Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-16 / 3. szám
Sátoralja-Ujhely, 1898. január 16. 3. (1947.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ARA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre' .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁEMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK JMI3ST3DE3ST S TS ŐST-AHIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Előszó a „Pallas Nagy Lexikoná“-hoz A magyar közönségre nézve a Lexikon manapság már nemcsak tárgymutató és útbaigazító, ami volt a 30-as években, hanem valóságos házi könyvtár, mely a tudománynak, az adatoknak és ismereteknek egész tárházát egyesíti magában. Olyan tekintély, mint D’ Alambert, azt mondja, hogy a Dictionnaire terjeszti leghatásosabban a világosságot, s maga Voltaire elismeri, hogy egy lapot nem képes megírni a munkáiból, anélkül, hogy há- romszor-négyszer fel ne nyissa a Lexikont. A lexikon szerkesztését már a Krisztus születése előtti időben megkezdték, s a görög és római tudósok legelőkelőbbjei foglalkoztak az összeállításukkal. Azóta egész légióra szaporodtak az ismert gyűjtemények. A nagy külföldi enciklopédikus munkák százával idézik a címeit és ismertetését a mindenféle nemzetek lexikonai- nak: van azok közül még a „pokol“ számára is lexikon (dictionnaire infernal), csak a magyar lexikonról nem vesznek semmi tudomást. Mi tudjuk, hogy vannak: Budai Ferenctól „Polgári lexikon“, Pákh Albert „Ismeretek tára“, az Athenaeum kézi lexikona. Mi magunk becsben tartjuk őket, de a külföldi enciklopédisták figyelmét nem költik fel. Mi magyar nemzet nem vagyunk elég kicsinyek arra, hogy bennünket a kuriózumok gyűjtői észrevegyenek és a florilegi- uraukba besorozzanak. Talán ha az egész voltunkat bemutatnék, a maga ténylekes alakjában, akkor észrevennének bennünket. Ez is egy ok lehet egy ilyen nagyszabású ismeretterjesztő munka létrehozására, aminő a „Pallas Nagy Lexikona.'4 De mégis fő indító oka e mü létrehozásának a saját nemzetünk közművelődésének alapos előmozdítása. Ez a könyvtárt alkotó munka legszé lesebb tervezetében nemcsak útbaigazítója fog lenni az olvasó közönségnek, de valóságos felsőbb iskolája minden müveit embernek ; amelyről befejezésekor elmondjuk, hogy egymagában többet tett a tudás elterjesztéseért, mint valamennyi iskolánk összevéve. A tudományoknak és ismereteknek, a találmányoknak és fölfedezéseknek leggazdagabb tárháza, megírva a hazai tudósok legszakavatottabb tollával, azonkívül a világtörténet és hazai történelem kimerítő, mégis összepontositott ismertetése a költészettől a nemzetgazdászat prózai mezejéig; mauzóleoma minden megörökítésre méltó egyéniségnek, Ítélő biró a vitás kér- késekben: ezt mind együtt bírja a közönség a „Pallas Nagy Lexikná“-bau. És ebben a műben meg van adva az egyenlő rang, sőt annál több: a megérdemelt főlény a Magyarországot, a magyar nemzetet ismertető adatoknak. Soha sehol annyi szakértelemmel kiállított adathalmaz nem volt összesítve Magyarországról, annak egyes vidékeiről, népeiről, kulturális haladásáról, mint ebben a műben. S amit a szaktudós tolla megörökített, azt az illusztrátor vésüje, ecsetje híven ábrázolni törekedett. Mint a magyar nyomdászai iparnak diadala is dicsekedve felírni tatható lesz a „Pallas Nagy Lexikouá“-nak 16 kötete. Ez a magyar mü teljesen nélkülözhetővé teszi valamennyi külföldön megjelent „Con- versations-Lexikon“-okat, nemcsak azért, mert az ismeretek, a világhelyzet adatainak hü vázolásában azokkal egyenlő magaslaton áll; de legkivált azért, hogy pótolja azt a hiányt, ami azokat előttünk lefokozza; a magyar viszonyok teljes félreismerését, s arai még annál is rosszabb a a rólunk közölt hamis adatokat. A „Pallas Nagy Lexikona“ igazságot közöl mindenről ami a külföldé, ami a nagy világé; de a mellett igazságot jegyez fel mindarról, ami Magyarországé, a magyar nemzeté, történelemé, közművelődésé. Üdv létrehozóinak. r Áldás az olvasóira! Jókai Mór dr. Utószó a „Pallas Nagy Lexikoné, -hoz Mély hálával vagyok eltelve, mert befejezve látom azt a vállalkozást, mely sokak véleménye szerint annyira fölülmúlta a hazai viszonyok mértékét, hogy az ügy legjobb barátjai is féltették, intették tőle magát a vállalkozót. A „Pallas Nagy Lexikoná“-nak legutolsó levele is meg van és a munka egészben csaknem egy negyedével múlja fölül amaz arányokat, amelyeket részint elbirhatatlan nagyoknak, részben raegkö- zelithetetlennek Ítélték azok, akik ebben a dologban szakértők. ' Az ime befejezett vállalkozást a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősség tudatában indítványoztam és kezdeményeztem, de egyszersmind a legteljesebb bizalommal a magyar olvasó és tanulni vágyó közönség iránt. Tudtam, hogy a „Pallas Nagy Lexikona“ megtalálja azt — a ki oly régen és nehezen várja — a müveit magyar olvasót. Hittem és bíztam, mert láttam a magyar műveltség nagy (Zürich.) TARCA. G-erle dal. Nincs az égnek annyi üdve. A mennyiért od’ adnálak; Nincs a földön annyi átok, A mennyiért elhagynálak ... Egyebem sincs, csak a vágyam Mely körülvesz halkan, lágyan, Még sem érzem árván magam: Nemsokára lesz egy dalos Kis madaram. Nevetsz ugy-e, mint a csengő Kikacagod a nótámat, A mellyel én megdalóllak Boldogságunk madarának, Kinek édes, dalos kedve — Mintha bizony nóta lenne — Jobbra-balra, felém szárnyal S betölti a szivemet is Kacagással. Galamb van az eresz alatt, Kiülnek a háztetőre S csókolóznak este, reggel Csókolóznak deleidre; Szertepattan, összezárul Egymáshoz ér kicsi szárnyuk ... Úgy elnézzük mindaketten Csoda-e hát, hogyha mi is így csináljuk! Zom bori Andor. Három tárlat. (Folyt, és vége.) — A .Zemplén* számára. — Irta: Erényi Nándor. Budapest, január hó 5. A VII. teremben Rajzó Miklós csinál nagy konkurrenciát Ma”gitaynak. Genre-képén még előkelőbb urakat látunk, elegánsabb öltözetben és sikkesebb huszár-atillákban, mint Margitay- nál. Különben Margitay Tihamér már csata- festő lett. Nagy feladatokat sejtetnek a Szalonbeli képei. Kőnek Ida csendéletei és Toll Hugó képei szépek. A középső nagy termekben Űrmösi Sándor — uj név — tűnik fel „A tűz“ cimü képével. Nő alakja plasztikus, a háttér gomolygó lángokkal erőteljes, igen szép kép. Spányik Kornél „Liliom“ cimü képe arany és ezüst háttérrel szintén finoman kidolgozott munka. Nőalakjainak gyöngéd bája megkapó. Tornai Gyula egy női portréja nagyon jó, Pállik Béla örökösen egyforma kos tanulmányaival unalmas már. Tárlatról-tárlatra egyebet sem látunk tőle; csökönyös egy oldalu- ságra vall ez az állandó koskultusz. Uj név Goldreich Géza is, aki egy nagyon hangulatos, szép faktúrája képét állitotta ki.' Határozott tehetség. Nagyon érdekesek Ipoly Sándor nagy vászna: Erkel Ferenc géniusza — és Kubányi Lajos képein jóizii humorú genreképei, ellenben elszomorítóak e teremben a Kézdi-Kovács László és Telepi Károly olajnyomatszerü kaptafa képei. Kernstock Károly tavaly jobb képet állított ki, mint az idén, de ezen a képen is meglátszik, hogy ő még a Benczur-iskolások között a legÄ Zemplén mai száma tiz old egyénibb. Igen szépek Oskó Lajos miniatűrjei, talán ő az egyetlen magyar miniatűr-festőnk. A szobrok közül kiválik Ligeti Miklós egy gyermek-portréja és Fadruszné mellszobra, ki ugylátszik a mester-férj oldalán sokat tanult. Rausch Béla is kitűnik egy férfin mellszoborral. Szobrászaink nagyon is elmaradtak a téli tárlatról, valószínű, hogy nagyobb alkotások foglalkoztatják őket műtermeikben. Es ezzel talán át is térhetünk a Nemzeti Szalon rendkívüli kiállítására. A rendes, szokott tárlata a szalonnak alig mutat fel egy-két figyelemreméltó képet. Eladásra szánt szalondiszek nagyobbára ezek a képek: vászonra vetett epizódok, történetek, tájak minden kiválóbb hangulat, vagy erőteljesség nélkül. Még legszebbek itt a Nagy Lázár képei. Egészen más levegő illet meg bennünket ha belépünk az újabb, úgynevezett „rendkívüli“ kiállításra. A Zola szavát kellene itt is, meg a nagybányaiak kiállítására kiírni: Germinal a művészetben. Csupa hangulat, csupa szin és erő vonul végig ezeken a falakon, a műcsarnok egy termében nincs annyi érzés, mint itt egy-egy tenyérnyi pikturán. Es ez a „Salon des refusés.“ Itt vannak Kacziány, Kardos, Karlovszky, Márk, Rippl-Rónai, Szikszay, Vaszavy, akik vagy kiszorultak a városligeti műcsarnokból, vagy csak egy-két gyengébb, kissebb alkotásukkal vannak képviselve. Rippl-Rónai József harmincnégy képét állitotta ki. Egy egész külön kis kiállítás. Már megmondtuk, hogy Rippl-Rónai ezzel az ő bizarr, fekete tónusu modorával nem igen hisszük, hogy valami igaz művészi sikereket arathasson. Pedig van itt pár igen szép női fej, csodálatos, meg kellene emlékeznünk, mert mindegyik képük megérdemli azt. A kiállítás legnagyobb részét a Kiss Jo- zsef-féle illusztrációk foglalják el. Ezekre az illusztrációkra tán a legnagybbb dicséret magának a poétának elismerése. Maguk a nagybányaiak tán Glatz Oszkárt tartják maguk között a legnagyobbnak. Ez az egész fiatal művész tényleg nagy dolgokat csinál. „Est a havason cimü képe gyönyörű szép, tájképei és arcképtanulmányai mind eredetiek a felfogásban és megfestésben. Nekünk Grünwald Béla képei tetszenek legjobban. Esti hangulatai valóságos vászonra vetett lírai költemények. Ot képe válogatás nélkül múzeomba való. Szivvilága ennek a fiatal művésznek oly gazdag, hogy bátran kölcsönözhetne egyik-másik öreg fotográfuspiktor kollegájának a Műcsarnokban. Meleg kedély, élénk megfigyelés és bravúros teknika jellemzik ezt a nagytehetségü fiatal piktort. Thor ma János egy nagy bibliai tárgyú vásznat állított ki: „Békesség veletek!“ Nagyon szép kép ez is, bár Jézus alakja nagyon is emberi. Réti, Kubinyi képei és a többieké mindegyik legalább is érdekes festmények. Annyi bizonyos, hogy bármerre is tekintsünk e kiállításban, mindenütt csak természetet és igazságot találunk. Egy-két fiatalos túlzás is csak tul- buzgalomból eredőnek látszik. A nagybányai festők felfogásban és kivitelben egyaránt kiváló müvésztehetségek, akik megtanítottak bennünket és velünk együtt bizonyára sok művészembert is arra, hogy az igaz művészet talaja csak a szent, nagy Természet. őrezredeken at iennauo araTiyiaiaiisagax megszüntetni. A kormány, melynek kötelessége a tulajdonjogot védelmezni, a rendelkezésére álló 800.000 katonával úgy szétszórná a felforgató- tat, mint a szélvihar a polvvát. Kötelességét a vármegye hatósága szigorúan meg fogja tenni. Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-uj helyi állami anyakönyvi hivatalnál (1898. jan. 7-étől jan. 15-éig) a) házasságot kötött ■ 4 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 esetben : d) elhalálozott: 12 egyén. 1897. évi anyakönyvi statisztika. A tarczali anyakönyvi kerület 1897-ik évi születési anyakönyvébe 208, halotti anyakönyvébe 115, házassági anyakönyvébe 30 eset van bekönyvelve. — A bodrog-olaszii anyakönyvi kerületben, mely három községből áll, a múlt 1897. év folyamán volt 86 születés, 36 halálozás, 15 házasságkötés. — A bekecsi anyakönyvi kerületben az 1897. évi születések száma: 149, házasságoké : 36, halottaké: 89. Hírek a nagyvilágból. Erzsébet királyasszonyunk San-Remo- ban kitünően érzi magát. Naponkint reggel 5 órakor kél fel, este 10-kor fekszik le és naponta hosszú, fárasztó sétákat végez. Schönfeld báró. táborszernagy, Albrecht herceg halála után az összes csapatok főfelügyelője, 71 éves korában elhunyt Bécsben. A kiváló hadvezér teljes mértékben birta a legfőbb hadúr rj\r mttttv uu.it»oooi -----~ ^ Hnn alatt 36,250 db. szivar előállítása esik, ami 290 munkanap mellett naponta 126 darabot J;eszen ki. Az állam tehát naponta körülbelül 2520 ft. ára 5 kros és körülbelül 1260 ft ára 2Va kros szivart állíttat elő az újhelyi gyárban. A látottak és tapasztak fölött a látogató társaság neveben főispánunk Öméltósága adott kifejezést a köz- megelégedésnek, ezúttal is kijelentvén törekvését oda hatni, hogy a dohánygyári munkásnők kereseti adótól mentesittessenek és hogy azok a munkásnők, kik az Ujhelylyel szomszédos falvakból jönnek be a városba, a vasúton kedvezményes áron utazhassanak. “ — Községi képviselők. Ujhely nagyközség*) képviselőtestületének legtöbb adót fizető és°választott tagjai 1898. évre megállapítva név- szerint a következők: Ambrózy Nándor, Bánó- czy Kálmán, Becske Bálint, Behyna Miklós, Csákó Imre, Csoltkó József, Dókus Ernő, Dókus József, Ember E. Mihály, Fejes István, Grosz Vilmos, Halász József, Haas Bernát dr., Haas Lipót, Hlavathy Elek, Hlavathy Kálmán, Hor- nyay Béla dr., Hönsch Dezső, Jelenek Adam, Juhász Jenő, Kiss Ödön, Katinszky Géza, Keiner József, Kovalcsik János, Ligeti Ignác, Mecz- ner Gyula, Pataky Miklós, Reichard Salamon dr., R-akmányi János, Róth Bernát, Róth József, Reichard Mór id., Schön Sándor, Schön Vilmos dr., Schwarcz Bernát, Schweiger Ignác, Szent- Györgyi Dezső, Szent-Györgyi Vilmos, Szerviczky Ödön, Szepesi Arnold dr., Székely Elek, Sztrap- kovics Imre, Szőllősi Artur, Szőllősi Sándor és Zinner Henrik. *) Szeretnénk már rendezett tanácsot Írni. De mikor lesz az? Talán a XX. században, Szerk.
