Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1898-10-02 / 40. szám

Egyesületi élet. Kegyelet-fillérek az „Erzsébet-királyné alapítvány“-rn, vagy pedig a Budapesten felállítandó „Erzsébet ki­rályné szobráu-ra. — Adományozta Pcsolina község közönsége. — Biliary Emil gk. esperes-lelkész és családja 2 ft, — Takács Péter és neje, Müller Rezső 50—50 kr. — Továbbá adományoztak 10 krt: Durkot János, Kuczka Vaszily, Lata Péter, Sku- manics Fedőmé, Moskurják János, Hakos János, Morochovics Yaszilyné, Bucsko Vaszilyné, Bucsko György, Mindos György Latta Vaszil, — 8 krt: Kupicza Péter, — G—G krt: Bucsko Vaszily, Lata György, Lata Miklós, — 5—5 krt: Moskur­ják Vaszily, Bánik Jánosné, Vatlyak János, Terek Péter, Lata Vaszil, Lata János, — 4—4 krt: Morochovics Gyürgyné, Csornyák Janosné, Fecsik János, Czudnak Vaszily. — 8—3 krt: Vovcsok István, Kreszács Mihály, — 2—2 krt: Holovács János, ifj. Romzsa András, Skumanics Zuzanna. — Iskolába járó gyermekek 44 krt. Összesen 5 forint és 50 krajcár.*) A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vármegyében terjesztő egyesület f. évi szeptember hó 29-én választmányi ülést tartott, melynek tárgya volt első sorban az egye­sület által most szervezett Zemplén községbeli óvónői állás betöltése s ez állásra a jelentkezett 7 pályázó közül Hlnvathy Margit okleveles óvónő választatott meg. — Ezután tárgyalásra került az egyesület állal jutalmazásra megszavazott 300 ft, továbbá az Andrássy-íé\e alapítvány 400 ftos kamatának miként leendő kiosztása, melynek során kimondatott, hogy az Andrássy- féle jutalmakat 100 koronás részletekben Bartha János cseleji állami, Hojkó Antal papinai, Ba­lázs Mihály szinnai s Vargo vies Mihály udvai rk., továbbá Kostyák János gk, Marikovszky Béla hardicsai ev. ref., Chotvács Mihály sókuti ág. ev. tanítók és özv. Dzubay Istvánná t.-te- rebesi óvónő kapják. — Az egyesületi pénztár­ból jutalmazva lettek Pethő János gálszécsi állami, Simko Mária mádi állami, Mincsik Irma perbenyiki községi, Puha Demeter nátafalusi, Gyömbér György izb.-hosszumezői, Braun Ágos­ton trauczonfalusi és Ragyak János szacsuri rk., továbbá Szabó József végardói, Gardos Mihály rákóczi, Fábián István abarai, Béki Endre her- nád-németii és Bartha János sajó-kesznyéteni ev. ref. tanítók 50—50 korona jutalómdijjal. — Az érdemes tanítók kitüntetéséhez gratulálunk ! A magyarországi községi és körjegy­zők országos központi egyesületének Budapes­ten f. évi szeptember 26-án tartott közgyűlésé­ben, a Zemplén-vármegyei jegyzői egyesületnek az ötödéves korpótlék biztosítása tárgyában kelt indítványa élénk visszhangra talált, s a közgyű­lés részéről meleg pártfogásban részesült; a nagy fontosságú tárgyhoz többen szólották hozzá, inig végre, az indítvány elfogadtatván, annak értelmében szerkesztendő felirat benyújtására, az elnökség felhivatott. — Fodor Jenőt, a Zem- léni egyesület elnökét, a közgyűlés a választ­mányba beválasztotta. *) Az ország, a nemzet harcba száll a múlandóság­gal, hogy megtartsa Erzsébet királynőnk imádott alakját az ország szivében ércbe öntve. Pcsolina, vármegyénk fel­földjén ez a kisded-község, nemes példát kezd és a kegye­let mióreit összeadja, hogy a Zomplón-vármegyebeli 451 község adományaiból legyen vármegyénkben „Erzsébet- királyné-alapitvány*, melynek évi kamatából szorgalomdi­jak osztatnának ki. Mi nemcsak célszerűbbnek, de, hogy ugymondjuk, tervszerűbbnek is vólnők, ha azokból a ka­matokból a mindenkitől elhagyatott, szegény, apátlau- anyátlan árva gyermekek nyerhetnének majd monedóket a könyörület hajlékában. Mert vájjon lohetne-e illőbben, mél­tóbban gyászolni öt, ki maga egész életében a jóságnak és könyörületnek angyali megszomólyesitóje volt ? Ki ók­szereit a szegények fölsegitósére adta, ezroket és százezreket évente az árvák és az ügyefogyottak gyá- molitására fordított? Vájjon irántunk tanúsított legjobb indulatáért lehetno-ó hálánkat méltóbban lerónunk, mint úgy, a hogyan a pcsolinaiak gondolják s teszik: ha t. i. folytatjuk az Ő emberszerető munkáját, a jóté­konyság gyakorlását, a miknek munkálásában legnemesebb szivét félbeszakítani engedte a legkegyotlenebb sors ? 1 Lelkészek, tanítók, emberszerető nemes lelkek hozzátok mindannyiatokhoz intézzük esedező szavainkat: folytas­sátok, kövessétek Pcsolina község lelki pásztorának nemes példáját! Járjatok községeitekben házról-házra I Gyüjtsétek össze társadalmi utón a kegyelet filléreit! A szegényektől a szegényeknek! A módosabbak adakoznak majd a szoborra, a szegényebbek az „Erzsébet-alapitvány^ra! Ha minden község csak annyit is ad, mint már adott Pcsolina, be- gyűlhet vármegyénkből 2500—3000 ft, a miből a s.-a új­helyi árvaházban már otthont és jóirányu nevelést nyer­het évente két árva gyermek, egy flu s egy leány, hogy nemükben s ivadékaikban áldva áldhassák még halóporai­ban is Azt, a ki mig ólt, az áldás angyala volt: Erzsébet királynénk szellemét. Lapunk kiadóhivatala a hozzá jutta­tott adományokat nyilvánosan nyugtatja és az adományo­zók intenciója szerint addig is, mig rendeltetésének átad­ható lesz, takarékpénztárilag gyümölcsözteti. Szerk. Vármegyei Hivatalos Rész T. Zemplén-vármegye közig, bizottságától 170G/2300. sz. Olvastatott a nagyraéltóságu kereskede­lemügyi ministerium folyó évi 44,752. szám alatt kelt rendelete, melylyel az Olasz-Liszka község belterületén, a Bodrog folyón levő uszó-talphi- don és kompon gyakorolt vámszedési jogot iga­zoltnak mondje ki: A nagyméltóságu kereskedelmi Ministerium intézvénye tudomásul vétetvén, annak másolata a vámtulajdonosnak kiadatik és az 1890 évi I. t. c. 92-ik §-a értelmében a törvényhatóság területén a főszolgabirák útján szokásos módon kihirdettetik és a „Zemplén“ hivatalos közlöny­ben közzététetik; felhivatván a főszolgabirák, hogy a küzhirrétételről szóló igazolványokat és vétiveket annak idejében mutassák be. A nagyméltóságu kereskedelemügyi minis- tériumnak időközben a vámengedélyezések és vámszabályozások megállapítására vonatkozólag folyó évi március hó 17-én 3458 szám alatt kiadott és folyó évi 516/911 kb. szám alatt iktatott körrendeleté értelmében a vámszabályzat egy-egy példányának kiadásával megkerestetik a kassai kereskedelmi és iparkamara, valamint a közgazdasági előadó, hogy erre vonatkozó nyilatkozataikat az Alispánnak terjeszszék be avégből, hogy a vámszabályzat iránt, a nyilat­kozatok fiegyelembe vételével, a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén újabb javaslat le­gyen tehető ;az összes iratok pedig oly felhívás sál adatnak ki az Alispánnak, hogy a 46679/91 számú hereskedelemügyi ministeri körrendelet­hez csatolt minta szerint ezen vámtárgyról nyil­vántartási jegyzéket készítsen, és azt a többi iratokkal együtt ezen ügy legközelebbi tárgya­lása alkalmával mutassa be. Miről a ministeri rendelet másolatának kiadásával a járási főszolgabirák, a váratulaj- donos, továbbá a vámszabályzat egy-egy példá­nyának csatolásával a kassai kereskedelmi és iparkamara és a közgazdasági előadó, az iratok kiadásával pedig az alispán értesittetik. Kelt Zemplén-vármegye közigazgatási bi­zottságának S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi szeptem­ber hó 9-én tartott ülésében. Molnár főispán. közig. biz. elnök. Másolat Kereskedelmügyi m. kir. minister 44752/1. sz — Zemplén-vármegye közigazgatási bizott­ságának. — Múlt évi szeptember hó 10-ik nap­ján tartott ülésében 1364/16,555 szám alatt ho­zott határozatot, melyben Olasz-Liszka község mint erkölcsi testület által A) alacsonyabb víz­állásnál a miskolez—gerenda—szvidnik ország határszéli állami közutnak O.-Liszka község belterületén lévő 5L4 kilométer pontjától szá­mítva 15L50 méternyi távolságban a Bodrog folyó felett lévő úszó talphidon és b) nagyobb vizállásnáli az úszó talphid felett 27 méternyi távolságban ugyancsak a Bodrog folyón lévő kompon gyakorolt vámszedési jogot, az 1890. évi I. törvénycikk 92. §-a értelmében igazolt­nak mondotta ki, tudomásul veszem. Ezen ha­tározatomról a bizottságot tudomás és vámtu­lajdonos tudósítása végett azzal értesitem, hogy jelen rendeletem a hivatkozott törvényszakasz értelmében a törvényhatóság területén közzé­teendő. A vám igazolására vonatkozó határo­zatnak az állam hivatalos lapjában leendő köz­zététele iránt egyidejűleg rendelkeztem. Felhí­vom a bizottságot, hogy a vámszabályzat meg­állapítása iránt időközben a vám engedélyezé­sek és vámszabályzatok megállapítására vonat­kozólag a folyó évi március hó 17-én 3458. sz. a. kiadott kürrendeletem figyelembe vételével az illetékes' kereskedelmi és iparkamara, vala­mint a közgazdasági előadónak meghallgatása után s nyilatkozataik becsatolása mellett uj ja­vaslatot tegyen. A folyó évi junius hó 16-ik napján 11,665. számú alispáni jelentéssel fel­ierjesztett mellékleteket a közigazgatási bizott­sági határozatnak a helyszinrajz és műszaki leírás két-két példányának kivételével, melyeket hivatalos használatra visszatartottam, idezártan visszaküldöm; végül újból felhívom, hogy a vámnyilvántartási jegyzéket, mely ez alkalom­mal nem terjesztetett fel, mutassa be. — Buda­pesten, 1898. évi julius hó 26-án. A minister helyett: Vörös s. k. államtitkár. 1936/a. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A nagyméltóságu m. kir Belügyminisztéri­umnak az állami anyakönyvek vezetése tárgyá­ban kiadott 79361/IX. számú körrendeletét má­solatban miheztartás végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. szeptember 20. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Magy. kir. belügyminister. 79361/IX. szám. körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az állami anyakönyvek veze­tése tárgyában 1895. évi 60.000. bel. ü. sz. a, ki­bocsátott Utasítás 45. §-ának 3. bekezdéséből az a kitétel, hogy azok az anyakönyvi kivona­tok (családi értesítők) amelyek az állítás köteles kort még el nem ért egyén egy már állitás.kö- teles de még be nem sorozott valamely hadkö­teles által nősülési engedély végett benyújtott kérvényhez csatoltatnak, tekintet nélkül azokban foglalt születési, házassági és halálozási esetek számára, ivenkint szintén csak egy korona bé­lyegilleték alá esnek tollhibából kimaradván a szóban forgó szakasz idézett bekezdését] a pénz­ügyi, honvédelmi s vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister urakkal egyetértőleg következő- kép egészítem ki. Oly anyakönyvi kivonatok (családi értesítők) azonban, melyek valamely védkötelesnek az 1889. évi VI. t. c. 34. §-ának utolsó előtti bekezdése értelmében engedélyez­hető szabadságoltatás végett benyújtott, tehát bélyegköteles kérvényéhez mellékeltetnek, vagy melyek az állitásküteles kort még el nem ért egyén vagy már állitásküteles, de még be nem sorozott valamely hadköteles által nősülési en­gedély végett, vagy melyek a tényleges had­szolgálatban álló egyén által szabadságoltatás végett szintén bélyegköteles folyamodványok­hoz csatoltatnak, vagy melyek a bíróság által a védköteles hagyatéki tárgyalásánál a családi viszonyok megállapítása végett bekivántatnak, tekintet nélkül az azokban foglalt születési, házassági és halálozási esetek számára, ivenkint csak egy korona bélyeg illetéket igényelnek. A csonka szövegnek akként való helyreállítása folytán elesik azután az az ellentét, mely egy­részt a föntidézett utasítási szakasz, s másrészt a honvédelmi minister ur által a kivételes nősü­lési engedély mellett vagy engedély nélkül való nősülhetés tekintetében következő szabályok tár­gyában 1890. évi 32500. sz. a. kibocsátott ren­delet III. fejezetének 1. c pontja alatt foglalt rendelkezések között addig elé fenállott s min­den kétségen felül áll, hogy az állami anya­könyvvezetők által kivételes nősülési engedély céljára majdan kiállítandó családi értesítők, te­kintet nélkül az azokban foglalt születési, házas­sági és halálozási esetek számára, ivenkint szin­tén csak egy korona bélyeg illeték alá esnek. Nem nyer azonban ezzel megoldást az a kér­dés, hogy minő díjazás követtessék a bélyegzés tekintetében akkor, ha a kivételes nősülési en­gedély kérelmezésénél használt családi értesítőt felekezeti anyakönyv alapján a felekezeti lelkész állítja ki, az állami anyakönyvvezető pedig azt az állami anyakönyv alapján záradékkal látja el arra nézve, hogy az 1895. évi XXXIII. t. c. életbe lépte óta a családra vonatkozólag minő személyi állapot változások állottak be, vagy pedig ha régibb keletű családi értesítőre a felekezeti lelkész s az állami anyakönyvvezető külön-külün vezetnek záradékot. Ezen kérdés­nek a fentebbiekkel kapcsalatban szintén szük­ségesnek mutatkozó rendezése céljából kijelen­tem tehát, ugyancsak a nevezett minister urak­kal egyetértőleg, azt is, hogy mindazon esetek­ben, melyekben a kivételes nősülési engedély kinyerése iránt benyújtandó kérvényhez csatolt családi értesítőket felekezeti anyakünyvvezető állítja ki, az azokra az állami anyakönyvvezető által vezetett záradék bélyegmentes. Bélyegmen­tes továbbá az a záradék is, melyet az állami anyakönyvvezető megujitottt családi értesítőkre vezet, feltéve, hogy a kérdéses családi értesítő a felekezeti anyakönyvvezető által szintén meg­újítási záradékkal láttatott el. Ha azonban csak kizárólag az állami anyakönyvvezető által van valamely régibb keletű családi értesítő megújí­tási záradékkal ellátva, ez esetben a kérdéses záradék 50 kr bélyegilleték alá esik. Felhívom eimet, hogy ezen rendeletemet haladéktalanul tétesse közzé, s egyszersmind úgy az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságokkal, valamint az összes állami anyakönyvvezetőkkel is közölje. Budapesten, 1898. évi szeptember hó 3-án. Perczel s. k. 21,955. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járás foszolgabirájának. A füldmivelésügyi m. kir. minister ur alábbi intézvényét minél szélesebb körben leendő köz­hírré tétel végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1898. szeptember 21. alispán h.: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Füldmivelésügyi magyar királyi minjster 8876/eln. Valamennyi törvényhatóságának. Érte­sitem a közönséget, hogy a Berlinbe szánt ma­gyarországi friss husküldemónyeket állami állat­orvos által kiállított és hiteles német fordítás­ban is mellékelt olyan bizonyítványnak kell kisérnie, mely igazolja, hogy a bevitt és köz­egészségügyi szempontból Berlinben uj vizsgá­lat alá vett hús olyan állattól származik mely a levágás előtt élő állapotban megvizsgáltatott és ez alkalommal felismerhető betegségtől men­tesnek találtatott. Felhívom egyúttal a közön­séget, hogy ezen rendeletemet a legkiterjedtebb módon tegye közhírré. Kelt Budapesten, 1898. évi szeptember hó 12-én. A minister megbízá­sából Andreánszky s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents