Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-24 / 17. szám
értő bizottságok mind egyenjogúak, még egy szakvéleményt kért s ez által önkénileg egy hivatalos szakvéleményt felülbiráltatott. Panasz- lőtt által felhozott eme kifogások figyelembe vehetők azért nem voltak, mert az ítélet alapjául csak oly szakvélemény szolgálhat, mely az 1893. évi XXIII. t. c. 11. §-a értelmében alakított bizottság által lett a főszolgabíró rendelkezésére bocsájtva. Ilyen bizottság pedig az 1893. évi XXIII. t. e. végrehajtása tárgyában 1893. évi november 29-én 83432. sz. a. kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 8. §-a értelmében Magyarország királyhágón inneni részére csak egy éspedig Budapesten, az állandó borvizsgáló szakértő bizottság lett szervezve. A fellebbezés azon további érvelése, hogy a kérdéses borokat panaszlott uem rosszhiszemüleg hozta forgalomba, enyhítő körülményül el nem fogadható, mert azon köztudat, hogy panaszlott a világpiac által ismert Tokaj nagyközségben borkereskedést üz, a feleb bezéshez csatolt számlájának igazolása szerint még a panasz tárgyát képező borokat is ezen minőségében árulja, magában elegendő arra, hogy a vevőközönséget félrevezesse és mert más árut szolgáltatott ki, mint a minőt az keres. Azon érvelése panasz- lottnak, hogy a kérdéses bor vizahójaggal tisz- tittatván, a viz ekként szított a borba, a szívás pedig felülről eszközöltetvén, a mustrába viz jutott be, még megfigyelésre sem alkalmas, mert egy bornagykereskedőről fel nem tételezhető, hogy borait a viz hozzájutásától ne óvja s a delitéshez használandó vizahólyagot mással, mint ugyanazon hordóból vett borral oldja fel. Az előadottak alapján a fellebbezést elutasítani s az első fokú ítéletnek azt a részét, amelyben a kihágás elkövetését Berger József ellen megállapította, sőt ezért 100 írttal büntette, helyes indokaiból másodfokban helyben kellett hagyni. A vegyvizsgálati dijakból csak a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság által felszámított 48 frt 20 krt és a 18 frt eljárási költséget lehetett megállapítani s abban panaszlot- tat marasztalni, mert az 1893. évi XXIII. t. c. 11. §-a és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 83432. sz. rendelet 7. §-a értelmében a főszolgabírónak eljárásához és ítélkezéséhez a debreceni mezőgazdasági vegykisérleti állomás véleményére szüksége nem volt, s igy azon állomás által felszámított dijakat panaszlott viselni köteles nemiévén, az ítéletnek ez iránti intézkedése megváltoztatandó volt. Az 1893. évi 83432 sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 2. rész 12. §-a rendelkezése szerint az első fokú hatóságnak a szakértői vélemény megérkezése után a kifogásolt borkészletet kötelességében állott zárlat alá venni. Miután azonban ezt elmulasztotta, másodfokulag intézkedni s annak végrehajtását a hivatkozott rendelet értelmében még felebbezés esetén is elrendelni kellett. Megváltoztatandó volt továbbá a kérdéses bor elárvereltetése és a vételárnak Tokaj nagyközség egészségügyi alapjára leendő fordítása iránti intézkedés és kimondandó volt, hogy a sóval denaturált folyadékot panaszlott ipari célokra felhasználhatja, mert a megejtett nyo- mozat nem a mesterséges bor gyártásának, hanem mesterséges bor forgalomba hozatalának kihágását állapítván meg, panaszlottnak az értékesítést meg kellett engedni. Az időközben netalán eladott bor ára, egy főösszegben azért nem volt megállapítandó, mert az ítélet végrehajtása alkalmával határozandó meg, hány hektoliter bor hiányzik a felvétel óta. Azon intézkedés, hogy minden hiányzó hektoliterért panaszlott 20—20 frtot lesz köteles fizetni, a szakértői véleményen alapszik, az pedig, hogy az italadót megfizetni köteles, a törvény 14. §-ának rendelkezéseiben leli indokolását. Az ítéletet a szükséges iratok másolataival Sopron-vármegye Alispánjához azért kell áttenni, mert panaszlott az eljárás folyamán, de feleb- bezésében is, azt adta elő, hogy részére a kérdéses borokat Tauber Zsigmond és fia cég német-keresztúri (Deutsch-Kreutz) lakos szállítja, aki ellenében az 1895. évi 3265. sz. intézvény rendelkezése szerint itt az eljárás kiterjeszjhető nem volt, s annak foganatosítása végett az illetékes Alispán keresendő meg. A jogerős Ítéletnek a vármegye hivatalos lapjában leendő közzététele panaszlott bornagykereskedő minőségére és Tokajbani lakására való súlyosbító tekintettel, a büntetés szigori- tásakánt és továbbá azért is elrendelendő volt, mert a vevőközönségnek bizalma, nemcsak a külföldieket, hanem az országban lakókat is ideértve az által, hogy az utóbbi időben a Hegyalja borvidékéről mesterséges borok hozattak forgalomba, csaknem egészen elveszett és azt eredményezte, hogy a készletben levő nagyobb mennyiségű boroknak, ma vevőjük egyáltalán nincsen. Az, hogy egy Tokajban lakó s bejegyzett cégű nagy borkereskedő mesterséges bort hoz forgalomba, a vevők bizalmának teljes megsemmisülését idézi elő, a melyre pedig ma s midőn a szőlők újratelepítésének költséges és fáradságos nehéz munkája megkezdetett, a Hegyalja szőlőbirtokosainak felette nagy szükségük van, már csak azért is, mert nehány éven át itt is könnyebb minőségű bor fog teremni, a melynek piacot csak a termelők és kereskedők iránti bizalom megteremtése és megóvása mellett lehet lesz biztosítani. Kimondandó volt továbbá az ítéletnek közzététele azért, hogy a mesterséges borokat forgalomba hozók és gyártók lássák, miszerint a hatóság a törvényt teljes szigorral végrehajtja, a szőlőbirtokosok megtudják, hogy a nagy nemzeti vagyon visszaszerzésénél a hivatalos közegek támogatására számíthatnak és a vevőközönség bizalma a Tokaj-Hegyalja borvidékének, melynek nemzetgazdasági fontosságát a törvény különös intézkedései is dokumentálják, visszaszereztessék. Az ítélet a vonatkozó tárgyi ratokkal az érdekeltekkel közlés végett és jogerőre emelkedés utáni végrehajtás céljából a tokaji járás főszol- gabirájának kiadatik. Kelt Sátoralja-Ujhely, 1897. márc. 29-én. Alispán sorozáson 125/V. 98. Dókus Gyula, főjegyző. A másolat hiteléül: Tokaj, 1898. ápril hó 18-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró Másolat. M. kir. belügyminiszter. 42G1. szám/V—a. kih. 897. Zemplón-vármegye közönségének S.-A.-Ujhelyben. A vármegye alispánjának 1897. évi március hó 29-én 49. sz. alatt kelt II. fokú ítélete, mely szerint a tokaji járás főszolgabirája által hozott első fokú Ítélet részbeni megváltoztatásával Berger József tokaji lakos, bornagykereskedő mesterséges bor forgalomba hozatala által elkövetett és az 1893. évi XXIII. t. c. 2. § b) pontja és 5. § b) pontjába ütköző kihágás miatt, ezen t. c. 5. § 1. bekezdése alapján 100 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 10 napi elzárásban, továbbá 66 frt 20 kr vegyvizsgálati és a feline "ülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatok; el, azonkívül a paputcai és Trócsányi Bertalantól bérelt pincében 1896. évi február hó 4-én megtartott eljárás alkalmával 44 gönci hordóban és 9 db. 200 literes nagy hordóban talált mesterséges bornak panaszlott költségére sóval leendő denaturálása elrendeltetett, megengedtetvén azonban panaszlottnak, hogy a denaturált folyadékot ipari cé- lohra felhasználhassa, — s amennyiben az említett bormennyiség egészben lehalható nem lenne, panaszlott köteleztetek minden hiányzó hektoliter után a törvény 12. §-a értelmében 20 frtot Tokaj nagyközség egészségügyi alapja javára s a törvény 14. §-a alapján az esedékes boritaladót az államkincstárnak megfizetni; egyszersmind ezen Ítélet, az eljárási jegyzőkönyv és szakértői vélemény másolata a Tauber Zsigmond és fiai német-keresztúri lakosok ellen megindítandó eljárás végett Sopron vármegye alispánjával közöltetni, végül a jogerős Ítélet a vármegye hivatalos lapjában panaszlott költségén egyszer közzététetni rendeltetett, ez elmarasztalt által közbetett fellebbezés folytán feül- vizsgáltatván, a kihágásra vonatkozó része indokainál fogva helybenhagy atik, oly módosítással, hogy a hiányzó mesterséges bor értéke Tokaj község szegény alapját, nem pedig a község egészségügyi alapját illeti meg, — s rendelkezés azonban csakis a 2421895. sz. hordó tartalmára vonatkozik, miután az olasz fajtájú borok közül csakis az ezen hordóból vett minta vizsgáltatott meg és találtotott mesterségesnek, — mig azon körülmény, hogy a többi olasz fajtájú bor az említett hordóból vett mintával teljesen azonos lett volna, az eljárás folyamán megállapítást nem nyert; az esedékes boritaladó megfizetése iránt rendelkező rész akként módosittatik, hogy az iratok e tekintetben való intézkedéstétel végett az illetékes kir. penzügyigazgatóságnak megküldendők lesznek: és végül ezen Ítélet közzétételét kimondó rész kiegészíttetik azzal, hogy a vármegye hivatalos lapján kívül az ítélet panaszlott költségén közzé teendő még a „Szőllő és Borgazdasági Lapokéban (szerkesztősége Budapesten üllői ut 24. sz. a) a „Neues Pester Journál“, a „Pesti Napló“ és „Nemzet“ fővárosi lapokban. Miről a vármegye közönsége 1897. évi április hó 7-én 62. kih. szám alatt kelt alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett értesittetik. Budapesten, 1898. febr. hó 1-én. A minster meghagyásából: Dr. Sélley sk. miniszteri tanácsos. 125/V. 1898. A másolat hiteléül: Tokaj, 1898. ápril hó 18-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. Nyilatkozat. Alól Írott, mint a görbersdorfi tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarván a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánoságra, hogy gyógyintézetemben a „Margit“ gyógyforrás I 'WH (Beregmegye) 1879. óta állandóan a legjobb eredménynyel alkalmazom a légutak hurutos bántalmai nál. A legtisztább lelkiismerettel ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mellbajokban szenvedő emberiségnek is. A görbersdorfi gyógyintézet tüdőbetegek számára Dr. Römpler Tódor. Alaptőko: IHII>AI*EST Tartalők-alap : 15 millió forint V. Dorottya-utcza 1. II millió forint. elad a II ik sorsjáték l-sö osztályára érvényes Magyar osztálysorsjegyet ■a 6 írt, 74 frt, v« 1 frt 50 kr., 7» 75 kr. a pénz beküldése, vagy utánvétel mellett. Minden vásárló megkapja a hivatalos tervezetet. Az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyek a bank bélyegzőjével vannak ellátva. A megrendelések postafordultával kéretnek, mert a készlet máris fogytán van. Köztudomású, hogy az első sorsjátéknál a legtöbb fö- és melléknyeremény az ezen Intézetnél vásárolt sorsjegyekre esett. .A. szerkesztő póstája. S. N. L. Az antibarbarust kérem. Szives Üdvözlet: Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás O-éza. Kiadó-tulajdonos Ebiért Gyula Tk. 3763. sz. 1897. Árverési hirdetményi kivonat. A kir.-helmeczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Pauliczki Gusztáv végrehajtatónak Pataky Mihály végrehajtást szenvedett elleni 64 frt 13 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a kir.-helmeczi kir. járásbíróság területén lévő Szolnocska község határában fekvő és a szo'.nocskai 117. sz. tjkvben 84/a, 99/b, 181,'b, 218/b, 223/b, (280- 281/a), (317 - 318/a), 344/b, 393/b. 439/b. hr. sz. alatt foglalt ingatlanoknak végrehajtást szenvedett Pataky Mihály nevén álló fele,részére 308 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az áiverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. ÓV’ május hé 4-ik napjának d. e. 10 érakor Szolnocska község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverelni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10'’/u-át készpénzben, vagy másfél annyi értékű óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban a kiküldött kezeihez letenni vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt a kiküldöttnek átadni. Kelt Kár.-Helmeezen, a kir. járásbirósig, mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi január hó 21. napján. Danes György, kir. aljárásbiró. Tk. 832,98. szám. Arvexési hirdetményi kivonat. A s.-a.-újhelyi kir. törvszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatónak Kovács Károlyné szül. Dókus Zsuzsanna végrehajtást szenvedő elleni 46 frt 13 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a. újhelyi kir. járásbíróság) területén lévl S.-A.-Ujhely város határában fekvő a s.-a.-ujhelyi 2672. számú telekjegyzőkönyvben foglalt Kovács Károlyné született Dókus Zsuzsanna szürtei lakos nevére Írott -p (7522 -7523) hr. számú szőlőre az árverést 2000 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi május hó 31. (harminczegyedik) napján délelőtti 11 órakor a s.-a.-ujhelyi kir- törvényszék, mint telekkönyvi hatóság hivatali helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladalni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok lx-cs- árának to°/0-át, vagyis 200 forintot készpénzben, vagy az 1881-ik évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számiitott és az 1881-ik évi november hó í-én 3333. számalatt kelt igazságügyministeri rendelet 8 ik szakaszábankijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t. ez. 170. jj-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt S.-A.-Ujhelyben, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi február hó 14-ik napján. Wieland, kir. törvényszéki bitó.
