Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-06 / 10. szám

1898. március 6.

II. Melléklet a „Zemplén“ 10. számához.

teményei, X. vegyes csoport. Kiemeltetik e helyen, hogy tüfestés alatt a hímzésnek az a- módja értendő, mely a színezés, árnyékolás révén már a festéssel határos; s hogy a fafes- tós alatt a színes lakfestés, az üvegfestés alatt pedig az a festés értetik, mely mint a porcellán és majolika-festés égetés utján érvényesül. A kiállítás Kassán a f. évi jun. hó 22-én nyílik meg. A tárgyak beküldésének végső határideje 1898. jun. 8-ik napja. Minden kiállittandó tárgy Lévay István polg. iskolai igazgatóhoz, mint a kiállítás igazgatójához küldendő, aki minden irányú felvilágosításokkal készségesen szolgál a közönségnek.

— Időjárás. Tavaszelő hónapjának az első hetében járunk. Az idő, kivált dél tájban, nap-nap mellett tavaszias. Hanem délelőttönkint ha le-le is veszi rólunk téli felsőinket a barátságos napsugár, délutánonkint, mert a felhőkkel bujósdit játszik a nap, megint csak magunkra kívánjuk. Az a kevéske hó, ami a télről hírmondónak maradt, úgyszólván teljesen eltakarodott, még a hegyek északi oldalairól is. Ezért áradásoktól a mi vidékünkről nem kell tartani.

— A nagyerdei hid. A sziirnyegi határban, a Toplya-Ondava-csatornán levő nagyhidat, hogy jégtorlódást s igy árvizveszedelmet ne okozzon, mint minden tavaszszal most is szétszedette az alispán, minélfogva a magyar-jesztrebi és az abarai országutvonalon a fogatokkal való közlekedés bizonytalan időre megszakadt. A vízállás különben csekély, a jég is oszladozik csendesen és igy az idén nincs okunk tártani komolyabb eshetőségtől. rl.

— Mit akarnak a földosztók ? A múlt keddi hetivásáron Ujhely egyik sorházában ott ült egy falusi gazdaember két iparos mesterrel. A gazda pörköltet rendelt s ahogy odatették elébe a párolgó tányért, beszélgetés közben azt mondja az egyik asztaltársának:

— Hanem a Bodrogközön bolond egy világ van ám,mi ?

— No már az igaz!

— Mit is akarnak azok a p

...............-i

atyafiiak, nem értem ! Hogy akarják megcsinálni a földosztást ?

— Nem érti ? — felelt az egyik iparos — no hát majd én megmagyarázom!

Azzal fogta a pörköltet és a tányérból a felét odakotorta a saját tányérjára.

— Látja, komám ? — kérdezte a gazdától.

— Látom hát!

A demonstrátor pedig aztán a pörkölt másik felét odatette a másik iparos elébe és megint megkérdezte:

— Látja, komám?

— Látom!

Erre a két iparos elkezdte falatozni a pörköltet, a gazda pedig csak nézte a dolgot, mig aztán az iparos folytatta a magyarázatot:

— Lássa, komám hát ilyenféle a p

............-i

földosztás is!

Arra a gazda elgondolkozva pödörgette a deres bajuszát, aztán egyszerre megszólalt:

— Hogy a menny kő csapjon a földosztásukba !

— Batyu-bál. Folyó hó 17-én zajlott le*) a Bélyben rendezett batyu-bál, mely tekintettel a szépséges szép asszonyok és leányok koszorújára s az általános jó kedvre, egyike volt a legsikerültebb mulatságoknak. E siker e^ő sorban a házi asszonyok érdeme, kik a legpompásabb ételekkel és italokkal fogadták vendégeiket, másdsorban Kiss Károly k. bátyánknak, aki nagyon is jól tudja boldogságát fokozni azzal, hogy kebelére ölel mindenkit a kit szeret és a ki őt szereti. Ennek a nemes vonásának sok kellemes órát köszönhetünk s ismét volt alkalmunk az ő szives vendégszerető házában töltött napjaink emlékeit egy felejthetetlen bokrétával gazdagítani. A négyeseket 8 pár táncolta s remek látványt nyújtott az, hogy a táncoló párok még reggeli Véö-kor is teljes animóval járták a csárdást, mire 6 órakor a legjobb emlékekkel távoztak. Jelenvoltak, asszonyok : Báthy Gedeon én (Battyán), Cziganyi Gézáné (Bély), Hidegköv Elekné (Agárd), Kiss Károlyné (Bély), Kiss Gézáné (S.-A.-Ujhely), Mátray Mihályné (Battyán), Melles Emilné (Kis-Dobra), Mitrovits Andorné (K.-Helmecz), Sennyey Bélané báróné (Bély), Wischán Józsefné (Bély). Leányok : Hidegkövy Berta és Margit (Agárd), Karty Lujza baro- nesse (Bély), Kiss Margit (Bély), Márton Aranka (Bély), Melles Berta (K.-Dobra), Rátz Margit (Ungvár), Tóth Emma (Battyán.) — e. —

— Egy tisztességes úri családból való java-korbeli férfi és ennek neje, kik több nyelvet és számadást értenek, a gazdaságban jártasak, a nő ügyes varrónő, jól főz, mos és vasal, nagyobb uraságokhoz mint ház,- vagy kastély felügyelő, udvargondnok, kulcsár, kulcsárné, vagy

•) Ez a tudósítás lapunk múlt számáról lemaradt.

Szark.

ehez hasonló szolgálatra mérsékelt fizetés mellett ajánlkoznak. Jó bánásmód kikötve. Cim a kiadóhivatalban.

— A hölgyvilágnak, a tavasz beálltával sokszor gondot okoz, hogy hol szerezze be ru- sznkségletét. Mint értesülünk, Gartner, Holvay és Társa (Budapest, Szervita tér 5.) női divatáruházába megérkeztek a legdivatosabb szövetek, lyoni, selymek eredeti francia és angol ruhamo- dellek, szebbnél szebb kabátok, gallérok, köpenyek. Ezen előkelő cég ruhákat, konfektiókat, párisi minták után mérték szerint a legszebb kivitelben mérsékelt árakon készít, vidéki megrendelésekre pedig kiváló gondot fordit.

— Eladó egy db. s.-a.-ujhelyi tkpt. részvény — hol: megmondja a kiadóhivatal.

— NczreiKlitő KzerenrsótleiioéK történt e napokban Tordán Vauvert az ottani eellulosegyár igazgatója — vadászatról hazatérve — a mögötte menő vadásztársa fegyverének véletlen elsülése folytán megsebesittetett és rövid néhány órával ez után belső elvérzés következtében elhalt, fiatal özvegyet és két kis gyermeket hagyván hátra. Vauvert csak 29 éves volt még és gyorsan emelkedő pályáján a legszebb reményekre jogosított. Vauvert biztosítva volt a „Nemzeti“ bizt. int.-nél (1. köszönetnyilvánítást), mely társaság a 30.000 koronát tevő biztosítási öszszeget haladók nélkül kifizette. Annál a körülménynél fogva, hogy baleset érhet bárkit, felhívjuk a figyelmet a balesetbiztosítás kétségtelenül üdvös intézményére, illetve a legbiz- hatóbbnak és kulánsnak ösmert „Nemzeti“ balesetbiztosító-részvénytársaságra.

— Egy garnitúra jó karban lévő szalon- bútor jutányos áron eladó. Hol: megmondja a kiadóhivatal.

— A „Budapesti Bazár hetilap kiadó- hivatala körlevélben tudatja, hogy az „Évszak“ cimü szépirodalmi divatlappal egyesült, s hogy a jelenlegi előfizetők, akik az Évszakot fogják kárpótlásul a Budapesti Bazár helyett kapni, minden igényeikben ki lesznek teljesen elégítve.

— Felhívás !! Mindazok, kik makacs csu- zos és köszvényes bántalmakban szenvednek s hiába használtak szereket avagy gyógyfürdőket, küldjék be címeiket Zoltán Béla gyógyszertárának (Budapest, Széchenyi-tér) s ingyen megkapják a csodahatásu Dr. Johnsen kenőcs használatának leírását. E szer hatása kitűnő, mert még a legrégibb csuzosés köszvényes bajokat is bizton meggyógyítja.

— A gyermekbetegségek keletkezéseinek meggátolhatása abban rejlik, hogy a gyermek oly edzett és erős ellenálló képességet kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt célzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, hogy ,csak egyetlen szer létezik, mely a hozzáfűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel, s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak, s ezért nagyon hézagpótló Zoltán féle csukamájolaj, melynek sem izze, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek, valamint felnőttek szívesen veszik be. Főraktár : Wdder Gyula, Kincsesy Péter és Cs. Buday Ákos gyógyszertáraiban S.-A.-Ujhely, hol üvegenként 1 frtért kapható.

— Eladó egy 7 oktávos egész jó karban lévő rövid zongora elutazás miatt jutányos áron, Kazinczy-utca 514. sz. alatt.

Pnnlónd Cűlvűmfd krtól 3 forint 35 kraj- rUUiaiU-DCljOlllCl C1árig méterenként — japáni, chinia’, s. a t. a legújabb mintázatok és színekben, fekete, fehér és színes Hennsberg-selyem 45 krtöl t4 frt 65 kr. méteren ént — a legdivatosrbb szövés, szín és mintázatban. Frivát-fOgyas».tódnak pnstabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva — mintákat pe dig póstafordultával küldenek Ifenneberg 4«. ícs. és k. udvari szállító) selyeingystrai Zürich heu.

— Magyar levelezés Svájcába kétszeres levélbélyeg ragasz.

tandő. — 2.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi márciusi (3-ik) s immár a negyedik évfolyamában járó s általában kedvelt füzete 2 Ívnyi terjedelemben a következő tartalommal jelent meg : —1. Zemplén- vármegye történeti földrajza. (2. folyt.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (27. folyt.) Ford. Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén- vármegyéről. (27. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Szirmay András naplója. (23. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 5. Adatok a Zemplén-megyei br. ’Sennyey-család történetéhez. (14. folyt.) Irta: Lőj da József. — 6. A Sátor-hegyi vár. I. Irta: Horváth Károly Vince. — 7. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyében. (14. folyt.) Irta : Polyán- szky Gyula. — 8. A piaristák Zemplén-vármegyében. (2. folyt.) Irta: Hudra János. — 9. Zemplén földesurai a múlt században. I. Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda: 10. Szkender pasa levele 1613-ból. Közli: Haraazthy Miklós. — 11.

Tolcsva behódol a töröknek 1680-ban. (Alv basa levele.) Közli: Fodor Jenő. — 12. Király-daróczi Debreczenyi György végrendelete 1659-ből. Közli: Doby Antal. Tárca: 13. Pálffy János naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Hibaigazítás. Az “Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk főképpen pedig a községek ügyeimébe, annyival is inkább, mert ebben az év folyamban veszi kezdetét az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. Kövessék e tekintetben a t. körjegyzőségek N.-Azar, Bély, A.-Bereczki Czi- gánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes és M.-Zombor. példáját, akik már beléptek t. előfizetőink sorába.

Földosztás a Rákóczi szabadságharc leverése után. Az Athenaeum kiadásában megjelenő A Magyar Nemzet Története cimü tizkötetes nagy munkának (milleniomi kiadás) nyolcadik kötetéből, melynek cime: A restauráció kora (1711—1815.), most újabb három füzet került a könyvpiacra. A kötet Írója Marczali Henrik ezekben a füzetekben éppen Magyarország belső állapotainak leírásával foglalkozik a Rákóczi-szabadságharc leverése után. A fejedelem és hívei száműzésbe mennek. Minden néven nevezendő jószágaikat lefoglalja az államkincstár. A királypártiak erőszakkal betolakodnak az elhagyott birtokokba, a melyekre a kincstár teszi rá a kezét. Ezekből a kon- flskált birtokokból bőven kitelik a királypártiak tántoríthatatlan hűségének magjutalmazása. Legnagyobb igénynyel lépnek föl természetesen a német urak és a Rákóczi elpártolt vezérei. Azt lehet mondani, hogy a nagy urak újból fölosztják maguk között Magyarország uradalmait. A külföldiek a földosztás tekintetében körülbelül olyan módon járnak el, mint Kolumbus után az éhes és kincsszomjas spanyolok a fölfedezett Amerikában. Az akkori birtok- és vagyoni viszonyokra jellemző, hogy a mai nagy, milliókat érő uradalmakat akkor potom 25—50 ezer forintokért kapják meg, de tulajdonképpen ezt sem fizetik le készpénzben. Ugyanis a király a rebellió leverése után híveit pénzadományokai akarja kielógiteni és kincstári utalványt osztogat nekik. Persze pénz a legkevesebb akkor is és igy a kincstár folyton üres. De ott vannak a flskus által lefoglalt rengeteg uradalmak. A pónzutalvány fejében kapnak tehát földet, melynek értékét a részrehajló, megvesztegethető kincstári emberek határozzák meg. így jut némely család óriási uradalmaihoz jóformán ingyen. Roppant tanulságos ennek a korszaknak minden mozzanata, mivel most vetik meg számos, később tekintélyes szerepet betöltő család hatalmának, dusgazdagsá- gának alapját. Ezekhez a füzetekhez pompás mümellók- letek vannak csatolva.

Petőfi-ereklye. A sajtó alatt levő Petőfl-Album számos kéziratot, históriai okmányt és rajzot foglal magában, a melyek eddig a nagy közönség előtt kevósbbé voltak ismeretesek. Fölötte érdekes pl. Petőfi körözőlevele, persze német nyelven, a molyhez maga Petőfi ir kommentárt, megjegyezvén, hogy sok hiba van benne; különösen a személyleirás utolsó pont háborítja jel Petőfit, mely azt mondja: Bekleidung nach der deutschen Mode. „Szörnyű bosszankodása* érthető is, hisz tudvalevő dolog, hogy Petőfi világéletóben magyar ruhába járt. Meg lesz a disz- müben a „Talpra magyar!' kézirat-másolata is. A mellékelt fénynyomatok közt kiválóan becsesek Zichy Mihály „Petőfi Apotheosisa,' — Munkácsy „Petőfi búcsúja' a szülői háztól, — Lotz „Petőfi halála“ s a „Helység kalapácsa“ első kiadásának cimképe és hátlapja. A Petőfl-Album az Athenaeum r. t. kiadásában már néhány nap múlva elhagyja a sajtót s fűzve és diszkötósben március kö. zepóre a könyvpiacra kerül

A »Vasárnapi Újság“ február 20-iki száma 24 képpel és a következő tartalommal jelent meg: „Barabás Miklós“ (arcképpel és képekkel). — „Barabás Miklóshoz*- Reviczky Gyula költeménye. — Regónytár: „Hányán vagyunk még?“ Elbeszélés. Irta Jókai Mór. (Geró Lalos rajzaival.) ,A fráncia zászló.“ Verne Gyula uj regénye, frán- ciából fordította Gaal Mózes (a fráncia kiadás eredeti illusztrációjával). — „Két tűz között.* Elbeszélés. Irta Bérezik Árpád. — „Tina di Lorenzo.“ Szűry Dénestől. — ,A munkásosztály hajdani helyzete.“ — „Apróságok Barabás Miklósról.“ - „Port Arthur“ (képpel). — »Zola pőre“ (képekkel). — „Dessewffy Dénes“ (1848-iki és 1897-iki arcképével). — „Kálnoky Gusztáv gróf“ arcképpel). — „Sayous Ede" (arcképpel). — „Szinházutca Yokohamában“ (képpel). — „Álarcos kannibálok.“ — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjátók, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. „A Vasárnapi Újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV., egyetem-utca 4. sz ) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 krA Magyar Könyvtár, mely oly sikerrel versenyez a nálunk annyira elterjedt Reclam-féle füzetekkel, ismét hat számot bocsát világgá. A sort mint 23. szám Byron egyik leghatalmasabb alkotása, a »Manfréd“ cimü drámai költemény nyitja meg. A következő szám Porzó (Agai Adolfj négy gyönyörű elbeszélését tartalmazza. A 25. füzet Sar- dou „Váljunk el“-jót adja. A 26. füzet élén Deák Ferenc neve áll, az ö leghíresebb beszédét, az 1861-iki első felirati beszédét kapjuk benne. A 27. füzettel a görög irodalom terére is rálép a „Magyar Könyvtár“, az antik görög tragédia legfelsógesebb alkotását, Aischhylos „Leláncolt Promotheüz“-át közölve. Végre a 28. füzet Bársony István egy pompás elbeszélés gyűjteménye: „Vadásztörténetek.“ Egy-egy füzet ára 15 kr. Megjelentek Lampel R. könyvkereskedésében Andrássy-út 21. Kaphatók minden könyvkereskedésben.

Alkonyat. Regény. Irta: Szántó Kálmán. A lemondás, a küzdelem, a borús szerelem könyve; ez a Szántó Kálmán legújabb regénye, mely most jelent meg a Singer és Wolfner-fóle Egyetemes Regónytárban. A magyar parlamenti élet érdekes keretébe illeszti bele a Baróthy Kálmánná és Szóráth Jenő tragikus szerelmének történetét, a mely mindvégig le tudja bilincselni érdeklődésünket. A lelki küzdelemnek, vergődésnek sikerült rajza ez a regény. Szántó szereti és tudja a lelki állapotokat analizálni és különösen a Baróthynó jellemzése, a szerető, szenvedelmes és mégis oly alázatos, nemes lelkű asszony karekterizálása nagyon sikerült Stilusa poétikus, magyaros s a budapesti társadalmi életnek, a kulisszák mögött lévő politikai világnak, valamint a parlamenti életnek valóban érdekes, friss és élénk rajzát adja. A kötet ára csinosan bekötve 50 kr.

A magyar nép múltja és jelene. Irta Benedek Elek. Forrong a föld népe, vészhirek száguldozzák be az orszá-