Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-02-13 / 7. szám
fordulnak elő, kik az alakuló közgyűlésen jelen voltak. Kérjük ennélfogva az igen tisztelt kartársakat, kik, mint állami tanitók hivatalból is tagjai az egyesületnek, valamint a felekezeti tanitókat, hogy 1 frt. évi tagságidij mellett szíveskedjenek az egyesületbe belépni és ebbeli szándékukat Hodossy Béla elnök urnái bejelenteni. Kérem továbbá a t. kartársakat, hogy a lapra is nagyobb számban fizessenek elő, mert mint látni méltóztatik, az össszes előfizetők száma 151-et tesz, holott a választmánynak a kiadóval történt megállapodása értelmében a nyújtott kedvezményt csak is 200 előfizető mellett élvezhetjük. Kérelmünkre a kiadó szives volt az előfizetés határidejét e hó végéig meghosszabbítani. R.-vezető. Iskolai ünnepség. A legenyei állami elemi iskola, mely csak ez iskola évben kezdette meg működését, már is szép jelét adta hazafiságának, amikor folyó hó 6-án hazafias ünnepséget rendezett a tiz szobor felállításában megnyilatkozott királyi kegy manifesztálására. Az ünnepség — mint nekünk Írják — lélekemelő hatással volt a hallgatóságra, nt. Kádár János gondnoksági helyettes elnök az ünnepséget megnyitó és bezáró beszédje, Lipcsey Károly állami tanító alkalmi beszéde, a tanulók szép összhangzatos éneke és szavalása nagyban járultak hozzá az ünnepség sikeréhez. Magunk részéről is gratulálunk a vezetőségnek ily hazafias és tapintatos eljárásért, mely a hazafiság ápolására, de különösen az állami iskolának megkedveltetésére és népszerűvé való tételére egyaránt igen alkalmas. ZR.-TT-ezetó póstája,. B. K. -- Bereczki. Vettem szives figyelmeztetésedet. A választmány már ki is tűzte a tárgyat; jó szolgálatot tennél, ha mint közvetlen szemlélő meg is Írnád. A k. gyűlés legközelebb lesz. Üdvözlet! . A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilatkozat. Alulírott, mint a lukai szocialista egyesület elnöke, ezennel ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy miután úgy Budapesten a cocilista Vár- konyi István országos főkolompos, ki rejtek odúban szipolyozza a mi vérünket, egy kufár csak, — és akiket erre felénk küldöz, mind országos népbolonditó egytől-egyig. Szánom s bánom, hogy hittem nekik. — Minden eddigi lépésemet semmisnek kívánom tekintetni, s óvni mindenkit, hogy ezen világbolonditó szociális- táknak ne higyjenek, mert csak pénzt, pénzt és pénzt csikarnak mindig. Hazám szent előttem, s annak nyugalmáért mint volt huszár éltemet is áldozni kész vagyok. Kelt (Alsó-Bereczkiben az iskolahelyiségben) 1898. febr. 10-én. Előttünk: Berecz Károly, Kurucz János s. k. tanú, néptanító. mint volt lukai szocziálista elnök. Hegyváry M. U. i. Minden ostoba és veszéjt okozható szoc-zi álista iratajimat berecz Károj ur Javaslatara el égetem Kurucz János volt szocziálista. CSARNOK TaVasz jöttét. Tavasz jöttét, érkezését várom egyre, Bárcsak a gyors fecskék szárnyán közelegne ! Hogy az erdők méla árnya, sűrű lombja Bánatomra ráborúlna, ráhajolna. Megszólitnám a legelső kis madárkát 8 elmondanám, hogy amig ő messze járkált 8 azalatt, mig visszaszállott, újra jött el, Az én régi boldogságom költözött el. Mikor a lég tele dallal, szerelemmel, Kimennék a zöld mezőbe kora reggel Elbeszélni minden nyíló vadvirágnak, Hogy ősz óta elvesztettem a babámat. Beszólnék a patak-parti malomba is Tudja meg: még az a lány is hűtlen, hamis. Nem tudom, hogy járna-e majd a garatja, Vagy egy kicsit eltűnődni elhallgatnia ?! Azután meg az akácfa levelének Súgnám meg, hogy majd ha jőnek a legények Leányokról s szerelemről kérdezgetni, Mindeniket kacagja ki, nevesse ki. Hogyha az én ... Hogyha az én búbánatom Száraz galylyá válna, Dalos erdőn elhagyottan Nem sokáig állna. Turbékoló vadgalambok Elmennének érte, Párja vesztett vadgalambnak Abból lenne fészke. Janka Károly. Közgazdaság. A szerencsi cukorgyárról. Öt és fél hónapi szünetnélkül tartott forgás után f. hó 10-én állottak meg a cukorgyár gépházának óriás-kerekei. Pihennek majd a nagy munka után hét hónapon át. Ez a berendezése a nagyszerű miinek, nemcsak Magyarországon, de a külföldön egész Európában sem találja párját képességre, szerkezetre és nagyságra nézve. Nagysága, képessége okozza éppen azt, hogy az év nagyobb felét kell szünetben töltenie, mert vidéke képes ugyan 1 millió 3—4 százezer métermázsa répát, tehát körülbelől 13,000—14,000 wagont termelni, de mert feldolgozik minden 24 órán át 100—120 wagont, a gyártással 130 nap alatt készen is van. Es csakugyan szeptemb. 4-ikén megindult, január 5-ikén már, saját anyagával készen lévén, idegen gyárak nyersanyagainak feldolgozásához fogott. Ezzel e hó 10-én készen volt s bevégződött a téli szezon, következik a nyári. Amabban üzemben van a gyár, emebben tisztításával foglalkoznak. Ezerkétszáz munkást bocsájtanak most el, a gépek szétszedéséhez, tisztításához s igazításokhoz négy-hatszáz marad viszsza. Mert a téli szezon alatt 1800 ember dolgozik aképpen, hogy 900 éjszakás, 900 pedig nappalos, de kétheten- kint felváltva. Ezen 1800 között körülbelől 500 munkásnő van, kiket különösen laboratóriumokban, a cukorvágásnál, a cukornak ládába való berakásánál alkalmaznak. Érdekes jelenség, hogy mig a gyár első éveiben ami embereink a munkásoknak alig 10—45%-át tették szemben a morvákkal és a csehekkel, ma fordítva áll a dolog, amennyiben magyar munkás 84—86%, a morva és más külföldi alig 15°/o-ot tesz. Fizetésük természetesen a munka neme szerint változik, de 75—80 krnál sohasem kevesebb. Kéthetenkénti fizetésnél 17—20,000 forintot fizet ki a gyár, mely összeg e vidéken jővén nagyobbrészt forgalomba, az elszegényedett hegyaljai népre e nagyszerű gyár valósággal jótétemény. Még a múlt télen 22 kazánnal dolgozott, ez idén már 26-al, mely óriási mennyiségű szenet emészt fel. Minden kazánhtjz naponta egy és fél waggon szenet használnak el, úgy, hogy az üzem alatt körülbelől 6000 waggon szénre van szüksége a gyárnak. Nyerscukrot finomításhoz mondhatni az ország valamennyi gyára szállít ide. A kész cukormennyiség egyrésze belföldön marad: igen sokat exportálnak Törökországba, Romániába, Szerbiába, általában a balkáni államokba. Kevesebb megy északra és még kevesebb nyugot- felé. Az eladott, illetve elszállított cukormennyiség után nem kevesebb mint 2—272 millió frtot fizetbe a gyár adóként. A gyár két telepet, egy iskolát és egy kórházat tart fenn. Az egyik telepen a hivatalnokok, családosok és nőtlenek kapnak kényelmes lakást; a másik az előmun- kások részére épült, az úgynevezett „Hatház,“ mely 65—70 családnak nyújt fődéit. Az iskolában különösen nagy gondot fordítanak a magyar nyelvre s e téren az idegen ajkú gyermekeknél fáradságos munka után igaz, de igen szép eredményt értek el. A kórház teljes berendezéssel felszerelve áll két orvosnak vezetése alatt. A legszebb tisztaságban a legnagyobb gonddal ápoltatnak ott a betegek. Az egészségi viszonyok különben eléggé kedvezőek. E szezonban a balesetek száma csekély volt; halálos kimenetelű szerencsétlenség négy esetben fordult elő s mind a négy esetben saját vigyázatlanság folytán. A hátramaradottak a gyári munkás- segitő-egyesületből kaptak kellő 'kielégítést. x\ segitő-egyesület pénztárához a gyár s a munkások egyaránt járulnak és pedig ez utóbbiak minden megkeresett forint után 2 krajcárral. Ha a munkás megbetegszik vagy ha baleset éri ápolást, teljes ellátást és ha otthon ápolják munkadijnak felét kapja. Gondoskodva van tűzoltóságról is, mely gyakorlott kezek vezetése alatt nem egyszer mentette már meg a várost is veszedelem esetén nagyobb kártól. És az egész intézmény, a gyár, iskola, kórház, telep, tűzoltóság valamint a részvénytársaság bérletét képező monoki nagy gazdaság felett drákói szigorral bár, de mintaszerűen tartja a rendet Kappel Károly, a gyárnak érdemes főfelügyelője. Egészben véve meg sem becsülhető az az előny, mely úgy a városra, mint a vidékre a gyár fenállása óta hárult. A gyár gépházának kerekeivel egyidőben indult meg a város újabb fellendülése. Rövid pár év alatt a lakosság száma 2000-ről 4400-ra emelkedett; forgalma, ipara, kereskedelme bámulatos módon haladt előre és ha majd kiépül a hegyaljai vasút is, felülmúlva szomszédjait, vármegyénk déli részének legtekintélyesebb városát képezendi majd a: „szerencsés Szerencs 1“ Weisz ^.d.olf. Meghívó. A zemplén-vármegyei gazdasági e- gyesület a folyó év február hó 26-án (huszonhatodikén) d. e. 10 órakor tartja S.-A.-Ujhely- ben a vármegyeháza kistermében évi rendes isözgyr'ü.lését, a következő tárgysorozattal: 1. Évi jelentés az egyesület 1897. évi működéséről. 2. Az 1897. évi számadások felülvizsgálata és a felmentvény megadása. 3. Az 1898. évi költségvetés jóváhagyása. 4. Az 1898. évi munkaterv megállapítása. 5. Az „Országos Szövetség“-be való belépés folytán az Alapszabályokba a függelék felvétele.. 6. Ügyviteli szabályok jóváhagyása. 7. Esetleges indítványok. Amidőn az egyesület t. tagjait ezen közgyűlésre tisztelettel meghívjuk, figyelmeztetjük egyúttal az Alapszabályok 20 §-ára hogy esetleges indítványaikat f. hó 11-éig az igazgató-választmányhoz nyújtsák be, mert ellenkező esetben indítványaik nem tárgyalhatok. S.-A-.Ujhelyben, 1898. évi febr. hó 5-én, hazafias üdvözlettel: Az elnökség. Mérlegek. A s.-a.-ujhelyi takarékpénztár 60,000 ft alaptőkéjével a múlt évben 1,864,577 ft 88 kr. betétet és 35,323 ft 78 kr. hasznot ért el. A részvény osztalékát 55 ftban állapittatik meg =» 271/í°/o. A zemplén-megyei ipar- termény- és hitelbank 80,000 ft alaptőkéjével 811,315 ft 95 kr. betétet és 17,159 ft 20 kr. hasznot ért el. A részvény osztalékát 12 ftban állapították meg =* 12°/o. A s.-a.-ujhelyi népbank 120,000 ft alaptőkéjével 473,632 ft 98 kr. betétet és 11,208 ft 23 kr. hasznot ért el. A részvényosztalékát 10 ftban állapították meg = 10%. A s.-a.-ujhely. központi takarékpénztár 100,000 ft alaptőkéjével 548,299 ft 03 kr. betétet és 17,100 ft hasznot ért el. A részvény osztalékát 14 ftban állapították meg 7%. A hegyalja-mádi takarékpénztár Mádon. 50000 ft alaptőkéjével 285291 ft 07 kr. betétet és 14633 ft 40 kr. hasznot ért el; a részvény osztalékát 16 ftban állapították meg = 16%. A sárospataki takarékpénztár 100.000 ft alaptőkéjével 682.869 ft 47 kr. betétet és 21,779 ft 35 kr. hasznot ért el; a részvény osztalékát 14 ftban állapították meg = 14%. A tolcsvai takarékpénztár 50.000 ft alap tőkéjével 421.282 ft 46 kr. betétet és 12,060 ft 62 kr. hasznot ért el. Az osztalékát 12 ftban állapították meg = 12%. A tokaj- hegyaljai takarékpénztár f. hó 6-án tartott évi rendes közgyűlése a részvényesek rendkívül nagy érdeklődése mellett folyt le, úgy hogy a közgyűlésen személyesen, vagy képviselve 126 részvényes jelent meg. A gyűlést Paulay Gábor h. elnök, miután a gyűlés határozat képessége igazoltatott, — nyitotta meg. Az ezután felolvasott igazgatósági jelentést á közgyűlés egyhanggal elfogadta; mely szerint a lefolyt 1897-ik év tiszta-nyeremény 9134 ft. az intézet tiszta vagyona pedig 122,992 ft. az 1898-ik évi szelvényt 12 ftjával váltják be. Ezek után következett az elnök, 5 igazgatósági és 3 felügyelő-bizottsági tag választása, mely választásból Lichtschein Dezső mint elnök, Paulay Gábor, Székely Károly, Zákó Soma, Érisch Vilmos, Springer József dr. mint igazgatósági, Horváth János, Briger Ignác, Mikola Kálmán mint felügyelő-bizottsági tagok kerültek ki. Vármegyei Hivatalos Rész. — t 2176./1898./sz. T. Zemplcn-vármcgyc alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi miniszter ő nagyméltóságának 616/eln. szám alatt kelt intézvénye folytán tudomásulvétel és közhirrététel végett tuda-
