Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-12 / 50. szám

1897. december 12. II. Melléklet a_,,Zemplén“ 50. számához. kezett a tolvajt megragadni^ igy valóságos du­lakodás támadt közöttük. És a gazember, aki az_ asszony hajába ragadott, a férfinek pedig ke’zét harapdálta meg, már-már mindkettőjüket földre tiporta, s el is menekült volna, mikor a nagy lármára Csomós András csizmadia, ugyan ezen háznak a gazdája és lakója, kijött s szin­tén ségitett a kellemetlen éjjeli vendéget nya­kon csípni, hanem ez túlerejénél fogva még igy is megszökött volna, ha a nagy zajra előjött szomszédok nem segítenek. Csak is igy, mikor öten neki fogtak, bírták legyűrni a kétségbe­esetten védekező gazembert. Ékkor azután ruha­szárító-kötéllel egy fához kötözték s rendőrök után küldtek, akik a jómadarat megvasalva be­kísérték. A kamarában egy jókora zsák már csaknem meg volt rakva csizmákkal, amelyet a tetten ért zsivány elvinni készült, s ott talál­ták a zsák mellett posztópapucsát is, melyet a lopás alkalmával viselt, hogy nesztelenül végez­hesse bűnös munkáját; megtalálták továbbá az ajtó előtt a tolvaj-kulcsot, melylyel azt meg­nyitotta. Ezek a jelek mind arra mutattak, s arról győzték meg a nyomozást vezető Schmidt Lajos rendőrtanácsost, hogy a rendőrségnek az elfogottban nem közönséges csirkefogóval van dolga. Es úgyis volt, mert az előnyomozás meg­lepő dolgokat tárt fel Gazda Ferenc putka-hel- meczi születésű, 38 éves, nőtlen egyénre vonat­kozólag, aki évek óta rendszeresen és ország­szerte űzte a lopás mesterségét, mely egyedüli kenyérkereseti forrását képezte. Előéletére nézve eddig annyit sikerült megállapítani, hogy a nyolcvanas években három évig az újhelyi fog­háznak, a kilencvenes években pedig a munkácsi fegyháznak negyedfél évig volt, különféle lopá­sok miatt lakója. Azóta, hogy a fegyházból ki­került, saját bevallása szerint lókupecséggel fog­lalkozott s mint ilyen megfordult az ország na­gyobb városaiban, sőt Budapesten is tartózko­dott huzamosabb ideig. A rendőrség hite szerint a lókupecség csak firma volt, mert azalatt űzte a vásári s egyébb lopásokat. A jó madár mint­egy négy hónap óta Ujhelybe tette fő hadiszál­lását. A nagy-uj utcai Oroszi-féle házban bérelt lakást s ott élt Czombos Erzsébet battyáni szár­mazású volt cseléddel, berendezve lakásukat ren­desen polgári módon, a télire való eleséggel és bútorral úgy, a mint egy-egy vásárról megtérve, a zsákmányból tellett. Mert itthon kevés időt töltött s alig egy hónapja, hogy állandóan itt tartózkodott.' Ennek aztán érezhető nyoma is volt, mert rövid egymásutánban történtek olyan bűnesetek és lopások, melyeknek elkövetését a rendőrség neki tulajdonítja és nem alaptalanul, mert három betörést már bebizonyítottak. Elfo- gatása után a rendőrtanácsos házkutatást tartott lakásán s oly tárgyakat fedezett ott föl, amelyek kétségtelenül bizonyítják Gazda Ferenc profesz- szionátus zsivány voltát. Nevezetesen: vagy tizenöt darab, szakértelemmel elkészített külön­böző nagyságú tolvaj kulcs, vésők, reszelők, fe­szitő vasak stb. betöréshez való eszközök kerül­tek elő rejtekhelyeikről. Öt darab tízforintoson kívül találtak továbbá négy uj arany karika- és egy gömbölyű fekete köves arany gyűrűt, továbbá számos oly tárgyat, melyeknek igazuton való szerzéséhez alapos kétség fér. Nehány fazék libazsír és több libának feldarabolt busa, szintén mint „corpus delicti“ került a rendőrség kezébe, szóval még több általa elkövetett büntette vár a vizsgálatnál felderítésre, s azt sem tartják ki­zártnak, hogy özv. Román Jánosné szakácsnéját is Gazda rabolta meg. Ma már bűntársával, Czom bős Erzsébettel vizsgálati fogságban van, s Ke- resztessy Lajos vizsgálóbíró folytatja a vizsgá­latot ellenük s bűntársaik kiderítése iránt, mert ilyenek is .vannak. Ujhely város közbiztosságára mindenesetre szerencsés körülmény, hogy ez a jó madár hurokra került. — Egyesült zenekar. Csak mindig igaz marad .az a közmondás, hogy „két dudás egy csárdában meg nem fér.“ Meg aztán abban a mondásban is van ám valami igaz, hogy „fe­lejthet a vén cigány minden nap egy nótát, de magát a vén cigányt nem felejtik.“ Hát igy és ilyenformán történt, hogy Dandás, aki a Mányi- dinasztia ellen pártot ütött, e napokban bandás- tól-mindenestül az öreg Mányi kormánya alá behódolt. Most már szent a béke! Egyesült a két, önmagában nem elég erős, igy egye­sülten pedig hatalmas zenekar, mely a „Mányi Lajos és unokaöcscse Dandás Aladár zenekara“ nevet vette föl az öreg Mányi diri­gálása alatt. Az egyesült bandának van: 4 prí­mása, 2 klarinétosa, 2 kontrása, 2 brácsosa, 2 cimbalmosa, 2 nagybőgőse és 1 csellósa. Ez az­tán, ha jól összependül, (majd meghalljuk 14-én) banda lesz s amilyen hosszú a neve, hírével betölthet akár hetedhét vármegyét is! — A gyermekgyilkos anya sorsa. La­punk olvasóinak bizonyára emlékében él még ama nehány hó előtt Gerenda község határában történt gyermekgyilkossági eset, melyet egy em­beri érzéséből kivetkőzött bestiális anya saját gyermekén elkövetett. A szörnyűséges eset rö­viden éz; Toropil Mária Gálszécsből szolgálatá­ból elbocsájtott cseléd, két és féléves fiúgyer­mekét, hogy tőle megszabaduljon, Gerenda mel­lett, az országút mentén fekvő erdőben úgy ölte meg, hogy a gyermeket egy fa alá lefektette s egy üvegdarabbal az arcát összevagdalta s a gyomrát felhasitotta. A gyilkos anyát nehány nap múlva elfogták s a törvényszék f. hó „6-án Ítélt fölötte. A büntetőtanács elnöke : Kulin Ödön kir. táblai biró, bírái: Matyasovszky Kálmán biró és Kail Béla albiró voltak; a vádhatóságot Stépán Géza alügyész, a védelmet Beichard Soma dr. ügyvédő képviselte; jegyző Demién Zoltán volt. Stépán alügyész a beismerésben lévő vádlottat gyilkosság büntette miatt kérte elitélni, azonban a törvényszék, habár a vádlott­nál a gyilkosság bűntettének egyik alkotó elemét, az előre megfontolt szándékot meg is állapította, de nem találta föl vádlottnál a premeditáció belső elemét, a minden felgerjedéstől ment és nyugodt lelkiállapotot s a tett végrehajtásához a hideg­vérű kiszámítást. Ezért nem gyilkosság, hanem szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék Toropil Máriát s ezért az elitéltetése napjától számított tizenkét évi fegyházra ítélte. A vádlott az ítéletben meg­nyugodott. A védő az elitéit javára, a kir. ügyész pedig terhére, a minősítés s a büntetés súlyos­bítása végett felebbeztek. — Gyalogjárók tisztítása. A rendőrség lapunk utján is felhívja és figyelmezteti a közön­séget, hogy havazások alkalmával házuk előtt a gyalogjárót a hótól letisztittatni mindenkor kö­telességüknek tartsák, nehogy a rendőrhatóság büntetése alá essenek. — Karácsonyi tárlat. Szent-Győrgyi Vilmos t. barátunk újhelyi üzletének remek jó- izléssel dúsgazdagon berendezett karácsonyi tár­latára, mely messze-földön párját ritkítja, fölhív­juk a nagyközönség érdeklődését. — A javíthatatlan. Nem régen közöltük, hogy Balog György kozmái származású rovott múltú napszámost az újhelyi rendőrség több apróbb lopás miatt elfogta. A jó madarat alig hogy kíbocsájtották, ismét roszra adta a fejét, mert a múlt héten a mihalyi csendőrség nem kevesebb, mint tizenkét kisebbszerü lopás elkö­vetése miatt letartóztatta s átadta a törvény- széki vizsgáló bíróságnak. — Életmentő legény. Vég-Ardó község­ben, írja levelezőnk, f. hó 1-én Rusznák Mihály 5 éves gyermek csúszkálni a Bodrog szélére menvén, alatta a jég beszakadt. . . . Meglátva az élet-halál közt vívódó gyermeket egy legény­ember, szigonyt véve magához, legott elszántan a fiúcska után ugrott s mintegy 8—10 méter távol­ságra beúszván, a Bodrog kellő közepén már-már alászállani kezdő gyermeket a szigonynyal sze­rencsésen magához húzta, vele kiúszott és a gyermeket, mondhatni saját élete kockáztatásá­val, a hullámok közül kimentette. A derék legény­ember neve: Muha József. (Éljen! — Szerk.) — Nagy tűa. Varannóról Írja tudósítónk : F. hó 7-én hajnali félnégykor városunkban hatalmas tűzvész volt, mely 4 házat bottal és lakóházak­kal együtt elpusztított. Szerencse, hogy megle­hetős szélcsend volt, mert különben a főutca egész során végigsepert volna a vész. A tűzve- szedelemnéi azonnal ott volt főszolgabiránk, ki rendelkezéseivel megakadályozta a vész tovább harapózását. A kár 4—5 ezer ftra tehető, mert biztosítva is sok volt, de a kisebb lakások sze­gény lakói nagy kárt vallottak. — Talált tárgyak. A rendőrség közhírré teszi, hogy az elmúlt héten három köteg kulcs éspedig: 7, 6 és 4 db. kulcscsal, továbbá egy női prémgallér találtatott. Igazolt tulajdonosaik a rendőrségnél átvehetik. S.-A-Ujhelyben a Kazinczy-utcán egy földszintes lakház 1898. ápril 24-től bérbe adó esetleg szabad kézből eladó. Cim a kiadó- hivatalban. — A macskaadóról. Egy állatbarát a következőkben sorolja fel a macska bűneit: A macska karmol és a szemébe ugrik az ember­nek ; lop és nyalakooik a konyhában és pincé­ben ; összetapossa a madárfészkeket; felfal nyul- fiakat és foglyokat; enyelgésével zavarja, az éjjeli nyugalmat; néha egereket fog. — És a macska ennek dacára szent és sérthetetlen és mindenekfelett adómentes! A kutyát meglán­colják, ütik, verik, befogják; szolgál a háború­ban és vadászaton ; megment fuldoklókat és hó alá temetteket; éhezik, fázik meghalt urának sírján, akit életben szolgált és védett ... és meglesz adózva ! Hol itt az igazság ? teszi hozzá az igazságszerető barátja a természetnek. — Áruló sarkantyutaréj. Imregen egy idő óta több rendbeli betörés, lopás történt a nélkül, hogy a tetteseket sikerült volna kinyo­mozni. Legközelebb azonban rajtavesztettek. Egy szegény asszony, ugyanis, a szomszédjánál volt fonóban s amint éjjeli 11 óratájban haza megy, rémülve látja, hogy pitvarajtója be van törve, hiányzik a házból egy zsák rozs és egy vég vászon. Lármát csap s a szomszédok össze­futnak, vizsgálódnak, kutatnak és megtalálnak egy nagy taréju sarkantyút, amely bűnjel aztán helyes nyomra vezetett, lévén az a Kuczik Mi­hály helybeli legény tulajdona, akit aztán cin­kostársával, Szemán Mihálylyal és ennek roko­nával Szemánnéval, mint orgazdával a csend­őrök a s.-a.-ujhelyi börtönbe szépen be is ki­sértek. rl. — Tűz. F. hó 5-én a leleszi prépostság vajdácskái Nyerges-tanyájának rakodójában, a déli órákban eddig ismeretlen okból tűz támadt, mely két nagy kazal lóherét és szénát elham­vasztott. — A tűz oltásához a vajdácskaiak is szép számmal megjelentek, s egyesült erővel sikerült a tüzet, a vízhiány dacára is, késő éj­szaka lokalizálni. — A tűz oltásánál különösen kitüntette magát Teleki Péter felügyető, s az ő ügyességének köszönhető jórészben, hogy az összes széna és szalma készlet nem lett a lán­gok martalékává. r. 1. — A káposzta eltartása télen. A ned­ves vagy nyirkos pincében káposztát egyáltalá­ban nem érdemes eltartani, mert az idő előtt elrothad. A rothadást különben az a körülmény is elősegíti, hogy különösen abban az esetben, ha a szedés — mint rendesen — nyirkos idő­ben vagy esőben végeztetik, a levelek közé ned­vesség veszi be magát és az cseppek alakjában gyűlik meg a levelek aljában, honnan azért nem távolodik el, mert a káposztafejek rendesen gyö­kerükkel, illetőleg torzsájukkal lefelé helyeztet­nek el. É bajt tehát elkerülendő, ha száraz pince áll rendelkezésünkre, a káposztafejeket torzsá­jukkal felfelé helyezzük el, hogy igy leveleik közül a nedvesség kiszivároghasson. Ha az igy fektetett káposztafejeket deszkára vagy teljesen száraz homokra teszszük el, úgy csaknem egész télen át megtartják friss, üde voltukat rotha­dástól mentek maradnak. Természetes, hogy el­helyezés előtt a külső, netalán rothadt levelek­től a leggondosabban meg kell tisztogatni s a nyersen való eltartásra a legépebb fejeket kivá­lasztani. Ott, a hol száraz pince nem áll rendel­kezésre, célszerűnek mutatkozik, a káposztát szabadban, vermekben eltartani. Ez eljárásnál fődolog, hogy a bevermelés alkalmával száraz idő legyen. — A leánynevek eredetéről. Sokszor képezi érdeklődés tárgyát, hogy mit jelentenek tulajdonképen a különböző leánynevek. Néha azt is mondják, hogy semmit sem jelentenek; pedig ez nem áll. Mindenik névnek meg van a maga jelentősége, bármely nyelvből szárma­zott legyen is az. így pl. görög eredetű Doroty- tya (az Isten ajándéka), Laura (a szánalmas), Helén (a ragyogó), Katalin (a szemérmes), Me­lánia (a sötét). Latinból vettük át a következő használtabb neveket: Auguszta (a felség), Klára (a tiszta), Franciska (a szabad), Leona (a bátor), Margit (a gyöngy), Natália (a vig kedélyű), Paula (a megelégedett). A zsidó nyelv­ből származnak: Anna (a kedves), Jenka (a kegyetlen gyermeke), Rebeka (a jól táplált), Zsuzsánna (a tiszta), Sára (az uralkodó). Né­met nyelvből: Berta (a tündöklő), 'Emma (a házias), Hedvig (a harcias), Matild (a hősnő), Zelma (a gazdag) stb. — Az elismerő levelek ezreivel lenne bizonyítható a párisi Dr. Boiton Injectió orien­tal kitűnő és pótolhatatlan hatása, de persze az e fajta elismerő levelek nem a nyilvánosság elé valók s igy nem is közölhetők. — Megvételre kerestetnek az „Adalékok Zempl. vm. történetéhez“ c. havi folyóiratnak 1895 okt. 1-töl — 1896 ápril. 1-ig megjelent fü­zetei. Cim a kiadóhivatalban. — Községi jegyző mellé segédnek sze­retne menni egy józan előéletű, tisztességes fiatal ember, aki egy évig jogot is hallgatott. Mivel tótul nem tud: az alvidéki jegyző urak pártfogását kéri. Címét megmondja, vagy megírja a „Zem­plén“ kiadóhivatala. Bővebb információt szívesen ad : Haraszthy Vince körjegyző. — A Ilnrgouy-Paän-Expeller igazi, népszerű háziszerró lett. mely számos családban már több mint 27 év óta mindig készletben van. Hátfájásnál, csipfájdalom, fejfájásnál, köszvénynól csuznál stb-nól a Horgony-Pain- Bxpellerrel való bedörzsöiósek mindig fájdalomcsillapító hatásunknak bizonyultak, sót járványkórnál, minő: a ko­lera, hányóhasfájás, az altestnek Pain-Expellerrel való bedörzsöléső mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen ki­tűnő háziszer jó eredménynyel használtatott bedörzsölés- ként az influenza ellen is és 40 kr., 70 kr és 1 frt üve- genkénti árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem bevásárlás alkalmával mindig határozottan: »Rich- ter-féle Horgony-Pain-Expeller“ vagy »Horgony-Lúni ment“ kérendő és a „Horgony* védjegyre kérünk figyelni.

Next

/
Thumbnails
Contents