Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
között, a mint ez a monarchia másik államában tartományok és egyesek részéről már eddigelé is történt, kivánatos hogy nálunk és a törvény- hatóságok, községek, testületek és magánosok alapítványokat létesítsenek az újonnan felállítandó honvéd nevelő és képző intézeteken. A mint dicső elődeink e század kezdetén ugyanazon célokért jelentékeny áldozatokat hoztak, úgy megvagyok győződve, hogy az élő nemzedéknél sem csökkent ezen célok iránti törekvés és épp azért teljes bizalommal vagyok, hogy e felhívásom eredménytelenül maradni nem fog. A mennyiben, mint fentebb már említettem, a Ludovika Akadémia és a felállítandó lionvéd-fő- reáliskola számára alapítványi helyekről némileg gondoskodva van, ezért főleg az újonnan felállítandó két honvéd-hadapród iskola és a magyar elemnek a közös hadsereg tiszti karában való növelése céljából a közös hadseregbeli hadapród iskolák azok, a hol alapítványi helyek létesítése mindenek előtt kivánatos. A hadapród-iskolák szervezetüknél fogva leginkább csapattisztek képzésére szolgálnak, de ezen intézetek színvonala már is olyan, hogy az onnan kikerülő szorgalmasabb és tehetségesebb ifjak elől, amint ezt a tapasztalás eléggé igazolja, az előremenetelt a katonai pályán a legmagasabb polczig ép úgy teszi lehetővé, mint az akadémiát végzett ifjaknak, s a mi alapítványok létesítésére ezen intézetekben különösen fontos, hogy az ifjak kiképzése az intézetek szervezete és a képzés rövidebb tartama következtében jóval olcsóbb, mint a íőreáliskolában, illetőleg tiszti akadémiában, és ekkép mód nyuj- tatik és tér nyittatik a honvédség és a közös hadsereg tiszti karába bejutni a müveit társadalom azon osztályú fiainak is, mely osztályok vagyoni helyzete a költségesebb neveltetést el nem bírja. E társadalmi osztályok közé sorolom különösen a törvényhatósági tsztviselőket, tanítókat, gazdatiszteket és magán hivatalnokokat stb. kiknek helyzete első sorban azon érdekkörök gondoskodásának képezheti tárgyát, melyeknek az említett társadalmi osztályok munkásságukat szentelik. Egy alapítványi hely létesítésére a hadapród iskolákban, az apró kiadásokat is beértve, évi 200 frt, a honvéd katonai főreál iskolában évi 400 ft, a Ludovika Akadémiában pedig évi 800 frt kívántatik. A honvéd főreáliskola előkészítő iskolául szolgálván a Ludovika Akadémiába való felvételre, az alapítványi helyek ezen két intézetnél együttvéve akkép létesíthetők, ha egy alapítványi hely számára évi 600 frt biztosittatik, melyből mindaddig mig a növendék a főreáliskolában neveltetik, 200 frt megtakarittatik, mely megtakarított összeg az akadémiai neveltetés alatt ismét a 800 ftnyi évi ellátás kiegészítéséül szolgál. Ehhez képest tehát azok, kik alapítványi helyeket létesítenek, az évi 200 frt, illetőleg az évi 600 frt kamatnak megfelelő tőke összeget egyszerre, vagy részletekben leteszik, vagy pedig az évi kamatoknak minden időre való fizetését biztosítják. Alapítványok létesíthetők a törvényhatóság vagy község területén illetőséggel biró ifjak részére, valamely más közület vagy testület alkalmazottainak fiai részére, vagy pedig egyes családok fiai részére. Az alapitó az alapítványi hely betöltésénél bemutatási jogát magának fentarthatja, vagy pedig a honvédelmi miniszterre ruházhatja, a minek azok részéről, kik alapítványt létesíteni szándékoznak ebbeli szándékuk kijelentése al- kalmável kifejezés adandó. A midőn a fentebbiekben vázoltam a reform célját s utaltam volna azon nemzeti és állami mozzanatokra, melyek ezen reformmal karöltve járnak, s a midőn visszapillantok a nemzetnek régóta és folytonosan hangoztatott kívánságaira, melyek ezen reformok életbe léptetésével megvalósulnak : erős bizalmam, hogy nem csak a törvényhatóságok, hanem a müveit társadalom összessége hagyományos hazafiságával közre fog hatni e reformok életbe léptetésénél, melyek szeretett hazánk és a legmagasabb trón szilárdítására irányulnak. Ezért tehát teljes bizalommal fordulok vármegye közönségéhez a végből, hogy az ügynek a legszélesebb körben való felkarolását előmozdítani és jelen felhívásom eredményéről folyó évi szeptember végéig engem tájékoztatni szíveskedjenek. Budapesten, 1897. évi junius hó Báró Fejérváry Géza s. k. honvédemi minister. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 448/18936. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. pénzügyministerium f. évi 73452. számú — a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban fennálló számlottón való játék iránti tilalma tárgyában kelt — körrendeleté. Az intézvény másolata közhírré tétel végett a járások főszolgabiráinak kiadatni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté : Kiadta főjegyző h: Prihoda Etele, Horváth József, III. aljegyző, tb. főjegyző. Másolat. A m. kir. pénzügyministeriumtól 73452. szám. körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. — A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban fennálló számlottón való játék iránti tilalom tárgyában. A lottó jövedékre vonatkozó 1868. évi XV. t. c. módosításáról szóló 1897. évi VII. t. c. 4. §-a értelmében a lottó jövedék iránti törvények és szabályok 4. §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint külföldi sorsjátékokban betétek által résztvenni mindenkinek tiltatik, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén fennálló számsorsjátékra is kiterjesztetett. Ennek alapján az említett törvények és szabályok 55. §-ának e) pontja értelmében lottó jövedéki kihágást követ el mindenki, aki a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén létező valamely lottó gyűjtődé utján az ott fennálló számsorsjátékban betétek által részt vesz, vagy betéteket, melyek erre a célra szánvák, elfogad vagy gyűjt ezen tiltott sorsjátékra vonatkozó betéti jegyet (rescontó) vagy bárminemű okmányt árul vagy megszerez. Az idézett törvények és szabályok 64. §-a értelemében az ezen kihágásokat elkövetők, a mennyiben az osztrák kis lottón játszanak, vagy arra betéteket elfogadnak vagy gyűjtenek, a betétek tízszeres összegétől ötvenszeres összegéig terjedő legalább két forintban megállapítandó pénzbírsággal, — a mennyiben pedig azon tiltott sorsjátékokra vonatkozó betétjegyet (res- contót) vagy bárminemű okmányt árulnak vagy vesznek, a lefizetett vagy lefizetni szándékolt betét ötszörös összegétéi egész tízszeres összegéig terjedő pénzbírsággal büntettetnek. Felhívom a törvébyhatóságot, hogy ezen rendelete- met a közönség figyelmeztetése czéljából azonnal tegye közliirré Bpesten 1897. szept. 9-én Lukács s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 80-án tartott közgyűléséből. 450/14595. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyi minist, f. évi 64122. sz. körrendeleté, melyben tudatja, hogy a fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szintén azon tanintézetek közzé tartozik, melyek az 1883. évi I-ső t. c. szempontjából a középiskolákkal egyenrangúaknak tekintendők. A körrendelet másolata az alispánnak, központi jegyzői karnak és a főszolgabiráknak tudomás végett kiadatni és a „Zemplén“ hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté : Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Oyula, III. aljegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 64122/1. szám. körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az 1882. évi I. törvényczikkben előirt köztisztviselői minősítés szempontjából a középiskolákkal egyenrangúaknak tekintendő tanintézetek és tanfolyamok megjelölése tárgyában hivatali elődöm által 1896. évi január hó 5-én 80816—1889. szám alatt kibocsátott körrendelet kiegészítéséül, a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg ezennel kijelentem, hogy a kereskedelemügyi ministerium által 1894. évi julis hó 18-án 35469. szám alatt kiadott szabályzattal újjá szervezett fiumei m. kir. tengerészeti akadémia szintén azok közé a tanintézetek közé tartozik, melyek a fent idézett törvénycikk szempontjából a középiskolákkal egyenrangúaknak tekinthetők, minél fogva az említett akadémiától nyert záróvizsgálati bizonyítvány ugyancsak az idézett törvény szempontjából a főgymnasium vagy főreáliskolai érettségi bizonyitványnyal egyenértékű. Budapesten 1897. évi július hó 8-án Perczel s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 446/16048. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi ministerium f. évi 23686. számú intézvénye, mellyel az egységes téglaméreteknek az állami építkezéseknél való alkalmazása tárgyában a kir. államépitészeti hivatalhoz és a m. kir. államvasutak igazgatóságához intézett rendeletét megküldi. A rendelet másolata köztudomás végett a „Zemplén“ hiv. közlönyben közzététetni, s a járások főszolgabiráinak, a téglagyárak tulajdonosaival — saját érdekükben — leendő közlés végett kiadatni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Gyula, III. aljegyző. főjegyző. Másolat. 23686/V—6. 97. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister valamennyi m. kir. államépitészeti hivatalnak és a m. kir. államv. igazgatóságának. — A magyar mérnök- és épitész-egyesületnek a tecknikus congressus megbízásából elém terjesztett javaslata következtében az egységes tégla méreteknek az állami építkezéseknél való alkalmazása tárgyában az 1894. évi julius hó 31-én 42262. sz. alatt kelt itteni rendelet módosítása gyanánt ezennel elrendelem, miszerint 1) a tervezetekben a falak mindenkor a vakolattal együtt mért vastagságokkal jegyeztessenek be. 2) A faltömegek elszámolásakor a vakolással együtt mért falvastagságok számíttassanak, a vakolat pedig terület szerint külön beszámittassék. 3) A téglarétegeknek a fekvő habarcsréteggel együtt vett magassága, illetőlög vastagsága, kerékszámban 7'5 c/m. és ennek többszöröse legyen. Ezek szerint az idézett rendelet 9-ik bekezdésében a fekvő hézagok vastagságaira nézve megállapított F2 c/m. méret helyett — éppen úgy, mint az álló hézagoknál 1' c/m. veendő. A faltömegek elszámolásánál pedig a föld- és kőműves munkák kivitelére vonatkozólag 1892-ik évben 46123. sz. alatt kiadott „vállalati részletes feltételek“ 31—32 §§-kal ellenkezőleg, — a fentebb idézett rendelet Í2-ik bekezdésének eddig érvényben volt első pontja helyett, annak 2. pontja lép érvénybe; a mely szerint a vakolt falvastagságok számítandók, mely esetben a falvakolás külön elszámolás tárgyát nem képezheti. Egyebekben a már többször idézett rendelet határozmányait fentartom. Budapest, 1897. julius l9-én. A minister helyett: Vőröss s. k. államtitkár. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi szeptember hó 30-án tartott közgyűléséből. 368/12649. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyminister 42159/97. számú körrendeleté a kerékpárral való közlekedés szabályozása céljából. A körrendelet a vármegye hivatalos lapjában közzé tétetik, a főszolgabirák annak járásaik területén szabályszerű kihirdetésére és annak 19. §-a értelmében mint I-ső fokú hatóság megfelelő eljárás céljából, —továbbá a jegyzői karnak és tiszti ■ főügyésznek kiadatik. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Horváth József, Dókus Gyula, tb. főjegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 42159. Y—c. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A kerékpárral való közlekedés, úgy kedvtelési, mint gyakorlati célból mindinkább terjedvén, szükséges, hogy az ily gépekkel való közlekedés a közbiztonság, közrend és a szabad közlekedés biztosítása érdekében, országszerte egységesen szabályoztassék. Ennélfogva a kerékpárral közutakon és köztereken való közlekedés tárgyában, az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §. A kerékpár különböző alakjaiban és szerkezeteiben könnyű járműnek tekintetik s a kocsi közlekedésre nézve, közutakon, utakon és tereken követendő általános szabály, a dolog természetéből folyó eltérésekkel a kerékpárokra is alkalmazandók. 2. §. A kerékpárral.való közlekedés általában csakis kocsiutakon engedtetik meg. A mennyibon a kocsiút rosszasága a kerékpárral való haladást lehetetlenné tenné, úgy a helyi hatóság kivételesen megengedheti a gyalogsaknak e célra való felhasználatát, de csakis a lépésben menő ember haladását felül nem múló sebességgel. A törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városokban a rendőrhatóságok, a vármegyék más területein pedig az illető járás főszolgabiráit fel- jogositvák, hogy bizonyos közutakon, vagy tereken a kerékpárral való közlekedést rendeletileg egészen, vagy részben, vagy a napnak csak bizonyos meghatározott időszakára eltilthassák, a tilalom az illető ut két végén láthatólag jel- zendő. 3. §. Minden kerékpár, vagy ehez hasonló szerkezetű gépirányitó, fékező és legalább 30 méter távolságra hallható csöngő készülékkel, valamint elől lámpással legyen ellátva, mely a sötétség beálltával meggyujtandó. A lámpás üvege színes nem lehet. Világító anyagul gyertya, olaj vagy kisebb fokú villanyfény alkalmazható. 4. §. Minden kerékpáros köteles gépét kellő elővigyázattal kezelni és vezetni. A városok és községek belterületén kerékpárral túlságos gyorsasággal, vagyis a kétfogatu könnyű kocsik rendes sebességénél gyorsabban előhaladni, versenyt futni közlekedési eszközökkel, embereket és állatokat körül keringeni s általában bárhol olyasmit elkövetni, mi a személyzet és vagyonbiztonságot veszélyeztethetné, a közlekedést akadályozhatná, vagy a lovakat és egyéb állatokat megriaszthatná — tilos. Kapukon át, egyik utcából a másikba való befor- dulásnál, utca keresztezéseknél, közutakkal határos telkekről kifutás, vagy ilyenekbe befutásnál s mindenütt, ahol a kocsi, lovas vagy gya-
