Zemplén, 1898. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1898-09-25 / 39. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1898. szeptember 25 39. (1933.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 „ 50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttórben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNE ÉS A ZEMPLÉN-YÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLET “-NEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK ONLI IST ID EI 2ST TT A. S Jl. 1ST .A. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. A király szózata népeihez. Ő császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéziratot raéltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani: Kedves báró (Bánffy! Azon megmérhetetlen gyász közepette, melyet Nekem és Házamnak Istenben boldogult Nőm, Erzsébet Császárné és Királyné Ő felsége elhunyta okozott, népeimnek szeretete és részvéte, Valamint a Megdicsőült iránti kegyelet megható és lélekemelő kifejezésre jutott. Szivem sugallatát követem, midőn Önt ide mellékelt és közvetlenül szeretett népeimhez intézett köszönetemnek magyar koronám összes országaiban leendő megfelelő közzétételével megbízom. Kelt Schönbrunnban, 1898. évi szeptember hó 16-án. FERENC JÓZSEF, s. k. Br. Bánffy, s. k. A legsúlyosabb, legkegyetlenebb, megpróbáltatás ért Engem és Házamat. Hitvesem, trónom ékessége, hű társam, a ki életem legnehezebb óráiban vigaszom és támaszom volt, kiben többet vesztettem, mint azt kimondhatnám — nincs többé! Egy rettenetes végzet elragadta őt Tőlem és népeimtől. Egy gyilkos kéz, ama őrjöngő szenvedély eszköze, mely a fennálló társadalmi rend megsemmisítését célozza, a nők legnemesbike ellen emelte tőrét és vad, céltalan gyűlölettel átdöfte azt a szivet, mely gyűlöletet nem ismert és csak a jóért dobogott. Azon határtalan fájdalom közepette, mely Engem és Házamat ért, szemben ama hallatlan tettel, mely borzalomba ejti az egész müveit világot, mindenekelőtt szeretett népeim hangja az, mely enyhítően hat szivemig. Midőn az isteni végzés előtt, mely oly súlyos és felfoghatatlan csapást mért Reám, alázattal meghajlok, hálát kell adnom a Gondviselésnek azért a nagy kincsért, melyet számomra fentartott: a milliók szeretetéért és hűségéért, mely a szenvedés órájában Engem és Családomat környez. Közel és távol, lent és alant, ezernyi alakban nyilvánult a gyász és fájdalom az Istenben boldogult Császárné és Királynéért. Megható összhangban cseng minden ajakról a panasz a pótolhatatlan veszteség felett, mint hü visszhangja annak, a mit lelkemben érzek. A mint Én forrón szeretett hitvesem emlékezetét szentül őrzöm holtiglau, úgy népeim hálája és tisztelete maradandó emléket emel Neki minden időkre. Sajgó szivem mélyéből köszönetét mondok mindenkinek az odaadó részvét ez újabb zálogáért. Midőn az ünnepi hangoknak, melyeknek ezt az évet kisérni kellett volna, el kell némulniok, a ragaszkodás és hü együttérzés e számtalan tanúságaira való visszaemlékezés, az a legbecsesebb adomány marad számomra, melyet Nekem népeim nyújthattak. Fájdalmunk közössége újabb, benső köteléket fűz a trón és a haza közt. Népeim változhatatlan szeretete megerősít kötelességemnek nemcsak abban a fokozott érzetében, hogy a reám bízott küldetésben kitartsak, hanem megerősít egyszersmind a siker reményében. Esedezem a Mindenhatóhoz, a ki oly nehezen sújtott, adjon még erőt, hogy véghez vihessem azt, a mire hivatva vagyok. Imádkozom: áldja meg népeimet és világosítsa fel őket, hogy megtalálják a szeretet és egyetértés útját, a melyen viruljanak és boldogokká legyenek. Kelt Schönbrunnban, 1898. évi szeptember hó 16-án. Ferenc József s. k. A Zemplén mai száma tizenkét oldal.
