Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-15 / 33. szám
ságára a harmadik feleségnek — most végtére a vaserejü Z-1 ejtették kolera-nosztrászba. Közigazgatásunk főfője a járásban erélyes intézkedést tett, hogy a kender a tóból kihá- nyassék és elkobostassék, a régebbi tilalmat áthágok megbüntettessenek. Vajha: ez a főszolgabírói rendelet se maradna papiros-malaszt! r. 1. — Nagy tüzek. A Pelső-Bodrog partján fekvő Garany községben folyó hó 11-én, esteli 8— 9 óra közt, ismeretlen okból tűz támadt, s borzasztó sebességgel borította el a derék, nagy magyar falut, alig egynegyedrészét hagyva érintetlenül. 137 lakóház és a melléképületek, roppant sok életnemü és takarmányféle menthetetlenül porrá égtek. Sokrészben biztosítatlanul, r. 1. — Másik tudósításunk igy szól: Garanyban a tűz f. hó 11-én este ütött ki. Leégett a 180 ház közül 137 lakóház, az ezekhez tartozó összes gazdasági épületek, a behordott takarmány és termény. A kár százezer forintnál többre rúg! Az épületek nagy része biztosítva volt, de igy is sokan hajléktalanul maradtak, s most egyáltalán nincs hol őket elhelyezni. E hó 12-én ismét tűz ütött ki egy csűrben, ahol egy ló is elégett. A csendőrség egy leányt .tartóztatott le, akit, állítólag, tetten értek volna a csűr felgyujtásánál. Főispánunk Öméltóságához jelentés tétetett, ahol intézkedés történt, hogy az orsz. kormány és a „Jósziv“ segedelmet küldjenek.*) A tűzesetnél Szürnyeg, Kiszte, B.-Ujlak község lakosai segédkeztek, de a szél miatt menteni nem lehetett. A takarmány és termény még mindig ég. Ember, állat nem veszett bele. G. —-A Kozma községhez tartozó Demezpatak pusztán folyó hó 9- én délután 1 óratájban Messzinger Jakab bérlőnek mintegy 500 kereszt búzáját a tűz ismeretlen okból elhamvasztotta. Megégett azonkívül egy lakóház is több gazdasági eszközzel együtt. Martalékául esett a tűznek Schwarcz Herman cséplőgépje is. A csendes időnek és a kozmaiak gyors segédkezésének köszönhető, hogy a pusztai tanyán felhalmozott sok-sok élet- neműt a tűz el nem hamvasztotta. r. 1. — Apad a Hernád. A vármegyénk délnyugati határául szolgáló Hernád már apad ugyan, hanem a kiáradásával okozott kár igen nagy. r. 1. — Jótékonycélu gyűjtés. A király-hel- meczi önkéntes tüzoltő-egyesület, bár vezetői és tagjai, írja levelezőnk, a legnagyobb odaadással vannak, mert a város, mely évi 400 ftnyi segedelmet szavazott meg, oly nyomasztó anyagi viszonyokkal küzd, hogy azt a segedelmet csakis az első évben volt képes a testületnek átadni, — még ez idő szerint is a kezdet nehézségeivel küzd. Ezen az állapoton segítendő, a kir.-helme- czi úrnők gyűjtést rendeztek és a gyűjtést özv. Bányay Albertné, Mitrovich Endréné, Némethy Jánosné és Schuster Györgyné eszközölték. Fáradozásuk eredménye az, hogy már eddig is 115 aláírást kaptak három évi kötelezettséggel, havonként 20 krnyi befizetéssel, ami évenként 270 ftot túlhaladó bevételt képez majd. Az aláírásokból befolyó összeg bárom évig fog tőkésittetni s azután tűzoltói felszerelések bevásárlására fogják fordítani. A gyűjtést eszközlő úrnők lapunk .utján mondanak köszönetét az adakozóknak, addig is, mig nyilvános számadásukat közzéteszik. — Az eddig begyült 24 ft 80 krnyi összeget takarékpénztárba helyezték. — Váratlan szónoki hatás. Camper hittérítő beszéli, hogy mikor, miszionárius-társai- val Grönlandban a jeges vidék lakóinak, az eszkimóknak, legelső ízben beszélt a mennyország boldogságáról s a pokol égető tüzének rettenetes hevéről, hallgatói közmegegyezéssel oda nyilatkoztak, hogy mindenáron a pokolbajutás után fognak törekedni, — eleget fáznak, úgymond, életükben, legalább holtuk után melegedhessenek hát az örök tűznél. — Jaj a tapsifüleseknek! Nimród heves gyermekei, a vadászok, előszedték fegyvereiket. Ma az első pitymallat óráitól kezdve, hangzik hegyen-völgyön a sok „dirr-durr /“ És a vén tapsifülesek, figyelmessé lévén a lövöldözésre, kezdik a süldő nyulakat kioktatni a fegyverdörejre, hogy mire reájuk kerül a sor, tudják ők is magukat miheztartani. Az igazi vadász azonban augusztus 15-én csak puszta formalitásból lő nyulat s ha lő is, csak süldőre rántja le a ravaszt, mert a voltaképen való nyulazás október előtt korai és káros. Még októberben is akad nyúl, amely „mamának“ érezi magát s nincs hamarjában kellemetlenebb „vadászpech“, mint mikor egy lövéssel három nyulat lő le a jáger s csak egy válik be pecsenyének s annak az egynek se kellemes az ize. A gazos tarlókban, réteken annál kitartóbban foly a fürjezés. Csak az a baj, hogy kevés a fürj. A nagy záporok, felhőszakadások elhordták, elmosták a fészkeket, tönkretették a költés eredményét. No de kárpótlásul ott vannak a vadkicsák, most már mindannyian fölrepülnek s esténként húznak. Bm. *) A belügyminstériom főispánunk Öméltósága fölterjesztésére a garanyi tüzkárosultak fclsegitésére 685 ftot Utalványozott. Szerk. — Az aratás vége. Szürnyeg községi kepések arattak D. magyar-jesztrebi birtokosnál, aki az aratás bevégzésekor, szokás szerint, áldomással látta el a munkásokat. Ezek azonban nem elégedvén meg a mulatsággal: hazafelé menőben betértek a „Binyő“ nevű határ csárdába, hol aztán ivásközben, szokás szerint, összeverekedve, nemcsak egymás fejét szaggatták be, hanem az ablakokon kezdve, minden edény- és bútorfélét össze-visszatörve, annyi kárt tettek, hogy keresményük nem nagyon sokkal fog többet érni. r. 1. — Táncvizsgálat. A tánc úgyszólván ős-idők óta ápolt társadalmi kellék és amellett, hogy kellemesen szórakoztató testmozgás, a legalkalmasabb mód is a mindkét nembeliek egymáshoz simulására. Osztán meg, amint mondják, nem egy boldog házasság köszönheti keletkezését éppen a táncnak, valamint az is bizonyos, hogy sok leány hoppon maradt már csak azért, mert a táncban való járatlanságának miatta egész zöldséges piacot telepitett maga köré. A tánc tehát nemcsak cél, de szükséges eszköz is sok társadalmi jó elnyeréséhez, kivált ha olyan egyéni birtokká válik, amint azt mi alőttünk a múlt héten Révész Imre tánctanitó mutatta be a Diána-kert nagytermében tartott vizsgálatán. A növendékek, rövid hat heti tanfolyam bevégzése után, nemcsak hogy nagyon ügyesen adták elő a régi és uj táncokat, de egyszersmind „társadalmi megjelenésükkel“ biztosítékát szolgáltatták annak is, hogy majdan a báli termek parketjein is meg fogják állani helyeiket és alig lesz köztük csak egy is szögletes modorú. Ebben látom én a tánctanitás valódi célját, nem pedig a légtornászatban, mert mig a művészi táncra, az úgynevezett ba- letre rátermettség kell, addig a szép táncra és jó testtartásra bárkit meg lehet tanítani. Ezért illeti elismerés Révész tánctanitót, vidékünknek e kiváló mesterét, mert tisztában van a tánctanitás valódi céljával és annak elérésében pompás sikert produkált. A f. hó 10-iki táncvizsgálatot nemcsak a szülők nézték végig, de igen előkelő és nagyszámú vendégközönség is vett részt azon. Sn. — Ki a legény a csárdában ? Lukáról írják: F. hó 9-én, vasárnap este, a lukai legények mulatságot csaptak. Tóth P. János helybeli legény váltig azzal dicsekedett, hogy neki igen jó élesre fent bicskája van a csizmaszárban. Honi szokás szerint a mulatság vége dulakodás lett, miközben az egyik legény ki rántotta Jancsi kezéből az élesre fent bicskát s ennek lapockájába néhányszor, 5 cm. mélyre, bemártván, megkérdezte: „No Jancsi pajtás, hát hogy ízlik a bicskád ?“ Most az összeszurkált legény súlyos betegen fekszik. A „vizi report“ ki van állítva. — Egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik Bánóczy Kálmán póküzletében (Koronautca) és Klein Géza fűszer- és' vegyes-kereskedésében (Papsor-utca). Eladó hat fotel és egy díványból álló jó karban lévő butorgarnitura, — hol: megmondja a kiadóhivatal. — Időjóslat augusztus 8-ára Változó felhőzet, száraz, meleg, zivatarok. tlonnflhPT’d-eplvam csakis akkor valódi, ha köz llCllllCUülg üCljOUl vetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színes 45 krtól 14 ft 65 krig méterenként — sima, csikós, kockázott, mintázott, damaszolt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség és 2000 mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Ilemichcrg <S. (cs. és k. udvari szállító selyem- jryitrai Zürichben. Svájczba címzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1. Irodalom. ,A7. 1848-49-iki Magyar Szabadságharc Története“ cimü nagy munkából most jelent meg a 86-ik füzet, a melyben Gracza György a világosi fegyverletétel utáni eseményeket mondja el a nála megszokott érdekességgel. A füzet képei ezek : Világos térképe, A világosi gyásznap, Falragasz a világosi fegyverletétel után. A lugosi csata 1849. aug. 15-ón Kossuth Lajos menekülése a hazából. Bgy-egy füzet ára: 30 kr. Megrendolhotö, mig a képlet tart kötetenkint is, Lövy Adolf könyvkereskedőnél Uj- helyben. A Szalay-Baróti }Magyar Nemzet történetéből* (Wo- dianer F. és üai Lampel Róbert udv. könyvkereskedésének kiadóhivatala Budapesten) most vettük a G6-ik füzetet, mely a negyedik kötet 3-ik füzetét képezi. Az e füzetben tárgyalt korszak szignaturája röviden ez : I. József halála s III. Károly trónralépóse; a szatmári béke megerősítése s II. Rákóczi Ferenc elbúj dosása. A török végkóp kipusztul hazánkból, mely újjáalakításában, bár lassan, de láthatólag előre balad. — Jelen füzet is bővelkedik érdekes képdisz- szel. Külön műmeléklete a péterváradi csata Huchtenburg rajza után. — A szöveg közzé nyomott ilusztrációk a kővetkezők: Eleonora császáré és III. Károly megerősítik a szatmári békét. — I. József halála, — A grosboisi kololostor romjai, — Fülöp orleansi herceg, — XII. Achmed szultán, — Rodosztó. — A magyarok utcája és Rákóczi ebólő-palotája Rodosztóban, — A galatí Szt. Benoit-templom egyik oltára, mely előtt Rákóczi fejedelem nyukszik. — III. Károly koronázásra vert emlékérem. — A péterváradi csata tervrajza, Temesvár ostroma (1716.) Előfizetéseket erre a millanáris diszműre mindenkor elfogad úgy a fent nevezett kiadóhivatal (Budapest, Andrássy-ut 21.) valamint Lövy Adolf könyvkereskedése. Ujhelyhen. Szemcre Miklós, kinek .Fair Play* cimü tanulmánya a télen széles körben tűnt fel, égotő társadalmi kérdésekhez szólt hozzá Fiatal Véreim cimü épp most megjelent könyvében, mi valószínűen szintén oly rohamosan fog elkelni, mint elkelt a .Fair Play*. A Szóchenyi-lakoma ez idei szónoka, bazafiasan, szivéből meggyőző erővel, mindig érdekesen és tanulságosan beszél tárgyairól, magyar szivböl a magyar szivhez. A .Fiatal Vóreim“ Ára 30 krajcár. Kapható az Athenaeumnál és Lövy Adolf s.-a.-ujhelyi könyvkereskedésében. A mii Felmóry Lajos emlékének van ajánlva Egyesületi élet. A s.-a.-ujhelyi általános ipartestület 21. és 22-ik napjain a „tornacsarnok“-ban kézműipar- kiállítást rendez. A kiállítást augusztus hó 21-én d. e. 9. órakor nyitják meg. Az I. bíráló-bizottság (fa-iparij munkákra) elnöke Matolai Etele alispán. A II. bíráló.-bizottság (fém-ipar munkákra) elnöke Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, vármegyei főjegyző, A III. bírálóbizottság (bőr-ipari munkákra elnöke Barthos József főszolgabíró. A IV. bíráló-bizottság (szabó-ipari munkákra) elnöke Dókus Mihály iparhatósági biztos. Az V. bíráló-bizottság (épi- tószeti-rajz) elnöke Spotkovszky Károly főgimnáziumi rajztanár. A VI. bíráló-bizottság (vegyes ipari munkákra) elnöke Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő, a „Zemplén“ felelős szerkesztője. A jutalomdijak kiosztása és a kiállítás bezárása aug. 22-én, délután 5 órakor történik. Az eperjesi torna- és vívó egyesület kerékpár-alosztálya lapunk utján is emlékezteti a kerékpár-sporttásakat a f. évi szeptember hó 26-án délután, az eperjes-kassaí országúton tartandó első nyílt országúti versenyeire. Az egyesület reméli, hogy szept. 26-ikán a sporttársak tömegesen fognak ogybegyülekezni és hogy ez első nagy találkozója a Felvidék összes kerékpárosainak mindnyájuk ünnepe lesz. „Adj’ isten ! “ Tanügy. Értesítés. A homonnai m. kir. állami faipari szakiskolába a közép-, vagy polgári iskola két osztályának, vagy az elemi népiskola hat osztályának sikeres elvégzése, vagy megfelelő felvételi vizsgálat alapján vétetnek fel a tanulók, kik a négyéves tanfolyan alatt a közismereti- és szaktárgyakon kívül az asztalosságban, eszter- gályozásban és faragásban nyernek alapos kiké- peztetést. Szegénysorsu tanulók nemcsak tandíj- mentességben, de évi 40—100 frt. ösztöndíjban is részesülnek. Az államvasutak alkalmazottjainak gyermekei részére négy, egyenként 60 frtos ösztöndíj van alapítva. Jelentkezések az 1897—98. tanévre már most elfogadtatnak A behatások szeptember 1-étől 5-ig tartatnak meg. Homonnán, 1897. augusztus 8. Kováts József szakisk. igazgató. CSARNOK. Kiadó szobák. — Irta: Aigner Ferenc. — (Folytatás.) Kakukházi Flórián azonban a tilalom dacára kinyitogatta sorra a szobának ablakait. — Megbolondult az ur ! — kiáltá Mariid. — Kérem én orvos vagyok. Én ebből élek. . . — Hát öröm az önnek, ha én meghűlök ? — Végtelenül . . . Lesz egy uj betegem ! — mondá Kakukházi komolyan. — Goromba ! Parancsolom, hogy zárja be az ablakokat, — szólt Matild haragosan. — Azt nem teszem asszonyom. Az ellenkeznék az én rendszeremmel. Egy kis kellemes légvonat és nedvesség előidézi a fülfájást. Asszonyom ne féljen, mert én megfogom gyógyítani, csak kérem legyen beteg. Úgy örvendenék, ha egy fülfájós'nőre akadnék. Mindig szerettem a nőknek a füle belsejét nézni. Matild izgatottan csengetett, a szobaleány pedig belépett a csengetésre. — Zárd be az ablakokat azután add a kalapot ennek az urnák a kezébe. — Kérem, kérem én még nem akarok távozni. Ismétlem, hogy én híres orvos vagyok. — De mikor nekem nincsen szükségem az ön tudományára. . . . A szobaleány állt most Kakukházi Tóbiás elé. — Uram! én nagy beteg vagyok! mondá lesütött szemekkel komolyan. Az orvos örvendezve kérdezé: — Mi a baja? Ne féljen tőlem leányom, legyen bizalommal hozzám. — Fáj a szivem . . . — Jegyezze meg magának nőcske — szólt most Kakukházi mérgesen, — hogy a fülgyógyászok nem törődnek a szívbetegekkel! — Mondja csak orvos úr, honnét gondolta ön, hogy az én házamban fülbajosok laknak? kérdé az özvegy kedélyesen.
