Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-03-06 / 10. szám
1898. március 6. I. Melléklet a „Zemplén^ 10. számához. hire érkezett, hogy a rendház elüljárója királyi kitüntetésben részesült. Az épületek nemzeti zászlódiszt öltöttek, hirdetvén a nap jelentőségét. A kolostor udvarára beláthatatlan hosszú sorai robogtak be a kocsiknak, melyekből mindmegannyi jó barát szállott ki és sietett a kitüntetett férfiúnak szivből gratulálni s vele kezet szorítani. Az ünnepség pont 12 órakor vette kezdetét. Bárczy Benedek, a járás főszolgabirája lévén megbízva a koronás arany-érdemkereszt átadásával: szépen átgondolt szavak kíséretében tűzte lel Szegedy Bazil Szt.-Bazil-rendi ház- elüljárónak mellére az igaz emberbaráti érdem s polgárerény királyi jutalmát képező koronás arany-keresztet. Az éljenzéssel berekesztett beszéd után ft. Szegedy Bazil a meghatottságtól remegő hangon köszönte meg e magas kitüntetést. Az ünnepség befejeztével következett az áldomás, majd pedig a diszebéd, izletesnél- izletesebb menüvel. Magában a felszolgálásban is meg volt az elegáncia, amennyiben két délceg, vigan pengő sarkantyús huszár, lesve a vendégek kívánságát, serényen és ügyesen szolgáltak ki mindenkit. Alig hogy asztalhoz ült az ünneplő társaság, máris feloldotta a kitűnő borocska a nyelveket és megkezdődtek a felköszöntők. Az első felköszöntőt Bárczy Benedek mondotta Őfelségére a királyra, mit a jelenvoltak állva hallgattak végig és harsogó éljenzéssel toldottak meg. — Utána Szegedy Bazil szintén őfelségeért ürítette poharát és a szónokot ért királyi kegy iránt érzett hálájának egy parányi részecskéje fejében az Istentől hosszú, boldog életet kért számára. Ezt a tósztot is szűnni nem akaró éljenzés követte. —- Vajda Mihály, minyó- ezi lelkész, a Szt.-Bazil-rend történetét ecsetelvén, elmondotta, hogy e rend Szegedy-vel nagyra és reá büszke lehet. — Lantos János j. szolga- biró a barátságra, a közszeretetre apellálván, kérte az ünnepeltet, hogy tartsa meg őt továbbra is a többi jó barátokkal együtt állandó szerete- tében ; majd az ünnepeltnek viruló egészségben jelenlevő édes atyját éltette. — Unghváry Ede, sztropkai kir. postamester, elmondván a Bukócz- hegyi monostor viszontagságos történetének vázlatát, evvel kapcsolatban kidomborította mindazokat az érdemeket, amik Szegedy Bazilt dicsérik az elhanyagolt kolostor épületének újjáépítése dolgában, kiemelvén, hogy mint tevékeny embert nem méltatlanul érte a legfelsőbb helyről jött kitüntetés. — Toszt Károly, bányavölgyi földbirtokos, az ő szokott humorával a jelen voltak összességét éltette, mert hiszen a kiáradt hegyi patakokon életünk kockáztatásával átkelve, csak azt igazoltuk be megjelenésünkkel, hogy az ünnepeltet igazán szeretjük. — Winkler Ádám f.-szvidniki j. főszolgabíró, a „Josephinum“ útvonalon haladva, a járás közigazgatásáért ürítette poharát, beszédét pedig a mindkét főispánnak (t. i. a zempléni és a sárosi főispánnak) éltetésével végezte. — Bárczy Benedek indítványára ezután hosszú üdvözlő távirat küldetett úgy a zempléni, mint a sárosi főispánnak. A „ magnum áldomás“ a késő éj éli órákban ért véget. Bucsuzáskor minden jelen volt egy kedves és vigan töltött nap emlékét vitte el a két vármegvóbe. r. 1. Hírek a nagy világból. XIII. Leo pápa f. hó 2-án, születése napján, ünnepelte ez előtt húsz endővel s ugyanaznap történt pápává koronáztatásának évfordulóját. Erzsébet királynénk őfelsége Turinon át Svájcba utazott, a regényes fekvésű genfi tó mellékére, Territébe, hol üdülés kedvéért hosszasabban fogja élvezni a pompás levegőt. A görög király ellen, amint leányával Mária hercegnővel sétakocsizásról hazafelé hajtatott, két ember, kik az utszéli árokban voltak meglapulva, merényletet követtek el. A merénylők puskából kilenc lövést irányoztak a király kocsijára. A király és a hercegnő sértetlenül érkeztek vissza a palotába s csak a kocsis mellett ült királyi vadász és az egyik ló sebesültek meg. I. György király a halálos veszedelem torkában bámulatos lelki nyugalmat tanúsított. Az első lövés eldördülésekor fölállott kocsijában, testével leányát fedezte, a tiz méternyi távolságból célzó merénylőre keményen reászólt s botjával megfenyegette. Az aljas" és gyáva merénylőket, kik egy összeesküdött bandának sorsot húzott tagjai, elfogták. Kréta-sziget kormányzójául Vilmos német császár Károly dán herceget hozta javaslatba. Hírek az országból. Kitüntetés. Őfelsége a király Dániel Ernő br. kereskedelemügyi kir. ministernek az első osztályú vaskorona-rendet adományozta. Stefánia trónörökös főhercegné őfensége tüdőgyuladásban lázas betegen fekszik. 1848. Bánffy Dezső báró ministerelnök tegnap tőrvényjavaslatott nyújtót be oly végből, hogy az 1848. év ápril 11-ikének emléke, amely napon V. Ferdinánd király az 1848-iki vívmányokat magukban foglaló törvényeket szentesítette, s ekként modern államiságunk alapját megteremtette, törvénybe igtatassék s évről-évre nemzetid néppé avatassék. A törvényjavaslatigy szól: Törvényjavaslat az 1848-iki évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről. 1. §. A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén meg az ország történetében korszakot képező 1848. évi azon törvényhozási alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosittatott, a földbirtok fölszabadittatott, a sajtószabadság, a jogegyenlőség s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának félszázados évforduluja alkalmából a törvényhozás ápril havának 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V-ik Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, minden időkre nemzeti ünneppé nyilvánítja. — 2. íj. A törvény 1898. évi ápril hó 11-ik napján lép életbe és végrehajtásával a ministerium bizatik meg. — Ugocsa-vármegye gyászol. Alig két év múltán elvesztette hőn szeretett első főispánját, vincfalusi Vincz Gyulát, a kitűnő hazafit. Vincz román nemzetiségű volt ugyan,de azért meg tudta mutatni, hogy a fajszeretet, az anyanyelvhez és az ősi nemzeti szokásokhoz való ragaszkodás igen jól összeegyeztethető, sőt összeolvasztható a honfiúi kötelességek pontos teljesítésével korintusi nemes érccé, mely kemény, mint az acél, rozsdátlan, mint az arany. A kitűnő főispán halálát általános részvét kiséri. A mezei munkások és munkaadók egymáshoz való jogviszonyát szabályozó 1898. évi II. t. c., melynek jelentőségét lapunk jövő számaiban méltatni fogjuk, f. hó 1-én lépett életbe. A paraszt forrongás, elvágatván a titkos összeköttetésektől, miknek révén Budapestről nap-nap mellett újabb és újabb izgalmak érintették, országszerte szünőfélben van. A „Szegi gőzmalom részvénytársaságinak 1898. márczius hó 27 én S. A.-Ujhelyben tartandó köz gyűlésén az 1897-ik évről beterjesztendő üzleti jelen'ések. I. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! A felügyelő-bizottság által megvizsgált és helyesnek talált 1897. évi zárszámadásokat bemutatva, van szerencsénk azokat a következő jelentéssel kiegészíteni: Az év első felében malmászatunk kedvezőtlen üzleti viszonyokkal küzdött és e fontos iparág nem indulhatott egészséges fejlődésnek, mert az időszakonként jelentkezett mozzanatok megingatták a kínálat és kereslet közti egyensúlyt, úgy, hogy az év első felét — daczára az előző évről áthozott olcsó búzakészletnek — 197 frt 74 kros veszteséggel kellett lezárnunk. — Julius közepe táján, midőn az általános — egész Európára kiterjedt — rósz aratás eredménye köztudomásra jutott, a búza- és lisztárakban ugyan rohamos áremelkedések állottak be, de — mély sajnálatunkra — nem voltunk azon helyzetben, az évnek ezen egyedüli kedvező időpontját, illetve nagyon kedvező conjuncturáját kihasználhatni, mert nem számítva e váratlan gazdasági válságra, ügyeinket már előzetesen úgy rendeztük volt, hogy az elodázhatlan javításokat júliusban és augusztus elején eszközöltetjük, minek folytán az őrlés julius 7-ikétől augusztus 7-ikéig teljesen szünetelt. E rövid conjuncturát mihamar visszhatás követte, mert a rendkívüli magas árak a belföldi lisztfogyasztást annyira csökkentették és az osztrák tartományokba való eladást olyannyira megnehezítették, hogy a malmok kényszerítve voltak az üzem általános megszorítására nézve conventióra lépni, mely egyezményhez mi is hozzájárultunk. Az üzemreductió folytán a lefolyt évben a mümalomban az előző évi 60400 mmázsa ellenében csak 53100 mmázsa életnemü őröltetett és habár a mérleg összeállítása alkalmával a f. évi január hó elsején leltározott 3596 mm. 78 kgr. liszt és korpakészlet (melyből 1401 mm. 15 kgr. liszt el is volt adva) 4000 frttal vétetett a rendes eladási árakon alól számításba, örömünkre szolgál Önök elé mégis oly mérleget terjeszthetni, melynek végeredménye tisztelt részvényeseink igényeit — az ecsetelt nehéz viszonyokkal szemben — annál is inkább teljesen kielégítheti, mert ez tisztán az év utolsó 5 hónapjának eredményét képezi. A múlt évben felöntött 53100 mmázsa élet- nemüből 51940 mm. 27 kgr. különféle őrlemény készült. — Evvel szemben eladtunk 52134 mm. 89 kgr. lisztnemüt, tehát valamivel többet az egész évi termelvényünknél. Terménykészletünk 1897. deczember 31-én: 4100 mm. 15 kgr. búzából állott 11 frt 64 krjával 420 „ 76 „ rozsból „ 7 „ 79 „ 1 „ 38 „ árpából „ 5 » Yt 19 „ 87 „ tengeriből „ 4 „ 50 számítva és a mérlegben összesen 51099 frt 77 krral vétetett fel. — Ezenkívül a megvásárolt, de még le nem szállított búza 4202 mm. 46 kgrot tett és igy az 1898-ik évre összesen 8302 mm. 61 kgr. búzát vittünk át, melyből 7324 mm. 14 kgr. átlagban számítva, körülbelül 11 frt 87 krba kerül, 978 mm. 47 kgr. búza pedig későbbi leszámolásra vásároltatott. A parasztmalomban a lefolyt évben a vendégek részére 1655 mm. 51 kgr. életnemüt őröltünk és vámban, valamint őrlési dijakban 950 frt 81 krt vettünk be. A beterjesztett mérleg- és üzleteredmény- számla az értékcsökkenési tartalékalapba helyezett 3999 frt 77 kr. levonása után . . 9627 ft 26 kr. tiszta nyereséget tüntet fel. Ebből levonandó: a) az igazgatóság alapszabályszerü járandósága . . 800 ft — krral b) a felügyelő-bizottságnak köz- gyülésileg megállapított fizetése 300 ft — krral c) egyes tisztviselőknek kikötött összesen 5°/o-tóli részilletéke . . 481 ft 36 krral 1581 ft 36 kr. Marad . 8045 ft 90 kr, mely összegnek felosztására és hováforditására nézve bátorkodunk indítványozni, miszerint: 500 részvény után a 22-ik számú szelvény, és pedig a közgyűlést követő naptól kezdve egyenkint 12 frtjával, összesen .... 6000 ft — krral váltassák be; a közönséges tartalékalap gyarapítására ................................... 1000 ft — kr. fordittassék; jutalomdijakra egyes tisztviselőknek és munkásoknak . . . 400 ft — kr. szavaztassák meg, és az ekkép felmaradó .................................. 645 ft 90 kr. a nyeremény (osztalék) tartalékalaphoz csatoltassék. _____________ Összesen . 8045 frt 90 kr. Ezek után kérjük, hogy a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után saját jelentésünket tudomásul venni, a mérleget megállapítani, indítványainkat elfogadni, az osztalék kifizetését elrendelni és számunkra a felmentőt megadni szíveskedjenek. Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1898. évi február hó 13-án. Szőllősy Gyula, főigazgató. Schwarcz Bernát, Szőllősi Arthur, Dr. Schön Vilmos, igazgatósági tagok. II. Felügyelő-bizottsági jelentés. Tisztelt közgyűlés ! Alólirottak, mint a Szegi gőzmalom részvénytársaság felügyelő-bizottságának tagjai, az alapszabályainkban előirt teendőinket teljesítve, szokásos évi jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A társulat vagyonát a becsatolt leltár szerint f. évi január hó első napján személyesen és pontosan leltározván, mai napon az 1897-ik évről szóló zárszámadásokat vettük beható vizsgálat alá és azoknak minden egyes tételét az üzleti fő- és mellékkönyvekkel megegyezőnek, valamint a kereskedelmi törvény és az alapszabályok minden követelményeivel teljesen megfelelőnek találtuk. Az igazgatóságnak f. évi február hó 13-án kelt üzleti jelentését áttanulmányozván, magunk is hozzájárulunk az igazgatóság által indítványozott nyereség-felosztáshoz és azt a tisztelt köz
