Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-23 / 4. szám
ményeknek meg nem felelnek, de az államiak tanterve is több gondot fordíthatna a tanitó gyakorlati képzésére, mint a tudományos és az életben fölösleges ismeretek elsajátítására; tanáraik sok esetben nem állanak a szakképzettség azon fokán, amelyen hivatásuknál fogva államok kellene. 8. A tanítók továbbképzésére sem mód, sem alkalom nincs. Az általános megyei tanítóegyesületek az országos képviseleti gyűlések beszüntetésével érdekeltségüket veszítették, a napdijak és fuvarbér hiányában pedig néptele- nek. A szakirodalom a tanítók anyagi helyzete miatt ismeretlen mező marad. 9. A tanfelügyelet sok kívánni valót hagy hátra; eltekintve attól, hogy egyes esetekben szakképzettség és rátermettség hiányában nincs meg a reprezentacionális tekintély, de az egész intézmény ily szervezet mellett a tanügyet előbbre vinni képtelen. Az irodai munkahalmaz, melynek semmi gyakorlati haszna nincs, éppen főcéljának el- érésébén gátolja a tanfelügyeletet, az iskolákkal való gyakori és közvetlen érintkezésbéen. Az iskolalátogatók intézménye, halva született gyermek; képesség, hivatottság és jóakarat hiányában, mi jót sem hozhat az iskolára. 10„ Végre a népnevelés legfontosabb tényezője, ami mellett minden egyéb alig jöhet számba, egy hivatása magaslatán álló, az ügyért lelkesedni tudó buzgó tanítói kar. „Malom nem őrölhet viz nélkül" — mondja a közmondás. — Mig a tanitó a megélhetés nehéz gonejai alatt görnyedez, lehetetlen azt kívánni tőle, hogy lelkeseeéssel töltse be hivatását. Miből merítsen kedélyhangulatot, türelmet, a sikeres tanítás és nevelés eme főfeltételeit, ha a mindennapi gondok, családjának jövője ettől megrabolják. A nyugdíj törvény revíziója, a fizetés rendezésről szóló törvény nem elégítette ki a tanítóság méltányos igényeit. Ezek volnának oktatásügyi törvényünk főbb hiányai. Jövő számban megkísérlem pontról-pontra elmondani az általam vélt javításokat is. E.-vezetó póstája,. S. A. — T arannó. Üdvözlet mindnyájuknak. Még csak felénél vagyunk, de folyton szaporodunk. K. M. — Kis-Dobra. ígéretét szívesen veszszük. CSARNOK Divatos dalok. I. Hogy olvasám eljegyzésed „ Hímen“ rovatában Mint egykori jó udvarlód, Legott gratuláltam. Ebből látod, nem haragszom, Nincs is okom rája; Mindenikünk úgy cselekszik, Amint jobbnak látja. II. Hál’ Istennek kiépültem, Nem vagyok már beteged ; Hamis szived lajstromából Töröld végképp nevemet. Mint kárvallott vén zsibárus Sóhajtoztam utánad, S kevésbe múlt, hogy meg nem ölt A sorvasztó búbánat. No, de most már nincsen többé Panasz, sirám ajkamon, Eölocsudtam mámoromból S jót nevetek magamon. III. Motozom a lim-iomtáram; Itt egv csomó‘fénykép ! Egy kékszemii szőke lánynak Keresem a képét. íme itt van! Mily szelíd arc! S elmerengek újra ... Ki hitte, hogy e szép angyal Hazudni is tudna'?! Elmerülve hosszan nézem . . . El! képe is áltat! S mosolyogva tépem össze Fotográfiádat. IV. Minap, hogy egy társaságban Bemutatták jegyesedet, Boldogságtól elégülten Mosolyogva nyújtott kezet. E korai boldogságnak Bánó sóhaj lesz a vége, S elmondják még róla is hogy : Szegény fin, be kár érte ! V. Egyhangú est. Mit is tegyek ? Nyakamra ült az unalom. Előszedem leveleid S újra át- meg átolvasom. Elmerengve nézem a sok Irka-firkát, szárkalábat, Mig sóhajba tör a lelkem S mindkét szemem könybelábbad. Pereg a köny szemeimből, A szivemet fájni érzem — S illatos kis levélkéid Mind egy szálig szerte tépem. Szendröi Holozsnyay Ciril. Közgazdaság. Értesítés. A Zemplén-vármegye gazdasági egjmsüiet, részint a múltból merített tapasztalat alapján, részint pedig azon oknál fogva, hogy a áző- lőtelepités a Tokaj-Hegyalján örvendetes és dicsérendő lendületet vett, elhatározta, hogy a filloxera pusztítás után újonnan telepitett szőlőkben termett borokból S.-A.-Ujhelyben 1898. évi február hó lő. napjának d. e. V2IO órájakor a vármegyeháza nagy termében borkóstolót rendez a bortermelőknek boraiból. Amidőn ezen ténykörülményre a Tokaj-Hegy- alja községeinek figyelmét fölhívjuk, felkérjük egyúttal, hogy célunk sikeressé tételében beküldendő bormintáikkal bennünket támogatni szíveskedjenek. A borminták, az ár és mennyiség megjelölésével, legkésőbb a f. év február hó 10-éig az egyesület titkári hivatalához küldendők. A bíráló-bizottság, amely kizárólag tokaj- hegyaljai bortermelőkből és kereskedőkből alakíttatni meg, február hó 14-én d. e. 10 órakor tartja ülését. S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi január hó lo-en, hazafias üdvözlettel: A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége. Téli gazdasági tanítások. A zemplén- vármegyei gazdasági egyesület a gazdasági ismeretek terjesztésére a folyó évben téli gazdasági tanításokat rendez, am ely tanítások Ujhely- ben mindenkor hétfőn d. e. 8 órától 10 óráig tartanak Az elméleti oktatások gyakorlati útmutatások kall esznek egybekötve, s a gyakorlati útmutatások megadására az előadó urak mindenker a hétfői nap d. u. V22 órájától x/a4 órájáig a felvilágosítást akaró nagyközönségnek rendelkezésére állanak. — S.-A.-Ujhelyben ezek a téli tanítások folyó hó 24-én, azaz holnap hétfőn, veszik kezdetüket a vármegyeházának e célra átengedett nagytermében és 10 egymásután következő hétfőn tartatnak. Tárgyuk : kizárólag a szőlészet és borászat köréből lesz merítve és csakis felnőttek számára fognak tartatni. Amidőn ezt a ténykörülményt a t. szőlősgazdáknak és az ügy iránt érdeklődő nagyközönségnek tudomására hozzuk, tisztelettel felkérjük úgy S.-A.-Ujhély város, valamint a környék intelligenciáját, gazdaközönségét és polgárságát egyaránt, hogy ezeket a felette tanulságos és élvezetes tanításokat minél többen látogatni szíveskedjenek. Az előadások tanulságos és élvezetes voltáról biztosítékot nyújt az a körülmény, hogy előadókul Kossuth János dr. ügyvédő birtokost (magyarázza a borhamisítás ellen alkotott törvényt) Kiss Ernőt kirí szől. és bor. felügyelőt (tanítást tart a szőlőtelepítésről, ojtványokról, gyérítésről, a szőlők betegségeiről) Súly Antal kir. szőlészeti és borászati felügyelőt (előadást tart: a beszüretelésről, a must erjesztéséről, a borok pincekezeléséről és a borok betegségeiről) volt szerencsés az egyesület megnyerhetni. Újra és ismételten felhiva az érdeklődők figyelmét, az előadások minél számosabb látogatását kérjük.*) S.-A.-Ujhelyben, 1898. évi január hó 22. hazafias üdvözlettel: A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület elnöksége. *) Mádon, a városháza nagytermében, csütörtökön, f. hó 27-én, d e. 8 órakor kezdődik átéli gazdasági tanítás és tíz egymás után kővetkező csütörtökön, mindenkor d. e. 8—10 óráig fognák Kiss Ernő és Súly Antal felügyelők előadásokat tartani a szőlészet és a borászat köréből vett gyakorlati kérdésekről. Szerk. Sátor&lja-Ujhelyi piao. 1897. dec. 91. jl6 jr. zsemlye jkilgrammonítint Abajdóc-kenyér Rozs-kenyír 1 Marhahús I Borjúhús Bárinyhús Sertéshús I Szalonna, jPitens gyertya jÖntött gyertya [Szappan |Egy tojás \ > kiló mik 1 > . vaj Sertészsír Liszt 100 kiló » * » Borsó too kiló » 1 1 Lencse 100 » » t I. o. ||1I. o. TTlkrTTlki r,-m 'l7 - 18,1-16 -A«;! - 44 — 56i— 53 — 4« — 66 j — ~ — 56i — ~46 — 24!!— — 4j — 32 — Só1 — 80 21 60! 20 - 22 18 —! -'20! 12 — — 14 15 17 36 64 Paszuly 100 , » ‘ > Aszaltszilva too I. .. .» 1 Orlött dara 100 Tatárka 100 > » 1 » liter LMiL1ft ! kr'' ft ; T-ij 5-I 8- 24 — '22 1-126 — 122 - 18 —1241 » 1 , :-;20tBurgonya 1O0 liter 2 20| 1 Életnemtiek: Búza I mmázsa 12— It Kétszeres I mm. j | — Rozs i mmázsa 8 00 7 Malátaárpa I mm Í 7joOjj 6 Árpa 1 mm. 6 30 0 Zab i mm 6 60 6 Kása i mm. 11 —!| 0 Kukorica 1 mm. 5 60ji 5 Spiritusz 1 liter — 63! » á tooTralles0 — 71 Sav. káposzta I ko. — 12 o k7 60 06 20 16 80 80 80 30 20 60 50 68 10 Vármegyei Hivatalos Rész. 1182. sz /főisp. 97. T. Zemplén-vármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. Zemplén-vármegye varannói járásában nyugdíjazás folytán betöltendő törvényhatósági útmesteri állásra, amelylyel évi 400 ft tiszti fizetés, 255 ft 36 kr. utiátalány, 10 ft szertárbér és 8 ft irodai átalány élvezete van egybekötve, ezennel pályázatot hirdetek. Pályázók felhivatnak, hogy szabályszerű minősítésüket igazoló, felszerelt kérvé yeiket hozzám bezárólag 1898. évi február hó 10-éig nyújtsák be, mivel későbben érkező folyamodványokat fieyelembe venni nem fogok. Ezen állás betöltésénél elsőbbséggel bírnak az 1873. t. c. alapján igazolványnyal ellátott kiszolgált altisztek. S.-A.-Ujhely, 1898. évi január 2. 3—3 Molnár, főispán, T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságától. 661/21806 sz. „Olvastatott a földmivelésügy m. kir minister Ő Nagyméltóságának 60221 számú intézvé- nye, melylyel megküldi azon felhívás másolatát, melyet a vármegye gazgasági egyesületéhez a mezőgazdasági ismeretek terjesztése ügyében intézett, felhiván a vármegye T. közönségét, hogy ezen actiót jóakarata pártfogásába véve, a gazdasági egyesületet a szervezekdés és tevékenysége körében hathatós támogatásában részesítse. A közönség tájékoztatása végett a „Zemplén“ hivatalos lapban leendő közzététele tatá- roztatott. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1897. évi december hó 15-én tartott közgyűlésében. Kiadta; Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. 60221.IV/1. sz. Földmivelésügyi m. k. minister. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek, S.-A.-Ujhely. A múlt tél folyamán erkölcsi és anyagi támogatásom mellett 16 gazdasági egyesület vállalkozott arra, hogy a mezőgazdasági ismereteknek a fjldmivesek s kisgazdák körében való terjesztése végett téli vándortanitásokat rendezzen. A kezdményezés első évében a tanítások sikere átalán kielégítő, egyes vármegyékben pedig éppen kiváló eredményű volt, összesen harminckétezer hallgatója volt ezen oktatásoknak. Az illető egyesületek emez üdvös tevékenységének jövő télen való folytatását szükségesnek látva, fölkérem a t. egyesületet, hogy működési területén a gazdasági ismeretterjesztés ügyét ismét karolja fel s ez irányú programját és költségelőirányzatát lehetőleg 15 nap lefolyása alatt hozzám benyújtani szíveskedjék. A múltban tett tapasztalatok nyomán a következő átalános szempontokat közlöm a t. egyesülettel: A téli gazdasági előadások célja a gazdasági ismeretek terjesztése s ennélfogva előadási tárgyul minden olyan mozzanat, illetve kérdés választható, melynek fejlesztése, részletesebb ismertetése a vidéken érzett hiányokon segíthet s a gazdasági haladás útját egyengetheti. Ajánlatosnak látszik a működési program megállapításakor az előadási tárgyak megválasztásánál a mezőrendőri törvény szemelőtt tartása s ebből azon részletek fölvétele, illetőleg ezen részletekkel kapcsolatos olyan kérdések tárgyalása, melyek leginkább szorulnak magyarázatra. A t. egyesület által leginkább ismert helyi viszonyok döntenek arra nézve, hogy állattenyésztési, állategészségügyi, talaj javítási, telkesítés!, faültetési, szőlészeti, borászati, méhé-
