Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-02-13 / 7. szám

Anyaköuyvi statisztika a múlt 1997 évről. A kis-czigándi anyakönyi kerületben, melyhez Kis- és Nagy-Czigánd tartozik, az 1897. évben 21 házasság, 117 elhalálozás és 184 szüle­tés esete fordult elő. Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkór­ház 1898. évi január havi betegforgalmáról. 1897. év december hóról ápolás alatt maradtak száma : 41; 1898. év jan. 31-ig újonnan felvettek száma: 57; ápoltak összege: 98. — Ezek közül elboesáttatott gyógyulva: 48; javulva : 6 ; gyó- gyulatlan: 2 ; meghalt: 5. — Összes fogyaték : 61. — A hó végével ápolás alatt maradtak száma: 37. — Az ezen idő alatt felmerült ápo­lás-napok száma : 1227. — Rosenberg Bernát dr. h. főorvos, Nyomárkay Ödön dr. alorvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-uj helyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1898. febr. 5-étől febr. 12-éig) a) házassá­got kötött: 4 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 21 eset­ben : d) elhalálozott: 18 egyén. Levelezés. Kárpátalja, febr. 3. Fent a Kárpátok alatt, hová a szocializmus szavai még el nem hallatszottak, a nép közt sok­kal üdvösebb dolgok történnek, mint ott lent a Bodrog-Tiszaközön. Itt minálunk, hál’istennek, az ur meg a nép jól megértik egymást, ki-ki tudja, hogy mi az övé, s azt is tudja, hogy egyik a másikét el nem veheti. Itt fent, pl. közvetet- lenül a „Beszkéd“ alatt Zboj községben, a ne­mesi birtok a Lobkovitz Ilezső hercegé és ez a körülmény erre a mi szegény, becsületes né­pünkre valóban szerencse, mert olyan atyailag bánik velük, hogy jóságáért a herceget mindenki dicsérni kénytelen. Nálunk eddig még semmi ipar s igy egye­dül való jövedelmi forrásunk a marhatenyésztés, mert a mezei gazdálkodás nagyon silány s csakis annak fizeti ki magát, ki maga teljesiti a mezei munkát. Erről meggyőződvén Lobkovitz hg. nagybirtokos, ez a nemeslelkii földesur, nemesi birtokát kiadta a község lakosainak, olyan bér mellett, hogy azt munkáikkal úgyszólván meg­erőltetés nélkül letudhassák. Persze csakis igy képes itt a nép megélni vagy tűrhető módban lenni. Állítom is, hogy itt a Kárpátalján alig van jobbmódu nép, mint pl. Zboj községben és a vele szomszédos Novoszedliczén, mely szintén a Lobkovitz hg. birtoka. Az őhercegsége birtokán történt az is, ami­ről tulajdonképpen a „Zemplén“ t. olvasóközön­ségét a jelen alkalommal tudósítani akarom. Zboj községben van egy Szicsák Mitro nevű gazda, ki 50 évvel ezelőtt mint erdőkerülő a herceg szolgálatába állott. A nemeslelkii her­ceg a kerülőt, Haidinger Ottó uradalmi felügyelő s erdészeti hivatalnokai előterjesztésére, jubilál- tatta s ez a jubileomi ünnepség folyó hó 2-án ment végbe Zhojon, melyről, amennyiben szem­tanúja voltam, a következőket Írhatom. Az ünnepség (melyet bátran nevezhetek annak, mert a Kárpátalján- az olyan ritka, mint berek különböző idegei kapcsolatával korláto­zott ösztön. Az idegek e különféleségén alapszik a szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melan­kolikus vérmérséklet. Á tapasztalat is mutatja, hogy úgy a szangvinikus, mint a kolerikus emberek mindig dühös táncosok, mig a fleg­matikusok és melankolikusok legfeljebb csak a „Damenwahl“ kényszere alatt adják a táncra fejü­ket. Láttam 75 éves szangvinikus öreg urat, ki túrjaival és ropogós csárdásaival ugyancsak háttérbe szorította a 25 éves flegmatikus fiatal­embert. Szembeszökő módon nyilatkozik ez az egyes nemzeteknél is. Látjuk, hogy a flegmatikus ángol mily tartózkodó táncos, mig ellenben a szangvinikus Fránciaország szülőhazája a né­gyesnek, menüetnek, baletnek, kánkánnak. A tánc inditóoka tehát belső idegezetünk- ben rejlik, velünk született hajlam, vulgo: ösz­tön. Ez ösztönt azonban az agy kormányozza, ez teszi széppé és gyönyörködtetővé, ez adja meg neki az öntudatosság jellegét és igy lesz a tánc a szellem munkájává. Mert hiszen a tánc nem a testnek kel], hogy munkát adjon, hanem első sorban a szellem, a lélek az, mely élvezetet kell, hogy találjon benne; a test csak eszköz, mely a belső mozgalomnak külső for­mát ad. De fölteszem már most a másik kérdést : „Miért nem táncolunk ?“ Felelek rá a jövő számban. Monte Azarioo. a fehér holló) istentisztelettel kezdődött, hol a jubiláns erdőkerülő családjával együtt hálát adott az ég urának, hogy 50 év hosszán megengedte neki jó urát hűségesen szolgálni, ami bizony már csak azért sem ment olyan könnyen, mert a „Beszkéd“-ben számtalanszor nemcsak farkas-, de „medveszem“-et is kellett ám néznie ! Az istentiszteleten az összes uradalmi tisz­tek és szolgák jelen voltak, úgyszintén a falu népe is. Istentisztelet végeztével a kerületi esperes, Chira Ágoston, ulicsi lelkész, előlépvén a jubi­lánst illető dicséretet igen talpraesetten nyilvá- nitotta a nép előtt, ennek megtörténte után az öreg kerülő az uradalmi tisztek, szolgák társa­ságában és a néptől kisérve zeneszó mellett az erdészi lakra ment, hol Haidinger Ottó uradalmi felügyelő szép szavak kíséretében átadta neki a Lobkovitz hg. aláírásával kiállított dicsérő-leve- let és pénzadományt, valamint az uradalmi tisz­tek ajándékát is. Természetesen mindezek után kezdődött a „magnum áldomás“ melyen kivétel nélkül az egész falunépe részt vett. A nép kapott az ura­ságtól ételt, italt és zenét, a jelenvolt urak pedig Heutschel Willibald zboji erdész vendégszerető házánál részesültek úri ellátásban, hol a leg­jobb kedvben töltötték el a napot, de meg az estét is. Nagy örömünkre fognak szolgálni, ha ezt a szép példát hasonló példák fogják követni, különösen most, mikor a nép földesuraival, ott lent a Bodrog-Tiszaközön, farkasszemet néz. Egy jelenvolt. Hírek a nagyvilágból. György görög kir. herceget Kréta kor­mányzójává ajánlotta az orosz külügyminister. Az ajánlat a szultán ellenkezésén hajótörést szenvedett. A német és az osztrák-magyar nagy­követek Konstantinápolybnn szintén ellene nyi­latkoztak a herceg kormányzó-jelöltségének. Az orosz kormány György hg. kormányzóvá jelö­lését visszavonta. Waldstetten altábornagy hadtest-pa­rancsnok az osztrák-magyar közös hadsereg fő­felügyelőjévé neveztetett ki. Ki lesz kréta kormányzója? Ez a kérdés gordiusi csomóvá kezd bonyolódni az európai nagyhatalmasságok között. A muszka cár, mint hírlik, kijelentette újabban is, hogy ő György királyfit akarja. Az orosz készülő­dések a Fekete-tengeren máris észlelhetők, a mik arra vallanak, hogy a cár végső szükség esetében tengeri haderővel fogja támogatni a György herceg jelöltségét. — Hátúmból jelen­tik, hogy ott az orosz hajók 4000 katonát szál­lítottak partra, akik várják a parancsot, hogy a török határ felé induljanak. Hírek az országból. A 48-iki alkotások 50 éves időforduló­jának megünneplését kérelmezett vármegyék föl­iratait, ezek sorában a zempléni föliratot is, a kép­viselőház kiadta a kormánynak javaslattétel vé­gett. A kormánynak az az álláspontja, amit hallgatag már a t. Ház is magáévá tett, hogy az 1848-iki törvények királyi szentesítésének év­fordulója, ápr. 14-ike, tűzessék ki ünneplésre. Nemzeti Panteón. A „Országos Nemzeti Szövetség“ és a hozzá csatlakozott törvényha­tóságok felírtak a Képviselőházlioz azért, hogy* határozza el a Gellérthegyen Panteón emelését, melyben a hazának nagy fiai, kik magukat a nemzet örök hálájára érdemesítették, fényes nyug­vóhelyet leljenek. A t. Ház kiadta a föiratokat javaslat előtérjesztéseért a kormánynak. A Bem-Petöfi-körkép az 1848/49-iki szabadságharcból, melyet Styka festőművész lem- bergi műtermében Vágó és Spányi festőművé­szeink alkottak s amelyhez a múlt nyáron vár­megyénk bodrogközi részéről is gyűjtöttek nép- csoportozati vázlatokat, már megérkezett Buda­pestre s most állítják föl a Koszciuszko-körkép épületében, úgy hogy márc. 11-ikére (a szebeni csata évfordulójára) bemutatják a nézőségnek. Petőfi-ünnep. A „Petőfi-társaság“ a ma­gyar szabadságharc ötvenéves jubileoma alkal­mából, márc. 15-én, Petőfi Sándor emlékét méltó diszszel üli meg és a nap emlékéhez illő program­mal, melyet Jókai Mór hosszabb felolvasása fog bevezetni. Széchenyi-Iakoma. A Nemzeti Kaszinó f. hó 6-án ünnepelte meg Széchenyi István gróf emlékének kegyeletét A „legnagyobb ma­gyar“ emlékét dicsőítő beszédet ez alkalommal Bethlen András gr., a volt földmivelésügyi mi­nister mondotta. Statáriom ! A kormány elhatározta, hogy a parasztszocializmus elfojtására, ha nagyobb bajok megakadályozása szükségessé tenné, sta­táriumot hirdet. A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a vall. és közokt.-ügyl ministeter beterjesztette. Amerikában a magyar alattvalók száma, kik 1861—93-ig vándoroltak ki, legújabb becs­lés szerint, 250—60 ezer lélek. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége, kabi­net-irodája utján és főispánunk Öméltósága köz­benjárásával, Demeter János falkusi gk. lelkész­nek 25 ftnyi, Szedlák Tivadar stefanóczi gk.. Vajda Mihály minyóczi gk., Spiry Elek lasztóczi gk. és Damjanovics Antal b.-szerdahelyi nyug. gk. lelkészeknek egyenkint 20—20 ftnyi, — továbbá Harajbics György, Csanda István, Me- lega Mihály, Durkos Mihály, Peczár Mihály és Soltész Károly tanítóknak egyenkint 15 ftnyi, — végül Soltész Gyula kis-ráskai lakosnak 20 ftnyi, özv. Tutkovics Miklósné izb.-radványi la­kosnak pedig 10 ftnyi kegyes adományt küldött. — Kinevezés és áthelyezés. A hiva- taloslap közlése szerint Őfelsége a király Rosko- vics János nagymihályi járásbiró t. barátunknak a kir. táblai bírói címet és jelleget adományozván, ebbeli minőségében egyszersmind Munkácsra át­helyeztetett és az ottani kir. járásbíróság vezeté­sével megbizatott. •—■ A jól megérdemelt kitün­tetéshez szívből gratulálunk ugyan, de a jeles biró és közszeretetnek örvendő férfiú távozása fölött őszintén sajnálkozunk. — Kongrua. A vallás- és közoktatásügyi minister, főispánunk Öméltóságának hathatós közbenjárására, Iványi B. Károly nagy-kázméri rk. lelkésznek lótartásra évi 62 ftnyi átalányt utalványozott. — Tiszti est. A vármegye székháza ter­meiben tegnapról mára viradó éjjel tartották meg a farsang elit-mulatságát, a honvéd- és csendőrtisztikar bálját. A kétségtelenül fényes sikerű mulatságról mához egyhétre hozunk re- ferádát. — Országom vásár. A folyó hó 7-iki újhelyi országos vásárról kevés a feljegyezni- valónk, éspedig azért, mert ha a pénz kevés a vásár is kevés. Már pedig a pénztelenség nagyon is meglátszott a vásáron. Aránylag nagynak és forgalmasnak volt mondható a baromvásár, mert hivatalos statisztikai feljegyzés szerint 2635 darab eladásra hajtott marhából elkélt 803 darab. Silány volt a lóvásár, mert 856 ló közül csak 208-at adtak el. A rendőrség, mint min­dig, ezúttal is megtette az előzetes intézkedé­seket, hogy az ismert zsebeseknek kóterba helye­zésével a tolvajlásoknak elejét vegye ; mindazon­által a zsebtolvajlásnak három esete merült fel, amelyből két esetben a gyanúsított feljelentetett a bíróságnak. —• Halálozás. Gyászos jelentés tudatja velünk a szomorú hirt, hogy ladoméri Ladomér- szky Károly posta- és távirótiszt neje f. hó 9-én 30 éves korában, hosszas szenvedés után, meg­halt, Temetése, melyen az elhunyt kartársai tes­tületileg vettek részt, 11-én d. u. ment végbe nagy részvét mellett, Ny. b. — Végzetes baleset. Az újhelyi vasúti pályaudvaron f. hó 8-án este nagy szerencsét­lenség történt. Fischer Adolf állomásfelvigyázó- jelőlt, egy sínpár között haladva, a fütőház felé igyekezett s nem vette idejekorán észre, hogy nyomában egy vonat robog. így történt aztán, hogy mikor félre akart ugrani már késő volt, mert el is esett s a mozdony-kereke alá ke­rült, mely mind a két lábát összeroncsolta, ügy szállították a közkórházba hol, a jóravaló, töre­kedő fiatal ember nemsokára kiszenvedett. Te­metése 10-én d. u. ment végbe óriási részvét mellett. A vasúti tisztviselők és alkalmazottak, élükön Rössner Tivadar áll. fővel, testületileg jelentek meg temetésén. — Szocialista Ujhelyben. Ujhelynek is kijutott már a szocialistákból. Egy Ledniczky Gyula nevezetű, mándoki illetőségű, foglalkozás nélkül álló kertész vendégszerepeit a korcsmák­ban és kávéházakban, ámde végre is megunták képtelen szószátyárságát s egyik korcsmából ki­lökték. A rendőrség ezeknek a dolgoknak neszét véve, egy nem épp kellemetes kóterkába záratta az agitátor urat s nehány napi hüsöltetés s jó ellátás után „per sub“ útnak indította hazafelé. — Uj igazgató. Homonnára az állami müfaragó szakiskolához igazgatóvá Mendly Ká­roly faipari szaktanár neveztetett ki a szegedi fa-és fémipari szakiskolától.--E kinevezés híré­vel kapcsolatban szegedi egyik olvasónktól, ki az uj igazgatónak tanártársa, a következő soro­kat kaptuk: Felső-Zemplén jövedelmező kereseti forrását csakis egy magas fokon álló faipar ké­pezheti. Ennek tudatában és az ezen vidék iránt táplált jó indulatból helyezte át a szakminister Mendly Károly szaktanárt a homonnai faipari iskolához igazgatói minőségben. Szegeden betölt- hetetlen egy ür támad az ő távozásával; tervező Folytatás as I. meUékloton.

Next

/
Thumbnails
Contents