Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
\ 1897. november 14. I. Melléklet a „Zemplén1' 46 számához. Vasutat a Hegy aljának/) Mád, 1897. november 10-én A „Zemplén* f. évi 42. számában ugyanily cim alatt megjelent és a legújabban tervezett keskenyvágányu hegyaljai vasúttal foglalkozó cikkemet Neuwohner ur megjegyzéseire méltatta, amelyeket szó nélkül hagyni nem akarok. Legelőször is konstatálni kívánom hogy Neuwohner ur cikkével nyitott ajtóknak rohan neki, mikor előttünk bizonyítgatni igyekszik azt, hogy a rendes vágányu vasút, amennyiben az igényeket és követelményeket inkább kielégítheti, jobb a keskeny vágányunál. Ennek teljes tudatában vagyunk mi is. Csak e tekintetben nevezett cikkíró ur egy, nézetem szerint nem éppen lényegtelen, felvilágosítással maradt adósunk, ugyanis azzal, hogy a rendes vágányu vasút kiépítéséhez szükséges hozzájárulási hányadot honnan lehessen előteremteni ! ? Úgy látszik nem bir a dolgok felől kellő tájékozottsággal és nem tudja hogy ez irányban már minden lehető lépés és kísérlet megtétetett és minden erőlködés és buzgólkodás mellett a szükséges 525.000 frtnyi hozzájárulási hányaddal szemben, ha jól emlékszem, az érdekelt községek részéről összesen csupán 200.000 ftot bírtak összehozni — ez összeget is csak vérmes számítások és remények mellett. Cikkíró ur ugyan azt állítja, hogy a kívánt összeget csak az érdekeltek véghetetlen indolenciája folytán nem lehet előteremteni. Én ugyan nem egészen ennek, hanem nagyrészint annak a szegénységnek tudom be e sajnos körülményt, melyben e vidék él és szenved, — és hiába, de újság-cikkekkel e szegénységet elhárítani nem lehet. — De föltéve, hogy Neuwohner urnák ez az állítása teljesen megfelel a valóságnak, akkor is ez egy oly körülmény melylyel okvetetlenül számolnunk kell, mert, nézetem szerint, az teljesen egyenlő mégis hogy mi az ok; — a tény, a végeredmény csak az marad ez esetben is, hogy a szükséges pénzmennyiség össze nem hozható. Cikkíró urnák arra az állítására vonatkozóan pedig, hogy a gr. Pejácsevich-íéle tervet az érdekeltség elejtette, a nélkül, hogy azt beható vizsgálat tárgyává tette volna, legyen szabad megjegyeznem, miszerint legjobb tudomásom szerint e terv éppen azért ejtetett el, mert nagyon is beható vizsgálat tárgyává tétetett és az e célból kiküldött bizottság e működése alatt meggyőződött és belátására jutott annak keresztülvihetetlenségére nézve, Legyen róla meggyőződve cikkíró, ur hogy legalább is oly szívesen és oly örömest látnok a rendes vágányu vasút megvalósulását, mint ön, vagy bárki más. Őszinte szívből jövő örömmel üdvözölnénk minden oly indítványt, vagy javaslatot, bárhonnan és bárkitől jöjjön az, mely bennünket a szükséges pénzöszszeg előteremtésére vonatkozó célirányos módozatokkal ösmer- tetne meg és a mely a reánk nézve nagyfon- tosságu eszme megtestesítését elősegítené ! Megtettünk mi már erre nézve mindent, mi szerény tehetségünktől tellett, kértük már régebbi időben a kormányt is, miszerint tekintettel azokra az elpusztult hegyaljai városokra, melyeket a kiépítendő vasút érintene és a melyek jólétének helyreállítását programmjába foglalta és feladatául tűzte, hogy, mint mondám, ezekre való tekintetből méltatná ez ügyet kegyes támogatására. És mindezek után jutottunk arra a szomorú meggyőződésre, hogy a terv ez idő szerint kivihetetlen és ez a sajnos .tapasztalat érlelte meg bennünk a gondolatot: nem-e lehetne a kitűzött célt — mely a múlt cikkekben említetteknél fogva reánk nézve éppen most bírna oly óriási jelentőséggel, más uton-módon is elérni. Az ez iránt folytatott kutatásból tehát szükségből keletkezett a keskenyvágányu vasút eszméje és sokan, velük magam is, ez esetben megalkudva a körülményekkel, azt tartják, hogy ha anyagi helyzetünk miatt rendes vágányu vasutat nem építhetünk, legalább keskeny vágányut csináljunk, ha ugyan az ily módon nyújtható előnyök arányban állanak a kívánt hozzájárulási összeghez. E tekintetben pedig a direkte ezt tanulmányozni Boros-Sebes—Menyházára kiküldött bizottság részéről a legnagyobb megnyugtatásokat nyertük. Mindezektől különben eltekintve, engedjen meg Neuwohner ur, ha kinyilvánítom, miszerint egész cikke reám azt a benyomást tette, mintha az nem lenne egyéb a gróf Pejácsevich-íéle terv mellett való kardoskodásnál, hogy ne mondjam hangulatcsinálásnál. Kellő tárgyilagosság és higgadság mellett ugyanis nem ragadtatta volna el magát egy „úriemberre“ vonatkozóan arra az állításra, hogy az most bontakozva ki a káoszból beleszugge*) Egyéb közérdekű közlendőinknek nagyobb száma miatt, bizonyos kihagyások után, rövidítve közöljük. Szerk. rálja a Hegyalja lakosságába, miszerint csakis a keskenyvágányu vasút jó. Ámbár cikkíró elég bölcsen jónak látta ez úriember nevét elhallgatni, de miután sejtem, hová céloz evvel a megjegyzésével, indíttatva érzem magam annak kijelentésére, hogy mi mindannyian csak őszinte köszönettel és hálával adózunk annak az „úriembernek*, ki önzetlenül szegődött e közügy szolgálatába és annak élére állva nagy fáradozások és áldozatok árán igyekszik ernyedetlen tevékenységével a vasút fontos ügyét előbbre vinni és aki fenkölt gondolkozásmódja mellett bizonyára csak ignorálni fogja tudni az ilyen, gyengéden mondva, igazságtalan megjegyzéseket. De elvégre is jöjjünk tisztába a fogalmakkal ! ! Cikkíró ur ugyanis azt állítja hogy gr. Pejásevics volt az, ki a Hegyalja érdekét szivén viselve, elejétől kezdve csak azért fáradozott és buzgólkodott hogy a Hegyalját vasúttal boldogítsa. Nekem legtávolabbról sem lehet okom a gróf urnák a Hegyalja iránt érzett legjobb indulatát és intencióját kétségbe vonnom, de hogy egyedül azért akart nálunk vasutat létesíteni, hogy a Hegyalját boldogítsa, ezt, engedjen meg t. cikkíró ur, sem ön, sem más el nem hiteti velünk és bizonyára maga a gróf ur volna az, ki önnek ezen az állításán legjobban nevetne, — mert hiszen a gróf ur itt egyszerűen, mint minden más előbbi vasúti vállalkozásánál, mint üzletember, nem pedig, mint jóltevő szerepel, ki vállalatát, egész természetesen és jogosan, jövedelmeztetni akarja. Hogy különben az állítást a maga értékére leszállítsam, megjegyzem, hogy a gróf Pejásevich féle eredeti tervbe Mád fölvéve nem is volt és igy a vasút megvalósulása esetén csak egy tekintélyesebb hegyaljai várost, Tally át érintette volna. Már pedig egy városnak a vasúthálózatba való bevonásával, — bármennyire szüksége legyen is arra, a Hegyalja még nincs boldogítva, de meg ha csak kizárólag a Hegyalja boldogitása volt a cél, akkor Mádot, — mint két hegyaljai város közül az egyiket, melyet a kiépitendő vasútnak érintenie kellett volna, még áldozatok árán sem lett volna szabad a tervből kihagyni. Ha egyáltalában képesek lennénk rendes vágányu vasutat létesíteni, akkor céjainknak, nézetem szerint, talán inkább megfelelne a Kende-féle terv : M.-Zombor kiindulás pontból: Mád, Tállya és Ab.-Szántó érintésével Forró- Encsig — amennyiben e vonal kiépitéae esetén Mád és Tállyától, mint a mely városok a vonal mentén esnének, nagyobb, általuk meg nem hozható áldozatokat előreláthatóan nem kívánnának. No, de elvégre is nem az a főkérdés, hogy ki építse a vasutat. Nagy örömmel vennénk bárki is csinálná már azt, hanem az a kívánatos, hogy e vasút végre-valahára kiiépittetvén, a hegyaljai városok abba belevonassanak, mert, mint a t. szerkesztő ur a múltkor megjegyezte, a „Hegyalja- menti városnak, most már arra égető szükségük van“ És ezért mindenkinek, ki e városok érdekét szivén viseli, minden tőle kitelhető uton- módon oda kell hatni és törekedni, hogy e cél elérhető legyen. Az eddig elmondottakat tehát összetoglalva álláspontunk az, hogy részünkről is sokkkai megfelelőbbnek, célirányosabbnak és minden tekintetben üdvösebbnek tartanánk reánk nézve egy rendes vágányu vasutat — és bár adná a Isten, hogy ezt lehetne valamiképpen létesíteni! — de viszont abban a nézetben vagyok, hogy ha ezt, mint sajnos az előzményekből következtetni lehet, pénzhiány miatt minden törekvés mellett sem lehet majd megvalósítani, úgy inkább csináljunk keskeny vágányu. vasutat, mint semmit. Inkább valami, mint semmi! — $etterschneider (Miksa. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság f. hó 9-én tartotta rendes havi ülését Molnár István főispán Öméltóságának elnöklete mellett. — Az alispán havi jelentéséből kiemeljük, hogy a törvényhatósági utadó-hátrálékok behajtása iránt a lehető legszigorúbb eljárást rendelte el. — Amerikába kivándorolt október hónapban 78 egyén. — Zugiskolákat újabban nem találtak. — Az elnöklő főispán bejelentette, hogy a börtönvizsgáló bizottság a börtönöket megvizsgálván, mindenütt a legnagyobb tisztaságot és mintaszerű rendet találta. Ezért a királyi ügyésznek elismerést szavazott a k.-bizottság. — A főispán indítványára elhatározták, hogy a dec. havi közig, bizottsági ülés napjának délutánján, Öméltósága vezetése mellett, megszemlélik a s.-a.-ujhelyi m. kir. dohánygyárat, amelynek berendezése és vezetése igen tanulságos. — A tiszti főorvos jelentése szerint a roncsoló toroklobban elhalt 9 egyén, orvosi kezelés alatt maradt 5; vörhenyben elhalt 20, orvosi kezelésben részesül 47 egyén. — A királyi tanfelügyelő előterjesztésére a tavarnai iskola részére a t. vármegye közmivelődési alapjából 50 frtnyi segedelmet szavazott meg a bizottság. A tanfelügyelői jelentés szerint a varannai iskola államosítása folyamatban van, amennyiben az átvételre és a tanítói kinevezésekre vonatkozó felterjesztések még októberben megtörténtek. Legenye községben az állami iskola október hóban megkezdette működését. — A közigazgatási bizottság a sárospataki iskolaszéki választást megsemmisítette és uj választás kitűzését rendelte el, mert az iskolaszék megalakításakor mindazok, akik törvény szerint kell, hogy az iskolaszék tagjai legyenek, abból kihagyattak. A közig, bizottság a sztropkai állami iskolának fölépittetése iránt újból is sürgősen felír a vallás- és közoktatásügyi kormányhoz és a minister- elnökhöz. — Kir.-Helmecz város elülj ár óságának kérvénye a regále-bérlet ügyében pártolással terjesztetett föl a pénzügyi kormányhoz. Egyúttal a közigazg. bizottság utasítja a főszolgabirákat, hogy a regále-bérletek megváltása ügyében a községeket gyámolitsák, nyújtsanak e tekintetben felvilágosítást és jogos védelmet nekik. — Az árvaszéknek október haváról szerkesztett jelentése szerint feldolgoztatott 1826 ügydarab, hátralékban maradt 211. — A királyi ügyész jelentése szerint a s.-a.-ujhelyi kir. törv. sz. börtöa- bon az okt. rablétszám 9-el kevesebb volt, mint szeptemberben. — Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az állami utak jókarban vannak a törvényhatósági közutak kellő gondozás alatt állanak. Bemutatta a hivatal Mocsárka patak áthidalására vonatkozó tervezetet és költségelőirányzatot ; hasonlóképpen bemutatta a Páczin község előtt a Karosán emelendő hid költségvetését is a tervezettel egyetemben. — A fegyelmi választmány határozata az árvaszék elnöke, egyéb tisztviselői és kezelőszemélyei ellen indított fegyelmi éljárás dolgában tudomásul vétetett. — A királyi pénzügyigyazgató jelentette, hogy okt. hónapban befolyt 186,429 ft állami adó és 4561 ft hadmentességi dij. — Végezetül fölemlitlük, hogy ifj. Valkó János petriki, ifj. Földházi István, ifj. Batta György, ifj. Sántha Dániel karádi, Telepusz György kelesei, Fejti Pál vilyi, Háncsán Mihály modrai és Lehoczky Géza Ignác sárospataki lakosoknak a kivételes nősülés megengedéséért beadott folyamodásaik kedvező elintézést nyertek. — Az ülés d. u. 1 órakor végződött. K. Kongrua-rendezés. Folytatva közöljük kimutatását azoknak a róm. kát. anyaegyházaknak, melyeknek évi tisztajövedelmét a bizottság megállapította illetve a kongrua-rendezés alapjául elfogadandónak javasoltaA bizottsági tárgyalások eredményeit járá- sonkint és időhöz nem kötött részletekben, alkalom adtán, később közölni fogjuk. Az anyaegyház Alapittatott Alapította Évi tiszta jöved. it |kr. A gálszécsi j árásban : T.-Terebes' _____ 181247 Gálszécs 1512 Chapy Gergely 123691 N.-Azar 1718 — 663 45 Parnó 1300 körül — 1014 32 Pelejte 1702 — 1103 11 A n.-mihályi járásban: Vásárhely Csáky gr. 1169 01 Sztára — 54610 Őrmező 1690 Okolicsányi-es. 55787 Hegyi 1795 — 459'85 Málcza 1778 V allásalap 762 72 N.-Cseb 1788 — 794|42 A varannai járásban : Varannó 1300 körül Rozgonyi-család 681 67 Sókut 1700 „ — 752 80 Szacsur 1769 Birtokosság 59193 Vehécz 1820 Vallásalap 966 79 Zsalobina 1788 74406 A homonnai járásban : Leszkócz 1730 — 667 62 Lyubise 1785 Csáky gr. 652 90 Göröginye 1738 Csáky püsp. 606 05 A. Körtvélyes — Kassai püsp. 1088 19 Udva 1689 Zichy gr. 653 39 A szinnai járásban : Papina 1756 Birtokosság | 342 86 Szinna 1783 — | 771 02 A sztropkai járásban: Sztropkó 1694 jPethő Zsigm. gr. | 344 05 N. Domása 7881 1 Vallásalap 1 701 09 (Folyt, köv.)
