Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

kovics János nagy-mihályi járásbiró mellett van s igy megválasztása bizonyos. Az a hír, hogy a püspöki kormány a s.-a.-ujhelyi választó- kerületbe Hodinka Mihály ügyvédőt óhajtaná megválasztani, valótlan, mert a nagy-mihályi gk. hitközség teljesen megbízható forrásból arról értesült, hogy a püspöki kormány egyáltalában nem akarja befolyásolni a választásokat, r. 1.

— „Rudolf trónörökös“ Karosán. Csak ki nem fogyunk a divatosnál divatosabb szélhámosokból. Ilyen egy körmönfont népbolondítóról ad hirt nekünk tudósítónk most Karosáról. Az eset sokban hasonlít a Kudlóczon (Homonna) mellett nem régiben szerencsét próbált szélhámos esetéhez, akit talán most az „egyenes országban“ a Bodrogközön, reméljük, hogy a csendőrség hurokra fog keríteni. — A tudósítás igy szól: Nehány nappal ezelőtt a Bodrogköznek egyik kisded falucskájába, Karosára, ahol hajdanában a tündérek is otthont találtak maguknak, estefelé bevetődött egy jó külsejű vándorforma alak s egyenesen fölkereste a Hermány- korcsmáját, az egész napi arató munkában kifáradt népnek ezt a kaszinózó helyét. És itt olyan ügyesen tudott beszélni a nép nyelvén, hogy csakhamar egész „udvara“ képződött s rövid félóra múltán már egészen megvette hűséges hallgatóságának a szivét. Julka-anjó, aki titkos kompa- nistája lehet, csakhamar suttogni is kezdi, hogy a „vándor ur“ nem más, mint az eltűnt fölséges királyfi, Rudolf, aki azért jött Karosára, hogy a nép baján segitsen, hogy legelőt, földet adasson a falu népének, mert hogy a „Rosenthal nagyságos úrtól“ bérelt Zsánon nem lehet tulkot nevelni. Most előlép egy szép arcú vászoncseléd, kinek férje, mellesleg legyen mondva, Amerikának valamelyik ólombányájában izzad, s kéri „nagy szeretettel a fölséges királyfit“ tisztelné meg látogatásával az ő szerény hajlékát, hol reá „bocsora“ vár és azután puhára vetett ágy éjjeli szállásul. „Rudolf királyfi“ a szép vászoncseléd hívását vissza nem utasítja, hanem szívesen fogadja. — Most változik a szin. Az egyik katonaviselt legény Rudolf trónörökös arcképét hozza elő s amikor felmutatja, műkönyeket hullat a nagyrabecsült vendég s olyan félét beszél: hiába látja ő a magyar nép mély ragaszkodását, rendületlen hitét, elszorul a szive, hogy nem segíthet az ő kedves magyarjain, kiknek esküdt ellensége az ur, meg a zsidó . . . Elérkezik a lefekvés ideje. Duzzadó pelyhes ágy várja, hogy megpihentesse a fáradt királyfit, aki „öreg idő“ lévén csakugyan a lefekvésre gondol, .unde, mig vetköződik, mindenkit kiküld a szobából, még a szép szalmaözvegyet is. Majd ha lepihent, bejöhetnek aztán egy-két bizodalmas szóra. — A karcsi magyarok tudják mi a „móres“. Mig a királyfi vetköződik, illendően kivonúlnak a szobából, hanem mérhetetlen kiváncsiságtól gyö- törtetve bekukucskálnak, ki az ablakon, ki meg a kulcslyukon. Hát — uram Jézus — mit látnak 1 ? A kopott, rongyos, poros vándor felső ruhája alól aranytól ragyogó tábornoki öltözet buk- kanik elő, éppen az a ruha, melyben katonaviselt legényünk Rudolfot „gyenerális“-nak látta, telides tele a mellén fényes rendjelekkel, amelyek most fejtől a vánkos alá vándorolnak . . . Reggelre kelvén, az öltözködésnél ismétlődik a jelenet. A házbelieknek ki kell menniük a szobából, mig a „felséges királyfi öltözködik, akik azután leselkedő helyükből újra szemtanúi lesz* nek a tábornoki fényes öltözéknek. A szép szalmaözvegy meg már előre boldog, ha Zsigmond királynak kegyszeri látogatására, meg a törökverő Hunyady János világrajövetelére gondol. Most a karcsiaktól kitelhető legjobb „fölöstököm“ elköltése után a bucsuzás következik. A vándor előtt, mint mondja, még hosszú ut van: Nagy- Magyarország és ő a nép bajával mindenütt meg akar ismerkedni; annyit már is mondhat, hogy eddig való jártában-keltében ő még nem látott olyan nyomorúságos népet, mint Karcsa falu népe, melynek pedig minden esemetéje Árpád apánktól, annak is egyik legkedvesebb attyafiá- tól a Kara nemzetiségétől származott. No de legyenek nyugodtak. Majd ha elfoglalja a „magas méltóságot“ kiváló gondja lesz rájuk, addig is ne felejtsék el Rudolfot. .. . Ezekután a községből tovább zónázott „a csendes Karcsa partján.“ — —--------------------Karcsa község kupaktanácsa pedig már'gyűjti a „közköleséget“ hogy „cintáblával“ jelölje meg azt a házat, melyben náluk éjjelezett a fölséges királyfi.—Csendőrség ! Hamarosan , utána a népbolonditó szocialistának ! K. E.

— Mulatság a ligetben. Varannóról Írják nekünk: F. hó 10-én kis városi csendéletünk kizökkent egy délutánra megszokott egyhangúságából, hogy felfrissülve tért engedjen az elevenebb társadalmi érintkezésnek, összehozván a helyi és vidéki intellegenciát egy kedélyes nyári táncmulatságra. A kezdés, mint nálunk majd mindig, ezúttal is Gaál Sándor köztiszteletben álló gyógyszerészünk elismert sikerű tevékenysége folytán indult meg. A mulatság a rózsa-utcai ligetben délutáni négykor vette kezdetét. Az idő, becsületére váló illemtudással, kedvezett a mulatságnak, mert nem volt panasz

sem a nagy meleg, sem az incselkedve fenyegetőző eső ellen. Meg is volt ennek következtében a jó hangulat, kiült a jókedv a résztvevők vidám arcaira. A lábalávalót a helyi zenekar szolgáltatta a tőle megszokott precizitással. Precizitással mondom, mert mióta volt szolgabiránk, Pintér István meghonosította nálunk kétszer hetenkint a térzenét, azóta bizonyos haladás és jókaratu buzgalom észlelhető a zenekar játékában. ügy hat óra tájban megtérítették az asztalokat, melyeket adott jelszóra a férfi és női közönség egy pillanat alatt körülült s megkezdődött az uzsonna. A házi asszonyi szerepeket Gaál Sándorné és Pilcnáné őnagyságaik töltötték be oly lebilincselő szívességgel és körültekintéssel, hogy bajos lett volna ott éhen maradni valakinek, majd később megindult atósz- tok sora is, melyben köszönettel adóztak az érdemes főrendező és a házi asszonyok szives fáradságáért. A mulatság eltartott éjfélig s a benne résztvettek kedves emlékkel gyarapodot- tan távoztak haza. — A táncoló hölgyközönség névsora im ez: Füzesséry Berta, G-aál Margit, Guzeo Henriette, Fűzi Pipi, Sztankó Margit és Belka, Nemthy Mariska, Vokán Ilona, Svarcz Szidi és Zseltvay Ida. r. 1.

— Meghívó. A m. á. v. S.-A.-Ujhely állomásán székelő altisztek f. évi aug. hó 1-én a s.-a.-újhelyi szegény gyermekek felsegélyezésére az „Abonyi “-kertben, Dandás Aladár zenekarának közreműködése mellett nyári mulatságot rendez. Belépő-dij: Személyjegy 1 ft. Családjegy 2 ft. Felülfizetések köszönettel fogad- tatnsk s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete délután 3 órakor. Külön névre szóló meghívók nem küldetnek szét.

Tűzveszedelem Nagymihályban. F. hó

12-én déli 1 órakor Sztrajnyán községben, a La- borcz partján, egy rozoga csűr gyulladt ki, amely más körülmények közt magában elhamvadt volna, de a szélvésznek is beváló 7° erősségű szél ököl- nyi nagyságú zsarátnokokat hordott szét Nagy- Mihály felett és ez okozta Nagymihály veszedelmét. A csűrtől meggyulladt egy újonnan fedett ház, s ennek égő zsindelydarabjai a Laborczon át lecsaptak a Friedmann Simön-féle házra. Ezt ugyan sikerült megmenteni, de az alatt a Nagyutcán a Czibur-féle háztól egészen a „Bika“ nevű vendéglőig egész sora a házaknak lobot vetett a zsarátnokoktól. Mig a Czibur-féle pléhvel fedett háznál megakasztották a tűznek nyugat felé terjedését, az alatt az Alsó-utcán a kelet felé néző házsorokon feltartózhatatlanul dühöngött a tűz; végre a széles udvaru Kabai-féle háznál szerfeletti erővel sikerült a tűznek útját állani. Leégett 20 telken épült ház 80 melléképülettel, de annyira, hogy a legtöbbb épület szilárd falai is romba dőltek ; igy a Marmorstein-íéle fűszerkereskedés, valamint a Strömpl-íéle hentesüzlet be- és porráégett. 25 család teljesen hajléktalanná lett, mert a lakószobák majd mind beégtek. Igen sokan a rettenetes zavarban, az ide oda csapkodó tűz miatt ingó vagyonukból csak éppen azt a ruhadarabot menthették meg, amit a veszedelemkor magukon viseltek. A biztosítótársaságok eddigi számítás szerint 60,000 ft kárt fognak kifizetni, de mert több épület teljesen leégett és mert tudvalevő, hogy a bútort nagyon kevesen biztosítják, az egyeseket közvetetlenül terhelő kár több ezer forintra rúg. — A tűz tovaterjedésének meggátlásában s az oltásban nagy tevékenységet fejtett ki a közjó érdekében történt fáradozásairól ismeretes SulyovszkyIstván városi főbíró*) s a hadgyakorlaton távol levő szolgabiránkat helyettesitő Spillenberg Barna közig, joggyakorló, ki erélyes intézkedéseivel a megmentett magánvagyon megőrzése s az ily eseteknél előállni szokott zavarok meggátlása körül tüntette ki magát. A tüzet csak a 14-ikére következő éjjeli esőzés oltotta el teljesen, r. 1.

— Folyamodás a királyhoz. Özv. Meller Józsefné földhöz ragadt szegény zsidóasszony Sztropkón. Kenyérkereső férjét, aki „szentirás- iró “ volt, évekkel ezelőtt elvesztette. Azóta öt gyermekével nyomorog és csak isten segítségével emberek irgalmasságából tengeti életét. Most az egyik fiacskája, aki a sztropkai állami elemi iskolában kapott reá a magyar szóra, ott tanulta meg kezelni a tollat s már vágyik forgatni a kardot is, levelet irt a király „őnagykelmességéhez“ Bécsbe, amelyben elmondja, hogy ő a „felséges és kedves királyt“ mennyire szereti s ha majd felnő „kardot is köt“ érette és esedezve kéri segítse föl édes anyját a nyomasztó nagy nyomorúságból. A levél eljutott Bécsbe s amit írója félve kért, hogy a „felséges édes király olvassa át az ügyet“ megtörtént, sőt már Ujhelyből Sztropkóra útban is van a levél a főszolgabíróhoz, hogy tudja meg és jelentse, úgy van-e a dolog, amint Herman irta. — Mi pedig csak azért újságoljuk mindezt, vajha megesnék a szive vagy egy tehetős olvasónknak az özv. Meller Józsefné és öt gyermeke nyomorán s addig is mig számára a királyi adomány megérkezik, adományával megmentené őt és szenvedő családját az éhen- halástól!

*) Hát a tűzoltóság? Szerk

— Amerikai pénz. A butkai postahivatalnál az 1896. dec. 31-éig lefolyt 10 év alatt Amerikából 351,455 ft 28 kr. lett az itthon maradt családtagoknak kézbesítve. Legtöbb pénzküldemény (52,219 ft 78 kr.) érkezett az 1892. év folyamán, legkevesebb (28,323 ft 30 kr.) 1887- ben. A mult évben: 36,896 ft 57 kr. érkezett. Az évi átlag: 35,000 ft.

— Egy jó házból való 13—14 éves fiú tanulóul azonnal felvétetik Bánóezy Kálmán péküzletében.

Autonómiai előkészületak. Legyes- Bényén, írja levelezőnk, e hó 11-én volt az autonómiára vonatkozó alakuló népgyűlós, mely megválasztotta az ötös bizottságot. Élnök: Pasz- lavszky Sándor, tagok: Zalay Andor, Nagy Adolf, B. Tóth István, jegyző: Witek Imre; póttagok : Koturnya János, Novak János, Szűcs András, ifj. Kobza Mihály és Drotár János. A hét folyamán ejtik meg a szavazók összeírását, ami után következik majd a választás. — Király-Helme- czen a rk. autonómiai kongresszusi képviselőválasztás f. hó 18-ára tűzetett ki, mely napon úgy az anyaegyházban, mint a fiókegyházakban meg- ejtetik a szavazás. Ujhelyben tegnap volt s még ma és holnap lesz a szavazás. r. 1.

— Belvíz-levezetés. Butka község alatt a posványnyá fajult Dúsa folyó lecsapolását nagy erővel újra megkezdették és most már abban- hágyás nélkül folytatják.

— Eladó szőló'k. S.-A.-Ujhely határában fekvő több szőlő van nálunk eladásra bejelentve. — A kiadóhivatal.

— Skarlát. Butka községben, Írja levelezőnk jul. 10-iki kelettel, járványszerüleg kiütött a skarlát. Sok gyerek fekszik, a mai napig kilenc meg is halt.

— Az aratás vármegyeszerte nagyban foly. A tavaszi reményeket az eredmény csak részben váltotta be. A hűvös idő nagyon kedvező.

— Egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik Zemlényi Sándor órás-üzletében Rákóczi- utca (Kispiac.)

Í’nillárd-Qplupmpf krtól 3 forint 35 kraj- r UUldiU űtljCiilcl ciárig méterenként — japáni, chiniaí, s. a, t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyeniet 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént sima, csikós, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Ilenaieberg G. (cs. és k. udvari szállító) selyemsyi'trai Zürichben. Svájczba c/űmzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi július (7-ik) füzete a következő tartalommal jelent meg : 1. A tolcsvai Bónis-család őseiről. (5. folytatás.) Irta: Komáromy András dr. -— 2. Zemplén- vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (20. folytatás.) Fordította: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (20. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Szirmay András naplója. (17. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 5. Adatok a Zemplén-vármegyei br. ’Sennyey-csa- lád történetéhez. (7. folyt.) Irta: Lojda József.

— 6. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyé- ben. (8-ik folyt.) Irta: Polyánszky Gyula. —

7. Mit jelent a „székely“ nevezet? I. Irta: Horváth K. Vince. — Levelesláda: 8. Ali pasa levele Homonnay Györgyhöz 1616-ból. Közli: Ha- raszthy Miklós. — 9. Egy oltalom-level Carafa tábornoktól 1657-ből. Közli: Wetter Schneider Miksa. — 10. Hegyaljai városok statútumai 1719- ből. (Vége) Közli: Fodor Jenő. —■ 11. Tarczal város törvényei 1606-ból. (Végé.) Közli: Hubay Kálmán. — 12. A váradi Stépán-család nemes levele. Közli: Fábián István. — 13. A Bocskay Istv. fejedelem temetésére való meghívó 1607-ből.

— Irodalom: 14. Szirmay Antal irodalmi műveinek jegyzéke. I. Közli: Dongó Gy. Géza. —• Tárca: 15. „Patakvár“ 1291—-1321 közt. Irta: Réthy Pál. — 16. A szerkesztő postája. — Az „Adalékok“ előfizetése (12 füzetre) csak 2 ft 40 krajcár.

A „Zemplén“ kiadóhivatala.

A „Zenélő IWagvarorsKtlií“ zongora zenemű- folyóirat julius 15-iki XIV füzete a kővetkező felette sikerült zenemű ujdoságokat közli: I. „Somogyi nóta csárdás“ a következő 4 szép dalból összeálitva 1) „Vándor darvak zugnak ott fenn“ 2) „Nagy a világ ezer felé mehetek“ 3) „Megzörren a lábam alatt a haraszt“ 4) Csárdás-friss B szép nóták pár hét múlva bizonyynal a mindenfelé dalolt a legkedveltebb dalok lesznek: II. száma: Tschaykovszky P. ,Sajdakal“ a szerző hires „Évszakok“ ciklusának egyik legszebb darabja. III. Kottier F. „Csipke rózsa“ dallamgazdag szép polka mazurkája. Hasonló gazdag tartalommal jelenik meg e ma már oly közkedvelt zenemű folyóirat minden füzete. Egy — egy füzet mindenkor 10 oldalon a legszebb, s legsikerültebb divatos zeneujdonságokat hozza — negyedévben a füzet 60 oldal zenemüvet ad 1 ft előfizetésért. Előfizethetni az ép most megújuló évnegyedre csakis a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapest, VI. Csengery utca 62. honnan mutatványszámot kívánatra ingyen és bórmentve küldenek-