Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-03-20 / 12. szám
amely a város különböző pontjain éjjel-nappal visszhangzik, még pedig minél közelebb vagyunk a husvéthoz, annál erősebben. Ez a „tika-taka“. Két kötélen függ egy 1—2 m. hosszú db deszka, annak neki esik egy suhanó két í'akalapácsesal, s addig piiföli, mig a lélegzete el nem áll; s ha kidül, egyik a másiktól kapja el a kalapácsokat a kalapálást folytatandó, s ez igy tart 7—9 héten át. Mig nagy csütörtökön a két templom erkélyére is felhúznak egy 3—4 m. hosszú deszkát, s a felvidéken szokásos kelep helyett ezt a deszkát püfölik a feltámadásig. Ez csak Lúgoson szokásos; eredetét, magyarázatát senki sem tudja. Eltöröltetését megkísértette a fülsiketítő lármát szenvedni nem bíró másvallásu lakosság, felebbezésével azonban azért, hogy ez vallásos szokás, a ministériom is elutasította. Szokásban, nyelvben, egyszóval mindenben izoláltan áll itt a magyar a saját hazájában. Az iskolák lassan az egybeolvasztás nagy munkáján fáradoznak, de hogy mikor fogja fáradságukat a kivánt siker koronázni: az a jövő titka. Tisztelettel: Kiss Zstvánné. Közgazdaság. Nehány szó a vicinális útadóhoz. A »Zemplén« folyó évi 4-ik számában Czuk I. aláírással egy kimutatás jelent meg, mely által cikkíró a közönséggel azt akarja elhitetni, hogy mily nagy összeg pénz vesz kárba évenkint amiatt hogy a községi utimunka teljesítése az egész vármegyében készpénzfizetés által nem valósittatik. Ugyanazon cikk jelzi azt is, hogy e szakra mérnöki hivatalok alkalmaztatnának és pontos számokkal fel van tüntetve, miszerint ellenőrzés hiányában 100,000 forintja pusztul el évenként a vármegyének. Ez igy a papiroson nagyszerűn van feltüntetve és a dolog gyakorlati oldalát nem ismerő s-zórnyüködve olvassa a veszteségeket. De ha megnézzük a megyei útadók hátrálékának kimutatását, abból elég világos képét látjuk annak, hogy a nép erőtlen a pénzfizetésre; a szamár-, ló- és ökörigából pedig nem lehet kiszorítani a 100,000 forintot. Továbbá a figyelmes szemlélő előtt a cikk sorozatából az is látszik, hogy ezen nagy összeg, hez ellenőrzők, felügyelők, mérnökök, útibiztosok- műszaki tanácsadók felállítása hozatnék javaslatba. . . . Nagy munka ez kérem és mégis könnyebben megoldható más utón, de nem a cikkiró ta nácsa szerint; mert ugyan nem szívesebben ledolgozza é a szegény nép a maga közmunkáját saját határában, mint 6 forintot fizessen ; és hol keresse meg ezen összeget ? Vagy olyan könnyű munka az a végrehajtás ?! Csinálja meg minden község a maga vicinális útját és járjon jó utón; megtörténik pedig ez 10 év alatt, csak intézkedni kell a községek elöljáróinak. A megyének elég a megyei út feletti ügyelet. Azt írja cikkiró, hogy évenként 100,000 forint vész kárba. Dehogy vész kárba, megmarad az a szegény népnél sóra, kenyérre s ruházatra; erre még nagyobb szüksége van, mint a vicinális útakra. A kézi munkát nem kell elvenni a néptől, s ha csak kikerülhető, pénzfizetéssel nem terhelni azt. Nagyobb jótétemény az a népnek, ha 100.000 forintja megmarad, mintha a vicinális utakba temetnék évenként e sok verejtékes keresményt. így vélekedik ezen ügyről az alföldi szegény földmivelő. Kesznyéten községtől, a megyei úttal összekötve, most is egy gyönyörű vicinális útvonal megépítését kezdte meg a kesznyéteni lakosság ; az árkolást a gyalogerő, a homokolást az igáserő által végezteti a községi elő járóság ; e munkálatnál felügyelettel van a járási utibiztos és ut- kaparó. A munkálat szépen halad, nehány év alatt jó utón lehet bejutni Kesznyétenbe és nem kerül a szegény népnek egy krajcárjába sem! 33. Tenyészbika-vásár. Az Abauj-Torna-vármegyei Gazdisági Egyesület Kassán a folyó évi április 4, 5, és 6 ik napjain díjazással egybekötött IV. tenyészbika vásárt rendez. A vásáron résztvehetnek: Abauj-Torna-, Borsod, Gömör- Sáros-, Szabolcs-, Szepes-, és Zemplén vármegyék, valamint Kassa szab. kir. város tenyésztői; azonban pénzbeli dijakra csupán Abauj Torna-vármegyei és Kassa városi, mig díszoklevélre minden kiállító pályázhatik. Vármegyei Hivatalos Rész. 7. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A,-Ujhelyben, 1898. február hó 23-án tartott közgyűléséből. 17/2112 sz. Olvastatott a nmságu m. kir. kereskedelemügyi minister f, évi január hó 10-én 33201/97. sz. a. kelt intézvénye, amelylyel a kazán vizsgálati eljárási költségeknek az egyes magánfelek közötti megosztása tekintetében a kazánvizsgáló biztosokhoz intézett körrendeletét a vármegye közönségének tudomás és miheztartás végett megküldi. A vármegye thatósági bizottsága a körrendeletét, határozatainak az utazási számlák felül vizsgálatánál és érvényesítésénél leendő megtartása végett — a vármegye főszámvevőjének — továbbá az összes kazántulajdonosokkal leendő közlés végett a 10 járási főszolgabírónak kiadatni rendelvén, a X ik kazánvizsgáló kerület biztosát figyelmezteti, hogy az ugyanegy vidéken lé ező kazánok vizsgálatát különösen a cséplések előtt lehetőleg egy utazással foganatosítsa. Km ft. Jegyzetté és kiadta: Thuránszky László, tb. főjegyző. Másolat. Kereskedelemügyi magyar kir. minister. — 33201/97. szám — Valamennyi kazánvizsgáló biztos urnák. A kazánvizsgálat eljárási költségeknek az egyes felek közti megosztásánál követendő eljárás tekintetében, egyes thatóságok részéről ismételten kérdés intéztetvén, ez irányban miheztartásul a következőket rendelem. Az egyes magánfelek mindenkor azon költségekkel terhe- lendők, amennyire az érdekükben tett kiutazások után az illetményszahályzat szerint érvényesíthető költségek rúgnak. Ha t.-hát a biztos ur egy utazás alatt több fél érdekében eszközöl eljárást, az esetben a költségeket a szabályok 23. §-a értei mében oly módon oszsza fel, hogy a vasúti és a bérkocsi költségekből a nagyobb rész azokat a feleket terhelje, akik a kiindulási ponttól nagyobb távolságra laknak, a napidijakat pedig a magáníelek érdekében eltöltött idő arányában oszsza el. Budapest, 1898. január hó 10. A minister helyett: Csörgeő s, k.. államtitkár. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1898. február hó 23-án tartott közgyűléséből. 19/1215 sz Olvastatod a vármegyei főpénz- tárnok f. évi 104 sz. alatt kelt jelentése, mellyej a Zempién vármegye tiszti, segéd és szolgasze mélyzetének valamint azok özvegyei és árvái nyugdíj intézete alapszabOlyainak 7. § a értelmében a nyugdíjalap 1S97 évi á lapotáról és pénztárának állásáról szóló kimutatást bemutatja. A Kimutatás a nmságu m. kir. Belügymi- nisterhoz felterjesztetni és a vármegye »Zemplén* cimü hivatalos lapjában kihirdetetni rendeltetik.*) Kmft. Jegyzetté és kiadta: Thuránszky László, tb. főjegyző. 5014. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi m. kir. nagyméltóságu ministernek a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. II. t.-c. életbeléptetésére s végrehajtására vonatkozólag 1999/98. ein. s illetőleg 2000/98. ein. szám alatt kiadott rendeletéi és a törvényt magában foglaló függelék annyi példányát, ahány községe van, oly felhívással adom ki a tek. főszolgabíró urnák, hogy az 1999/98. ein. szám alatt kibocsátott ministeri rendelet 1. pontjában foglalt utasításhoz hiven haladéktala nul intézkedjék, miszerint az 1898. évi II. t.-c. életbeléptének napja hatósága területén a szokott módon közhirrététel által köztudomásra adassék és minden községnek egy-egy példány megküldessék. Figyelmébe ajánlom továbbá a tekintetes fószolgabiró urnák az idézett ministeri rendelet 2-ik és következő pontjaiban foglalt szigorú utasításokat és különösen figyelmébe a nméltóságu ministernek a rendelet utolsó bekezdésében kifejezett óhaját és kívánságát t elvárom a tekintetes főszolgabíró úrtól hogy a törvényt, valamint a végrehajtására vonatkozó utasításokat pontos lelkiismeretességgel és a törvény 74. $ ának rendelkezéséhez képest soron kívül fogja végrehajtani. E tekintetben figyelmeztetem még a tek. főszolgabíró urat a 2000/98. ein. számú rendelet 144. §-ára. S -A.-Ujhely, 1898. március 11. Matolai Etele, alispán. 4682. sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A fiumei hadtengerészeti akadémiában az 1898—99-ik iskolai év kezdetén betöltendő egészen ingyenes és léldijmentes, valamint fizetéses és alapítványi helyek betöltésére vonatkozólag kibocsájtott, a »Budapesti Közlönyc-ben is meg*) Közöltük a ma két hetes számban. Szeri. jelenendő pályázati hirdetményt minél szélesebb körben leendő közzététel végett •/■ alatt kiadom.*) S A.-Ujhely, 1898. március 1. Matolai Etele, alispán. 17,178/98 szhoz Pályázati hirdetmény. A szőlőmivelés szempontjából kivá'ó fontossággal biró községekben akalmazoft néptanítók részére az e téren működő szakközegek vezetése alatt az alábbi helyeken a folyó évben is 4 hétre terjedő szőlő és borgazdasági tanfolyamok fognak rendeztetni : 1. A tanfolyam célja az, hogy az azon résztvevő néptanítók a szőlő- és borgazdaság terén különös tekintettel az elpusztult szőlők felújítására, elméletileg és gyakorlatilag kiképeztes- senek, oly célból, hogy e szakmában a népiskolákban s a gazdasági ismétlő iskolákban a tanulóknak kettős oktatást nyújthassanak s általában az illető községben a szőlő- és borgazdasági ismeretek terjesztése s a szőlőfelujitás előmozdítása érdekében hathatósan közreműködjenek. 2. Az egész tanfolyam 4 hétre terjed és két részletben tartatik meg éspedig a tanfolyam első része tavaszszal, a második része pedig őszszel 14 — 14 napon át. A tanfolyamon mind a két időszakban, tehát az egész négy héten át ugyanazon tanítók vesznek részt. 3. A tanfolyamok helyéről és idejéről a következő kimutatás nyújt tájékozást: e N U1 A tanfolyam helye A tanfolyam idej tavaszszal || őszszel 1 Pozsony ápril 25-tól máj. 7-ig|oktöber 14. o kt. 27. 2 Vácz > » » 12. » 25. 3 Eger » 13. 2G. 4 Tarczal » 15. 28. 6 Beregsász » » II » 17. » 30. 6 Bihar Diószeg » » II * 13. » 26 7 Nagy-Enye*! * 17. 30. 8 Ménes » | » 15. 28 9 Tata » » i » 13. » 26. 10 Veszprém » ! » 15. » 28. 11 Tapulcza » » j * 17. 30. 12 Pécs . » » 18. » 31. 4. A tanfolyamokra első sorban olyan néptanítók fognak felvétetni, akik tekintet nélkül arra, vájjon állami, községi, vagy felekezeti iskoláknál vannak-e alkalmazva, oly községben működnek, ahol a filokszera a szőlőket már elpusztította vagy nagy mértékben pusztítja s ahol a lakosság első sorban a szőlőmivelésre, illetőleg az elpusztított szülők felújítására van utalva. 5. A tanfolyamokra felvett tanítók útiköltségeik s a lakás és élelmezési költségek fedezésére az egész 4 heti tanfolyam tartamára egyenként 60 ft átalányt kapnak, mely összegnek fele, azaz: 30 ft a tavaszi, másik fele pedig az őszi tanfolyam első napján szabályszerű (13 kros) bé- lyeggel ellátott nyugtatójukra a tanfolyam vezetője által fog az illetőknek kifizettetni. A tanfolyamokra felvett néptanítók mind a a gyakorlati munkákban pontosan és szorgalmasan részt venni tartoznak. 7. Felhivatnak azok a néptanítók., akik ezeken a tanfolyomokon részt venni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket, amelyben életkoruk, nyelvismeretük, tényleges alkalmaztatásuk valamely nyilvános népiskolánál s a szőlő- és borgazdaság terén esetleg történt eddigi működésük is fölemlítendő s ezen körülmény közvetlen iskolai hatóságaik által is igazolandó, folyó év március hó 31-ig az illetékes kir. tanfelügyelőjük utján az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőkhöz nyújtsák be. Budapesten, 1898. évi március hó 9 én. Földmivelésügyi m. kir. minister. 697. sz/I. 98. A szinnai Járás főszzolgabirá/dlól. Pályázati hirdetmény. Alólirott járási főszolgabíró a szinnai járás területén, a szinnai, sztarinai, ulicsi és ublyai körjegyzőségek alá csoportosított, összesen 1S131 lelket számláló községből Sztakcsin székheylyel rendszeresített orvosi körben üresedésben levő, évi 700 ft fizetés, 200 ft úti átalány, 30 kr. oeteg- látogatási, 20 kr. rendelési dij és ezenkívül távolsági pótlékkal javadalmazott körorvosi álásnak választás utjáni betöltésére nézve ezennel pályázatot hirdet k A választás határidejáül folyó évi április hó 21-ig napjának délelőtti 10 óráját Sztakcsin községbe kitűzöm s felhívom apályázni szándékozókat, hogy az 1876 évi XIV-ik t. c. értelmében felszerelt kérvényeiket folyó évi április hó l)-ig napjáig hivatalomhoz adják be, mivel kéőbb beérkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Z.-Szinnán. 1898. évi márc. 17. 1—3 Kossuth Elek, főszolgabró. *) Megtekinthető a vármegyei közig, irattáron, úgyszintén szerkesztőségünknél is. izerk.
