Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-30 / 5. szám
TAN ÜGY. í Zemplén vámepyei Tanitó-tgyesQlet hivatalos mala. — Rovatvezető: Schneider Jakab, — Köziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Az 1868. XXXVIII. t. c. revíziója. — Két cikk. — Irta: Schneider Jakab A közoktatásügyi törvény revízióját múlt cikkemben felsorolt hiányok miatt az egész vonalon óhajtom a következő szempontok figyelembevétele mellett: 1. Ha az anyakönyvek, melyek minden józan felfogás szerint kevesebb állami érdeket involválnak, mint az iskolák, egy-két elkereszte- lési eset miatt nagy költségen államosittattak; mennyivel inkább kellene ezt tenni az iskolákkal, melyek az egységes nemzeti politikának legalaposabb és legbiztosabb feltételei. Már az 1848. évi XX. t.-c. 38. §-a közál- ladalmi költségen akarja az iskolákat felállítani és az oktatást ingyenessé tenni, ám de e törvény sok jeles intézményeivel az események árjába merült akkor.. A legmeszszebb menő szabadság adassék meg a felekezeteknek, módban és időben felekezeti érdekeik istápolására, de ez csak a hitoktatás, szertartás és istentisztelet dolgában történjék; más egyéb : a tanítók kinevezése, azok díjazása, tankönyvek használata, tanidő, egységes tanterv megállapítása, állami intézkedés legyen. 2. Az elemi iskolák osztályzását illetőleg kétféle iskola különböztetendő meg: aj 6 osztályú népiskola a falu és 4000 lakosig biró kisebb városban a földmivelés és kisipar szolgálatában; tantárgyai az alsó 3 osztályban : irás, olvasás, számolás, beszéd és értelem gyakorlat a legtágabb körben, ének és testgyakorlás ; felső 3 osztályban: rendszeres nyelvtan, földrajz, történelem, természetrajz, alkotmánytan, mezőgazdaságtan, általános ismeretek a természettanból, különös tekintettel a földmive- lésre és iparra. Tantdő 6—12-ik és vasárnapi ismétlő iskolák a 14-ik életkorig. A népkönyvtárak a tanító vezetése mellett itt nyernének alkalmazást. b) A 4000 lakost meghaladó városban 4 osztályú elemi iskolák lennének felállitandók, hol a tanuló 6—10 éves korig elsajátítaná mindazon ismereteket, melyek őt felsőbb iskolába való belépésre képesítik. Tantárgyai: irás, olvasás, számolás, beszéd és ért. gyakorlat, nyelvtan, továbbá testgyakorlat, ének, rajz és előismeretek a reáliákból, de csak is az olvasókönyv alapján. 3. Minden járás székhelyén legyen egy 6 oszt. minta-iskola legalább négy tanítóval, melynek igazgatójaa járás tanfelügyelője is, aki a tanítás alul fel volna mentve. — A mintaiskola tanítói leginkább a végzett és gyakorlatra szorult tanítójelöltekből kerülnének ki, vagy a járási tanfelügyelő által gyöngének talált járásbeli tanító lenne a megyei tanfelügyelő által 6 havi, esetleg egy évi gyakorlatra ide herendelve. 4. Ezen tervem feltételezi, hogy minden 4000 lakost meghaladó városban mindkét nem számára továbbképző iskolák kötelességszerü- leg állítassanak fel és az iskolakötelezettség egész a 14. életkorig terjesztendő ki, mely tan kötelezettség feltételezi a népoktatás egész vonalán az ingyenes tanítást, mely esetben az ö°/o iskolai adó 10°/o-e emeltetnék és igy éppen a vagyonosabb osztály járulna nagyobb arányban hozzá a népnevelés emeléséhez, nem pedig az anyagilag amúgy is terhelt szegényebb nép. 5. A tovább képző iskolák lennének: aj Leányok részére egy négy osztályú a mai polgári, akár felső leányiskolának megfelelő tantervvel biró iskola, hol a leány gyermek a gyakorlati élethez szükséges ismeretek mellett előképzést nyerne mindazon szakiskolákra, melyek a nők részére nyitva állanak (nőiipar, kereskedelmi, posta-távirda, óvó és tanítóképző tanfolyamok). b) Fiuk részére a mai polgári, gimnázium és reáliskolák tanterveiből kombinált egységes 4 oszt. középiskola, hol a latin és francia helyét, viszonyainknál fogva, csupán a német nyelv foglalna helyet; mig ez iskola előkészítené a tanulókat a gimn. és reál iskola 4 felső osztályaira, addig a gyakorlati élet minden ágára szükséges ismeretekkel látná el a tanulót. Innen a tanuló ipar, kereskedelmi, mezőgazda- sági, katonai iskolákba és tanitóképzőkbe mehetne. 6. A tanítóképzőbe az egységes középiskola IV. osztályát jó sikerrel végzett tanuló vétetnék fel, hol az ismeretek nyújtásában inkább a gyakorlati cél érvényesüljön; a növendékek több időt töltsenek a gyakorló iskolában és már a III. éves növendék is egy-egv órát önállóan tanítson. A IV. évfolyamot végzett tanítójelölt képesítési vizsgára csak két évi gyakorlat után bocsáttassák, mely időt a járási minta-iskolában, mint segédtanító töltené. A negyedik évfolyamról nyert bizonyítvány egyetemre, pedagógiámba egyaránt képesítsen. Képezdei tanárokká, egyetemet, pedagó- giumot végzett és középiskolánál 3 évi gyakorlattal biró egyének nevezhetők ki. Kívánatos volna legalább egy évi külföldi tanulmány- ut. A képezdére való felügyelet vétessék ki a tanfelügyelők kezéből, annyival inkább, mert a tanfelügyelővé előléptetett tanító beavatkozása, vagy felülbírálása derogálna a magasabb képzettségű képezdei tanárnak, mi aztán a fegyelemre is káros hatással volna. A képezdék továbbra is meghagyandók az igazgató-tanács felügyelete alatt, mely saját kebeléből választja elnökét; ennek hatásköre azonban inkább adminisztraeionalis dolgokra terjedne ki, mig a szellemiek felett egy országos főigaz- • gató volna kinevezendő kormánybiztosi minőségben, ki a vizsgákat ellenőrizné és az okleveleket aláírná. 7. A tanfelügyelet következőleg szervezendő : aj Minden megye élén egy főtanfelügyelő áll: ki szakvizsgát tett képezdei igazgatók, középiskolai, vagy tanítóképző tanárok és segéd tanfelügyelők sorából nevezendő ki. A szakvizsga egy, erre a célra külön kinevezett bizottság előtt, következő tárgyakra terjedne ki: adminisztráció, bel és külföldi iskolaügy, tanügyi törvények és rendeletek, nemzetiségű vidéken az illető nyelv ismerete. A megyei főtanfelügyelő hivatalból tagja a törvényhatóságnak, közigazgatási bizottságnak és a tanítóképző igazgató-tanácsnak. Ellenőrzi a járási tanfelügyelők működését és éven kint meglátogatja a minta-iskolákat. Fenhatósága alá tartoznak még a 4 oszt. egységes közép- skolák, végre, hivatalához mért végrehajtási hatalommal felruházandó. b) Segédtanfelügyelővé okleveles, 5 évi tanítási gyakorlattal biró tanítók nevezendők ki, kik legalább 3 évig a tanfelügyelőségnél toll- noki minőségben működtek, továbbá a járási tan- felügyelők. ej A megyei főtanfelügyelők mellé járási tanfelügyelőkké a minta-iskolák igazgatói nevezendők ki. Ezek teendői: aj évenkint legalább kétszer meglátogatni a járás összes iskoláit; b) meggyőződést szerezni a tanító működéséről, iskolamulasztásokról, a tanterv pontos betartásáról; ej közvetlen tapasztalatok nyomán kiállítja a statisztikai iveket; d) véleményezi a tanítók áthelyezését, esetleg a minta-iskolába való berendelését, épp úgy azok kitüntetését, vagy megjutalmazását; ej évnegyedenkint beterjeszti jelentését a megyei tanfelügyelőnek, sürgős esetekben bármikor. A járási tanfelügyelő legkevesebb 50 iskola fölött ügyel fel. Fizetése a rendes tanítói fizetésen kívül 100 ft igazgatói tiszteletdij és a járás nagyságához mért utiátalány. 8. A tanítók anyagi helyzetének javítása céljából mondja ki a törvény törzsfizetésként faluhelyen 500 ft, városban 700 ft és megfelelő lakbér 5-öd évi korpótlékkal a teljes fizetés után. A 40 évi szolgálati idő 30 évre szálljon ; e testet és lelketölő munka jobban megviseli a tanítót, mint bármely más pályán működőt. A tanító özvegyek járulékai szintén ily arányban állapíttassák meg. Helyreigazítás. Múlt számunkban közölt „Szervezkedjünk“ c. cikkben két értelem- zavaró.hiba csúszott be, mely mondatok kijavítva igy hangzanak: 0. bekezdés: „Tudom, vannak még, kik a névmagyarosításnak nem tulajdonítanak oly fontosságot, mely a nagy agilitással, melyet érdemében országosan kifejtenek, arányban állana. — 9. bekezdés, 9-ik sorban „egyes“ szó helyett egyed olvasandó. R.-vezető. 3=5.-vezető pás táj a,. V. — Sárospatak Köszönettel tudomásai vettem. S/. Tolcsva — Sajnálom, de megbízatásom ily irányban nem terjed ki IKTiacióliivatali üzenetek. L. I. Cz. Béla. Smiedt L. úr már előfizetett, s igy a lap az őn rimőre lesz expediáivá. Közgazdaság. i. Értesítés. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület a téli gazdasági tanításokat holnaptól, azaz január hó 31-ikétől kezdve minden hétfőn d. e. 9 órakor tartja. Amidőn ezt a ténykörülményt S.-A.-Ujhely .érdeklődő közönségének tudomására juttatjuk, el nem mulaszthatjuk, hogy ezekre az igazán élvezetes és legfőképpen tanulságos előadásokra a közönség figyelmét ismételten felhívjuk. Holnap Kiss Ernő szőlészeti és borászati felügyelő tart előadást a talaj megnöveléséről. II. Felhívás. A gazdasági egyesület ezen az utón is felhívja a vármegye kis- és nagybirtokosait, hogy eladó tenyészbikáikat az ár, a kor és a faj megjelölésével az egyesület titkári hivatalához legkésőbb a f. év február hó 5-éig bejelenteni szíveskedjenek. III. Műtrágya beszerzés. Hogy a kis- és nagybirtokosoknak egyaránt a műtrágya beszerzését a gazdasági egyesület megkönnyítse s egyúttal nagyobb árkedvezményt eszközöljön ki: a magyar cukoripar részvénytársaság igazgatóságát felkérte, hogy az egyesület által beszerezni kívánt műtrágya-készletet a bérgazdaságához szükségelt műtrágya mennyiséggel egyszerre rendelje meg, hogy ekként nagyobb árkedvezményben részesüljenek azok, akik a gazdasági egyesület utján kívánják szükségletüket beszerezni. Az e tárgyban kibocsátott körlevélen kívül az egyesület e helyen felhívja mindazokat, akiknek műtrágyára van szükségük, hogy az egyesület titkári hivatalánál legkésőbb a f. év február 15-ig jelentkezzenek. Megjegyezzük, hogy csakis a teljes kocsirakomány részesülhet nagyobb kedvezményben; amiért is a kisgazdák igen helyesen cselekszenek, ha többen összeállanak s ekként egy vagy több teljes kocsirakományt rendelnek. IV. Figyelmeztetés. A gazdasági egyesület ezúton és ismételten felhívja a gazdaközönséget arra nézve, hogy Thanaton-szükségletét lehetőleg február hó végéig az egyesületnél jelentse be, nehogy a nagy kereslet folytán később meg ne kapja. A Thanaton ára 5 - öt kilogrammos dobozokban 3 = három forint. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. jan. 28. I. o. II <>. I. o. 11 o, ft |kr It kr ft |kr f t kf 16 gr. zsemlye — 2Paszuly loo , 7 — 5 50 kilgram monkint • » I >-j 8 _ 06 Abajdóc-kenyér- 19 17 A.s/altszilva too 1. 24 22 — Rozs-kenyér- 18 16 » 1 »- 26 — Marhahús _ 4*14 Orlött dara loo ^ 22 '18 Borjúhús- 5653 ■ , |2420 Bárányhús — 4036 Tatárka 100 liter — Sertéshús- 56 — — — 2016 'Szalonna- 65 — Burgonya too liter 2 20 1 80 Pátens gyertya Öntött gyertya — 56 — 4664 Életneműek : 1 í;. — — | Szappan — 24 — — Ruza f mmázsa 12 — 11 80 Egy tojás — 4Kétszeres l mm.-'h — — » kiló mák — 32 — 24 Rozs I mmázsa 8 00 7 80 » . vai- 85 — 80 Malátaárpa i mm 7 oO 6 30 Sertészsír- 80 15 76 Á-pa I mm. 6 30 6 20 Liszt íoo kiló 21 60 20 SO Zab I mm 0 60 6 60- 22 —Kása i mm. 1 l — 0 Borsó loo kiló 18 17 Kukorica i mm. 5 60 5 5U » 1 »- 20 — 18 Spiritusz l liter- 63 —Lercse 100 » 12 — 8 00 > á iooTralles"-7!68 » ' ,- 149 Sav. káposzta i ko.- 12 10 1 • 1 Vármegyei Hivatalos Rész. 839. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi minister ő nagyméltóságának 143/eln. számú intézvénye folytán tudomásvétel és közhirrététel végett tudatom, hogy a boszniai és herezegovinai országos kormány, múlt évi december hó 23-án 169744. számú hirdetménye szerint, a következő intézkedéseket léptette életbe. I. Ragadós tüdőlob miatt szarvasmarhák* nak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun és Pozsony vármegyékből tilos. II. Ragadós száj és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herczegovinába való bevitele : Alsó-Fehér-, Bihar-, Csík-, Esztergom-, Győr-, Hunyad-, Kis-Küköllő-, Komárom-, Krassó-Szörény-, Mosony-, Nagy-Küköllő-, Nóg- rád-, Pest-Pilis Solt-Kis-Kun,- Sáros,- Szeben,- Temes,- Torda-Aranyos,- Torontál,- és Ung vármegyékből tilos. III. Sertésvész miatt élő sertések bevitele
