Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-05 / 23. szám

lelkész, 4-et. Ugyanekkor bontatott fel a betöl­tendő vil. tanácsbirói állásra beérkezett 29 sza­vazat is, melyből 14 Mándy István homonnai főszolgabíróra, 9 ifj. Isaák Jánosra esett, akik között uj szavazás lett elrendelve. Hat szavazat mások között oszlott meg. — Baleset. Zboray Béla, mester-inas, e na­pokban, egy 6 m.-méteres kaliberű flóbert-fegy- verrel véletlenségből (?!) Hrilyák János 13 éves fiú lábába lőtt s rajta ezzel súlyos sebet ejtett — (íme egy szomorú eset, aminőnek bekövetkezhetéséről már nem egyszer szólottunk s most újra is figyel­meztetjük a rendőrséget, hogy lépjen föl preven­tive és késedelem nélkül a Flobert-puskások ellen. Szerk.) — Rövid hírek. Elfogott tolvaj. Deme­ter Ferenc örösi származású 17 éves napszámos a múlt héten azz.al hálálta meg Ny. Ö. szolgá­latában álló Kocsis János nevű és mesterségére is kocsis cimborája szívességét, hogy heteken át az istállóban hálóhelyet adott neki, hogy óráját, ruháját, lábbelijét s egyéb holmiját ellopta s az­zal megszökött. A rendőrség távirati megkeresé­sére a fiatal tolvajt a csendőrség Agárdon el­fogta. A lopott tárgyak is megkerültek. — Ga­rázda ember sorsa. Horváth Farkas nyugalma­zott csendőr-őrmester, most munkafelügyelő, mint szerfölött garázda, iszákos ember ismeretes a rendőrség előtt, aki sajnálatra méltó feleségével is folytonos hadi lábon áll. A minap ez az iz­gága ember részeg állapotban ismét üldözni kezdte feleségét s eközben az utcán revolverből kétszer lőtt. Két rendőr alig bírta megfékezni s megvasalva bekísérni. Büntetésének kiállása után a városból egyszersmindenkorra kitiltják. — Felsőmagyarországi amatőr-kiál­lítás. Ez a hivatalos cime annak az érdekes ki­állításnak, mely a folyó hó 19-én nyílik meg Kassán. E tárlaton nem professzionátus, hanem csakis műkedvelő festők, faragók, fényképészek és amatőrgyüjtők műtárgyai lesznek kiállítva. A íelsőmagyarországi előkelő körök igen érdeklőd­nek a kiállítás iránt s a bejelentők közt vannak Windisch-Griitz hercegné, Pongrácz Vilmos gf Sennyey Gézáné báróné, Schell Sára bárónő stb, A kiállítás védőjeBubits Zsigmond kassai püspök, elnöke Péchy Zsigmond főispán és Hornyay Ödön törvszéki biró, mint a végrehajtó bizottság elnöke, nagyban buzgólkodnak a kiállítás sikere érdekében, melyet a kassai Fehér-Kereszt és a Nőegyesület javára rendeznek. A kiállítás megte­kintésére Budapestről is sok vendéget várnak. — Időjárás júniusra. Falb Rudof idei jóslátában a következő adatok vannak junius hó­napra: Elsejétől 8-ig enyhe idő, de jelentékeny csapadék. Junius 4-ike másodrangu kritikus nap (csakugyan didergő hives volt — Szerk.) 8-án vihar lesz. 9-től 14-ig sok csapadék, a hőmér­séklet középen alul lesz. 12-én havazás lesz az Alpeseken. 15-től 18-ig az esőzés szünetel, a hideg megmarad. 19-től 21-ig megint esik, a hideg to­vább tart. 19 én harmadrendű kritikus nap lesz. 22-étől 30 ig az esőzés egészen eltűnik s valamivel melegebb lesz. — Kassai lóversenyek junius 19. 20 és 21. lesznek. Zárónap a nevezésre: junius 11. — A kassai falkavadásztársulat versenytitkársága (Kassa. Főutca 4. szám.) Faulárd-selymet 65 krtól 3 frt 35 krajcíárig méterenként — japáni, chiniai, s. a. t. a legújabb mintázatok és színekben, fekete, fehér és színes Hennebarg-selyem 45 krtól 14 frt 65 kr. méterenként — a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Frivát-fogyasy.tóknak postabér és vám­mentesen, valamint házhoz szállítva — mintákat pe­dig póstaiordúltäval küldenek : I(ennel»erg C*. (cs. és k. udvari szállító) seljeni- gjítrai Zürichben. — Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasz­tandó. — 2, Egyesületi élet. A „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ alaptőkéje gyarapítására befolyt a „Zemplén“ múlt számában közzétett leszá­molás szerint: . . ... 959 ft 92 kr. E hét folyamán felülfizetés: Br. ’Sennyey Istvántól . 50 ft Br. ’Sennyey Miklóstól. 20 ft 70 ft _____ Összesen : 1029 ft 92 kr. azaz egyezerhuszonkilenc forint és 92 kr. Perbenyik, 1898. jún. 4. Gróf Mailáth Józsefné. Ívdlegrliivó. A Magyar Szent-Korona Országai Vörös- kereszt egyesületének s.-a. újhelyi fiókja S.-A.- Ujhelyben, a vármegyeháza kistermében, f. 1898. évi junius 12-én, délután llz3 órakor választ­mányi-, ezt követőleg pedig ugyanezen napon délután 3 órakor évi rendes közgyűlését tartja. Ezen ülésekre a választmány, illetve a fiók­egyesület tisztelt tagjait meghívni szerencsém van. Hazafias üdvözlettel: S, A.-Ujhely, 1898. június 4. Dókus Gyula s. k.. mint a s.-a.-ujhelyi flókegyesület elnöke. Meghívó. A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony egyesület t. tagjait folyó évi junius hó 12-ik napján d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermé­ben tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívom. S.-A.-Ujhely, 1898. évi junius hó 4-én. Dókus Gyula, egy. elnök. Tárgysorozat. — 1. Elnöki előterjesztés. 2. Titkári jelentés. 3. A múlt évi számadások megvizsgálása s a felmentvény megadás. 4. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Netaláni indítványok tárgyalása. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — I. S.-A.-Ujhely, 1898. jun. 1. Kérelem hasznos madaraink érdekében. Most a fészkelési időszakban, amely hasz­nos madaraink zömére nézve junius hó végéig tart, hatóságokhoz s minden intelligens emberhez intézzük azon kérelmünket, hogy a községi erdő­ben s a magánosok kertjeikben, szőlleikben a kár­tékony, erkölcsdurvitó, naplopásra szoktató gyér mek-sportot, a fészekszedést, minden kitelhető módon akadályozzák meg. Sokszor hangoztatott igazságok untató ismét­lése volna a madárvédelem fontosságának fejtege­tése, a helyett a hatóságokat egyszerűen figyel­meztetjük arra, hogy országos törvény és hatályba lépett szabályrendelet teszik kötelességükké a hasz­nos madarak oltalmazását, s mi csak szerényen figyelmeztetjük intézkedni hivatott hatóságunkat ama — úgy látszik — teledésbe ment törvényre, egyszersmind hangsúlyozzuk, hogy a madár-állo­mány fentartása érdekében a jelzett évszakban lehet a legsikeresebben tenni valamit. Legalább annyit óhajtanánk, hogy az erdő­kerülő vasárnap délutánonként a városhoz közel eső erdőszéleket járná be, ahol a gyermeksereg, helyesebben a vásott kölykök légiója űzi a fészek­szedés nyomorult kedvtelését. Különösen felhívjuk mező- és erdőrendőri hatóságunk figyelmét a flóbert-puskások rendellenes csatangolásának meg­akadályozására. Sajnos, azok között már jól öltö­zött gyerkőcök és felnőttek is láthatók a csalitok­ban, nem csekély megbotránkoztatására a jó íz­lésnek, a nemesebb és humánusabb felfogásnak, sőt nem egyszer a férfias komolyságnak is, ame lyekkel homlokegyenest ellenkezik, hogy intelligens ifjú, vagy pláne bajuszos ember mulatságát találja az ártatlan apró madárkák lepufogtatásában. E te­kintetben kérő szót intézünk a helybeli főgimná- ziom igazgatóságához is, hogy ne sajnáljon a ve­zetése alatt álló intézeti ifjúsághoz pár figyelmez­tető szót irányozni. Vajha társadalmunknak okosabban s nemeseb­ben gondolkoró tagjai goudolnának a madár-véde­lem felette fontos és elodázhatatlan szükségü ügyével! Egy természet-barát. II. A döghúst áruló mészárosok ellen. Sztropkó, jun. 3. A nemesebb érzékkel született emberiség jobb Ízlésének törvényei tiltják, hogy az úgyszól­ván főbb táplálékunkkal, a hússal űzött gonosz manipulációk felett könnyelmű gondatlansággal egyszerűen napirendre térjünk. Hiszen az emberiség legsalakja is megbot­ránkozással fogadta azt az első percben hihetet­lennek látszó hirt, hogy az emberi bőrből kivet­kőzött mészárosok, valóságos hiénák Sztropkó vá ros és vidékének lakóit hosszú évek során át dög­rováson levő, sőt elhullott állatok húsával traktálják. Hogy jogos-e a lakosság nagyfokú felhábo­rodása : az ocsmány üzelmek beláthatatlan hosszú sorozatából bemutatunk egy esetet e lap t. olva­sóinak, hogy némi fogalmat szerezzenek az immár tűrhetetlen állapotokról és hogy a mi elrettentő példánkból merítsen magának okulást. Május 8 án Mrazócz községben Racza Kata­lintól Vesztreifer Izsák és Friedmann Náthán dög- husliferánsok megvásároltak potomárért egy 2 éven felüli beteg üsző-borjut. Szmoliga Mihály fuvaros, akit ezek a jeles firmák felfogadtak hogy a beteg állatot Sztropkóra szállítsa be, azon aggodalmának adott kifejezézt, hogy a nagyon beteg borjú aligha bírja ki az utat Sztropkóig, de ezek unszolására az állatot szekérre tette és folytatta útját. Minyócz község határában a szegény beteg jószág kilehelte páráját. Ez azonban korántsem ejtette kétségbe az efajta jelenetekhez már hozzászokott sötét lel­kületű liferánsokat, hanem a fuvarost arra kény szeriték, hogy a már élettelen állat nyakát a lát­szat kedvéért vágja meg; de mert ez, nemes szivének sugalatát követve, megtagadta e tekintetben az engedelmességet, hát az éppen arra vetődött Masz- kály József cigányt nyerték meg egy kis sziverő- sitő árán a hóhéri szerepre, ki is, bár megjegyezte, hogy a döglött marhának nem szokás a nyakát megvágni, mindazonáltal oly lelkiismeretesen meg­felelt feladatának, hogy a döglött állatnak fejét teljesen elválasztotta a törzsétől. A műtét után azonban már nem lévén bá­torságuk a döglött állatot Sztropkóra beszállítani, azt a szomszéd Sandal községben megnyuzták és a már feldarabolt húst, mint valami jófajta deli- káteszt, beszállították Sztropkóra, ahol minden fenakadás nélkül szabadon kimérték. Az előnyo- mozat szerint 65 kgr. döghust fogyasztott el 36 család ! Minthogy pedig a szakértői becsüsök sze­rint e borjú legalább is 120 kgrot tett ki, azt kérdezzük, hogy a hiányzó 55 kgr. hova lett ? Mert a liferánsok azon állítását, hogy a hiányzó húst a kutyuk lopták el, ily takarékos és elővigyázó emberekről nem tehetjük fel. Ez az egy eset is untig elég volna, hogy el­rettentő példaként a legszigorúbb módon lakóijá­nak a hitvány bűnösök, ámde mert a bűnlajstrom egész sorozata áll előttünk — melyhez az adato­kat maga a felizgatott közönség gyűjti — lázas kí­váncsisággal várjuk a megnyugvásunkra szolgáló intézkedéseket. *. III. Kérelem a villanyvilágit, rvtárs. tek. Igazgatósá­gához. A molyok kártékonysága a szőlő és gyü­mölcsösökben nagy tényező, az ellen mindenütt védekeznek. E város területén a szőlőbirtokosok nagy telepeinek tövében a világítást kellene fel­használni, mint kitűnő irtó szert. Az ivlámpák alá egy-egy függélyes kencével bekent üveglapot alkalmazva, arra temérdek sok moly rátapadna s ott pusztulna el. - Kérem én a villanyvilágítás igazgatóságát, hogy alkalmazza eme védekezést s kicsi költséggel kiszámíthatatlan hasznot tenne. Sátoralja-Ujhely, 1898. június 3. Löcherer Lőrinc dr. főorvos. TAN ÜGY. Zemplrá-wtpi Tanító-tpÉt hivatalos rovata. — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Mit tehet a tanító a szocializmus meg’gátlasára ? Irta: Vass József. Pelolvastatott a zemplón-vármegyei tanitó-egyesület felső- körének 1898. máj. 4-én N.-Mihályon tartott alakuló gyű­lésén. (Folytatás.) Idáig jutva, nézzük, hogy hazánkban az 1891. évben első Ízben kitört parasztmozgalom, vagyis agrárszocializmus, a fent említett rendszerek melyikébe sorolható és hol veszi forrását. Hát bizony ezen mozgalmat a felsorolt rend­szerek egyikébe sem lehet sorolni, mert a ma­gyar agrárszocializmus csak végső jaj kiál­tásaiban hir szocialisztikus jelleggel; lénye­gében : a mezei munkás küzdelme, kedvezőbb létföltételért. E létföltételek roszabbulásnak okai közé tartoznak a nagyobb terjedelmű, jól jövedel­mező árvédelmi munkák megszűnése; megválto­zott termelési viszonyok, egészségtelen birtok állapotok, kedvezőtlen munkabérrendszer (uzsora, robot). Ezek az okok vezettek ama kitörésekhez, melyek Magyarország gazdag Alfö'djén a szoci­alisztikus eszmék hódítását elárulták és melynek első színhelyei 1891-ben különösen Orosháza, Békés Csaba, Hód-Mezővásárhely és Batonya vol­tak és melyek oly fenyegetőleg léptek föl a leg­közelebb elmúlt időben vármegyénk és a szom­szédos Szabolcs-vmegye területén ; de, melynek tünetei sajnosán az ország minden részében mu­tatkoznak és amelyek félő, egy a tavalyihoz ha­sonló rósz termés, okvetlenül kitörésre juttat. Azt hiszem nem tévedek, midőn ezen el­mondottak után a veszedelmes mozgalom okául : a szegénységet, a tudatlanságot és a féktelen izgatást jelölöm meg. Most tehát áttérhetek azon módok és esz­közök megjelölésére, melyekkel — szerény néze­tem szerint — a veszély ellen a küzdelmet fel­vehetjük. Itt természetesen csak azon eszközök­ről lehet szó, melyekkel mi néptanítónk rendel­kezünk és melyek hivatásunkkal nemcsak össze­férnek, de mondhatni kötelességeink közé tar­toznak. I. Legfőbb oka a szegénység lévén, nézzük első sorban, mit tehetünk a szegény nép nyo­morának enyhítésén. — Ezekre nézve követke­zőket tartanám célravezetőknek :

Next

/
Thumbnails
Contents