Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

között, a mint ez a monarchia másik államában tartományok és egyesek részéről már eddigelé is történt, kivánatos hogy nálunk és a törvény- hatóságok, községek, testületek és magánosok alapítványokat létesítsenek az újonnan felállítandó honvéd nevelő és képző intézeteken. A mint dicső elődeink e század kezdetén ugyanazon célokért jelentékeny áldozatokat hoztak, úgy megvagyok győződve, hogy az élő nemzedéknél sem csökkent ezen célok iránti törekvés és épp azért teljes bizalommal vagyok, hogy e felhí­vásom eredménytelenül maradni nem fog. A mennyiben, mint fentebb már említettem, a Ludovika Akadémia és a felállítandó lionvéd-fő- reáliskola számára alapítványi helyekről némileg gondoskodva van, ezért főleg az újonnan fel­állítandó két honvéd-hadapród iskola és a magyar elemnek a közös hadsereg tiszti kará­ban való növelése céljából a közös hadsereg­beli hadapród iskolák azok, a hol alapítványi helyek létesítése mindenek előtt kivánatos. A hadapród-iskolák szervezetüknél fogva legin­kább csapattisztek képzésére szolgálnak, de ezen intézetek színvonala már is olyan, hogy az on­nan kikerülő szorgalmasabb és tehetségesebb ifjak elől, amint ezt a tapasztalás eléggé iga­zolja, az előremenetelt a katonai pályán a legmagasabb polczig ép úgy teszi lehetővé, mint az akadémiát végzett ifjaknak, s a mi alapít­ványok létesítésére ezen intézetekben különösen fontos, hogy az ifjak kiképzése az intézetek szer­vezete és a képzés rövidebb tartama következ­tében jóval olcsóbb, mint a íőreáliskolában, illetőleg tiszti akadémiában, és ekkép mód nyuj- tatik és tér nyittatik a honvédség és a közös hadsereg tiszti karába bejutni a müveit társa­dalom azon osztályú fiainak is, mely osztályok vagyoni helyzete a költségesebb neveltetést el nem bírja. E társadalmi osztályok közé sorolom különösen a törvényhatósági tsztviselőket, taní­tókat, gazdatiszteket és magán hivatalnokokat stb. kiknek helyzete első sorban azon érdekkö­rök gondoskodásának képezheti tárgyát, melyek­nek az említett társadalmi osztályok munkás­ságukat szentelik. Egy alapítványi hely létesí­tésére a hadapród iskolákban, az apró kiadásokat is beértve, évi 200 frt, a honvéd katonai főreál iskolában évi 400 ft, a Ludovika Akadémiában pedig évi 800 frt kívántatik. A honvéd főreál­iskola előkészítő iskolául szolgálván a Ludovika Akadémiába való felvételre, az alapítványi he­lyek ezen két intézetnél együttvéve akkép léte­síthetők, ha egy alapítványi hely számára évi 600 frt biztosittatik, melyből mindaddig mig a növendék a főreáliskolában neveltetik, 200 frt megtakarittatik, mely megtakarított összeg az akadémiai neveltetés alatt ismét a 800 ftnyi évi ellátás kiegészítéséül szolgál. Ehhez képest tehát azok, kik alapítványi helyeket létesítenek, az évi 200 frt, illetőleg az évi 600 frt kamatnak megfelelő tőke összeget egyszerre, vagy részle­tekben leteszik, vagy pedig az évi kamatoknak minden időre való fizetését biztosítják. Alapít­ványok létesíthetők a törvényhatóság vagy köz­ség területén illetőséggel biró ifjak részére, vala­mely más közület vagy testület alkalmazottainak fiai részére, vagy pedig egyes családok fiai ré­szére. Az alapitó az alapítványi hely betöltésénél bemutatási jogát magának fentarthatja, vagy pedig a honvédelmi miniszterre ruházhatja, a minek azok részéről, kik alapítványt létesíteni szándékoznak ebbeli szándékuk kijelentése al- kalmável kifejezés adandó. A midőn a fenteb­biekben vázoltam a reform célját s utaltam volna azon nemzeti és állami mozzanatokra, melyek ezen reformmal karöltve járnak, s a midőn visszapillantok a nemzetnek régóta és folytonosan hangoztatott kívánságaira, melyek ezen reformok életbe léptetésével megvalósulnak : erős bizalmam, hogy nem csak a törvényha­tóságok, hanem a müveit társadalom összessége hagyományos hazafiságával közre fog hatni e reformok életbe léptetésénél, melyek szeretett hazánk és a legmagasabb trón szilárdítására irányulnak. Ezért tehát teljes bizalommal for­dulok vármegye közönségéhez a végből, hogy az ügynek a legszélesebb körben való felkarolását előmozdítani és jelen felhívásom eredményéről folyó évi szeptember végéig engem tájékoztatni szíveskedjenek. Budapesten, 1897. évi junius hó Báró Fejérváry Géza s. k. honvédemi minister. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 448/18936. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. pénzügyministerium f. évi 73452. számú — a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban fennálló számlottón való játék iránti tilalma tárgyában kelt — körrendeleté. Az intézvény másolata közhírré tétel vé­gett a járások főszolgabiráinak kiadatni rendel­tetett. Kmft. Jegyzetté : Kiadta főjegyző h: Prihoda Etele, Horváth József, III. aljegyző, tb. főjegyző. Másolat. A m. kir. pénzügyministeriumtól 73452. szám. körrendelet valamennyi vármegyei és vá­rosi törvényhatóságnak. — A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban fennálló számlottón való játék iránti tilalom tárgyában. A lottó jövedékre vonatkozó 1868. évi XV. t. c. módosításáról szóló 1897. évi VII. t. c. 4. §-a értelmében a lottó jövedék iránti törvények és szabályok 4. §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint külföldi sorsjátékokban betétek ál­tal résztvenni mindenkinek tiltatik, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok te­rületén fennálló számsorsjátékra is kiterjeszte­tett. Ennek alapján az említett törvények és szabályok 55. §-ának e) pontja értelmében lottó jövedéki kihágást követ el mindenki, aki a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságok és or­szágok területén létező valamely lottó gyűjtődé utján az ott fennálló számsorsjátékban betétek által részt vesz, vagy betéteket, melyek erre a célra szánvák, elfogad vagy gyűjt ezen tiltott sorsjátékra vonatkozó betéti jegyet (rescontó) vagy bárminemű okmányt árul vagy megszerez. Az idézett törvények és szabályok 64. §-a ér­telemében az ezen kihágásokat elkövetők, a mennyiben az osztrák kis lottón játszanak, vagy arra betéteket elfogadnak vagy gyűjtenek, a be­tétek tízszeres összegétől ötvenszeres összegéig terjedő legalább két forintban megállapítandó pénzbírsággal, — a mennyiben pedig azon til­tott sorsjátékokra vonatkozó betétjegyet (res- contót) vagy bárminemű okmányt árulnak vagy vesznek, a lefizetett vagy lefizetni szándékolt betét ötszörös összegétéi egész tízszeres össze­géig terjedő pénzbírsággal büntettetnek. Felhí­vom a törvébyhatóságot, hogy ezen rendelete- met a közönség figyelmeztetése czéljából azon­nal tegye közliirré Bpesten 1897. szept. 9-én Lukács s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 80-án tartott közgyűléséből. 450/14595. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyi minist, f. évi 64122. sz. körren­deleté, melyben tudatja, hogy a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szintén azon tanintéze­tek közzé tartozik, melyek az 1883. évi I-ső t. c. szempontjából a középiskolákkal egyenran­gúaknak tekintendők. A körrendelet másolata az alispánnak, köz­ponti jegyzői karnak és a főszolgabiráknak tu­domás végett kiadatni és a „Zemplén“ hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté : Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Oyula, III. aljegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 64122/1. szám. kör­rendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az 1882. évi I. törvényczikkben előirt köztisztviselői mi­nősítés szempontjából a középiskolákkal egyen­rangúaknak tekintendő tanintézetek és tanfolya­mok megjelölése tárgyában hivatali elődöm által 1896. évi január hó 5-én 80816—1889. szám alatt kibocsátott körrendelet kiegészítéséül, a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg ezennel kijelentem, hogy a kereskedelemügyi ministerium által 1894. évi julis hó 18-án 35469. szám alatt kiadott szabályzattal újjá szervezett fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szintén azok közé a tanintézetek közé tartozik, melyek a fent idézett törvénycikk szempontjából a középisko­lákkal egyenrangúaknak tekinthetők, minél fogva az említett akadémiától nyert záróvizsgálati bi­zonyítvány ugyancsak az idézett törvény szem­pontjából a főgymnasium vagy főreáliskolai érettségi bizonyitványnyal egyenértékű. Budapes­ten 1897. évi július hó 8-án Perczel s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 446/16048. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi ministerium f. évi 23686. számú intézvénye, mellyel az egységes téglaméreteknek az állami építkezéseknél való alkalmazása tárgyában a kir. államépitészeti hi­vatalhoz és a m. kir. államvasutak igazgatósá­gához intézett rendeletét megküldi. A rendelet másolata köztudomás végett a „Zemplén“ hiv. közlönyben közzététetni, s a já­rások főszolgabiráinak, a téglagyárak tulajdono­saival — saját érdekükben — leendő közlés vé­gett kiadatni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Gyula, III. aljegyző. főjegyző. Másolat. 23686/V—6. 97. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister valamennyi m. kir. államépité­szeti hivatalnak és a m. kir. államv. igazgatósá­gának. — A magyar mérnök- és épitész-egyesü­letnek a tecknikus congressus megbízásából elém terjesztett javaslata következtében az egy­séges tégla méreteknek az állami építkezéseknél való alkalmazása tárgyában az 1894. évi julius hó 31-én 42262. sz. alatt kelt itteni rendelet módosítása gyanánt ezennel elrendelem, misze­rint 1) a tervezetekben a falak mindenkor a vakolattal együtt mért vastagságokkal jegyez­tessenek be. 2) A faltömegek elszámolásakor a vakolással együtt mért falvastagságok számít­tassanak, a vakolat pedig terület szerint külön beszámittassék. 3) A téglarétegeknek a fekvő habarcsréteggel együtt vett magassága, illetőlög vastagsága, kerékszámban 7'5 c/m. és ennek többszöröse legyen. Ezek szerint az idézett ren­delet 9-ik bekezdésében a fekvő hézagok vas­tagságaira nézve megállapított F2 c/m. méret helyett — éppen úgy, mint az álló hézagoknál 1' c/m. veendő. A faltömegek elszámolásánál pedig a föld- és kőműves munkák kivitelére vonatkozólag 1892-ik évben 46123. sz. alatt ki­adott „vállalati részletes feltételek“ 31—32 §§-kal ellenkezőleg, — a fentebb idézett rendelet Í2-ik bekezdésének eddig érvényben volt első pontja helyett, annak 2. pontja lép érvénybe; a mely szerint a vakolt falvastagságok számítandók, mely esetben a falvakolás külön elszámolás tárgyát nem képezheti. Egyebekben a már több­ször idézett rendelet határozmányait fentartom. Budapest, 1897. julius l9-én. A minister helyett: Vőröss s. k. államtitkár. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptem­ber hó 30-án tartott közgyűléséből. 368/12649. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyminister 42159/97. számú körren­deleté a kerékpárral való közlekedés szabá­lyozása céljából. A körrendelet a vármegye hivatalos lap­jában közzé tétetik, a főszolgabirák annak já­rásaik területén szabályszerű kihirdetésére és annak 19. §-a értelmében mint I-ső fokú ható­ság megfelelő eljárás céljából, —továbbá a jegy­zői karnak és tiszti ■ főügyésznek kiadatik. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Horváth József, Dókus Gyula, tb. főjegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 42159. Y—c. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A kerékpárral való közlekedés, úgy kedvtelési, mint gyakorlati célból mindinkább terjedvén, szüksé­ges, hogy az ily gépekkel való közlekedés a közbiztonság, közrend és a szabad közlekedés biztosítása érdekében, országszerte egységesen szabályoztassék. Ennélfogva a kerékpárral köz­utakon és köztereken való közlekedés tárgyá­ban, az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §. A kerékpár különböző alakjaiban és szerkezeteiben könnyű járműnek tekintetik s a kocsi közlekedésre nézve, közutakon, utakon és tereken követendő általános szabály, a dolog természetéből folyó eltérésekkel a kerékpárokra is alkalmazandók. 2. §. A kerékpárral.való közlekedés álta­lában csakis kocsiutakon engedtetik meg. A mennyibon a kocsiút rosszasága a kerékpárral való haladást lehetetlenné tenné, úgy a helyi hatóság kivételesen megengedheti a gyalog­saknak e célra való felhasználatát, de csakis a lépésben menő ember haladását felül nem múló sebességgel. A törvényhatósági joggal fel­ruházott, valamint a rendezett tanácsú városok­ban a rendőrhatóságok, a vármegyék más te­rületein pedig az illető járás főszolgabiráit fel- jogositvák, hogy bizonyos közutakon, vagy te­reken a kerékpárral való közlekedést rendeleti­leg egészen, vagy részben, vagy a napnak csak bizonyos meghatározott időszakára eltilthassák, a tilalom az illető ut két végén láthatólag jel- zendő. 3. §. Minden kerékpár, vagy ehez hasonló szerkezetű gépirányitó, fékező és legalább 30 méter távolságra hallható csöngő készülékkel, valamint elől lámpással legyen ellátva, mely a sötétség beálltával meggyujtandó. A lámpás üvege színes nem lehet. Világító anyagul gyer­tya, olaj vagy kisebb fokú villanyfény alkal­mazható. 4. §. Minden kerékpáros köteles gépét kellő elővigyázattal kezelni és vezetni. A váro­sok és községek belterületén kerékpárral túlsá­gos gyorsasággal, vagyis a kétfogatu könnyű kocsik rendes sebességénél gyorsabban előha­ladni, versenyt futni közlekedési eszközökkel, embereket és állatokat körül keringeni s általá­ban bárhol olyasmit elkövetni, mi a személyzet és vagyonbiztonságot veszélyeztethetné, a köz­lekedést akadályozhatná, vagy a lovakat és egyéb állatokat megriaszthatná — tilos. Ka­pukon át, egyik utcából a másikba való befor- dulásnál, utca keresztezéseknél, közutakkal ha­táros telkekről kifutás, vagy ilyenekbe befutás­nál s mindenütt, ahol a kocsi, lovas vagy gya-

Next

/
Thumbnails
Contents