Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-12-12 / 50. szám
savat, 10% könnyen oldható káliumot és 2% nitrogént tartalmaz és igen jó eredményeket értek el. A nitrogént illetőleg valószínű, hogy nagyon célszerű, ha azt nem csak kilisalétrom alakjában, hanem részben lassankint ható, vagyis szerves nitrogén alakjában adjuk a szőlő alá. Any- nyival is inkább, mivel az újabb kísérletek azt derítették ki, hogy ha a nitrogént szőlő alá lassan ható alakban adjuk, nemcsak a terméshozam lesz sokkal nagyobb, de a must cukortartalma is jelentékenyen szaporodik. y. Aratógépek beszerzése. Hazánk legtöbb vidéken most folynak az alkudozások gazda és aratók között a jövő évi aratószerződések megkötésére vonatkozólag; igy azután rövid néhány hét alatt legtöbb gazdaságban eldől az a kérdés is, hogy aratógépek beszerzése a jövő idényre tervbe vétessék-e, vagy nem. A múlt esztendőben megtartott aratógép próbák, különösen a nagy körültekintéssel rendezett mező- hegyesi verseny megmutatták, hogy az aratógépek mai alakjukban kész, használható és jó gépek, amint az a Köztelek évkönyvében foglalt jelentésben bővebben ki van fejtve; a kévekötő-gépnek természetszerűleg komplikált szerkezetétől a gazda, különösen a kisebb javítóműhelyek az ügyes gépészszel nem rendelkező, sok esetben idegenkedik, a marokrakó aratógép mai alakjában azonban minden viszonyok között fontos segédeszközt képez a gazdaságban. Tudvalevő dolog, hogy ilyen aratógépek még hazánkban nem készülnek; ez abban leli magyarázatát, hogy az aratógép szükséglet nálunk mai napig aránylag csekély és nagyon változó volt, úgy, hogy egy gyár sem terhelte meg az aratógép gyártásra való költséges berendezéssel, igy legelső gyáraink ezen a téren a nagy amerikai világcégek képviseletére szorítkoznak. A mezőhegyesi versenyen a marokrakó gépek közül a legelső dijat az állami nagy arany érmet Kühne E. által bemutatott Osborne marokrakó aratógép nyerte, miután e cégnél az előjegyzések ilyen gépekre, fűkaszálókra és kévekötőgépekre is már nagy számban beérkeztek, ezen az utón kéri a t. gazdaközönséget, hogy esetleg szükségletéről a céget mielőbb értesíteni szíveskedjék; a szükséglet megrendelése Amerikából t. i. e napokban megtörténik, miért is kívánatos volna eziránt a tájékozódást megnyerhetni, nehogy mint a lefolyt idényben az egész készlet időelőtti elkelése folytán későbbi megrendelések foganatosithatók ne legyenek. Bővebb fölvilágosttással szívesen szolgál Kühne E. gazd. gépgyára Mosonban és Budapesten, VI. Váci-körut 57/a. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. dec. 10. i. 11 o. I. o. II o TT k, It fi | k r It kr (6 gr. zsemlye _ 2Paszuly i oo ^ 7 5 50 digram monkint * 1 »-i 8 _ 06 Abajdoc-kenyér — 20 1 8 A^/allszilva ioo 1. 24 22 Rozs kenyér — 18 1 » 1 » — 26 — Marhahús — 4* — 44 Őrlőit dara ioo ^ 22 18 Borjú hús — 60 — » 1 » — 2420 Bárányhús — 40 — 36 Tatárka ioo liter---1--— Sertéshús — 56 — — » ’ » — 2016 Szalonna — 64 —Burgonya too liter 2 20 1 80 Pátens gyertya Öntött gyertya — 56 46 — Életneműels : Szappan — 24 — — Búza i mmázsa 11 80 10 50 Egy tojás — O — — Kétszeres I mm. — — » kiló mák — 2824 Rozs I mmázsa 7 70 7 50 » , vaj — 75 — 70 Malátaárpa 1 mm ~ — ~ Sertészsír — 80 — 76 Árpa 1 mm. 6 20 5 50 Liszt too kiló 20 60 15 40 Zab i mm 6 20 6 10 — 22 — — Kása I mm. 12 — 10 Borsó too kiló 18 — 17 Kukorica i mm. 5 50 5 40 » 1 » — 20 — 18 Spiritusz i liter — 64 —Lencse ioo » 12 — 8 00 » á too Tralles"k » > > 14 9 Sav. káposzta i ko. I" _ 10 Vármegyei Hivatalos Rész. 1055. sz./főisp. 97. T. Zemplén-vdrmegyefőispánjától. Pályázati hirdetmény. A nyudijazás folytán megüresedett homon- nai járásorvosi állásra, a melylyel évi 500 ft tiszti fizetés és 100 ft utiátalány élvezete van egybekötve, pályázatot hirdetek. Pályázók felhivatnak hogy az 1883. évi I. t. c. 1. és 9. §. I. pontja 3-ik bekezdésében előirt minősítésüket, s ennek kiegészítéséül a nagy- méltóságu m. kir. belügyministerium 1893. évi 80099. szám alatt kelt rendeletével szabályozott tiszti orvosi vizsgának letételét igazoló bizonylattal fölszerelt kérvényeiket hozzám bezárólag 1898. évi január hó 20-ig nyújtsák be, mivel későbben érkező folyamodványokat figyelembe venni nem fogok. S.-A.-Ujhely, 1897. december hó 9-én. Molnár, főispán. 1-2 -----22935/97. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgab írónak. Folyó 21078 szám alatt kelt felhívásom kapcsán a földmivelésügyi minister Ő Nagyméltóságának folyó évi 7584/ein. számú intéz- vénye folytán tudomásul vétel és közzététel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy a ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez mérten, és a német kormány által folyó évi október hó 22-én 58 sz. alatt közzétett kimutatás szerint a szarvas marháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges be- hurcolásának veszélye miatt ez idő szerint Nyitra és Pozsony vármegyékből tilos. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvény- hatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott vagy uralkodik, a miről a szakértők a nekik hetenként megküldött „F Jldmivelési Értesítődből mindég hiteles tájékoztatást meríthetnek, szarvas- marhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvény- hatóság neve a német kormány által időnként közzétett kimutatásba felvétetett-e? S.-A.-Ujhely 1897. november 2. Míitolai Etele, alispán. 24762. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. Hirdetmény. A honvédelmi minister Ő nágyméltósága folyó évi 75001 szám alatt kelt intézvényével a népfelkelő élelmezési járulnoki állásra pályázatot nyitván, ezt azzal teszem közhírré, hogy a pályázati kérvények, — melyekben a nyelvismeret is megjelölendő — 1898 évi február hó 1-ig hozzám nyújtandók be. A pályázati hirdetmény a vármegye irattárában a hivatalos órák alatt megtekinthető. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1897. évi nov. 26. Matolai Etele alispán. 24075. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától A 10 föszo'gabirónak. Alábbi ministeri körrendeletét tudomásvétel, alkalmazkodás és a tolonc-állomások vezetőinek megfelelő kitanittatása végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. november 18. Másolat. Matolai Etele, alispán. M. kir. belügyminister 95925/V. v. szám valamennyi törvényhatóságnak. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, 1897. évi október hó 3 án 56007. szám alatt kelt átirata folytán felhívom a törvényhatóságot, hogy szigorúan utasítsa a területén fekvő tolonc-áílomások vezetőit, miszerint ezentúl tolonc- illetve kényszer- útleveleket munkás csapatok és a toloncszabály- zat 2. §-ában felsorolt kategóriákba nem tartozó egyének részére ne állítsanak ki, minthogy azok a kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal egyetértőleg létrejött megállapodás szerint, a vasúti közegek által többé nem fognak elfogadtatni. Egyszersmind felhívom a törvényhatóságot arra is, hogy a kereskedelemügyi m. kir. mi- nisterium részéről a m. kir államvasutak igazgatóságához 1897. évi október hó 3-án 56007 szám alatt intézett és másolatban ide zárt ren- rendeletében foglaltak felől a nagyközönség, de kiváltképen a munkaadók és munkások ez ideig gyakorlat követéséből származható közetkezmé- nyekre, a lehető legkiterjedtebb módon figyelmeztessenek. Budapesten, 1897. évi november hó 8-án a minister helyett: Latkóczy Imre s. k. államtitkár. Melléklet másolata. 95925. M. B. számhoz. Kereskedelemügyi minister 56007. számú rendelet másolatának másolata. A m. kir. államvasutak igazgatóságának. A kényszerutlevelek kiállítása és a to- loncok díjmentes szállítása körül az utóbbi időben észlelt és az igazgatóság által bejelentett visszaélések tárgyalása során a m. kir. belügyminister ur hozzájárult azon javaslatomhoz, hogy addig is, mig a toloncszabályzatnak tervbe vett revíziója alkalmával a toloncok szállítása a vasutak érdekeinek megóvása szempontjából megfelelő módon újból szabályoztatni fog, munkás - csapatoknak és a toloncszabályzat 2. §-ában felsorolt kategóriákba nem tartozó egyéneknek kényszerű tlevél alapján díjmentes vasúti továbbítása már most beszüntettetik. Ezen intézkedést indokolja az a körülmény hogy — 1., muukáscsoportoknak — kényszerutlevél mellett való továbbításáról a toloncszabályzatban említés nem tétetik, ily csapatok hazaszállítására az illető munkaadók kötelezhetők ; — 2., egyes személyeknek kényszerutlevéllel történő továbbítása visszaélésekre szolgáltat alkalmat, amint azt az utóbbi időben bejelentett számos eset tanúsítja; kétségtelenné teszik ugyan is ezen esetek, hogy némely egyénekre nézve hasznos annak tudata, hogy kényszerutlevéllel ingyen juthatnak oda, ahová szándékoznak, holott ha tudják, mikép a rendes toloncozás utján a többi toloncok közt fognak továbbítani, vonakodni fognak az országban való barangolástól. Felhívom az igazgatóságot, hogy az állomási és a vonatkísérő személyzetet utasítsa, hogy ezentúl csakis a toloncszabályzat 2. §-ában felsorolt a m. kir. államvasutak hivatalos lapjának f. évi 3. számában 176106/1896. szám alatt ez ez ügyben kiadott rendeletben és más megnevezett kategoriáka tartozó egyéneknek tolonco- zása határozattal ellátott kényszerutleveleit ismerjék el érvényeseknek éz díjmentes utazásra jogositóknak, ellenben — munkás csapatokat és a toloncszabályzat 2. £>-ában felsorolt kategóriákba nem tartoró egyéneket, még ha szabályszerűen kiállított kényszerutlevelet mutatnának is elő, a dijszabályszerű menetdtj lefizetésére kötelezzék: amennyiben pedig a kocsiban érvényes menetjegy nélkül találtatnának, ellenök az üzletszabályzat 21. §-a értelmében járjanak el. Budapesten, 1897. évi október 3-án, A minister helyett: Vöröss s. k. államtitkár. 22070. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabirónak Tudomásulvétel és közhirrététel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. október 22. Matolai Etele alispán. Másolat. Földmivelésügyi magyar királyi minister. 7287/eln. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi augusztus hó 29-én 5854/ein. szám alatt kelt rendeletem hatályon kívül helyezése mellett haladéktalan közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi október hó 13-án 32,002. szám alatt és folyó évi október hó 20-án kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. A) Magyarországot illetőleg: I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausz- riába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) vármegyék: Árva-, Liptó-, Nyitra-, Pozsony (Csallóköz-sziget területének kivételével), Szepes-, Trencsén- és Turócz-vármegyék. b) Városok: Pozsony. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazonáltal a bécs-szent-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra azonnali levágás céljából bevihetők, az 1896. évi julius hó 23-án 48110. szám alatt kelt körredeletemben (az 5-ik számú Állategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 84-ik lapján közölt Il/a pontjában) közölt feltételek mellett. — II. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvas- marhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) Vármegyék : Alsó-Fejér, Bács-Bodrog, Békés, Hunyad, Nógrád és Torda- Aranyos. b) Városok : Arad, Debreczen, Kolozsvár és Újvidék. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegyék járvány mentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs-szent-marxi vesztegvásárokra az 1896. évi augusztus hó 5-én 18644. szám alatt kelt itteni körrendeletben (a 6-ik számú „Állategészségügyi Értesítődnek a kiegészítő rész 99-ik lapján közölt Il/b. pontjában) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. — III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Ausztriába a következő törvény- hatóságok területéről tilos: a) Vármegyék: Abauj- Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Brassó, Csa- nád, Fejér, Gömör-Kishont, Győr, Hajdú, Háromszék, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Kis- Küküllő, Kolozs, Komárom, Maros-Torda, Moson, Nagy-Küküllő, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun, Pozsony, Somogy, Soprpn, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szolnok-Doboka, Te- mes, Tolna, Torda-Aranyos, Torontál, Udvarhely, Ung, Vas, Zala és Zemplén, b) Városok: Kecskemét, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka, Szatmár-Németi, Szeged és Zombor. — B) Horvát- Szlavonországot illetőleg: I. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok, kecskék) Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonország Szerém-vármegyé- jéből és az ezen vármegye által körülzárt városokból. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegye járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs-szent-marxi vesztegvásárokra az 1896. évi augusztus hó 5-én 48644. sz. alatt kelt itteni körrendeletben (a 6-ik számú „Állategészségügyi Értesítődnek a kiegészítő rész 99-ik lapján közölt Il/b pontjában) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. — II. Sertésvész miatt a sertések bevitele Ausztriába Horvát-Szlavonország kővetkező törvényhatóságainak területéről tilos; Belovár, Léba-Kobava, Pozsega, Szerém és Zágráb-vár- megyékből, valamint az ezen vármegyék álta[
