Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-04-03 / 14. szám

1898. április 3. I. Melléklet a ,,Zempléntr 14. számához. nemzeti himnuszt — Este 7 órakor a fellobo­gózott város ki lesz világitva s ez alkalommal hazafias lampionos körmenet lesz a helybeli gyártelepi daloskor és zenekar közreműködé­sével. Körmenet után a színházban díszelőadás. — Polgártársak ! Nincs, nem lehet olyan magyar ember, ki az 1848-iki törvények királyi szente­sítésének napját, ápril 11-ikét, melynek évfor­dulója most ötvenedikszer ismétlődik nemzetünk viszontagságos történetében, nagy ünnepnek ne tartaná, nemzeti ünnepül megülni nem akarná. Konkolyhintés az olyat terjeszteni, félszegség az olyat csak elhinni is, hogy valaki márc. 15-ike emlékének ragyogását elhalványítani szeretné azzal, hogy ápril 11-ét is megünnepli. Hát a szent karácsony ünnepe, a megváltó születésé­nek napja, azért, hogy van husvét, a feltámadás napja, elhal vány odik-e ? .. Egyik a másikkal eszmerokonságban van, egyik a másikát ki­egészíti. Azok a nagy elvek is, amelyek márc. 15-én proklamáltattak, ápril 11-én lettek tör­vénybe foglalva és megszentesitve. Fel tehát polgártársak egy szívvel, egy lélekkel, közös szent akarattal az ápril 11-ének megünneplésére ősi székházunkba és onnan az istenházába ! Mint egy anyának, az édes magyar hazának hü gyer­mekei, ölelkezzünk össze mind, kik hazát igazán szeretni tudunk, s úgy ünnepeljünk ! Ünnepeljük, az eszme-háromságnak, a szabadság, egyenlőség, testvériség föltámadásának, a nemzet husvétjá- nak hazafias szent alkalmát: ápril 11-ét! Március 15-ike marad, mint volt, ünnepe a magyar szív­nek, — ápr. 11-ike lesz, mint lennie is kell, ünnepe a magyar léleknek! így ünnepeljünk együtt szívben és lélekben! — Minden hazáját igazán szerető s hü magyar egyetért, együtt érez velünk ápr. 11-én, az eszme-háromság föltáma- dás-napján, az 1848-iki törvényalkotások, alkot­mányos biztosítékok dicsőítésében és a hódolat nyilvánításában Őfelsége a koronás király sze­mélye iránt. Vármegyénk törvényhatósága az ez­redé vi forduló emlékére, mint tudják, még a múlt évben megrendelte annak a nagy jelenet­nek a képét, mely II. Rákóczi Ferenc fejedel­met ábrázolja, amint, vezérkarától kisérve, a körömi mezőségen tartott országgyűlésre bevo­nul. A képzőművészeti tanács a kép fogalmazá­sát s festését Dudits Andor festőművészre bízta. A kép, mint értesülünk, már elkészült s most van bírálat alatt a képzőművészeti tanács előtt. A kép, minden valószínűség szerint, a májusi közgyűlés alkalmával már ékesíteni fogja az ősi székház nagytermét. Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi kir. minister megengedte, hogy a vármegyénk területéhez tartozó Gesztely községben a f. hó 12-ére eső országos vásár ebben az évben kivé­telesen április hó 5-én (ötödikén) tartassák meg. A gálszécs— terebes varannó—kapi— eperjesi h. é. vasút ügye a megvalósulás kü­szöbén áll. Mint biztos forrásból értesülünk, mi­helyt a tervezett vasútvonal költségvetése elké­szül, a kereskedelmi ministeriom megkezdi a tárgyalásokat Zny Imre gróf és Eberwein B. János előengodményesekkel s miután a tőke­pénzesek egyik legjelentékenyebb csoportja a tervezet kivitele iránt érdeklődik, valószínű, hogy az építkezést is nemsokára meg fogják kezdeni. W. * * zett, szive fájt s ébren álmodozott kövér terc- ász- bellákról — a kilencessel. — Egy alkalom­mal azt vettem észre, hogy idegeskedik, ami egy jól táplált, mérsékelt növésű hajdus fiatal embernek nem épen jól áll. Persze a visszafoj­tott kaláber-szenvedély hullámai csapkodták a türelem gyönge védőgátját. S minthogy mindenek fölött jámbor természetű ember vagyok, akit felebarátaim szenvedése meghat, szó nélkül bon­tottam föl hallgatagon kötött szerződésünket s a kövér halat áldással bocsájtám vissza a kalá- ber locsogó hullámaiba. Szavahihető ember diskrét bemondása sze­rint Péterünk a kaláber-szünet alatt két és fél kilót apadt, hanyagul öltözködött, hiányosan borotválkozott, a Kartauzit olvasta . . . szóval a világfájdalom kezdett rajta erőt venni, mint egy reménytelenül szerelmes diákon. * Valamelyik délután Kellner-bácsit látom a billiárd-terem égjük kényelmetlen kanapéján unatkozni. Úgy „kártyabontás“ után járt már az idő, a szomszéd szobában csapkodták javába a meg­kevert tucatot emelés alá. A szerelmes ifjú nem lesi mohóbban a várva várt kedvest, mint a kártyás a partnerját, ám a kikosarazott táncos elkeseredése is csak kismiska a mellőzött partner méltatlankodásához képest. Ergo az- öreg unatkozásának csakis az Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkór­ház 1898. évi március havi betegforgalmáról. 1898. év febr. hóról ápolás alatt maradtak száma : 38; 1898. év március-31-ig újonnan felvettek száma: 54; ápoltak összege: 92. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva : 46 ; javulva : 6 ; gyó- gyulatlan : 2; meghalt: 2. — Összes fogyaték: 56. — A hó végével ápolás alatt maradtak száma: 36. — Az ezen idő alatt felmerült ápo­lás-napok száma : 1258. —- Schön Vilmos dr. főorvos, Nyomárkay Ödön dr. alorvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1898. márc. 26-ától ápr. 2-áig) a) házassá­got kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben: d) elhalálozott: 12 egyén. Hírek a nagyvilágból. Ferdinánd főherceget a legfőbb hadúr, Őfelsége a király, helyettesitőjévé nevezte ki az összes haderő felett gyakorolt főparancsnokság­ban. Az orosz hajóhad Kínában békés meg­egyezés révén elfoglalta Port-Artur és Ta-Liea- Van hadi kikötőket. Béke vagy háború ? Ez a kérdések kér­dése most az amerikai Szabad, Államokban épp úgy, mint Spanyolországban. Es a kérdés láza­san harcias izgatottságban tartja a flegmatikus amerikai jenkit épp úgy, mint a szangvinikus spanyol hidalgót. Mac-Kinley elnök azon mun­kál, hogy Kuba-sziget 200 millió dollár lefize­tésével váltsa meg állami függetlenségét az anya-államtól, Spanyolországtól. Izabella spa­nyol királyné, hogy kiskorú fiának, XIII. Al­fonzénak, csonkittatlannl adhassa át apjától örö­költ birodalmát, az európai nagyhátalmasságok- hoz folyamodott közbenjárásért. A húr New- York és Madrid között végsőkig feszült. Hírek az országból. Ápril 11 -én, húsvét hétfőjén, a főrendi- és a képviselőháznak közös ünnepi ülése lesz az uj országház nagytermében; innen a főrendek és az országos képviselők Budavárába mennek a trónterembe, ahol Őfelsége a király fogadja hódolatukat, miközben Bánffy br. ministerelnök a nemzet hódoló feliratát átnyújtja őfelségének. A hódoló felirat alapgondolata és tartal­mának lényege az, hogy mig egyrészről az 1848-iki korszakot teremtő nagy alkotásokat di­csőíti és megünneplésük fölött örömét fejezi ki; — úgy másrészről ragaszkodásának, bizalmának és hűségének ad hódoló kifejezést őfelsége, az apostoli király személye iránt, kifejezést ad még nemzetünk törhetetlen ragaszkodásának alkot­mánya iránt és annak is, hogy jövőben való boldogulásának legfőbb biztosítékát a nemzet és a korona közös egyetértésében látja. Özv. Bischitz Dávidné Budapesten a múlt hó 28-án elhunyt Benne egy nemes jó szív szűnt meg dobogni. Élete a legmunkásabb emberszeretet és az örök jótékonyság szakadat­lan gyakorlása volt. Nem ösmert különbséget ember és ember között. Segített, vigasztalt, ahol csak tehette. Áldott legyen emlékezete! lehet az oka, hogy a társak nélküle ültek le kaláberezni. Iljmnkor kapóra jön a pikettező aki az unalom sivatagjából a zöld asztal vidám örö­meinek szórakoztató paradicsomába vezet. Terítve van . . . E közben már azt is meg­tudtam, hogy mi nyomja az öreg szivét. . . persze hogy persze . . . hát a tanácsos ur, akivel már az együtt kaláberezés jubileomát is meg­ünnepelhetné, akivel szemben a partnerségbe még a biró is sommás-visszahelyezné — fogja magát és leül másokkal: No de jó, majd meg­szorul még őnagysága is, lesz még egyszer unalom a világon. Am ő — már mint az öreg — ezután oda sem néz a kalábernek. Isten véled kontra, rekontra, vannak: mi majd csak pikettirozunk. Játszunk tehát csendesen. Ám az öreg is kaláber szempontból gusztálja a piket-kártyát, immel-ámmal tekint a tizenkét blattra. Olyan ő is, mint a szárazra tett hal. Csakhogy el nem szavalja: „mit ér a kvart, mit ér a kvint ne­kem, bellát kíván, belláért ver szivem. (Félre­értés elkerülése végett ide irom, hogy nem Iza­bellát, hanem kaláber-bellát gondol az öreg). Valahogy csak kihúzzuk estig, s másnap látom őt szépen kibékülve Lajos barátommal együtt kaláberezni — a tegnapi keserűségén egy imént kimondott kontrával künnjitve. x-y Különfélék. OP A negyedév lejárta alkalmá­ból felkérjük t. előfizetőinket előfizetése­iknek megújítására. Kérjük továbbá azon tisztelt olvasóinkat, akik az előfizetéssel hátralékban vannak, szíveskedjenek hát­ralékaikat beküldeni, hogy a lapot aka­dálytalanul küldhessük meg ezután is. A t. tanító urak közül azokat, kik még az első félévi dijat sem küldték be, szintén kérjük annak mihamarább leendő beküldésére. A t Zemplén' kiadóhivitala. — Királyi kitüntetések. Őfelsége a ki­rály az elmúlt héten Andrássy Géza gfot, várme­gyénknek is egyik nagy vagyonú főurát, valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. — Bubics Zsigmond püspöknek, a kassai egyházmegye hazafias főpásztorának pedig a köz- s az egy­házi ügyek terén kifejtett érdemei elismeréséül az első osztályú vaskorona-rendet adományozta. — Királyi adományok. Őfelsége, kabi­net-irodája utján s főispánunk közbenjárásával, Maczkov György dricsnai lelkésznek 20 ftnyi, — Jablonszky Sándor n.-kemenczei, Gyömbér Gj'örgy izb.-radványi tanítóknak pedig egyen- kint 15—15 forintnyi legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hírek. Andrássy Aladár gróf cs. és kir. főkamarás egészségi állapotában, mint örömmel értesülünk, tartós javulás mutat­kozik. — Wollenhoffer Emil ezredes, ezredpa­rancsnok m. hó 29-én az Ujhelyben állomásozó honvéd-zászlóalj, — Szilágyi Bertalan csendőr­őrnagy, kerületi parancsnok pedig m. hó 30-án, a csendőrségi szárny- és szakaszparancsnokság megszemlélése céljából városunkban időztek. — — Kinevezés. Atányi József dr. t. ba­rátunk, budapesti kir. alügyész, egy évtized előtt még vármegyénkben a varannai járás szol- gabirája, a zombori ügyészséghez kir. ügyészszé neveztetett ki. Gratulálunk! — Újítások a póstakezelésben. Rosz- náky Gyula t. barátunk, újhelyi posta- és táv- iróhivatalfő, a nagyközönség kényelmére elő­nyös, célszerű és sok időt kímélő újítások léte­sítésén fáradozik. Megtette ugyanis az intézke­déseket arra nézve, hogy a vasúti állomáson egy fiók-póstahivatal állíttassák föl, amelynek főrendeltetése az lesz, hogjr a postacsomagokat ez a hivatal fogja közvetetlenül a címzettek la­kására kézbesíteni. A másik nevezetes újítás pedig az lesz, hogy a pósta-utalványon érkezett pénzeket,már az utalvány kézbesítésekor, a le- élvhordó fogja kézhez adni és ez értesülésünk szerint már a közel jövőben be fog következni. A derék hivatalfőt, tisztelt barátunkat, szívesen üdvözöljük eme fáradozásában s kívánjuk, hogy azt mielébb siker koronázza. — Országos vásár. A múlt hó 31-iki országos vásár meglehetősen népes volt. A ta­vasz kezdete és ünnep előtt lévén, az iparosoknak épugy, minta kereskedőknek jobb vásárjuk volt mint máskor. Szarvasmarhát kb. 2349 darabot, lovat kb. 1018 dbot hajtottak eladásra. A szarvas jószágból elkelt 496 drb., lovat pedig eladtak 180 darabot. Az egész vásár alatt három lopás jutott a rendőrség tudomására. Ebből két eset­ben a tettes megkerült. Nevezetesen Grünvald Aladár boltjában Palkó Károlyné dámóczi asz- szony szövetet lopott, Reich Lázár rőfös sáto­rából pedig Lukács Emma b.-szerdahelyi cigány­lány kötőkre valót és karton-kelmét emelt el egy észrevétlen pillanatban. A harmadik, egy tízforintos zsebtolvajlás tettese, meg nem került, bár kilenc zsebest fogott be a rendőrség, akiket aztán csak másnap utasítottak haza. — Színházi jelentés. Van szerencsém S.-A.-Ujhely város és vidéke n. é. közönségét értesíteni, miszerint jelesen szervezett dráma-, vígjáték-, népszínmű- és operettársulatommal és saját zenekarommal előadásaim sorozatát vasárnap, 1898. április hó 10-én „Az ördög mátkája“ Géczy legújabb kitűnő népszínművé­vel megkezdem. Színtársulatom névsora: nők: Borossnó Mariska kardalosnő és segédszinésznő. Gazdy Aranka fiatal hősnő és szende. Hevesy Janka opera- és operet- koloratur énekesnő. Mikey Rózsika kardalosnő és segédszinésznő. Molnár Mariska kardalosnő és segédszinésznő. M. Várhidy Rózsika naiva és társalgónő. Nagjr Vilma komika és anyaszinésznő. Nánássy Juliska kar- és segédszinésznő. Stand Margit operet- és népszínmű énekesnő. S. Melizer Juliska kar- és segédszinésznő. Tiszayné Ilona operet és nép­színmű énekesnő. Takáesné Lenke kar- és se­gédszinésznő. Virgay Boriska kar- és segédszi­nésznő. Férfiak: Boross Pál kardalos és segéd- szinész. Bállá Imre kardalos és segódszinész. Kozma István opera- és operet-tenorista. Mátray

Next

/
Thumbnails
Contents