Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
így megy ez minálunk. Nem törvény, nem rendelet, hanem deres kell ide a lusta népnek. y. Útmutatás a sertésvészben megbetegedett sertések húsának megvizsgálására. (Folytatás.) 6. A romlott és ártalmas hús jelei. Az emberi egészségre ártalmasak és romlottnak kell tekinteni az olyan húst, a mely sok vért tartalmaz, úgy hogy összenyomásakor bőven csepeg belőle a vér; amelynek a színe nem világos barnavörös, hanem sötétbe megy át; amelyben a rostok (a húsnak a szálai) között vörös csikók és véres erek látszanak; amely nagyon nedves vagy pedig tgMoé- kevésbbé kocsonyához hasonló. Az a hús, amely a megromlásnak ezen jeleit mutatja, még erős átfőzés vagy megsütés után is veszedelmesen megbetegitheti az embert. Az ilyent tehát emberi élvezetre felhasználni semmi szín alatt sem szabad. 7. A romlott és ártalmas szalonna jelei. Mindenki tudja, hogy az egészséges disznó szalonnája szép fehér, egészen tiszta. Ha a beteg disznó után nyert szalonna az egészséges szalonnához hasonlít, vagyis ha abban vörös erezetek, véres pontok és csikók nem láthatók: az ember egészségére még nem káros, de csakis abban az esetben, ha zsírnak kiolvasztva használják. Ellenben, ha a beteg disznó után nyert szalonnában vörös véres erek, véres pontok és csikók, kivált pedig ha nagyobb sötét vérfoltok láthatók: a szalonna, illetve a háj az ember egészségére káros, emberi fogyasztásra tehát sem nyersen sem megfüstölve nem alkalmas, de sőt zsírnak kiolvasztva sem szabad azt étkezésre felhasználni, hanem ilyen esetben a szalonna és a háj kiolvasztva csupán ipari célokra (szappan- főzésre) használható fel. 8. A tüdő megvizsgálása. Ha egészséges disznót ölünk : annak testéből majdnem összes vére kifolyik és csak igen kevés marad vissza a belső részekben. Innét van amit minden sertésölő gazda tapasztalt, hogy az egészséges állapotban leszúrt disznó tüdeje halavány rózsaszínű és belőle kézzel, alig egykét csöpp vért lehet kipréselni. Nem igy van ez a szertésvészes disznónál Ennél.a tüdő — hiába vették vérit a disznónak — nem halványodik el, hanem sötétvörös marad, sőt helyenkint egészen feketevörös szint mutat. Az egészséges tüdő, ha megtapogatjuk, mindenütt rugalmas, olyan forma, mint a lószőrrel bélelt párna; ha késsel belevágunk serceg; a bemetszés lapjáról finom habos vöröses folyadékot lehet a késsel lekaparni; ha vízbe teszszük, nem merül el, hanem úszik a tetején, mert levegő van benne, mint a felfújt hólyagban. Ellenben a beteg disznó tüdeje nem rugalmas, hanem egészben vagy részben kemény, akár a májat fognánk meg; ha belevágunk: nem serceg: a vízben alámerül; a vágás lapjáról levakart vörös folyadék nem habos, mert levegőbuborék nincs benne. Az ilyen kemény tüdőrészlet gyakran sárgavörös, vagy legalább a közepe táján sárgás színű. Ha megnyomjuk, a kézben széttöredezik, mint a lágy sajt, vagy túró. A tüdő külseje, melyet az egészséges disznónál finom, sima, fényes hártya borit: a beteg disznónál homályos, gyakran pedig olyan rakodásokkal van borítva, melyek lágyak és a felületről könnyen lekaparhatok. Olyan a tüdő kívülről, mintha nedves lenne. 9' A belek megvizsgálása. A sertésvész a disznó beleiben olyan változásokat okoz, hogy azokból a betegségre min- gyárt a has felbontása urán, tehát még a belek felvágása előtt lehet következtetni. Az a hártya ugyanis, amely a hasnak egész belsejét kibéleli és a beleket is bevonja (az úgynevezett hashártya), a beteg sertésnél nem olyan sima és fényes, mint az egészséges disznónál lenni szokott, hanem helyenkint vöröses színű, fénytelen és véres erek látszanak rajta. Ha a beleket ujjainkal megtapogatjuk : egyes részeken keményebb csomókat órezünk. Ha pedig a beleket felvágjuk, a belső hártya sötétpirosnak látszik, rajta még sötétebb pontok és csikók észlelhetők, helyenkint pedig olyan piszkossárga rakódmány borítja, a melyet könnyen le lehet kaparni. A hol a keményebb csomót érezzük, a belső hártyán kerek vagy hosszúkás, fakó szürkéssárga szinü kiemelkedések láthatók, olyan for- májuak, mint a minő a csiperke kalapja, sokszor meg olyan, mint egy kelés a melyik már felfakadt. Másutt ismét bemélyedések mutatkoznak, amelyeket erősen felduzzadt sánc vesz körül. Ezen mélyedések fenekét és a körüfogó sáncok széleit többnyire piszkos sárga vagy zöldes szinü szétmálló lerakódás borítja. 10. A vesék megvizsgálása. Ha a disznó a sertésvészben hirtelen és nagyon megbetegedett, ha vérteset is vizelt leölése után azt fogjuk látni, hogy a vesét sokszor igen sok vér veszi körül, mert a vese a betegség rossz meteriája miatt magától átszakadt. Az ilyen disznónak a húsát nem szabad megenni, de még inkább nem szabad kimérni, vagy az emberek között szétosztani, 11. A hús ártalmasságának egyéb jelei. A húsban, szalonnában, tüdőben és belekben mutatakozó és föntebb már leirt elváltozásokon és jeleken kívül a disznó felbontásakor gyakran a többi belső részen is szembetűnő jelek vehetők észre. Kivált az gyakran látható,' hogy a belső részek aránylag sok vért tartalmaznak ; a belső részeket bevonó hártyákon pedig véres pontok és véres csíkok mutatkoznak. Ezek a jelek szintén a hús ártalmassága mellett bizonyítanak, kivált abban az esetben, ha a sertés hirtelen betegedett meg és állapota rövid idő alatt nagyon súlyosbodott. (Vége köv,) Vármegyei Hivatalos Rész. 1243/12993 sz. Zemplén-vármegye közig, bizottságától. Olvastatott a kereskedelemügyi m. kir. nagyméltóságu miniszter folyó évi julius 14-én 38123 szám alatt kelt intézvénye, melylyel a kazánvizsgálatok és belső kazán revízióknál követendő eljárás ügyében az összes kazánvizsgáló közegekhez intézett körrendeleté másolatát tudomás végett megküldi. A nagyméltóságu miniszter e körrendeleté a géptulajdonos gazdaközönség tájékoztatása végett a tekintetes vármegye „Zemplén“ cimü hivatalos lapjában köröztetni határoztatott. Kelt Zemplén-vármegye közig, bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. augsztus hó 9-én kelt ülésében. Molnár, főispán, mint a közig. biz. elnök. Másolat. M. kir. kereskedelemügyi miniszter. — 38123 sz. Valamennyi kazán vizsgáló közegnek. Egyes kazántulajdonosok részéről panasz tétetvén az iránt, hogy az eljáró kazánvizsgáló biztos kazánpróbák alkaalmával a gőzkazánok falazatának illetőleg azok burkolatának eltávolítását, belső revíziók alkalmával pedig a gőzkazánok tüzesövének kiszedését kívánja meg, figyelmeztetem a címet,hogy a kazánügyi kormány- rendelet kapcsában kibocsátott eljárási utasítás szerint rendes körülmények közt a kazánvizsgálatok a kazánfalazat, illetőleg kazánburkolat, a beható belső revisiók pedig a tüzesövek kiszedése nélkül tartandók meg, s hogy e tokint,étben kivételnek csakis azon esetben van helye, midőn a próba vagy belső revisió alkalmával tett észleletek az ilynemű intézkedést közbiztonsági szempontból indokolttá teszik. Budapesten, 1897. julius hó 14-én. A miniszter helyett Vörös államtitkár. 17430. sz. T. Zemplén-vármogye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Tudomásulvétel, alkalmazkodás és az állatorvosok megfelelő utasítása, illetve az érdekeltek tájékoztatása céljából, folyó évi 13404. számú felhívásomnak kapcsán kiadom. S.-A.-Újhely, 1897. aug. 25. Matolai Etele, alispán. Másolat. Ad 35.431. szám. Földmivelésügyi minis- tértől: A bécsi szabad vásárra való szállítási kérvények mellékleteinek átvizsgálásánál több Ízben tapasztalom, hogy a vármegyei, községi, körállatorvosok a f. évi junius hó 19-én kiadott 35.431. sz. rendetetben érintett bizonyítvány kiállítása körül nem járnak el kellő figyelemmel. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, utasítsa a területén működő vármegyei, városi, községi és körállatorvosokat, hogy amennyiben annak tényleg helye van s minden körülményről alapos meggyőződést szereztek, az általuk kiállított ezen bizonyítványokban ne csak a megvizsgált állatok egészségét, hanem az illető udvar, vagy szállások vészmentességét, azonkívül mindenkor azt is igazolják, hogy a kérdéses udvar, vagy szállások fertőzött területektől teljesen el van nak különítve. A hiányosan kiállított bizonyítványok miatt a szállító feleknek netán okozandó károkért a bizonyítvány kiállítói felelősek. A bizonyítvány egyúttal a kiállító közeg hivatalos pecsétjével is ellátandó. — Budapesten, 1897. évi augusztus hó 16-án. A minister megbízásából: Bárdos Ferenc s. k. 17084. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszo gabirónak. A földmivelésügyi miniszter ő nagyméltóságának f. évi 5436 sz. alatt kelt intézménye folytán tudomásulvétel és közzététel végett tudatom a tek. főszolgabíró úrral, hogy a boszniai és hercegovinai országos kormány folyó évi julius hó 31-én kelt 99766 számú hirdetménye szerint, a következő intézkedéseket léptette életbe. I. A ragadós tüdőlob miatt, a szarvas- marháknak Boszniába és Hercegovinába való bevitele Liptó és Pozsony vármegyékből tilos. II. Ragadós száj és körömfájás miatt sertéseknek és kérődzőknek (szarvas-marhák), juhok és kecskék) Boszniába és Hercegovinába való bevitele Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Békés, Hajdú, Hunyad, Nógrád, Torda-Aranyos és Zemplén-vármegyék területéről tilos. III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Bosznia és Hercegovinába Magyarország egész területéről tilos. Ezzel egyidejűleg a folyó évi 14995 számú felhívásomban foglalt rendelkezések hatályokat vesztették. S.-A.-Ujhely, 1897. augusztus 17. Matolai Etele, alispán. 17741. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától, A 10. főszolgabírónak. Tudomásul vétel és minél kiterjedtebb módon való sürgős közzététel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a ragadós száj- és körömfájás nagyobb mérvű elterjedése miatt sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok, kecskék) Bukovinából Magyarországba való behozatalát folyó évi augusztus hó 27-től kezdve további intézkedésig, a földmivelésügyi minister őnagyméltósága folyó évi 50393. szám alatt kelt intézvényével megtiltotta. Az ezen tilalom ellenére behozott állatokkal az 1888. évi VII. t. ez. 155. §-a értelmében kell eljárni. S.-A.-Ujhely, 1897. augusztus 26. Matolai Etele alispán. 17237. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. A földmivelésügyi minister őnagymóltósá- gának folyó évi 49383. és 48436. számok alatt kelt intézvényei folytán közhírré tétel végett tudatom Tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a csehországi cs. kir. helytartóság folyó évi augusztus hó 6-án 122901. szám alatt kelt hirdetménye szerint Komotan városba, a folyó évi augusztus hó 4-én 122527. számú hirdetménye szerint pedig Máchod és Strakonitz városokba, szabad forgalomból ki nem tiltott járványmentes Magyar és Horvát-Szlavonországnak az ausztriai területeiről származó egészséges élő sertések a folyó évi 4703. számú felhívásommal kiadott 12962 számú földmivelésügyi ministeri körrendeletben foglalt teltételek mellett bevihetők. S.-A.-Ujhely 1897. augusztus 20. Matolai Etele alispán. ad 14840. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak. Közhirrótétel végett tudatom a T. főszolag- biró úrral, hogy a vármegye igazoló választmánya a vármegyei legtöbb adótfizető bizottsági tagok névjegyzékének a jövő 1898 évre leendő kiigazítási céljából üléseit a ff. évi augusztus hó 30-ikán és a következő napokon fogja megtartani. Az adóhivatalok részéről a névjegyzék kiigazítása céljából bemutatott kimutatások, az 1886 évi XXI t. c. 25. §-a értelmében betekint- hetés és a netalán szükséges felszólalások meg- tehetése végett, a vármegye levéltárában közszemlére kitétettek. Miről a felvételre jogosultsággal bíró legtöbb adótfizetők azzal értesitendők, hogy a névjegyzékbe leendő felvétel iránti kérvényeiket írásban az igazoló választmányi ülések megkezdése előtt, vagy előszóval az ülések folyama alatt annál is inkább adják be, mivel az elkésetten beadottak figyelmen kívül fognak hagyatni. S.-A.-Ujhely, 1897. augusztus 18. 2— . Matolai Etele, alispán. 3540/1. 97. sz. A homonnai járás fó’szolgabirájától. Körözvény. Homonnán gazdáztalan egy ljl—14 éves barna szőrű, homlokán és hasalján fehér foltu, előre hajló szarvú tehén tartatik, mely körülmény köröztetik azzal, hogyha 8 nap alatt tulajdonosa nem jelentkezik, el fog árvereztetni. Homonnán, 1897. augusztus 26. Haraszthy Miklós, főszolgabró. 3954/1897. sz. A bodrogközi járás föszol'gabirájától. Körözés. I. Guttmann József tokaji lakostól a f. évi augusztus hó 15-én tartott csapi vásárról egy darab 6 éves, fehér szőrű, felálló szarvú tehén elszökött. Feltalálásáról kérem hivatalomat értesíteni,
