Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-24 / 17. szám
1898. április 24. III. Melléklet a „Zemplén*' 1^ számához. alacsony s gyakran az életfentartás gondjai minden nemesebb érzelmek ápolásától elvonják. Valóban nagy kár, hogy az ilyen növendéket nem különíthetjük el a többitől, mert ennek a társasága nagyban fenyegeti nevelői munkánkat a többinél is. Igyekezetünk tehát oda irányuljon ez esetben, hogy a növendék az iskolában lehető közeliinkben üljön, hogy igy megakadályozhassuk romboló hatását a többire. Nevelő- oktatásunk közben figyelemmel legyünk reá, váljon mily hatás észlelhető lelkén; apró nevelő elbeszélések alkalmával tőle kívánjuk meg első sorban, hogy az elmondottakat ismételje. Az otthonra való tanácsokat kérjük tőle számon, váljon azok szerint viseli-e magát. Ha alkalom adja magát elő, kérjük meg szülőit, hogy munkánkban támogassanak. Kérjük számon tőlük is a gyermek otthoni viseletét s ha azt látjuk, hogy fáradságunknak éppen semmi sikere nincs még, ne csüggedjünk el, mert nevelői ténykedésünk sikere mindenkor a kitartásban, megszakítatlan folytonosságban keresendő. Aggodalomra ad okot a gyermek otthoni viselete, ha nem elég készséges saját munkája elvégzése, vagy szülőinek tanácsai iránt. Ha a tettetés, alattomosság jelei vehetők észre viseletén, ha foglalkozásai a házikörben nem oly irányúak, melyek lelki fejlődését előnyösen támogatni képesek. Baj van, ha a gyermek szülőinek csak immel-ámmal fogad szót, ha nem mindig a való dolgot mondja, ha kötelessége elvégzésében a ravaszság segedelmére számit, ha játékai, szenvedélyei nem a korának megfelelően vannak megválasztva, vagy ha azok a nyervágy kifejlesztésére alkalmasak. Határozotton semmis az otthon nevelése: ha a gyermek makacs hazugsággal képes szülőit ámítani, ha nemcsak szófogadatlan, de visszafeleselő, ha az otthon való tartózkodás nem elégíti ki, ha szüntelen pajtások után fut s azokkal korához nem illő loglalkozásokban találja örömét, ha szülőinek haja-huja nem indítja meg, vagy ha a tulajdon elidegenítése hozzáfér jelleméhez, mely utóbbi eset aztán határozottan a lelki fekélyek legveszedelmesebbje s ragadós voltánál a tanító legéberebb figyelmére kell, hogy méltattassék. Zseltvay B. CSARNOK^ Kerekes György barátodnak! Itt lenn vagyok a szép nagy alföldi pusztán, Hosszú vágyódások, sóvárgások után. Előttem reng a szép délibábos tájék, Melyet képzeletben már annyiszor láték. Messzire jöttem el, más életet látok, S bár annyi ezer közt akadtak barátok, Hanem azért, mint te, oly igaz barátot, Itt is csak keveset s elvétve találok. Mint Castor és Pollux a hosszú sétatért Napról-napra jártuk, volt légyen sár, setét S bár a durva kavics kikezdte cipőnket, Eszmékért hevülten jártuk a felhőket. Tudom, most is az vagy, aki voltál akkor, Nem változtatott meg sem a tér, sem a kor. Kettőt tisztelek én határtalan benned: Baráti jellemed s kutató szellemed. Hej pedig az az ut, amelyen most haladsz Tövises s tövis közt kevés babért aratsz, Szólónként is alig szedheted virágit, Azt is véres kézzel. . . ám fölemel a hit. Mint az erény útja, rögös ez a pálya, Ember legyen ki rajt’ helyét jól meg állja, Sivatag téréin az öröm, mint oáz Picike szigetként csak nagyfélve tanyáz. Hány nemest megtört a kis város nyomora, Száz apró baj, nyűg a haladás ostora. Ó hány csúszik lejtőn . . , a mígnem egészen Mostoha sorsának áldozata lészen! De te férfiú vagy, törekvő, szorgalmas, Fürkésző két szemed a jövőből olvas, S mert nem találsz gyönyört a sivár jelenben, Nagy költők szárnyain lelked múltba lebben. S bár csupán igy szállhatsz, fájdalmad elfojtod, Szorgalmas munkával könyeid eloltod; Tudván, hogy a lélek a sok gond, nyűg miatt A nemes küzdéstől vissza igy nem riad. El nem sülyedni, sőt kinőni a porból, Hallatni szavadat messze a bokorból, Ebben van a virtus, ez ennek a sora: így lettél Homonna minta-professzora. (Szeged, 1898. április 24.) Sassi Nagy Lajos. Vármegyei Hivatalos Rész. 513/1025. kb. sz. Zemplén-vmcgyc közig, bizottságától. Olvastatott a földmi vei ésügyi m. kir. Nagy- méltóságu Minister folyó évi április hó 1-én 3148 szám alatt kelt intézvénye, melylyel a közigazgatási bizottság folyó évi mártius hó 8-án 396 szám allat kelt előterjesztésére az 1898 évi II t. c. 17. §-ában nyert felhatalinalzás alapján a folyó év végéig terjedő időre engedélyt ad arra, hogy a vármegye hat alsó járása területén a gazdasági munkaszerződéseknek az elöljáróság előtt leendő megkötése mellőztessék. A Nmságu Minister e fontos közérdekű intézvénye a vármegye „Zemplén“ cimü hivatalos lapjában egész terjedelmében közzététetni rendeltetvén, a szerencsi, tokaji, bodrogközi, s.- a.-ujlielyi, gálszécsi és nagy-mihályi járási főszolgabíróknak tudomás, miheztartás és a legtágabb körben leendő közhírré tétel végett, s végül a vármegye gazdasági egyesületének azzal adatik ki másolatban, hogy ha az annak idején fenforgó körülmények az engedély meghosszabbítását szükségessé tennék, ez iránt előterjesztését idejekorán tegye meg. Kelt Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1898. április hó 5-én tartott közgyűlésében. Molnár, főisp. mint a közig, biz elnöke. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Minister 3148/eln. VII—4 szám. Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhely. Az 1898 évi II t. c. 17 $-a alapján adandó felhatalmazás iránt folyó évi március hó 8-án 396 sz. alatt kelt jelentésére a felterjesztett iratokat visszazárva megfelelő további eljárás végett értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy az idézett fölterjesztés alapján a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg a f. év végéig terjedő időre engedélyt adok arra, hogy Zemplén-vármegye s.-a.-ujheíyi, tokaji, bodrogközi, gálszécsi és nagy-mihályi járásainak területén a gazdasági munka szerződéseknek az elöljáróság előtt leendő megkötése mellőztessék, s a két példányban Írásba foglalandó szerződések aláírás után az elöljáróságnak csak láttamozás végett mutattassanak be. — Ez alkalommal felhívom a közig, bizottságot, hogy ha annak idején oly körülmények forognának fenn, melyek az engedély meghosszabitását okvetlen szükségessé tennék ez iránti előterjesztését a vármegyei gazdasági egyesület újbóli meghalgatása melllett ideje korán tegye meg, hogy a kérelem tárgyában kellő időben határozhassak. — Kelt Budapesten, 1898. április hó 1-én Darányi sk. 6867. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A füldmivelésügyi minister őnagyméltósá- gának 19838. számú intézvénye folytán tudomásvétel és közhirrététel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a boszniai és hercegovinál országos kormány 1898. évi március hó 2-án kelt 27577. számú hirdetménye szerint a következő intézkedéseket léptette életbe. I. Ragadós tüdőlob miatt szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Pozsony vármegyéből tilos. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt kérődzőknek Bosznia és Herczegovinába való bevitele Bihar, Győr, Komárom, Krassó-Szörény, Moson, Nagy-Küköllő, Sáros, Temes, Udvarhely és Ung vármegyék területéről tilos. III. Sertésvész miatt élő sertések bevitele Bosznia és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos. Ezzel egyidejűleg a folyó évi 4236. számú felhívásomban foglaltak hatályukat vesztik. S.-A.-Ujhely, 1898. márc. 29-én. Matolai Etele, alispán. 6562. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Tudomás és alkalmazkodás végett a 10 járási főszolgabírónak kiadatik, és a Zemplén- lapban közhírré tétetni rendeltetik. S.-A.-Ujhely, 1898. március 25. Matolai Etele alispán. Másolat. Magy kir. belügyminiszter 14769/1V-a. sz. Körrendelet valamennyi vármegye közönségének. Az igazságügyminiszter ur folyó évi február hó 3-án 61404 szám alatt kelt átirata szerint ismételve merültek fel panaszok a miatt, hogy a községi elöljárók azon helyhatósági bizonyítványokat, melyeket a felek kérelmére a tkvi betétszerkesztés céljaira kiadnak, nem állítják ki oly módon, hogy azokból mindazok az adatok kivehetők volnának, amely adatoknak bizonyítását a betétszerkesztésről intézkedő törvények megkívánják. Tekintette] arra, hogy az érintett hézagos eljárás oly utólagos félreértések felidézésére vezet, melyek eredményükben a jogkezelő fél sérelmére szolgálhatnak, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa szigorúan a helyhatósági bizonyítványok kiállítására hivatott községi elöljáróságokat, hogy a szóban levő bizonyítványokat, melyeket betétszerkesztési vagy telekkönyvi helyesbítési célokra kiadnak mindenkor akként szerkeszszék, hogy azokból azon adatok melyeknek bizonyítását az 1886. évi XXIX. az 1889. évi XXXVIII. az 1891 évi XVI. és az 1882, évi XXIX. t. cikkek a tényleges birtoklás megállapítása végett előírják, könnyen kivehetők legyenek. Utbaigazitásképen a leggyakrabban előfordult esetekre nézve ide mellékelek öt rendbeli mintát s felhívom a törvényhatóságot intézkedjék, hogy ezen a nevezett minister ur által szerkesztett bizonyítvány űrlapok kinyomattassanak, a helyhatósági bizonyítványok kiállítására hivatott községi elöljáróságokkal s az anyakönyvvezetőkkel közöltessenek és az elöljáróságok által felhaználás végett kellő számú példányban mindenkor készletben tartassanak. Budapesten, 1898. évi mártius hó 9-én. A miniszter helyett: Széli s. k. államtitkár. Másolat. 14769/IV-a. B. M. 1898. számhoz. 1. Az 1886. XXIX t. c. 16. g. esetén. Helyhatósági bizonyítvány. Az alulirt községi elöljáróság hivatalosan bizonyítja, hogy tudomással bir arról, hogy a.............................. i ............................................számú tj könyvben A . .........................sor...............................hr szám alatt .................................. irt ingatlannak ......................... nevén álló ingatlant .................... részét mely a kát. munkáat szerint kát, hr szám ' ............................................nak (részének) megfelel ............................................ tkvi tulajdonostól ................................................. lakos ........................ft.............................kivétel (becs) áron .... (hogyan) . . . megszerezte, és hogy azt az azóta békésen és háboritlanul birtokolja. Minek bizonyságául ezen helyhatósági bizonyítvány az 1891. évi XXIX. t. c. 13. §-a értelmében bélyeg- és illetékmentesen kiadatott. 2. Az 1886. évi XXIX. t. c. 17. §-a esetén. Helyhatósági bizonyítvány. Alulírott elöljáróság hivatalosan kijelenti, hogy tudomással bir arról, hogy a ................................................. számú tjkrnyyben A . . . . sor . . . . hr szám alatt irt ingatlannak ............................. nevén álló azt az ingatlant (a......................... részére) mely a kát. munkálat szerint . . . kát hr. szám .........................nak (részének) megfelel, és melyet a jkvi tulajdonos . . . . tói ............................................(az első tkönyvön kívüli szerző) ... 18 .....................év .......................hó .... napján kelt szerződés szerint.........................(hogyan) .... megszerzett, az utóbb nevezett ......................... tói 18 ... . évben ....................lakos ...................(hogyan) . . . (s úgy tovább) s végre ettől 18 .... évben (a tényleges birtokos) .... lakos.... (hogyan) .......................ft ... . vétel (becs) áron szerezte, és hogy a fent körülirt jutaléknak (ingatlannak)......................van ...................... jelenleg békés és háboriílan tényleges birtokában. Minek bizonyságául, stb. 3. Az 1886. évi XXIX. t. c. 16. §. esetén. (A tkvi tulajdonos elhalálozása esetén. Helyhatósági bizonyítvány. Alulírott községi elöljáróság igazolja, hogy tudomással bir azon átruházás (ok) ról mely . . . által . . . (a tényleges birtokos)....................lakos a ........................i . . . . számú tj könyvben A....................sor ... hr szám alatt (irt ingatlanból....................) nevén álló (ingatlant ....................) részt mely a kát. munkálat szerint....................kát. hr ............................... számnak....................(részének) megfelelel 18 .... ( (hogyan) . . . . frt . . . . kr vétel (becs) áron megszerezte . . . . s megjegyeztetik, hogy ez ingatlant (jutalékot) a fent megnevezett ........................) utolsó előtti szerző....................(mikor, kitől és hogyan) és ez (mikor, kitől és hogyan egész a tkvi tulajdonosig körül írandó) szerezte meg. Egyúttal a helyhatóság azt is igazolja, hogy a fentnevezett ....................tényleges birtokos .....................illetve ő . . . és fent felsorolt telekkönyvön kívül birtokelődei a kérdéses ingatlannak (jutaléknak) a mai naptól visszafelé számított több mint tiz óv óta tényleges és békés birtokában vannak. Miről bizonyságául stb. 4. Az 1886. évi XXIX. t. c. 18. §-a esetén. (A tkvi tulajdonos ismeretlen tartózkodása esetén.) Helyhatósági bizonyítvány (mint a 3 minta) végül a helyhatóság hitelesen bizonyítja azt is, hogy a fent körülirt ingatlannak (jutalék-
