagy vérengzés történt a múlt héten a „Vadászkürt“ szállónak egyik földszintes szobájában, mely a bérszolgák helyiségéül van kijelölve. Károlyi László deb- reczeni származású londiner és Lelik Mihály, három nap óta felfogadott szolga laktak ott. F. 26-án hajnali öt óra tájban a vendéglő cseléd sége a szobából kihallatszó jajgatásra és segítség kiáltásokra lett figyelmes, a mire legelőbb á hetes futott oda, s az üveges ajtón keresztül megrémülve látta, hogy a Lelik szolga egy kis lámpa világánál az ágyban fekvő londinerre egy hosszú fadarabbal iszonyú ütéseket mér. Nyomban felköltötte Bock Imre vendéglőst s előhívta a Széchenyi-téren őrt álló rendőrt, a kiknek kiálltásaira a londiner az ajtót kinyitotta. Mire beléptek a szobába, a szolga ember alvást színlelve, a londiner ágya előtt a padlón feküdt, a londiner pedig vértől borítva, összeesett s eszméletlenül terült el. Az ágy, melyben a londiner feküdt, csupa vér volt, ilyen volt a fal is, a melynek helyenként a vakolata is lehullott, az ágydeszkája is behorpadt a nehéz ütésektől. Ott hevert a véres fadarab — egy szódavíz gyártásához szükséges szénsavas vashenger befogadására való vaskampós deszka — az ágy előtt. A londinert betegvivőágyon a kórházba szállították, a szolgát pedig, a kinek csak keze fején van kisebb sérülés, a rendőrséghez kisérték be. Az öntudatát visszanyert bérszolgát még az délelőtt kihallgatták. Kihallgatásakor azt adta elő, hogy az előtt való estén a szolgától 4 forintért megvette az aranygyűrűjét, aztán leültek ketten „huszonegy“^ játszani, a miben Károlyi londiner Lelik Mihály szolgának 1 frt 80 krajcárját elnyerte. Éjfél tájban, előbb a szolga, kévés- séf később a londiner is lefeküdt. Hajnalba egyszerre csak arra ébredt fel, hogy a szolga,

a ki előbb kofferjét feltörte s abban kotorászott, őt az említett eszközzel megtámadja s agyba- főbe veri. A londinernek egyik füle is le van szakítva, vállcsontja el van törve a fején pedig olyan súlyos sérülések vannak, hogy aligha marad életben. A bestiális szolgát a törvényszéki vizs- gálóbiróság letartóztatta.

— Östemető a „Szt.-Kereszt“-tetejón.

A tokaji hegyeknek legészakibb nyúlványa s egyszersmind előhegye (promontórioma) a „Szent- Kereszt-tető “ A B.-Keresztur és Tokaj között lévő 5.7 klm.-nyi távolságnak körülbelül a fele utján, Tarczal községtől, melynek határához tartartozik, valamivel távolabb emelkedik körülbelül 150 mtr-nyi magasságban, az északnyugat — délkeleti irányú közútvonalon. A Bodrog folyó- nak délkeleti folyása egyenesen neki tart, a „Szent-Kereszt“ sziklaalapzatába ütközik s ka- taraktát képezve legott keleti irányba lökődik derékszög alatt a „Szent-Kereszt“-tói. Mikor még belső tenger borította ezt a tájat, az ős-korban, a Szt.-Kereszt volt az a promontóriom, melyen a mai Tokaj környékén tanyázott ősember északnyugati irányban legkiebb mehetett a tenger hullámai fölé. Az a lösz-réteg, mely a Szt.-Keresztet tetejétől az aljáig több méternyi vastagságban beborítja, az őskori belső tengernek hatalmas iszapmaradványa a Szent-Kereszt hegyen. Most az Eötvös Lajos állami faiskola felügyelő tulajdonát képező területen, a Szt.-Kereszt legtetején, egy ösmeretlen világ képe tárult az ott dolgozó szőlőmunkások elé, a ki k a földnek 75 c/m.-ig menő fölforgatását végzik. Őstemetóre akadtak, melyből százával kerültek fölszinre a porlatag csontvázak! Az „Adalékok“ szerkesztője, a terület tulajdonosától vett szives értesítés következtében, f hó 26-án a helyszínére sietett s vizsgálódásai során megállapította, hogy:

1) a csontvázak, ember ember mellett, két sorjában feküdtek; a felső sor a föld színétől cc. 45 cm.-nyíre, az alsó sor cc. 65 cm.-nyire; —

2) az alsó sor csontjai teljesen száraz szivacs- szerü állapotban; a felső sor csontjainak úgy külső mint belső kérge még szilárd,de egyébb szerkezete laza, szivacsforma állapotban; —

3) az ott hevert csontvázak törmelékei között

— lehetett vagy száz emberé — csak egyetlen egy gyermekcsontot lelt; a többi, a fogak után ítélve, mind felnőtt, erős, izmos emberé; —

4) talált egy lösz-röget, mely a legmélyebb rétegből került felszínre, abban hamv-maradványokat ; amiből azt következteti; hogy lejebb menve a 75 c/m-nél, ott is kell lenni még emberi maradványoknak; — 5) koporsó-maradványnak semmi nyoma, kéz- és lábfej-csontot szorgos kutatás után sem tudott találni; — 6) szignumoknak (pénz, gomb, gyűrű s hasonlóknak) semmi nyoma; — 7) a csontvázak mind keletre néző helyzetben feküdtek; — 8) az őstemető területe lehet körülbelül 500 □ méter;

— 9) évekkel ezelőtt a „Szent-Kereszt“ aljában hat db. hamvedret találtak; — 10) a Sz.-Ke- reszt-tetőn, az őstemető-területnek legközepón, a mainál laposabb téglából és terméskőből vakolattal igen erősen épült falmaradványok nyomai mutatkoznak. — Véleménye tehát az, hogy a Szent-Kereszt-tetőn porladó csontok, tekintettel a lösz nagy konzerváló erejére és arra, hogy a második sorban fekvő csontok mégis csaknem elporladt állapotba jutottak, letűnt századok őstemető maradványa és sok valószínűséggel bir az a föltevés, hogy a csontmaradványok 4—500 évesek s a legfelső rétegben feküdött csontvázak talán a Debrő-Ludán- féle lázadás (1404.) szánandó áldozatai lehetnek.

— Templomszentelés. Folyó hó 23-án szentelték fel nagy ünnepiességgel a gálszécsi görög szertartásit kát. templomot, melyet Ihnatko Emil lelkész kitartó fáradozása, a hívek vallásos bnzgalma és — a mai viszonyok közt — igazán párját ritkító áldozatkészsége következtében nagy költséggel (kb. 1500 ft) díszesen újra festettek. Erre a szép egyházi ünnepségre, mely d. e. 10 órakor vette kezdetét, a hívők igen nagy száma sereglett össze, nemcsak helybeliek, de a közelebb fekvő községekből is. A templomszentelés szertartását és az ezt követő szt. misét Hegedűs Ágoston kér. gk. esperes végezte, mig az alkalmi egyházi beszédet Polyánszky Gyula tech- nai gk. lelkész tartotta a tőle megszokott ékesszólással. A templom kifestését Szabó János, kassai hires templom-festő végezte tiszta román stilban. A templom bolthajtását díszítő 15 szent kép s az annak keretéül szolgáló dekorativ festés is teljesen művészi kivitelű s szigorúan egyházi jellegű. Említésre méltó még id. Hnrcsik György földmi vés is, a ki vászonra olajjal festett s Krisztus Urunkat ábrázoló 100 ft értékű oltárképet ajándékozott a templomnak; az oltárképet is evvel az ünnepies alkalommal szentelték föl. És most már — hála az Ihnatko Emil lelkész fáradságot nem ismerő ügybuzgalmának és hivatása iránt tanúsított lelkesedésének — elmondhatjuk, hogy templomunk nemcsak legdíszesebbje a vidék gk. templomainak, de sőt messze földön ritkítja párját. A hívek áldozat- készsége mellett azért mondom, hogy a főérdem

az Ihnatko lelkészé, mert az ő lelkészkedése alatt történt, hogy a régi templom bedült s igy a jelenlegi templomot egész alapjából ő építtette, a tornyot is ő látta el széphangu uj nagyharanggal, a templom földjét is ő rakatta ki díszes keramit-lapokkal; az ő műve az is, hogy az oltár és a szószék díszesen megujittatott és hogy végre a templom belseje is stílszerűen kifestetett. Az elősorolt alkotások minden szónál ékesebben szólanak az ő gálszécsi lelkészi működése mellett, annál is inkább, mert az egészet úgyszólván semmiből teremtette, vagyis inkább az ő gyújtó hatású ékesszólása a hívek áldozat- készségéből hozta létre Azért a mi egyházunk történetében az ő lelkipásztori érdemeit arany- betűkkel örökítjük meg. Ad multos annos! rl.

— Népszerű felolvasás. Gálszécsen — írja alkalmi tudósítónk —- folyó hó 16-án a kát. kör helyiségében népszerű felolvasást tartott Schwarcz Ignác dr. körorvos „A tüdővész terjedéséről és az ellene való védekezésről.“ A köz- tiszteletnek örvendő körorvos egyénisége és hozzá a közérdekű tárgy nagy közönséget vonzott a felolvasóterembe és feszült figyelemmel hallgatták végig a tanulságos és felettébb érdekes felolvasást. A kör elnöke, Gáy János plébános, meleg szavakban mondott köszönetét az előadónak felolvasásáért, kérve őt, hogy szakavatott ily irányú felolvasásokkal jövőben is részesítse polgártársait hasznos élvezetben.

— Emlék a királynénak. Elhunyt nagyasszonyunk iránti kegyeletét móltóan örükitteti meg Torontál-Erzsébetlak róm. kát. hitközsége, a mely a hívek összerakott filléreiből Erzsébet királynénak emlékére a „Budapesti szivattyu- és gépgyár részvény-társaság (ezelőtt Walser Ferenc)“ jóhirü harangöntőéjében egy körülbelül 400 kgros harangot rendelt meg, a melynek egyik oldalára magyarországi Szt.-Erzsébet, a másik oldalára elhunyt királynénk domborművű képét önteti megfelelő körirattal.

— Templomégés. Gálszécsről Írja levelezőnk : F. hó 27-én este községünkben leégett a nagy költséggel s úgy külsejére, mint belsejére nézve tetszetős izr. templom, úgy, hogy ma már csak a négy fala áll. A tűz a templom tőszomszédságában lévő házból ütött ki. A templomot megmenteni nem lehetett, mert a lángok egyszerre nyaldosták a templom tetőzetét s ablakait, minek következtében kivül-belül egyszerre égett. A templomon kívül leégett még egy ház egész földig és kettőnek a tetőzete. Á tüzet csak úgy tudták lokalizálni, hogy a szomszédos épületek tetőzetét teljesen leverték. Nagy szerencse, hogy majdnem teljes szélcsend volt, mert különben nagy veszedelem származhatott volna, mivel ez az egész környék valóságos tűzfészek. Tűzoltóink ez alkalommal is derekas munkát végeztek. Nagy segítségükre voltak a derék ko- hányiak a községi biró és Szikora nevű bátor s elszánt gépész vezetése alatt. Az izr. templom 9000 ftra volt biztositva és igy, tekintve a nagy pusztulást, az izr. hitközségnek a kára óriási, rl.

— Házasság. Gercsely községi lakos, Kövér Bertalan birtokos, kiszolgált m. kir. honvéd-tüzér (?) folyó hó 26-ikán kelt egybe Magyar- Jesztreben özv. Sarudy Istvánná szép és kedves leányával, Erzsébettel. A nemesi osztályból való díszes rokonság a közeli s távoli vidékekről nagyszámmal sereglett össze a menyasszonyos házhoz. A polgári kötést Horváth János anyakönyvvezető Czékén, az egyházi ténykedést pedig a jesz- trebi templomban Érdélyi Sándor ev. ref. leik. végezte. Az esketést alkalmi pohárköszöntőkkel fűszerezett nagy vacsora, annakutána a zempléni cigány muzsikálásával reggelig tartó tánc követte.

rl.

— Betöréses lopás. Mihályi községben f. hó 15-én ismeretlen tettes betört a Perlmutter István üzletébe és onnan 15 ftnyi készpénzt elemeit. Az üzlet szomszédságában lakó csendőrőrsvezetőnek gyanúja, megejtvén a helyszíni vizsgálatot, egy azelőtt való nap a községben őgyelgett csavargóra irányult. A csendőrök tehát késedelem nélkül a vasúti állomáshoz siettek ahol sikerült is a csavargót Balázs István közveszedelmes egyén személyében elcsípni, kinél a pénzt, egy Kassára szóló jegy árának híjával, meg is találták. Balázs István a pénz eredetére nézve azt vallotta, hogy Deregnyőn lakó anyjától kapta, minek folytán az őrsvezető a puhatolás érdekében mindjárt Deregnyőre ment, s meggyőződött hamarosan, hogy a Balázs István állítása merő hazugság. Balázs most már bevallotta, hogy a betörést ő követte el, sőt az sem maradt titok, hogy lelkiösmeretét 3 betöréses lopás terheli, miért is a helybeli törvényszék 3 évi börtönre ítélte el s most épp a büntetés megkezdése elől akart szökni.

— M. kir. osztálysorsjegyek. A ki osztálysorsjegyeket akar vásárolni, az forduljon közvetlenül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank váltóüzletéhez (Budapest, Dorottya-utca 1). Ez az intézet minden tekintetben legnagyobb biztonságot nyújthat. Miután kszvetlenül a húzás előtt (1998. november 17-én és 18-ikán) az említett pénzintézet rendszerint túl van terhelve

Folytatás a II. mellékleten,