Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
Tanfolyam. A tarczali m. kir. vincellér- iskolában Kiss Ernő és Súly Antal tanár urak vezetése alatt tartandó szőlő és borgazdasági tanfolyamon, mely ápr. 25-én vette kezdetét és máj. 7-ig tart, a következő néptanítók vesznek részt: Kárpáthy Kohut Péter állami Bodrog- Zsadány. — Gaál Endre ev. ref. Erdő-Horváthi. — Sulyok János ev. ref. Erdő-Bénye. — Cer- venyák János r. k. Zoinbor. — Persenszky Károly ev. ref. Szerencs. — Nagy Gyula r. kát. Miskolcz. — Kerekes Imre ev. ref. Diós-Győr. — Futó Lajos állami, Ilosva (Szilágy-megye.) —• Rutzik János ev. ref. Komjáthi (Ab.-Torna-m.) — Lehoczky István r. k. Szögliget (Ab.-Torna.) — Tóth Bertalan ev. ref. Perkupa (Ab.-Torna.) Uj tagokul beléptek: Árvay Ilona Sárospatak, Fábián István abarai ev. ref., Lipcsey Károly Legenye és Tegze Mihály b.-olaszi g. k. tanítók. Egyesületünk eddig 161 tagot számlál, most még a nagy-mihályi gyűlés alkalmával megszaporodhatunk annyira, hogy az ország legtekintélyesebb egyesületei közzé sorakozunk — már t. i. a számra nézve. E.-vezet6 postája., JH. B. Spatak. — Elkésve vettem, jövö számban. CSARNOK. Visszajöttél, Visszatértél . . . Vissza jöttél vissza tértél te kedves kis fecske, Érzi szived szebb lesz itt a csendes tavasz-este, Lásd én nekem már nem oly szép a tavasz, mint másnak, Boldog vagyok mégis hogyha visszatérni látlak. Nem is sejted mily örömmel nézegetlek téged, Mint verdesed örömedbe szárnyaiddal fészked, El-elnézem midőn vigan csicseregve várod Eresz alatt, puha fészken, hü szerető párod. Térj meg hozzánk, szállj közénk, ha átéltük a telet, Uj öröm vár régi fészked vig tanyája mellett, Én nekem már uj tavasz nem hozza meg a párom, De hogy eljöjj, kedves fecském, még is alig várom. Schuster György né. Közgazdaság. — A/. .Anker“ él .it* éx járadék-bizloxilé türsa*oig. Itéeslten április 14-ón tartotta XXXIX rendes közgyűlését Falkenhayn Ferenc gróf ur ö nagyméltósága elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1897. évben 10208 ajánlat nyujtatott be 24.056.786 frt 41 kr. tökére és 17,807 frt 47 kr. járadékra és 7923 szerződés 19,020.346 frt 16 kr. tőkére és 15.392 frt 35 kr. járadékra létesittetett. Az év végén érvényben volt 84.717 biztosítási szerződés 239,750 553 frt 32 kr. tőkével és 117.221 frt 63 kr. járadékkal Az 1897. évben kifizettetett 5,011.876 frt 49 kr., mig a tartalékok szabályszerű emelésére forditatott 0,092.895 frt 66 kr. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint a díjtartalékokból (biztosítéki alap) 54,683.190 frt 52 kr. összegben, továbbá a részvénytőkéből 1,000.000 frt és a tőketartalék, külön-tartalók és az 1897. évi nyereségből átutalt 3,144.053 frt 40 kr. összesen 58,827.543 frt 92 kr. összegből áll. A társaság összes vagyona 61,930:327 frt 28 kr A vagyon e helyezése a törvényes határozmányoknak teljesen megfelelően történik, és ingatlanoktól, pupillaris jelzálogkölcsönökből ős pupilláris értékpapírokból áll, melyekből Magyarországra esik: Magyar értékpap rooban 8,233.267 frt 05 kr. Jelzálogkölcsönök magyarországi ingatlanokra (6,786.408 frt becsórtékben) 2,759.600 frt, továbbá a társaság háza Deáktér 6. sz. a. (Anker-udvar) 531,884 frt 40 kr. 32 966 frt 17. kr. tiszta jövedelemmel, tehát összesen 11, 24.751 frt 45 kr. ü felségo uralkodói jubileoma alkalmából 10.000 frt a tisztviselők és szolgák nem nyugdíj képes özvegyei és árvái segélyezésére létesítendő alap javára adományoz- tatik. Az igazgató-tanácsból kilépő Zichy Jenő gróf ur ő nagymóltósága az igazgatótanács tagjává ismét megválasztatott. Az 1897. évi szelvény f. hó 15-től kezdve 100 írttal váltatik be a társaság pénztáránál. Árszabály a dohánybeváltásra. A pénzügyministeriumban már elkészítették az 1898—1900 évekre szóló tarifát a dohánybeváltásra, melynek tételeit a következőkben közöljük: Mindennemű szivarboriték-levelet egyetlen osztályban egyformán 95korona árban fognak beváltani, az áremelés tehát métermázsánként 17—18 koronát tesz. De nemcsak a szivarboriték-leveleknél történt lényeges áremelés, hanem a mindennemű közönséges, kerti muskotály és kapadohány-le- velek árait is számbavehetően fölemelték, mégpedig oly formán, hogy a közönséges leveleknél eddig szokásban volt válogatott a) és b) osztály helyett ezentúl csak általában „válogatott osztály“ lesz, ami az igazságos osztályozást nagyon megkönnyíti s mellette az árakat itt is emelték, mert eddig a válogatott a) osztálynak 64 s a válogatott b) osztálynak 60 korona, tehát átlag 62 korona volt az ára, mig ezután a közönséges levelek válogatott osztályának 70 korona lesz az ára és igy az áremelés ennél 8 korona. Az I. osztályú levelek ára eddig 40 korona volt, ezentúl 52 korona lesz, tehát ezt is emelték 3 koronával. A kerti leveleknél eltörölték az eddigi válogatott osztályt, amely úgyis csekély mennyiségű volt —• s a 4-ik osztályban együvé csoportosították a kerti, erdélyi kerti, csetneki és szentandrási muskotály leveleket, amelyeknek eddig II. osztályát 50-ről 60 koronára, III. osztályát pedig 32-ről 40 koronára emelték. A kapadohánynak ugyancsak I. osztályát emelték föl, de ez elég jelentékeny, amennyiben az eddigi 56 koronát 60 koronára emelték. A fehér virágú moskotály leveleket, a csetneki és szentandrási muskotály levelektől elkülönítve fogják beváltani, az I. osztályban 60, a II-ban 40 s a Ill-ban 30 korona árban —- amely esetnek i és szentandrási muskotály levelek II., III. és IV. osztályú árainak felel meg. A közönséges levelek II. osztályát 37-ről 36 koronára, a III. osztály 26-ról 24 koronára, a mindennemű kihányást 16-ról 12 koronára s a hulladékot 12-ről 6 koronára szállították le. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1898. április 29. I. O. | 11. o. I. o. ||I1. 0' ft | k r ft kr ft|kr| 1 t ki ló gr. zsemlye — 2 — Paszuly ioo s 8 —I 7 00 kilgrammonkint » I — i l°i _ 09 Abajdóc-kenyér — 22 20 Aszaltszilva too 1. 28-1 26 — Rozskenyér — is! — 16 „ » 1 »-36 — 28 Marhahús — 48 — 41 Orlött dara ioo 20' 18 — Borjúhús — 5248 ■ > — 23 — 20 Bárányhús — 4036 Tatárka ioo liter _1__— Sertéshús- 56 — » 1 »-'20 — 16 Szalonna- 6« ~ 66 Burgonya ioo liter 2 80 2 40 Viasz gy' r.ya Öntött gyertya 1 50 — 46 1 44 20 Bletneműek : 1 Szappan — 24 — 22 Búza r mmázsa 14 10 13 80 Egy tojás — 2 — Kétszeres l mm.-1 • — — » kiló mák — 36 _ 34 Rozs I mmázsa 10 00 9 70 » . vaj- 80 — 75 Malátaárpa i mm 8 00 7 50 Sertészsír- 80 — 76 Árpa t mm 7 00 6 40 Liszt too kiló 25 — 20 80 Zab i mm 8 50 7 80 » * »- 26 — — Kása i mm. 11 — 9 Borsó ioo kiló 18 — 16 Kukorica t mm. 6 80 6 60 » i »- 20 — 18 Spiritusz i liter- 70 —Lencse ioo » 12 — 8 00 * á tooTralles0- 7268 » > . — 14 9 Sav. káposzta l ko.- 12 10 Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zempléi-vdrmcgyc közigazg. érd. bizottságától. 24/135. érd. sz. Olvastatott a nagyméltóságu földmivelés- ügyi ministerium folyó évi 18891. szám alatt kelt, az erdőégések megakndályoása és az annál követendő eljárás tárgyában kelt 25261/92. sz. körrendeletnek a közönség emlékezetébe való újbóli felidézése iránti intéz vénye. A felolvasott intézvény, valamint az idézett számú körrendelet a „Zemplén“ hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kelt T. Zemplén-vármegye közigazgatási erdészeti bizottságának S'-A.-Ujhelyben, az 1898. évi március hó 26-án tartott ülésében. Szerviczky, érd. biz. elnök. 18891./szám. 1/4.—1898. M. kir. Belügyminister. Valamennyi közigatási bizottságnak és m. kir. erdöfelügyelőségnek. Felhívom a közigazgatási bizottságot, (kir. erdőfelügyelőséget,) hogy az erdőégések megakadályozása és az annál követendő eljárás tárgyában kiadott 1892. évi 25261. számú körrende- letemre az erdőbirtokosok figyelmét újból hívja fel és egyúttal erélyesen intézkedjék az iránt, hogy ezen körrendeletemben foglalt rendelkezések a legnagyobb szigorral végrehajtassanak. Egyben utasítom a kir. erdőfelügyelőséget, hogy a tudomására jutott nagyobb mérvű erdőégésekről, a helyszínén szerzett meggyőződés alapján és a veszélyeztetett erdő megóvása érdekében tett intézkedések felsorolása mellett, hozzám esetről-esetre, haladéktalanul jelentést tegyen. Budapest, 1898. március 16. A minister megbízásából: Soltz Gyula. Földmivelésügyi m. kir. minister. 25261/sz. 1/4. 892. IKIörrexi ciciét valamennyi kösigazgatási bizottságnak és kir. erdöfelügyelőségnek. (Az erdéógósek megakadályozása és az annál követendő eljárás tárgyában.) Az erdőégéseknek lehető megakadályozása céljából és figyelemmel a tűzveszélyt növelő szárazabb nyári évszakra, felhívom a Cimet, hogy minden olyan esetben, midőn arra a helyi viszonyok alapos okot szolgáltatnak, az 1879. évi XXXI. t.-c. 9-ik §-a értelmében, a tüzelést és a tűzveszélylyel járó cselekményeket az erdőben, egészen tiltsa meg, s ebbeli tilalmának pontos megtartása és kellő ellenőrzése felett őrködjék. Azon esetben pedig, ha az erdőben való tüzelés és a tűzveszély keletkezését előidéző cselekmények feltétlen megtiltását a helyi viszonyok egyelőre szükségessé nem tennék, ennek bekövetkeztéig is utasítsa a kezelő erdőtiszteket s ezek utján az erdők őrizetével megbízott erdőőröket, hogy az erdőben való tüzelést a legéberebb figyelemmel kisérjék, s az erdőtörvény 9. §-ában foglalt rendelkezésekhez szigorúan ragaszkodván, az erdei tüzelést és a tűzveszélyt előidéző cselekményeket — kiváló szárazabb időjárás alkalmával — csak az elkerül- hetlen szükséges esetben engedjék meg, s ha a tűzrakását az általuk kijelölt veszélytelen helyeken megengedték, e körül az erdőégések megakadályozására szükséges elővigyázat és óvórendszabályok pontos megtartása felett lelkiismeretesen őrködjenek s intézkedéseik miként való végrehajtását ellenőrizzék; minthogy akár a szükséges óvórendszabályok megtétele, akár az oltás szakszerű vezetése, akár pedig a feljelentések körül netalán előforduló bármely mulasztásaik fegyelmi utón fognak bűntetteim. Ha mindazonáltal a kellő elő vigyázat és óvórendszabályok megfelelő alkalmazása mellett is erdőégés támadna, s az oltás sikerét hanyagság, mulasztás, vagy engedetlenség gátolta volna, vagy az erdőégéseket szándékos gyújtogatások idézték volna elő, utasítom a Cimet, intézkedjék az iránt, hogy a vétkesek az illetékes bíróságnál feljelentessenek s mindazok ellen, kik a törvénynek ide vonatkozó rendelkezései ellenére, az oltás munkálatánál részt venni vonakodtak, vagy az oltás tekintetében kiadott rendeleteket egyáltalában, vagy pontosan teljesíteni elmulasztották, az erdei kihágás iránt való eljárás, az 1879. évi XXXI. t.-c. 109. és következő §§-ai alapján megindittassék. Az oltás munkálatához kirendelt és annál késedelmes, vagy meg nem felelő eljárást követő lakosságot illetőleg pedig, egyúttal figyelmeztetni kívánom a Cimet, hogy ezen kihágások az 1879. évi XXXI. t.-c. 137. §-a értelmében hivatalból üldözendő cselekményt, illetve mulasztást képeznek; hogy tehát az illetékes erdei kihágási bíróságok megkórendők arra, hogy a törvény szigorát nemcsak az erdőtisztek és erdőőrök által feljelentetett személyekkel szemben alkalmazzák, hanem azokat is a törvény értelmében büntessék, akiket az illetékes erdészeti személyzet, vagy mások fel nem jelentettek ugyan, de a kikről a vizsgálat folyama alatt beigazoltatott, hogy az oltás teljesítése körül meg nem felelő eljárást követtek. Rendelem továbbá, hogy a tűzvészek által okozott károkat az illető erdőtisztekkel részletesen állapíttassa meg, s ennek megtörténtével, a kir. erdőfelügyelőséggel egyetértőleg, tegye meg a tűzvésztől elpusztított erdők fen- tartásának biztosítására s a fahasználatok szabályozására vonatkozó javaslatait. Minthogy pedig az elpusztított erdőterületek talajának termőképessége csak azon esetben lesz biztosítottnak tekinthető, ha azt, a hol az alom elhamvadt a legeltetés mindenütt feltétlenül eltiltatik, s tekintettel egyszersmind azon körülményre, hogy egyes vidékeken a gyújtogatás azon téves reményben történik, hogy ezzel az erdei legelőknek javítása és korlátlanabb használata érhető el, ebből kifofyólag utasítom a Cimet, hogy az erdőbirtokosokat az erdőégés következményeire előzetesen oly értelemben figyelmeztesse, hogy a tűzveszélylyel járó cselekményekre, az erdei tüzelésre s ezek oltására a saját érdekükben annyival is inkább kiváló godot fordítsanak, minthogy ahol égések fordultak elő, ott a legeltetés mindenütt feltétlenül meg fog tiltatni. A fentebbi előzetes intézkedés kiegészitése- képen rendelem egyszersmind, hogy ott, a hol erdei égések fordultak elő, az elégett területen a legeltetést mindenütt feltétlenül tiltsa meg. Végül rendelem, hogy a felmerülő erdőégésekről hozzám esetről-esetre részletes előterjesztést intézzen, s ha a gyújtogatok kinyomozása s a bünvizsgálatnak sikerre való kilátással leendő megindítása érdekében, általános jutalom kitűzését, vagy egyesek megjutalmazá- sát célra vezetőnek és szükségesnek találná, erre nézve, a kir. erdőfelügyelőséggel egyetértőleg, tegyen hozzám részletesen megokolt javaslatot. Budapesten, 1892. julius hó 5-én. Bethlen. 723/1V. 98. sz. A s.-a.-u/helyi járás főszolgabírójától. Körözvény. Radabányácskai lakos Mitro András kárára f. hó 17-én éjjel r,-bányácskai határból egy setét pej 9 éves, hátsó ballábára sánta lova megszökött.- A községek elöljárói a körözésre felhivatnak. S.-A.-Ujhely, 1898. ápril 26. Nemes, szolgabiró.
