Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-06-05 / 23. szám
lelkész, 4-et. Ugyanekkor bontatott fel a betöltendő vil. tanácsbirói állásra beérkezett 29 szavazat is, melyből 14 Mándy István homonnai főszolgabíróra, 9 ifj. Isaák Jánosra esett, akik között uj szavazás lett elrendelve. Hat szavazat mások között oszlott meg. — Baleset. Zboray Béla, mester-inas, e napokban, egy 6 m.-méteres kaliberű flóbert-fegy- verrel véletlenségből (?!) Hrilyák János 13 éves fiú lábába lőtt s rajta ezzel súlyos sebet ejtett — (íme egy szomorú eset, aminőnek bekövetkezhetéséről már nem egyszer szólottunk s most újra is figyelmeztetjük a rendőrséget, hogy lépjen föl preventive és késedelem nélkül a Flobert-puskások ellen. Szerk.) — Rövid hírek. Elfogott tolvaj. Demeter Ferenc örösi származású 17 éves napszámos a múlt héten azz.al hálálta meg Ny. Ö. szolgálatában álló Kocsis János nevű és mesterségére is kocsis cimborája szívességét, hogy heteken át az istállóban hálóhelyet adott neki, hogy óráját, ruháját, lábbelijét s egyéb holmiját ellopta s azzal megszökött. A rendőrség távirati megkeresésére a fiatal tolvajt a csendőrség Agárdon elfogta. A lopott tárgyak is megkerültek. — Garázda ember sorsa. Horváth Farkas nyugalmazott csendőr-őrmester, most munkafelügyelő, mint szerfölött garázda, iszákos ember ismeretes a rendőrség előtt, aki sajnálatra méltó feleségével is folytonos hadi lábon áll. A minap ez az izgága ember részeg állapotban ismét üldözni kezdte feleségét s eközben az utcán revolverből kétszer lőtt. Két rendőr alig bírta megfékezni s megvasalva bekísérni. Büntetésének kiállása után a városból egyszersmindenkorra kitiltják. — Felsőmagyarországi amatőr-kiállítás. Ez a hivatalos cime annak az érdekes kiállításnak, mely a folyó hó 19-én nyílik meg Kassán. E tárlaton nem professzionátus, hanem csakis műkedvelő festők, faragók, fényképészek és amatőrgyüjtők műtárgyai lesznek kiállítva. A íelsőmagyarországi előkelő körök igen érdeklődnek a kiállítás iránt s a bejelentők közt vannak Windisch-Griitz hercegné, Pongrácz Vilmos gf Sennyey Gézáné báróné, Schell Sára bárónő stb, A kiállítás védőjeBubits Zsigmond kassai püspök, elnöke Péchy Zsigmond főispán és Hornyay Ödön törvszéki biró, mint a végrehajtó bizottság elnöke, nagyban buzgólkodnak a kiállítás sikere érdekében, melyet a kassai Fehér-Kereszt és a Nőegyesület javára rendeznek. A kiállítás megtekintésére Budapestről is sok vendéget várnak. — Időjárás júniusra. Falb Rudof idei jóslátában a következő adatok vannak junius hónapra: Elsejétől 8-ig enyhe idő, de jelentékeny csapadék. Junius 4-ike másodrangu kritikus nap (csakugyan didergő hives volt — Szerk.) 8-án vihar lesz. 9-től 14-ig sok csapadék, a hőmérséklet középen alul lesz. 12-én havazás lesz az Alpeseken. 15-től 18-ig az esőzés szünetel, a hideg megmarad. 19-től 21-ig megint esik, a hideg tovább tart. 19 én harmadrendű kritikus nap lesz. 22-étől 30 ig az esőzés egészen eltűnik s valamivel melegebb lesz. — Kassai lóversenyek junius 19. 20 és 21. lesznek. Zárónap a nevezésre: junius 11. — A kassai falkavadásztársulat versenytitkársága (Kassa. Főutca 4. szám.) Faulárd-selymet 65 krtól 3 frt 35 krajcíárig méterenként — japáni, chiniai, s. a. t. a legújabb mintázatok és színekben, fekete, fehér és színes Hennebarg-selyem 45 krtól 14 frt 65 kr. méterenként — a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Frivát-fogyasy.tóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva — mintákat pedig póstaiordúltäval küldenek : I(ennel»erg C*. (cs. és k. udvari szállító) seljeni- gjítrai Zürichben. — Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 2, Egyesületi élet. A „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ alaptőkéje gyarapítására befolyt a „Zemplén“ múlt számában közzétett leszámolás szerint: . . ... 959 ft 92 kr. E hét folyamán felülfizetés: Br. ’Sennyey Istvántól . 50 ft Br. ’Sennyey Miklóstól. 20 ft 70 ft _____ Összesen : 1029 ft 92 kr. azaz egyezerhuszonkilenc forint és 92 kr. Perbenyik, 1898. jún. 4. Gróf Mailáth Józsefné. Ívdlegrliivó. A Magyar Szent-Korona Országai Vörös- kereszt egyesületének s.-a. újhelyi fiókja S.-A.- Ujhelyben, a vármegyeháza kistermében, f. 1898. évi junius 12-én, délután llz3 órakor választmányi-, ezt követőleg pedig ugyanezen napon délután 3 órakor évi rendes közgyűlését tartja. Ezen ülésekre a választmány, illetve a fiókegyesület tisztelt tagjait meghívni szerencsém van. Hazafias üdvözlettel: S, A.-Ujhely, 1898. június 4. Dókus Gyula s. k.. mint a s.-a.-ujhelyi flókegyesület elnöke. Meghívó. A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony egyesület t. tagjait folyó évi junius hó 12-ik napján d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermében tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívom. S.-A.-Ujhely, 1898. évi junius hó 4-én. Dókus Gyula, egy. elnök. Tárgysorozat. — 1. Elnöki előterjesztés. 2. Titkári jelentés. 3. A múlt évi számadások megvizsgálása s a felmentvény megadás. 4. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Netaláni indítványok tárgyalása. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — I. S.-A.-Ujhely, 1898. jun. 1. Kérelem hasznos madaraink érdekében. Most a fészkelési időszakban, amely hasznos madaraink zömére nézve junius hó végéig tart, hatóságokhoz s minden intelligens emberhez intézzük azon kérelmünket, hogy a községi erdőben s a magánosok kertjeikben, szőlleikben a kártékony, erkölcsdurvitó, naplopásra szoktató gyér mek-sportot, a fészekszedést, minden kitelhető módon akadályozzák meg. Sokszor hangoztatott igazságok untató ismétlése volna a madárvédelem fontosságának fejtegetése, a helyett a hatóságokat egyszerűen figyelmeztetjük arra, hogy országos törvény és hatályba lépett szabályrendelet teszik kötelességükké a hasznos madarak oltalmazását, s mi csak szerényen figyelmeztetjük intézkedni hivatott hatóságunkat ama — úgy látszik — teledésbe ment törvényre, egyszersmind hangsúlyozzuk, hogy a madár-állomány fentartása érdekében a jelzett évszakban lehet a legsikeresebben tenni valamit. Legalább annyit óhajtanánk, hogy az erdőkerülő vasárnap délutánonként a városhoz közel eső erdőszéleket járná be, ahol a gyermeksereg, helyesebben a vásott kölykök légiója űzi a fészekszedés nyomorult kedvtelését. Különösen felhívjuk mező- és erdőrendőri hatóságunk figyelmét a flóbert-puskások rendellenes csatangolásának megakadályozására. Sajnos, azok között már jól öltözött gyerkőcök és felnőttek is láthatók a csalitokban, nem csekély megbotránkoztatására a jó ízlésnek, a nemesebb és humánusabb felfogásnak, sőt nem egyszer a férfias komolyságnak is, ame lyekkel homlokegyenest ellenkezik, hogy intelligens ifjú, vagy pláne bajuszos ember mulatságát találja az ártatlan apró madárkák lepufogtatásában. E tekintetben kérő szót intézünk a helybeli főgimná- ziom igazgatóságához is, hogy ne sajnáljon a vezetése alatt álló intézeti ifjúsághoz pár figyelmeztető szót irányozni. Vajha társadalmunknak okosabban s nemesebben gondolkoró tagjai goudolnának a madár-védelem felette fontos és elodázhatatlan szükségü ügyével! Egy természet-barát. II. A döghúst áruló mészárosok ellen. Sztropkó, jun. 3. A nemesebb érzékkel született emberiség jobb Ízlésének törvényei tiltják, hogy az úgyszólván főbb táplálékunkkal, a hússal űzött gonosz manipulációk felett könnyelmű gondatlansággal egyszerűen napirendre térjünk. Hiszen az emberiség legsalakja is megbotránkozással fogadta azt az első percben hihetetlennek látszó hirt, hogy az emberi bőrből kivetkőzött mészárosok, valóságos hiénák Sztropkó vá ros és vidékének lakóit hosszú évek során át dögrováson levő, sőt elhullott állatok húsával traktálják. Hogy jogos-e a lakosság nagyfokú felháborodása : az ocsmány üzelmek beláthatatlan hosszú sorozatából bemutatunk egy esetet e lap t. olvasóinak, hogy némi fogalmat szerezzenek az immár tűrhetetlen állapotokról és hogy a mi elrettentő példánkból merítsen magának okulást. Május 8 án Mrazócz községben Racza Katalintól Vesztreifer Izsák és Friedmann Náthán dög- husliferánsok megvásároltak potomárért egy 2 éven felüli beteg üsző-borjut. Szmoliga Mihály fuvaros, akit ezek a jeles firmák felfogadtak hogy a beteg állatot Sztropkóra szállítsa be, azon aggodalmának adott kifejezézt, hogy a nagyon beteg borjú aligha bírja ki az utat Sztropkóig, de ezek unszolására az állatot szekérre tette és folytatta útját. Minyócz község határában a szegény beteg jószág kilehelte páráját. Ez azonban korántsem ejtette kétségbe az efajta jelenetekhez már hozzászokott sötét lelkületű liferánsokat, hanem a fuvarost arra kény szeriték, hogy a már élettelen állat nyakát a látszat kedvéért vágja meg; de mert ez, nemes szivének sugalatát követve, megtagadta e tekintetben az engedelmességet, hát az éppen arra vetődött Masz- kály József cigányt nyerték meg egy kis sziverő- sitő árán a hóhéri szerepre, ki is, bár megjegyezte, hogy a döglött marhának nem szokás a nyakát megvágni, mindazonáltal oly lelkiismeretesen megfelelt feladatának, hogy a döglött állatnak fejét teljesen elválasztotta a törzsétől. A műtét után azonban már nem lévén bátorságuk a döglött állatot Sztropkóra beszállítani, azt a szomszéd Sandal községben megnyuzták és a már feldarabolt húst, mint valami jófajta deli- káteszt, beszállították Sztropkóra, ahol minden fenakadás nélkül szabadon kimérték. Az előnyo- mozat szerint 65 kgr. döghust fogyasztott el 36 család ! Minthogy pedig a szakértői becsüsök szerint e borjú legalább is 120 kgrot tett ki, azt kérdezzük, hogy a hiányzó 55 kgr. hova lett ? Mert a liferánsok azon állítását, hogy a hiányzó húst a kutyuk lopták el, ily takarékos és elővigyázó emberekről nem tehetjük fel. Ez az egy eset is untig elég volna, hogy elrettentő példaként a legszigorúbb módon lakóijának a hitvány bűnösök, ámde mert a bűnlajstrom egész sorozata áll előttünk — melyhez az adatokat maga a felizgatott közönség gyűjti — lázas kíváncsisággal várjuk a megnyugvásunkra szolgáló intézkedéseket. *. III. Kérelem a villanyvilágit, rvtárs. tek. Igazgatóságához. A molyok kártékonysága a szőlő és gyümölcsösökben nagy tényező, az ellen mindenütt védekeznek. E város területén a szőlőbirtokosok nagy telepeinek tövében a világítást kellene felhasználni, mint kitűnő irtó szert. Az ivlámpák alá egy-egy függélyes kencével bekent üveglapot alkalmazva, arra temérdek sok moly rátapadna s ott pusztulna el. - Kérem én a villanyvilágítás igazgatóságát, hogy alkalmazza eme védekezést s kicsi költséggel kiszámíthatatlan hasznot tenne. Sátoralja-Ujhely, 1898. június 3. Löcherer Lőrinc dr. főorvos. TAN ÜGY. Zemplrá-wtpi Tanító-tpÉt hivatalos rovata. — Rovatvezető : Schneider Jakab, — Kéziratok a rovatvezetőhöz S. A.-Ujhelybe küldendők. Mit tehet a tanító a szocializmus meg’gátlasára ? Irta: Vass József. Pelolvastatott a zemplón-vármegyei tanitó-egyesület felső- körének 1898. máj. 4-én N.-Mihályon tartott alakuló gyűlésén. (Folytatás.) Idáig jutva, nézzük, hogy hazánkban az 1891. évben első Ízben kitört parasztmozgalom, vagyis agrárszocializmus, a fent említett rendszerek melyikébe sorolható és hol veszi forrását. Hát bizony ezen mozgalmat a felsorolt rendszerek egyikébe sem lehet sorolni, mert a magyar agrárszocializmus csak végső jaj kiáltásaiban hir szocialisztikus jelleggel; lényegében : a mezei munkás küzdelme, kedvezőbb létföltételért. E létföltételek roszabbulásnak okai közé tartoznak a nagyobb terjedelmű, jól jövedelmező árvédelmi munkák megszűnése; megváltozott termelési viszonyok, egészségtelen birtok állapotok, kedvezőtlen munkabérrendszer (uzsora, robot). Ezek az okok vezettek ama kitörésekhez, melyek Magyarország gazdag Alfö'djén a szocialisztikus eszmék hódítását elárulták és melynek első színhelyei 1891-ben különösen Orosháza, Békés Csaba, Hód-Mezővásárhely és Batonya voltak és melyek oly fenyegetőleg léptek föl a legközelebb elmúlt időben vármegyénk és a szomszédos Szabolcs-vmegye területén ; de, melynek tünetei sajnosán az ország minden részében mutatkoznak és amelyek félő, egy a tavalyihoz hasonló rósz termés, okvetlenül kitörésre juttat. Azt hiszem nem tévedek, midőn ezen elmondottak után a veszedelmes mozgalom okául : a szegénységet, a tudatlanságot és a féktelen izgatást jelölöm meg. Most tehát áttérhetek azon módok és eszközök megjelölésére, melyekkel — szerény nézetem szerint — a veszély ellen a küzdelmet felvehetjük. Itt természetesen csak azon eszközökről lehet szó, melyekkel mi néptanítónk rendelkezünk és melyek hivatásunkkal nemcsak összeférnek, de mondhatni kötelességeink közé tartoznak. I. Legfőbb oka a szegénység lévén, nézzük első sorban, mit tehetünk a szegény nép nyomorának enyhítésén. — Ezekre nézve következőket tartanám célravezetőknek :
