Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-05 / 36. szám
önnek megküldeni. Mint hogy pedig a nagyobb birtokosoknak és uradalmaknak is módot kávának nyújtani arra, hogy állatorvosaik által a saját sertésállományukban a serummal való védőojtást foganatosíthassák, utasitom önt, hogy nagyobb birtokosoknál vagy uradalmaknál állandó alkalmazásban lévő s önnél netán jelentkező állatorvosoknak a serum előállítását és alkalmazását gyakorlatilag díjtalanul mutassa be s őket figyelmeztesse, hogy a serumot csak a mellékelt utasításában előirt módon szabad elő- állitaniok s azt beteg sertéséből venni tilos. — Kelt Bpesten, 1897. auguszt hó 3. Darányi s. k. «1,319, II—2. 97. számhoz. Utasítás a vérsavó előállításáról s annak a Lésvész ellen való alkalmazásáról. 1) A serig esz elleni védőojtáshoz szükséges vérsavót olyan .sertés véréből kell előállítani, amely a sertésvészből csak akkor és legfeljebb 1—2 hónappal előbb gyógyult fel. Minél hoszabb idő telt el az illető sertésnek a sertésvészből való fel- gyógyulása óta, annál gyengébb a vérsavójának immunizáló hatása. A még kiiejezetten beteg sertés vére sem használható fel versavó előállítására, részint azért, mert virulens bakteriomot tartalmazhat s ennél fogva a beojtandó sertéseket fertőzhetné, részint pedig azért, mert a bak- tériomok vegyi termékeiből nem tartalmaz annyit, amennyi szükséges lenne arra hogy egészséges sertésbe fecskendezve, abban immunitást hozhatna létre. A sertést ha meg vagyunk arról győződve hogy a sertésveszen már átesett, vagy legalább is rekonvaleszkáló az, s előbb a vérsavót előállítani akarjuk, mindenek előtt egy tiszta, lemosott és fertőtlenített padra vagy lócára fektetjük, nyakát és első lábait is lemosván, sub- limát-odattal (1.1000) vagy karbolsavval (5.100) legalább 5 percen át fertőtlenítjük majd meg lehetőleg szárazra türöljük főként azon a helyen, a hol a kés fog beszuratni. A kellőleg megtisztított s emellett még 5°/o-os karbolsavval legalább 5 percen át fertőtlenített késsel a beszúrást úgy kell eszközölni, hogy a nyak nagy véredényeinek átmetszéssé mellett a légcső át ne vágassák mert ez által a. vér és vérsavó szennyeződhetnék be. Tartózkodni kell a késnek oly mély beszúrásától is mialatt a szivet sértené meg; mert ez által tökéletlen lehetne az elvérzés s kevés vérsavót nyernének. Ha a fentebb előirt módon fertőtlenített sertés hátsó lábainál fogva, melyeket lapos erős kötelékkel kötöttünk össze felakasztjuk s leszurását ily helyzetben végezhetjük az elvérzés még tökéletesebb leend. A kiömlő vért csak teljesen tiszta és ellőbb kellőleg fertőtlenített magas üveghengerbe (magas szükebb ugorkás vagy tejes üvegbe) kell felfogni s az üveget a vér megolvadása után hossztengelye körül forgatni mig a vérlepény az üveg faláról mindenütt le nem vált. A vér felfogása után az üveg száját egy tiszta 5°/o-os karból savval megitatott s azután kifacsart ruhával borítsuk le, nehogy abba por s egyébb piszok hullhasson. Addig mig a vér az üvegben megalszik, a leszúrt sertést ha közfogyasztásra akarjuk annak húsát bocsátani, mely esetben a leszúrás előtt a karbolsavval való fertőtlenítés annak szaga miatt lehetőleg mellőzendő s helyette inkább sublimát alkalmazandó — gondosan meg kell tisztítani s azután felbontani, hogy a belsőszervek, főként pedig a »tüdőknek és a bélcsatornának gondos megvizsgálásával megállapítható legyen, hogy a leszúrt sertés tényleg sertésvészben szenvedett- e? Ha a lefolyt sertésvész kétséget kizáró módon a boncolási vizsgálattal megállapítható nem volna, akkor a felfogott vért serum előállítására felhasználni nem szabad. Ebből az következik, hogy minden egyes sertés vérét külön külön kell felfogni. Az ekként nyert vért az üveghengerben hideg helyre, nyáron jég közzé kell állítani, hol addig marad, a mig a tiszta sárgás szinü vérsavó a vérlepényből külön nem vált, mi rendesen 24—48 óra alatt következik be. A külön vált vérsavót hosszú pipetta segélyével leszívjuk s dugaszszal zárható tiszta fertőtlenített gyógyszerüvegbe bocsátjuk. Az ily módon lepipettázott vérsavóból egy következő tiszta, fertőtlenített üvegbe kell átszűrni, mit a következő módon eszközlünk: A gyógy szerüvegbe üveg tölcsért helyezünk, ebbe pedig filtráló papírból készített tölcsért teszünk, mit előbb egy vékony ritka vászonból készített tölcsér alakú zacskóba illesztünk, hogy ily módon az átázott filtráló papir- tölcsért az átszakadás ellen megvédj ük. A vászon és papirtölcsérnek az üvegtölcsérnél ezért szűkebbnek kell lennie nehogy az üvegtölcsér falát megfeküdje, amely esetben a vérsavó csak rendkívül hosszú idő múlva szűrődnék át. A leszűrt savónak 100 gramjához konzerválás céljából az 5°/o-os vizes karbolsavból 10 grammot kell önteni. Töményebb karbolsav hozzáadása mellőzendő mert az a savóban levő fehérnye megolvadását s kicsapódását okozná. A tiszta vérsavóba a comb belső felületén nagy sertésnek 10, malacoknak 5 köbcentiméternyit kell a bőr alá fees- kedezni. A vérsavó előállításánál a tisztaságra rendkívül ügyelni kell nehogy ennek elmulasztása következtében a beojtott sertések súlyos veszélynek legyon kitéve. 17044. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszo gabirónak A köztenyésztési célokra szánt, nem állami tulajdont képező és nem állami felügyelet alatt levő mének vizsgálása körül követendő eljárás tárgyában a földmivelésügyi minister őnagymél- tósága által folyó évi 41730, sz. alatt kiadott körrendeletét, az érdekeltek tájékoztatása céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. augusztus 21. Matolai Etele alispán. Másolat. A földmivelésügyi magy. kir. ministernek 41730/97. számú rendelete a köztenyésztési célokra szánt nem állami tiüajdont képező és nem állami felügyelet alatt lévő mének megvizsgálása körül követendő eljárás tárgyában: Tekintettel a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 évi XII t. ez. 29. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint közös használatra szánt apaállatok tehat a lovak is, köztenyésztési célokra csak akkor bocsájthatók, ha azokat a járási mezőgazdasági bizottság tenyésztésre alkalmasaknak találta, s kapcsolatosan a fent idézett törvény végrehajtása iránt 1894. évi 48,000 sz. a. kiadott itteni rendelet 24. §-a utolsóelőtti bekezdésében foglalt azon kijelentéssel, miszerint a tenyészmének megvizsgálása iránt külön rendeletben fog intétézkedés tétetni: addig is, mig a törvényhatóságok az 1894. évi XII t. ez. 24., 25. és 26. §§-aiban, a lótenyésztésre vonatkozólag hatáskörükbe utalt kérdésekben határoznának, s a járási mezőgazdasági bizottságok szervezetét, a lótenyésztés terén az idézett törvény által elrendelt teendőkre való tekintettel kiegészítenék, illetve mindezekről szabályrendeletet alkotnának, a köztenyésztésre szánt tenyészmének megvizsgálása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. A járási mezőgazdasági bizottságoknak az alább foglaltak szerint szervezendő kiküldöttségei által mindazon nem állami tulajdont képező mének, amelyek mások anyaállatainál tenyésztésre használtatnak, illetve használni szándékoltatnak, évenként megvizsgálandók. Mindenki akinek a fenti határozmány alá eső ménje van, köteles ezt a járási főszolgabírónak minden év augyusztus, hava 16-ig bejelenteni s a mént a vizsgálatra az alábbiak szerint kitűzött határidőben és helyen elővezetni. A járási főszolgabíró a bejelentéseket szeptember hó 1-ig a vármegye alispánjához köteles terjeszteni. 2. §. Az I §. határozmányai alá nem esnek : az állami ménesekből egyes községeknek kedvezményes áron tenyésztési célra eladott ménesek mindadig, mig azok a méneskari, illetve állami alkalmazottak felügyelete alatt állanak, vagyis mindadig, mig azok vételára teljesen lefizetve nincsen, valamint a méntelepekből selejtezés utján egyes tenyésztőknek tenyésztési célra eladott mének. 3. §. A törvényhatóság a jelen rendeletem vétele után a legközelebbi közgyűlésen intézkedjék az iránt, hogy a járási mezőgazdasági bizottságok amenyiben ez szükséges, két, a ló- tenyésztésben jártas taggal, esetleg a már meglévő szabályrendeletben megállapított létszámon felül is, kiegészíttessenek. Ezen két uj tag, a vármegyei lótenyész bizottmány javaslatára, a törvényhatósági bizottság által annyi időre választandó, a meddig a választott járási mezőgazdasági bizottsági tagok megbízása tart. Ezen idő leteltével ugyanazok is megválaszthatok Ha a járási mezőgazdasági bizottság meglévő tagjai, közül a lótenyésztésben, jártas két egyén a vármegyei lótenyész-bizottmány által kijelölhető, újak választása nem szükséges. A vármegyei lótenyész-bizottmány elnöke valamennyi járási mezőgazdasági bizottságnak tagja s mindénik ménvizsgáló küldöttség működésében részt vehet. (Vége köv.) 2371/97. sz. A tokaji járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Tokaj nagyközségnél lemondás folytán üresedésbe jött községi aljegyzői állásra ezennel pályázat nyittatik. Ezen állás javadalmazása 400 frt évi fizetés és természetbeni lakás továbbá mint helyettes anyakönyvvezető részére megállapított 30 frt tisztelet díj, végül marha járlat kezeléséért és egyébb munkálatokéi’ szabályrendeletileg szedhető dijak. A választás határidejéül folyó évi szeptember hó 23-ának d. e. 10 óráját tűzöm ki Tokaj város házához. Felhívom mindazokat, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. évi I. t. ez. 6-ik szakaszában előirt okmányokkal felszerelt kérvényeiket f. évi szeptember hó 21-éig annál inkább benyújtsák, mivel a később érkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. Tokaj, 1897. évi augusztus hó 28-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. 1848o97. sz. A sztropkói járás főszolgabirájától. Hirdetmény Közhírré tétetik, hogy Valkó község határában folyó évi augusztus hó 26-án egy darab 8 éves, szürke szőrii tehén a község mező őre által felfogatott s általa gondozásba vétetett. A tulajdonos folyó évi szeptember hó 20-áig alulirt szolgabirói hivatalnál jelentkezhetik s ' tulajdonjogát beigazolhatja. Ha a tulajdonos fenti határidő alatt nem jelentkezik, az állat mint gazdátlan jószág, nyilvános árverésen el fog adatni. Sztropkón, 1897. agusztus hó 28-án. Bárczy Benedek, főszolgabró. 4079/1897. sz. A bodrogközi járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A bodrogközi járás I. kéményseprői körében a kéményseprő mesteri állás üresedésbe jővén annak betöltésére pályázatot nyitok. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy okmányaikkal felszerelt kérvényeiket folyó év szeptember 25-éig hivatalomhoz annál bizonyosabban adják be, mivel a később érkezetteket nem veszem figyelembe. Javadalmazás a vármegyei szabályrendeletben megállapított seprésidij. A felfogadott kéményseprő állását azonnal elfoglalni tartozik. Kir.-Helmecz, 1897. augusztus 31. Izsépy Zoltán, h. szolgabiró. 4530/1. 97. sz. A szerencsi járás főszolgabirájától. Körözés. Lack Bálintné t.-luczi lakosnak „Bálint“ nevű 11 éves fia f. évi augusztus 24-én otthon-« ról eltávozott s ez idő óta haza nem jött. Felkérem a hatóságokat, hogy esetleges feltalálta- tása esetén őt T.-Luczra haza szállíttatni szíveskedjenek. — A gyermek korához mérten jól. fejlődött, eltávozásakor fehér gatyát és inget, fején szalmakalapot viselt, orra, szája rendesek, arca kerek, haja szőke. Szerencs, 1897. szeptember 3. Pintér István, főszolgabíró. 4531/1. 97. A szerencsi járás főszolgobirdiától. Körözés. H.-Kak község határában augusztus líó 24- én egy fehér szőrű, sodrott szarvú, meddő tehén — bal első lapockáján 814 szám, hátulsó bal farán B. J. bélyeg — bitangságban találtatott- s a község elöljárósága által gondozásba vétetett. — Igazolt tulajdonosát az átvételre felhivum.' Szerencs, 1897. szept. 3-án. ' A; Pintér István, főszolgabíró,’ Nyilt-tér.**) Egy magát megnevezni nem óhajtó ur harminc forintot tett le a minap nálam, hogy azt valamely általam meghatározandó jótékony célra fordítsam. Midőn ezt szívesen hozom Nyilvánosságra, egyúttal kijelentem, hogy ezen összeg hozzáforditásáról annak idejébén ugyanezen: a helyen elszámolni kötelességemnek fogom tartani. L; \ S.-A.-Ujhely, 1897. szeptember 4-én. Schmidt Lajos, - rendőrtanácsosi }’ *’) Az e rovatban közlőitekért nőm vállal felelős séget a Szeri. Heti naptár. Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, Csütörtökön, Pénteken, Szombaton, szeptember 5. Őrangy. szeptember 6. Zakariás pr. szeptember 7. Regina sz. szeptember 8, Kisassz. napja szeptember 9. Kláv. Péter szeptember 10. Tolent. Miki. f szeptember 11. Teodóra szerkesztő póstája. H. 1. urnák — Dargó. Kérdése általánosságban lóvén feladva, kimerítő választ nem igen adhatunk reá; tájé- kosásul azonban a kővetkezőket emlitjük meg : ha ön kjsér- letezésre akar vetőmagot, ebbeli megkeresésére a m.-óvári gazdasági akadémia vetómag-kisérletiállomása teljesen ingyen, ad rendelkezésére egy bizonyos mennyiségű vetőmagot, avval a kikötéssel, hogy a kapott mag egész külön: vettessék s a nyert eredmény felöl a m.-óvári gazdasági akadémia annak idején lelkiismeretes pontossággal érté slttessék. Az állam magánosoknak, jobban mondva egyeseknek, ingyen vetőmagot nem ad; igen gyakran.megtörténik azonban, hogy burgonyát s ehez hasonlókat vetőmagul egyes községeknek, járásoknak 100 q. súlyban teljesen ingyen ad. Ilyen vetőmagokkat a gazdasági egyesület szokott kieszközölni. Ha azonban ön nem kísérletezésre akar vetőmagot, hanem rendes használatra, akkor a „Magyar Mezőgazdák Országos Szövetkezeté“-nél (Budapest, Alkotmány utca ál. szám) a legjutányosabban juthat ahhoz. Különben forduljon a Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület titkárához (S -A-Ujhely, vámegyebáza,) aki a legkősz- ségesebben szolgál önnek e tekintetben a lehető legbővebb felvilágosítással. v: Szemák Julis A kért lappéldányokkal kiadóhiva-. tálunk, sajnáljuk, már nem szolgálhat. A megtalált kincs. Tárcánk közre adja. Felelős szerkesztő : Dongó Gyálfás Gr-é z aU Kiadó-tulajdonos gialert Gyula.
