Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-01 / 18. szám
séggel és alattvalói öröklött hódolattal lerakhassuk és hogy azt atyai szokott kegyességével és királyi kegyelmével elfogadni méltóztassék. Kelt, stb. Zemplén-vármegye közönsége nevében s megbízásából: Matolai Etele sk., alispán. Nemzeti ünnep. Az ápril hó 11-ére törvényesített nemzeti ünnep megöléséről a hét folyamán hozzánk érkezett tudósítások a következők: * Boly községből Írja tudósítónk : Az 1848 évi törvények szentesítésének 50-ik évfordulója alkalmából ápril hó 11-én a bolyi anyaegyházhoz tartozó Szolnocska, Véke és Zétény hitközségek lakói hálaadó istentiszteletre gyűltek egybe az anyahitközség templomában, ahol ft. Szepessy Ede esperes-plebános, az istentől megáldott jeles egyházi szónok és nemes keblű hazafi, a szószékről elmondotta hallgatóinak az ápr. 11-iki nemzeti ünnep magasztosságát, s ez után felolvasta a néphez intézett főpásztori levelet, s ennek bevégeztével megragadó ékesszólással buzdította a jelenlévőket hazaszeretetre, — felséges apostoli királyunk iránt való tántoríthatatlan hűségre és a szentesített törvények megtartására. Ezután forró imát rebegett a mindenek urához édes hazánk fentartásáért, boldogságáért, a felséges királyért és családjáért. — Ezután egyházi disz ruháját magára öltve az oltár előtt a nép kíséretével elzengette a „Te-Deum-“ot s hálaadó szentmise-áldozatot mutatatott be az egek urának. — Szolnocska, Véke és Zétény községekből a Szózat eléneklése után a nebulók nemzeti zászlójuk alatt, a nép kíséretében, s hazafias dalokat zengedezvo ápr. hó 16-án reggel 7 órakor érkeztek meg Boly községébe, hol a község lakosai nagy csapatokban várták az egymásután pár percnyi időközzel bevonult nebulókat, kik az iskolából, mind együttesen, VsO órakor mint 257 főből álló sereg, hazafias dalok eléneklése közben vonultak a hálaadó istentiszteletre, melyet ft. Szepessy Ede esperes-plebános végzett az istenházában. Szertartás után t. Szabados Kálmán segédlelkész dirigálása mellett, orgona-kiséret nélkül, szólóban énekeltek az iskolás gyermekek magasztos hazafias darabokat. Ezután következett az iskola ünnepe. Szepessy Ede esperes plébánost, amint a terembe lépett, a nebulók és a velük együtt ünnepelt nagy közönség igen lelkes éljenzéssel köszöntötte. Az esperes megnyitó beszéde után felolvasta az iskolás gyer- mehekhez intézett püspöki levelet. Ezt követte egy megható ima a hazáért és felséges királyunkért. Most Magyarország térképéről a szabadság- harcot és a haza felszabadításának történetét olvasták le a tanítványok. Az esperes záróbeszéde után s a Szózat eléneklésével véget ért a lélekemelő ünneplés. Az esperesnek a tanítókhoz intézett huzditó s egyszersmind a hazafias örömünnep rendezéséért a tanítóknak köszönetét mondott szavaira Csorna György válaszolt rövid meleg szavakkal. — Az emlékképek kiosztása után a nebulók, szüleik és a nép kíséretében, zászlóik alatt hazafias dalokat énekelve indultak útnak haza felé, a szélrózsa három irányában, * Szalók község gk. népiskolájában az ápr. ll-iki nemzeti ünnepet a nagy böjt és a húsvéti szertartások miatt ápr. hó 24-én tartották meg. Csurgovich György lelkész, isk. sz. elnök, mondott gyönyörű megnyitó beszédet, mely után az iskolások rázendítették az „Isten áldd meg a magyart!“ Ezután hazafias dalok eléneklése következett, felváltva 4 sikerült szavalattal, melyek egyike a Csurgovich György lelkésznek a nagy idők szellemét dicsőítő ódája volt. Az ünneplést Bednárik Péter tanító lendületes alkalmi beszéddel zárta be. * Hardicsa községben ápr. hó 24-én ünnepelték meg a gk. iskola növendékei s velük együtt a nagy számban jelen volt szülők az 1848. évi korszakot alkotó törvények szentesítésének 50. évfordulóját. D. e. 9 órakor hálaadó istentisztelet volt, melyen apostoli királyunk és a királyné őfelségéikért könyörgések mondattak. Az istentiszteleten, az összes híveken és a helybeli értelmiségen kívül, megjelentek a hardicsai gk. iskolások Koscsák János néptanító vezetése alatt, úgyszintén a szomszédos Kazsu község állami iskolájának növendékei is Lutsánszky László tanító vezetése mellett és nemzeti zászlók alatt. Mise végeztével a templom előtt lévő téren Juhász József gk. lelkész iskolaszéki elnök emlékbeszédet tartott, ismertetvén a nemzeti ünnep jelentőségét s az összes híveket, úgyszintén a mindkét iskola ifjúságát buzdítván a haza és király iránt való hűségre és szeretetre. Ezután a hardicsai gk. iskola növendékei alkalmi és hazafias szavalatokat mondottak, közben fűszerezve szépen előadott hazafias énekekkel és dalokkal, (mint pl. Hazádnak rendületlenül, — Isten áldd meg a magyart, — A legelső magyar ember a király, — Járjatok he minden földet, — Adjon Isten a magyarnak jó napot, stb.) Végül egy tanuló buzdító beszédet intézett társaihoz s az elnök záróbeszéde után az iskolások nemzeti zászlókkal bejárták a község utcáit, éltetve a hazát és királyt és énekelve a „Háromszinü a nemzeti lobogó“ kezdetű dalt. * Szacsur községben a gör. kát. népiskola a magyar nemzet polgári feltámadásának örömünnepét — a nagy hét miatt — ápr. 24-én tartotta. Az ünnepséget szentmise előzte meg, melyet ft. Hegedűs Ágoston esperes, celebrált; ennek végeztével pedig éltette a hazát, a királyt és a közszabadságot. Templom után következett az iskolában a nemzeti örömünnep. Az iskola-termet a helybeli intelligencia és a növendékek foglalták el, kint az ajtó előtt s ablakok körül pedig a köznép képezett tömör sorokban áhitatos hallgatóságot. Az örömünnep a Himnuszszal vette kezdetét, azután az iskolaszéki elnök szép szavakban ecsetelte az örömnap jelentőségét, intvén a gyermekeket hazaszeretetre, engedelmességre és kötelességtudásra. — Hazafias szavalatok sem maradtak el, melyeket közbe- közbe két hangra betanított hazafias dalok fü- szereztettek. Az ünneplés sorrendjének záradékát a „Hazádnak rendületlenül“ és „Éltesse az ég“ énekek képezték. — Azzal végzem tudósításomat, amivel Szacsur ünneplő közönsége végezte, hogy t. i. kérem, szálljon az ég bőséges áldása a mi ünneplésünk kitűnő rendezőire — és ft. Hegedűs Ágoston esperes s a vele együtt hazafiasán buzgólkodó Csollák István és Lesskó Pál tanítók sokáig éljenek, boldogul! rl. * L.-Bányán a róm. kát. iskola az 1848-iki törvények szentesítésének 50 éves emlékünnepét ápril 24-én tartotta meg nagyszámú közönség részvéte mellett. Ott láttuk az intelligencia élén ft. Paszlavszky Sándort, Szerencs tudós plébánosát, Zalay Andor nagybirtokost, Szmre- csányi Béla dr. szolgabirót, t. Csillag Márton s.-lelkészt, Nagy Adolf gazdatisztet, Boros Jenő ev. ref. tanítót, stb. Az ünneplés színhelye a rk. iskola pompásan földiszitett nagy terme volt. A 14 pontból állott ünnepi program a Szózat eléneklésével kezdődött. Megnyitó beszédet ft. Paszlavszky Sándor rk. plébános mondott. A püspöki szózatot Witek Imre tanító olvasta föl, a bezáró beszédet is ő mondotta. A hazafias iskolai örömünnep a Himnusz eléneklésével végződött. Zalay Andor nagybirtokos az ünneplés emlékéül gazdagon megvendégelte a növendékeket. A vendégek elismerésüket nyilvánítván Witek Imre tanítónak ügybuzgó fáradozásáért, teljes megelégedéssel és emelkedett érzelemmel távoztak az ünneplés színhelyéről. Vármegyei ügyek. Uj anyakönyvi kerületek. A belügyi kir. minister vármegyénk három felső járásában a következő uj kerületeket létesítette: I. A sztropkai járásban 1. a homonna- olykai, 2. a ha vaj i, 3. a k.-brezsnyiczei, 4. a kelesei, 5. a kosaróezi, 6. a minyóczi és 7. a sztropkai anyakönyvi kerületeket. II. A szinnai járásban : 1. a koloniczai, 2. a nagy-polenai, 3. a papinai, 4. a pcsolinai, 5. a szinnai, 6. a sztarinai, 7. az ublyai, 8. az ulicsi anyakönyvi kerületeket. III. A hotnonnai járásban a zavadkai anyakönyvi kerület székhelyét Topolovka községbe helyezte át, egyszersmind a homonnai járás területére szóló eddigi 2890 ft állami javadalmazást évi 620 ft többlettel felemelni hajlandónak nyilatkozott. Kavicsfelosztás. A vármegyénk területén, éspedig a szerencsi, tokaji, sátoralja-ujhelyi, bodrogközi, gálszécsi, varannai és a nagy-mi- hályi járások területein átvezető törvényhatósági közutakra ez év folyamán a következő kavics-mennyiség fog fordittatni: th. közútra km. szakaszán garm. 1. Hernád-németi —bőcsi 0-l‘u2 10 2. a) Böcs—berzók— kesznyéteni 0— 4.u 50 b) Böcs—berzók— kesznyéteni 4—12,So 125 3 Gesztely—hernád—németi t.-luczi 9—11\,0 150 4 a) Bekecs t.-lucz—körömi 0-8 „ 100 27 ft 75 kr. 150 ft — kr. 362 ft 50 kr. 593 ft 65 kr. 620 ft — kr. b) Bekecs t.-lucz—körömi S-IO'0 20 148 ft 34 kr. ej Bekecs t.-lucz—körömi 10-25-o 220 1134 ft — kr. 5. Gesztely k.-dobsza — megyasszai 0 — 10',18O 125 665 ft — kr. 6. Bekecs— megyaszai o—u„ 80 1017 ft 04 kr. 7. Szerencs—tokaji 0—8'64, 260 1309 ft — kr. 8. Mád—szántai ü 13'o„8 215 1135 ft 20 kr. 9. Tokaj— tarczal—mádzombori 0 —13*880 255 1771 ft 50 kr. 10. B.-keresztur—tokaji 0 — 9'280 200 1230 ft — kr. 11 Erdőbénye—aranyi o-io1)40 195 888 ft 60 kr. rosi elemi iskola 7 termében van elhelyezve és 180 kiállítótól nem kevesebb, mint 1271 ereklyével bir. Legtöbb tárgyat (271) szolgáltatott a „Felső-Magyarországi Muzeum,“ Kreit Béla gr. (203 db.), Horváth Ódon dr. Eperjesről (43 db.), Gedeon Jenő (30 db.), Sipos A. Gyula Kassáról (45 db.) és Schalkház. — 8.-A.-Uj helyből Evva Ödön, Harsa Ferenc és Dongó Gy. Géza szerepelnek mint kiállítók ; 10—12 vidékit leszámítva (250—300 db.), a legtöbb tárgyat Kassa város hazafias polgárai szolgáltatták. Nehéz feladat volna itt részletes képet adni e gazdag és fölötte érdekes gyűjteményről, mert hiszen ennek megismerése nem órákra való munka, de napok és hetek kellenének annak tanulmányozására; különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy első látásra az ember inkább csak érez, mint gondolkozik. Ez ereklyék látása elvezeti az embert ötven éves nagy időhöz. Lelki szemeink elé varázsolják nemzetünk dicsőségét, önfeláldozó hazaszeretetét ; ott a fény, mellette az árnyék; egyik kép örömre dagasztja keblünket, másik fájdalmas tőrszurás; itt a hős diadalra vezeti hős seregét, ott bitófán leheli ki drága életét; emitt a szerető anya, hitves maga öltözteti honvédelemre menő övéit, amott zokogva szorítja keblére az ellenség golyójától átlőtt sapkát, a vér- foltokkal megszentelt gyolcsot drága, szeretteinek egyetlen emlékét... És ki tudná elszámolni mindazokat a tárgyakat, melyek hazafias kegyelettel őrizve élő tanukként fogják hirdetni a késő ivadékoknak is a magyar lángoló hazaszeretetét, az 1848/49-ik „nagy idők“ vérkeresztségét. Nagy idők, nagy események szülik az embereket. Mai felfogásunkkal alig emelkedhetünk fel a heleképzelés magaslatára. Nagyszerű festmények, csataképek, szobrok, arcképek. Csak Kossuth-kép vagy 45 van: gipsz, érc, fénykép, festmény, nyomat, metszet, melyek a nagy hazafit különböző korból ábrázolják és a kiállítás fényes központjává teszik. Megtépett és győzelemre vitt zászlók, vérrózsákkal kifestett kardok, fegyverek, ágyúgolyók, ruhák, szalagok és övék. Több százra menő nyomtatvány, proklamációk, eredeti kéziratok, magánlevelek, a „12 pont“ és a „Talpra magyar!“ első nyomtatványai a 48—49-es hírlapok; legérdekesebb a Vörösmarty Mihály Szózaé-ának eredeti kézirata, a javításokkal, két berámázott hírlap vérfoltokkal, melyet az Ujépület-ben kivégzett vértanúnak saját fia fogott fel. Különféle rabmunka, melyet várfogságra ítélt hazafiak unalmok elűzéséből készítettek; legszebb a Lacsny Vince munkácsi várfogoly készítette tájkép, a „munkácsi vár“, az ottani foglyok hajszálaiból és egy szőlőlevél, melyen várfogságot szenvedett társainak a neve van feljegyezve ; legérdekesebb pedig az a fafeszület, melylyel Erdősy Imre tábori lelkész, a hős piarista, a hranyiszkai hegyen a honvédeket diadalmas rohamra vezette, — tele vérfoltokkal. A VII. terem valóságos „Kossuth-kápolna,“ kettős terem, egyik tele Kossuth-képekkel és Kossuth-ereklyékkel, másik tele Magyarország és a világ összes hírlapjainak ama számaival, melyek a Kossuth halálát közlik dicső életének méltatásával. E gyűjteményt Schalkház bocsátotta a Muzeum rendelkezésére. Több mint 300 hírlap! A kiállítás rendezőségét a nagyközönség hálája és elismerése illeti ezért a nemes, hazafias és nem kevésbé fáradságos munkájáért. Csak az lenne még kívánatos, hogy e derék rendezőség és a minden szépért és nemesért lelkesülő Kassa város közbevetné magát, hogy a kiállított ereklyék, a tulajdonosok hozzájárulásával, tulajdonjoguk fentartása mellett, a „Felsőmagyarországi Múzeumban“ maradna megőrzés céljából, hogy a tervezett uj múzeum állandó osztályát és díszét képeznék majd a dicső nemzeti ereklyék. A kiállítás színhelyéről átmentünk a közel fekvő „Gépészeti iskolá“-ba, hol szives kalauzolás mellett megtekintettük az egyes műhelyeket, miközben a tanulók bemutatták munkáikat. És ha még hálásan megemlékszem a szeretetreméltó, előzékeny premontrei tanárkarról, kik tudós igazgatójukkal, Stőhr Antal dr.-ral, kikisértek bennünket és a vonat elindulásáig velünk maradtak, mely barátságot derék tanulóifjúságunk kitörő lelkes éljenzéssel köszönt meg, — szűkre szabott ismertetésemet avval a hő óhajjal zárom be : vajha ifjaink, a nyert impressziókat megőrizve, hazaszeretettől áthatva úgy szeressék hazájukat, úgy tudjanak hevülni nagy tettekért, mint a szemlélt példákból láthatták! Folytatás az I. mellékleten.
