Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

Vármegyei ügyek.

A vármegye 1898. évi közigazgatási és gyámhatósági szükségleteiről, valamint az ezek fedezéséről összeállított költségvetési sommázatból, a közönség tájékoztatására, közöljük hogy

A. Szükséglet.

1. Tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése és lakáspénze: . . 103,380 ft 00 kr.

2. Szolgaszemélyzet bére és lakáspénze : 7,928 ft 00 —

3. Szolgaszemélyzet ruházata: .... 1,651 ft 62 —

4. Hivatalos helyiségek és fogházak bére : 2,300 ft 00 —

5. Irodai szükségletek:

.......................'. 7,500 ft 00 —

6. Napdijak és útiköltségek:................... 7,700 ft 00 —

7. Épületek fentartása:

............................ 1,373 ft 00 —

8. Egyéb rendszeresített kiadások: . . 250 ft 00 —

9. Rabtartási költségek:

....................... 100 ft 00 —

10. Előre nem látható kiadások:. . . . 1,250 ft 00 1—10. 133,432 ft 62 kr.

B. Fedezet.

1. Állami javadalmazás :.........................126,513 ft 88 kr.

2. Cselekvő kamatok:.............................* 903 ft 74 —

3. Alapok járuléka:..................................5,810 ft 00 —

4. Különféle bevételek;

....................... 5 ft 00 —

5. Téritmónyek:

..................................... 200 ft 00 —

1 -5. 133,432 ft 62 kr.

A szóban levő költségvetés tervezete előkészítő tárgyalás céljából a jövő hónapban tanácskozó állandó választmány elé fog bemu- tattatni.

Katonai lóvásárok lesznek vármegyénkben T.-Terebes községben szept. hó 20-án, S.- A.-Ujhely városban pedig szept. hó 22-én.

Országos vásár. A kereskedelemügyi kir. minister megengedte, hogy a Zemplén-vármegye területéhez tartozó Var anno községben a f. évi augusztus hó 21. és 22-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi augusztus hó 18. és

19-én, a f. évi december hó 5. és 6-ára eső országos vásár pedig ez évben kivételesen f. évi december hó 1. és 2-án tartassák meg.

Sertésvész. Több, mint esztendeje múlt már, hogy a sertésvész, ez a kellemetlen vendég, alkalmatlankodik a zempléni gazdáknak is. Es több, mint esztendeje, hogy az alkalmatlan vendégtől nem birnak szabadulni. Még ma is nem kevesebb mint hetven községet tart megszállva s ezek a következők: Agárd, Bacska, A.-Bereczki, A.-Körtvélyes, A.-Hrabócz, B.-Szentes, B.-Szer- dahely, Szőllőske, Battyán, B.-Vécs, Boly, B.- Olaszi, B.-Ujlak, Butka, Csanálos, Csarnahó, Czéke, F.-Regmecz, Garany, Gercsely, Henczócz, Imreg, Isztáncs, Kaponya, Karosa, Karos, Kásó, Karád, Kis-Czigánd, Kis-Küvesd, Kis-Tárkány, Kiszte, Klazán, Kőporuba, Lácza, Ladmóez, Leányvár, Legenye, Lelesz, L.-Polyán, Luka, Málcza, M.-Jesztreb, Miglécz, Mihályi, Nagy- Mihály, N.-Kövesd, N.-Bozvágy, N.-Tárkány, Páczin, Pálfölde, Petrócz, Possa, Rákócz, Riese, Sajó-Kesznyéten, Sárospatak, Semjén, Szécs- Polyánka, Szerencs, Szinyér, Szolnocska, Szo- motor, Tőke-Terebes, Tussá, Vajdácska, Véke, Varannó-Csemernye, Zétény és Zemplén.

Pályázat. A m. kir. posta- és táviró igazgatóság Kassáról lapunk utján is tudatja, hogy a posta- és táviróhivatalban kezelő-szolgálatra alkalmazandó és a XI. fizetésosztályban 500 fttól 700-ig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. t.-c.-ben megállapított lakpénzide-oda való himbálódzásban néha éppen akkor, amidőn már álom nehezedett volna fáradt pilláikra, oly erővel verődtek össze, hogy szuny- nyadtukból felriadva, rémülten ugráltak ki ágyaikból, s mig ijedtségükből fel nem ocsúdtak, tanácstalanul, tágra nyílt szemekkel bámultak maguk körül, aztán versenyt káromkodva a hajó bordáit megrecsegtető viharral, nyugalmasabb pihenőhely keresése után láttak.

A függő-ágyak legnagyobb részben üresen himbálództak a fülledt levegőben.

Az őrségen kívül maradt legénység a viz- áthatatlan ponyvákkal leteritett ágyukra telepedve, álmosan, fásult kedélylyel szívta a kurta- szára fapipákat, vagy rágta a bagótekercseket. A kiosztott vörös bor nem birt valami különös gyújtó hatással és igy időközönként szótlanul mentették bádogpoharukat a patikával teli fakupába. A legénység másik része a hajó zugaiban, a helyzethez mért kényelemben pihente ki az őrség alatt kiállott fáradalmait. Néha-néha, hogy senki ne hallja, hogy senki ne lássa, láb- ujhegyen, nesztelenül, szorosan a hajó falához simulva, osont egy-egy meggörnyedt, sápadt arcú, réveteg tekintetű alak az ütegek egyik félreeső zugában elhelyezett vizeskád felé. Oda érve, tengerész léttére önmaga előtt is szégyelve gyön- geségét, fáradtan támasztotta hidegveritékes homlokát a hűvös páncélfalakhoz, kezével pedig neki támaszkodva a kád felső peremének, lehetőleg zajtalanul igyekezett a tengeri betegség elkerülhetetlen következéseinek szabad útat engedni.

A függő-asztalok legnagyobb részben le voltak szerelve. Csak itt-ott hánykolódott egyilletményekkel javadalmazott posta- és távíró- segédtisztek kiképzésére f. évi szeptember hó 15-től kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyit a kassai posta- és táviró- igazgatóság területén: Máramaros-Szigeten és Miskolczon. — A tanfolyamok hallgatói beiratás és tandíj fejében tiz (10) ftot kötelesek fizetni. Kérvények beadásának határideje augusztus hó 31. — Kívánatra bővebb felvilágosítást nyújt: a m. kir. posta- és távíró-igazgatóság Kassán.

Kongnia. Az eperjesi gk. egyházmegyéhez vármegyénk területéről több plébánia tartozik. Ezek a plébániák talán a legszerényebb, mondhatnék a legszegényebb javadalmazásu plébániák az egész országban. íme, állításunk igazolásául ide igtatjuk neveiket azoknak a plébániáknak s egyszersmind neveik mellett közöljük azt is, hogy mennyi évi tisztajövedelemnek örvendhetnek (?) A plébániák ezek: Or.-Kázmér 297 ft 96 kr, — Stefanócz 313 ft 89 kr, — Izb.-Radvány 399 ft 10 kr, — Mikóháza 400 ft 04 kr, — Szedliszke 242 ft 62 kr, — Petkócz 354 ft 63 kr, — Szukó 555 ft 52 kr, — Sztarina 475 ft 87 kr. — H.- Rokitó 470 ft 23 kr, — Y.-Csemernye 383 ft 14 kr, — Csicsóka 350 ft 30 kr, — Puczák 357 ft 59 kr, — K.-Brezsnyicza 390 ft 68 kr, — Sztr.-Olyka 547 ft 00 kr, — Habura 634 ft 49 kr, — Telepócz 413 ft 37 kr, — Nechv.-Polyánka 347 ft 65 kr, — H.-Zbojna 418 ft 09 kr, — Zuella 382 ft 87 kr, — Or.-Ruszka 506 ft 03 kr, — Krasznibród 422 ft 99 kr, — Izb.-Béla 591 ft 30 kr, — Lomna 494 ft 91 kr, — T.- Jablonya 491 ft 80 kr, — Minyócz 438 ft 08 kr, — Sztakcsin 677 ft 78 kr, — Boksa 227 ft 72 kr, — Hosztovicza 537 ft 63 kr, — N.-Po- lena 445 ft 80 kr, — Homonna 568 ft 46 kr, — Dricsna 348 ft 34 kr, — Rafajócz 356 ft 20 kr, — F.-Olsva 552 ft 91 kr, — Valkó 371 ft 83 kr, Csertész 510 ft 08 kr, (Folytatjuk.) — Még azt jegyezzük meg, hogy az imént elősorolt 35 plébánia közül a legrégibb alakulásu a szta- rinai (1210 körül!) a XVII. századból valók: a szukói, a sztakcsini és rafajóczi.A többi plébánia későbbi időből ered.

Mezőgazdasági tanfolyam nyílt meg

Kassán a í. hó l-ével. A tanfolyamot, egyetértve a közoktatásügyi kir. miniszterrel, a földmivelés- ügyi miniszter rendezi. A tanfolyamon most a tanítóképző intézetek szaktanárai vesznek részt. Végcélja pedig a tanfolyamnak, hogy a gazdasági irányzatúvá átalakuló falusi ismétlő iskolai oktatásban, a tanulni óhajtó parasztgazdákból majdan gondolkodó földmiveseket tudjon és bírjon képezni a hazai tanitóság.

Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkórház 1897. évi julius havi betegforgalmáról. 1897. év junius hóról ápolás alatt maradtak száma: 22; 1897. év julius 31-ig újonnan felvettek száma : 51. Ápoltak összege : 73. — Ezek közül elbocsáttattak gyógyulva: 39; javulva : 4; gyó- gyulatlan : 1; meghalt: 7. — Összes fogyaték: 51; — A hó végével ápolás alatt maradtak száma: 22. — Az ezen idő alatt felmerült ápolás-napok száma: 854. — Schön Vilmos dr., főorvos, Nyomárkay Ödön dr., alorvos.

Kimutatás a király-helmeczi hasonszenvi „Mailáthu-kórháznak ez évi június és július havi

egy üresen, elhagyottan a lazán terhelt drótköteleken.

Az egyiknél, kezeikkel az asztalra támaszkodva, szundikált vagy hat bajtársam. Olykor, ha a függő-asztal messzebb lódult a függő-lócától, fejük megcsukolva, hangos koppanással verődött a barnára mázolt tölgyfa-deszkához. Olyankor aztán egy nagyot horkantottak és öntudatlanul dörzsölve meg sajgó homlokukat, folytatták az ébrenlétnél fárasztóbb szunnyadást.

Megunva az egyedül való. ide-oda lézengést és gondolva, hogy valamelyiknek csak lesz kedve velem beszélgetni, közibük húzódtam hát én is. Megkezdtem a kísérletezést. Leültem a legidegesebbnek ismert mellé és gyöngéden oldalba löktem.

— Kell galuska Peti fiam, eszel-é ?

Felkönyökölt. Rám emelte fáradt tekintetét, aztán rámmordult.

— Mi kell ?

— Semmi. Csak azt kérdeztem, hogy meg- ennéd-e most a túrós laskát.

Erre aztán megbékült. Ajkai körül a mosolynak a fáradtságtól elnyomott bizonyos vonása jelent meg és a tengeri betegség csiklandozásától szakadozott hangon folytatta:

— La-laska, a-az nem kell, de ru-rum az kell I

Odaadtam neki rumos üvegem. Nagyot húzott belőle. Aztán megint lehajtotta fejét és nem szólt többet egy szót sem, hiába kötelőzkődtem vele. Sorba kináltam a többit is. Azoknak még az sem kellett. Mérges, ideges hangon utasított el mindenik. A meghiúsult kísérlet után elindultam az öreg Giovannit fölkeresni avval

betegforgalmáról. A felvett betegek száma: 17; ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 5, javulva 3, gyógyulatlan 3. — Összes fogyaték: 11. — Julius hó végével ápolás alatt maradtak száma :

6. — A 2 hónap alatt felmerült ápolás-napok száma: 186. — Frieder Zsigmond dr., kórházi orvos.

Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. július 31-étől aug. 7-éig) a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 esetben; d) elhalálozott: 11 egyén.

Hírek a nagyvilágból.

Szerbia és Törökország között a nemzetközi viszony igen feszültté vált. Mindkét részről nagyobb hadi erőt szembesítettek a szerbtörök határokon.

Bolgárország ministerelnöke, Sztojlov ur, Ausztria-Magyarország nagyhatalmi állásáról emlékezvén úgy elszólta magát, hogy emiatt ministereinöki széke erősen ingadozik. A hir azt suttogja, hogy nemcsak Sztojlov ur, de maga Ferdinand fejedelem is, amennyiben tétovázott az elégtételadásban, a lehető legkényelmetlenebb helyzetbe jutott a megbántott nagyhatalommal szemben.

A békekötés Görög- és Törökország között forma szerint már kész s csak az van hátra, hogy a meghatalmazottak a békeszerződést aláírják és az állam-okiratokat kölcsönösen kicseréljék.

Hírek az országból.

Őfelsége Ferenc Ferdinand főhgrceget a párisi világkiállítás osztrák-magyar osztályának fő védőjévé nevezte ki.

Kozma Sándor nyugalmazott kir.

főügyész, a népszerű „öreg ur" a „színarany ős-jellem,“ ki hosszú életen át fenkült, szabadelvű gondolkozásával és nemes cselekedeteivel szolgált rá az országos rokonszenvre, — a magyarországi ügyészi kar „édes atyja“, ki a gyűlöletes hivatásu ügyészi szervezetet, a türelem, az emberies érzés, a legtisztább emberszeretet zománcával ékesítette föl és nemes idealizmusával a maga képére formálta, — a legszellemesebb és a legszeretetreméltóbb emberek egyike, Budapesten, életkorának 72-ik, nyugalmaztatá- sának 3-ik évében elhunyt 1 Emléke tiszteletben marad mindazok előtt, akik őt ismerték, mert szerették is. Neve ércbetükkel lesz bevésve az úttörők között, akik Magyarországot a haladás felé segítették és a polgáriasodás irányában előre vezették.

A segesvári ünnepek. A múlt szombaton délelőtt leplezték le a fehéregyházi honvédemléket és Segesváron a fehóregyházi csatában elesett Petőfi Sándor szobrát. Mindkét ünnepség jóformán az egész nemzet részvétele mellett, hazafiui lelkesedés, között ment végbe. Segesváron Petőíi Sándor művészi kivitelű szép szobra, mely a

Folytatás a melékleten.

a szándékkal, hogy vele beszélgetve, könnyebben fogom eltölteni az éjszakát.

Az öreg még mindig ott állott a kormánykeréknél. Kezei nyugodtan pihentek a rézkerék fényes fogantyúin és éber figyelemmel kisérve az előtte álló delej tű kitéréseit, csodálkozva fordult meg, midőn kezemmel vállát megérintve, köszöntöttem.

Mikor pedig elmondtam neki, hogy unom magamat és beszélgetni jöttem hozzá, bosszúsan felkacagott:

— Ostia Madonna signor. Önnek nem rósz gusztusa van! Száraz citromfa nőjjön az orrom hegyén, ha ilyen fertelmes időben valamikor unatkoztam,... Corpó di bákó ... ilyenkor unatkozni. . . . Örüljön Signor, ha nem beteg. Azzal elfordult a delejtű felé és további kérdezősködé- seimnek avval vette elejét, hogy kijelentette, most nem beszél, mert még egy cápa a torkába szaladhatna.

Ez hatott. Ott hagytam. A fedélzet „Back- bore“-ján megállottám, megkapaszkodtam egy hevederbe és mélyebben huzva szememre a kaucsuk-sisakot, belebámultam a sötétségbe. . . .

A vihar még mindig bömbölt. A hajó orrát elborító hullámok fehér tarajj át, mint az ut porát, mérgesen vágta szemem közé a sirokkó. Áz elszaggatott kötelek vadul korbácsolták az árbocokhoz fordított vitorlarudakat, én pedig irigykedve gondoltam szárazföldi bajtársaimra, akik akkor, valószínű, hogy háborítatlanul pihenték az elmúlt nap fáradalmait, a leszolgált év után is még oly sokáig emlegetett, négyszögletesre tömött, kemény szalmazsákon.