Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-03 / 14. szám
Sátoralja-Ujhely, 1898. április 3. 14. (1958.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttórben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANITO-EGYESÜLET “-NEK HIVATALOS LAPJA. MEGTELE1TIK: 13ST ID E 2ST s-á_ e ist e. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések é* pénakülde- mények a kiadóhivatalhoz intézendők. A munkásnép érdekei. — Három cikkely. — III. A lapunk előző számaiban ismertetett uj törvény V. fejezete a gazdasági napszámosokra vonatkozik. E szerint a munkaadó és napszámos között a szerződés szóval is létrjöhet és szabad egyezkedés tárgyát képezik a feltételek, amelyeknek azonban nem szabad a törvénynyel és rendeletekkel ellenezniük. — A napszámost felfogadhatja a munkaadó alkalmazottja is s a munkásigazolvány átszolgáltatása mellett a napszámos is megkötheti a szerződést megbízottja utján. A munkaidő tekintetében eddig számtalan esetben előfordult viszásságokat is egyszersmindenkorra megszünteti az uj törvény, amennyiben a munkaidőt szabályozza. — Ha a munka tartamára más megállapodás nincsen, akkor mindig csak egy napi munkára szól a szerződés. — A munkanap napkeltétől napnyugtáig számítandó ; de a napszámos délben egy egész óra hosszáig, ezenkívül ápr. 15-től szept. 30-ig reggel és délután egy-egy fél óráig szünetelhet. A napszámos, ha legalább egy havi időre fogadják fül, köteles — a kikötött munka akadályozása esetén — más gazdasági munkát is végezni. Ha azonban az akadály egy hétnél tovább tart, visszaléphet a szerződéstől. Ha a munkaadó megszegi a törvény e rendelkezését, 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, a szerződésszegő munkás pedig 15 napi elzáratással és 100 koronáig menő pénzbüntetéssel sujtatik. és pedig mindig oly összegben, amilyent azon időben és helyen, vagy a legközelebb eső vidéken hasonló munkáért rendszerint fizetni szoktak. A munkaadó köteles a szerződtetett napszámost elfogadni, annak munkabérét és járandóságát pontasan kiszolgáltatni. Ha a felek között a kifizetéskor a napibér nagysága tekintetében vita merül föl s a megállapodást kideríteni nem lehet, a hatóság állapítja meg a napibért A törvény VI. fejezete a büntető határozatokat tartalmazza. A munkaadók és munkások érdeke egyaránt megköveteli, de megköveteli ezt a közrend és jólét is, hogy aki a szerződési kötelezettségeket nem teljesiti, aki a munkaadó és munkás közötti jó viszonyt megzavarja, a munkásokat félrevezeti s ezáltal kenyér helyett koldusbotot ad a kezükbe : a törvényszegésért szigorúan bűnhődjék. A törvény azért törvény, hogy megtartsák s aki ellene vét, annak meg kell azért bűnhődnie. A fentebbi ismertetésekben több helyütt már említett büntetéseken kívül szigorú büntetéseket alkalmaz a törvény arra, aki egyszerre több munkaadóhoz szegődik; arra, aki a munkást elcsábítja ; de leginkább arra, aki a munkásokra legveszedelmesebb lelketlen izgatók bujtogatására összebeszél, hogy közös munka-szünetelés (sztrájkolás) utján a munkaadót, magasabb bér megadására kényszerítsék És ez nagyon szükséges is ; mert szerződésen alapul a munkaadó és munkás viszonya s becsületes érzésű, tisztességes ember, amire szerződéssel kötelezi magát, az alul nem bújik ki. A büntetés-pénzekből a törvény alapján a munkások és napszámosok érdekében segitöalapot fognak létesíteni; de legjobban segít magán a munkás akkor, ha tisztességesen teljesiti kötelességeit; mert hiszen a törvény a legerélyesebben megvédi őt minden visszaélés ellen, — és a legsúlyosabb büntetésekkel sújtja azokat a munkaadókat is, kik megszegik kötelezettségeiket. Ezekben láttuk szükségesnek körvo- nalozni az uj törvény intézkedéseit, melyek mind arra valók, hogy a jövőben reud és béke legyen a munkások között s a tisztességes kenyérkeresetbeu ne akadályozzák meg őt a társadalomnak azok a kétes alakjai, akik, — mint első közleményünkben említettük, — csak azért akarnak zavart csinálni, hogy a zavarosban annál könyebben halászhassanak. Nem végezhetjük egyébbel sorainkat, mint hogy figyelmébe ajánljuk a nép vezetőinek a törvény üdvös intézkedéseinek ismertetését; — s különösen ajánljuk az épen most megjelent „Gazdasági munkások törvénykönyve“ cim alatt népiesen megirt füzetet (kiadja és terjeszti az „Országos Nemzeti Szövetség“ Budapesten, József-körut 7. szám) a közfigyelembe, mely füzet a törvény minden szakaszát a legkönnyebben érthető módon magyarázza. A szocializmus okai és ellenszerei. Bodrogközön a Szabolcsból átszármazott s a Budapesten kiadott „Pöldmivelő“ cimü lap által táplált paraset-szocializmus megszűntnek mondható ; a félrevezetett nép a katonaság által támogatott hatóság erélyes fellépése folytán észre tért s kilépett azon szövetkezetből, melynek pro- grammpontjai közé a jelenlegi társadalmi rend felforgatása is tartozott; s el kell hinnünk, hogy önszántukból, saját jobb meggyőződésükből Ígérték meg az elhagyott útra való visszatérítést, hogy megszokott munkálkodásukat folytatva, a közbéke és nyugalom helyreálljon. Ennek hatása alatt azonban nem lehet magunkat azzal áltatni, hogy azon okok is, melyek által az elkészített talajban az izgatók kezével elvetett mag felburjánzott, végképp elmúltak s igy a dologgal nem is érdemes többé foglalkoznunk ; mert nyilvánvaló, hogy általános erkölcsi sülye- dés előz meg minden társadalmi forrongást s az TÁRCA. 3)aíofi a 'Szajna paztjázóf. Alig hajnalodon: ajtómon kopogtak, Sebesen kopogtak, egy levelet hoztak, Idegen országra szólott a pecsétje . . . Ki küldött a messze — Messze idegenbe Aranyos levélke ? A hogy bontogatom sebesen, sebesen : Virágot rejt — érzem — ez az én levelem, Üde-e a szirma ? A színe fehér-e ? Illet-e ? Hogy illett Az én kis galambom Hajába, kezébe ? Nézegetem, nézem. Egyszer üt az óra. Hogy a nehez terhet újra ream rója, Hogy ott künn vívjam a zavargó életet . . . Oh hiába int most, Nem megyek, hiszen ma Virágom érkezett. Ne nézzek ma árnyat, ne lássak ma vétket, Maradjak itthon, hogy egy virágot nézzek — Hisz fehér virágot itt úgy se nézhetek — Hadd álmodjam újra: Hiszen énnekem ma Virágom érkezett! A ii. Ablakomon a fény benevet, Megaranyoz egy kis levelet, Keresi az édes szavakat: Ottan aztán hosszan megakad. A sorokon végig szaladva A parányi betűt kacagja, Pajkosan int be a szemembe, Bizony, kötekedni szeretne. S a legutolsó szón megállva : Szivembe hull minden sugara S csinál odabenn nagy meleget. Olvasom az édes — nevedet! — Páris — Zombovi Andor. M A pikét. (Kaszinói karcolat.) — A „Zemplén* eredeti tárcája — Mikor a kibicek magukra haragítottak, bosszút forraltam ellenük. Nem járja az, hogy vannak emberek, akik a más baján mulatnak. Pláne Ingyen, mikor minden élvezet pénzbe kerül, legyen az bár egy átkozott rósz szivar, avagy egy szuszfogyott verkli. S mig annyi szives- séget is illő megköszönni, ha egy felebarátunk égő szivarját átengedi a mienk meggyújtása végett: addig azt a művészetet, hogy miképpen sikerül Gyuri bátyánkat egész este végig masz- kolni, avagy Manó kollegámat kalaber közben a sodrából kihozni, nálunk ingyen és megkö- szönés nélkül élvezik. Merész reformon törtem az eszemet. Kaszinói közgyűlés előtt lévén, egy határozati javaslatot dolgoztam ki, amely szerint mindazok a kaszinói tagok, akik nem kártyáznak és nem billiárdoznak, a tagsági dijjak kétszeresével ro- vandók meg. A megokolás kapacitáló, érvei az egyenlő teherviselés elvére voltak fektetve. Aki kártyázik és billiárdozik, az kontribuál, ergo a nem kártyázok és nem billiárdozók a hozzájárulási pótlékot a dupla tagdij formájában viseljék. Sőt amennyiben a nem játszók többet élveznek, mint azok, akiknek a mulatságát „a vétel elronthatja“, a „kontra“ megkeserítheti, a „maszk“ infámisan tönkre silányithatja, az élvezeti többlet cimén is indokoltan megadóztathatok. A kizáróan kibicellenes tagokból alakult titkos értekezlet jegyzőkönyvi megörökítéssel egybekötött ovációt rögtönzött tiszteletemre. Elneveztek nagy reformernek s az eszmémnek országszerte való népszerűségét helyezték kilátásba. A skeptikusokat megnyugtatták. Elvégre, ha a nem játszók fele méltatlankodva ott hagy is minket, mint Szt. Pál az oláhokat, a pénzügyi egyensúly azért biztosítva marad, — s ez a fődolog. Volt egy másik tervem is, amelyet röviden kibic-bárca-rendszer név alatt óhajtok a kaszinói élet müszótárába igtatni. Ez abban állana, hogy Zemplén mai száma, tizenkét oldal. *^|
