Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
I. Melléklet a „Zemplén4' 39 számához. kérvények még októberben sem intézteinek el és választ kölcsöntkérő még máig sem kapott. Intézkedjék az értekezlet, bogy a kölcsönök jobbra, vagy balra rövid idő alatt eldőljenek. A kölcsönt- kérő anyagi és erkölcsi hitelképességéről helyi és kerületi biztosok véleményt adnak és a dolgokat a négy fal között intézik el, nem vévén tekintetbe a talajviszonyok alakulásának sokféleségét. Ezek után az értekezletnek egyik legérdekesebb eszmecseréje következett. Illésházy Endre mádi főjegyző, maga is szőlőbirtokos, élénk színekkel ecsetelte az Agrárbanknak a kölcsönök megszavazása és folyósítása körül mutatkozó vétkes lelkiismeretlenségét (? — h. szerk.) és lassú eljárását, minek következtében a vagyoni tönkrejutás szélén álló szőlőbirtokost, akarva nem akarva, anyagilag lehetetlenné teszi. Illósházy- nak ezt az előadását, melyet nagyon fontosnak tartunk, bő kivonatban bocsátjuk az olvasóközönség elé. Az Agrárbank vidéki szervezete, mondja szóló, mint azt a tapasztalat bizonyitja, rósz. A kerületi felügyelőkről nem szól, mert azok hatásköre eddig előtte úgyszólván ismeretlen. De a helyi biztosok már megkezdették működésűket. A helyi biztosok hatásköre az Agrárbankra és a közönségre nézve igen fontos. Ezeknél nyújtják be a kölcsöntkérők folyamodásaikat és ezek vannak hivatva a folyamodónak erkölcsi és anyagi hitelképességéről véleményt mondani. Ok hivat- vák a munkálatokat ellenőrizni, ennélfogva a hitel folyósitása teljesen az ő eljárásuk gyorsaságától függ. Mindenesetre fődolog a helyi biztosok megválasztásában, hogy ők a hitelkeresők erkölcsi és anyagi viszonyait teljesen ismerjék, viszont, hogy a nép bizalommal viseltessék a helyi biztosok iránt. Tolcsván 1895-ben a szőlő- épitők értekezletet tartottak, melyen felhívták a Hegyalja községeit, hogy a szőlők regenerálásának előmozdítása céljából szőlészeti bizottságot szervezzenek. Ezen bizottságok megalakultak, de működésűknek eddig tere nem nyílt. Pedig e bizottságok joggal számítottak rá, hogy az agrár-kölcsön elhelyezése és kiosztása tárgyában szavuk meg fog hallgattatni. Mert mi lett volna természetesebb, minthogy ezen községi bizottságok sorából neveztettek volna ki minden község részére a helyi biztosok, és e bizottság, amelynek mindenütt a jegyzők és lelkészek is tagjai, nyújtott volna véleményt a kölcsönök megszavazására nézve, ellenőrizte volna a munkálatokat és szerep várt volna e bizottságra akkor is, midőn a visszafizetés ideje elérkezik. E bizottságok a Hegyalja és a nép érdekében díjtalanul is működtek volna, sőt a helyi biztosságra is önzetlenül vállalkoztak volna a közjóra való tekintettel. Ehelyett a kerületi felügyelő, a községek megkérdezése nélkül és a helyi viszonyok teljes ignorálása mellett osztotta fel a Hegyalját 4 helyi biztosságra. E beosztás arra vall, hogy a bank a közönséggel nem akar érintkezni, hanem autokrata módon akar üzletet csinálni. így nem fog a bank prosperálni. Mád közönsége már is visszariadt. Szóló maga is nyújtott már be folyamoa mama pedig könyekkel és ájulással igyekezett Mariettát férjhez menetelre bírni. És a kis Marietta semmit sem szólt. Lassan, szomorúan ment ki kedves helyére, az urasági park leghátsó zugába: a tulipánfák alá. Itt volt ő boldog, itt látta őt először: a herceg uraságot. Azóta sokszor voltak itt együtt, amig a herceg messze-messze más országba el nem ment; de most ismét itthon van, haza jött és érzi szerető kis szive, hogy el fog jönni kedves helyükre, mert viszonozza ám szerelmét a herceg is, tudja hogy viszonozza.... — Mariettám! ... hangzott lágyan mögötte. Egy pillanat és a kis Marietta a hatalmas nr, a herceg karjaiban volt. Marietta törte meg a csöndet, könyein keresztül tördelte : — Mentsen meg engem kegyelmes ur ... nem akarok mást szeretni... csak téged ... ments meg Alfonz.... — Megmentelek kicsikém — felelte vontatva a herceg, de akkor velem kell jönnöd. Elviszlek messze Olaszhonba, hol még szebb kastélyom van, hol az örök tavasz és szerelem lakik, elviszlek és ott élünk majd boldogan, kettecskén. Eljösz-e velem Marietta ? Küzdött a gyermeki szeretet egyrészről, a szerelem másrészről egymással, de amily heves, oly gyors is volt a küzdelem: győzött a szerelem. Szólni nem tudott, fejével intett csak igent a kis Marietta. A herceg arcán egy alig észrevehető, öntelt mosoly játszadozott. — Egygyel több győzelem a sziveken; elviszem a kis bohót, de majd vissza is hozom ha... hm... ha alkalmatlan lesz. * Pár hó múlt el. A hercegnek Amalfi közelében volt saját villája. Ide Nápoly vidékére, dást az Agrárbankhoz, de ilyen körülmények között a kölcsönből, köszöni, nem kér. Az eddig tapasztaltak után Ítélve, az agrár- kölcsön folyósitása következőleg történik : A kérvényező folyamodását például június hónap 30-án beadta és szeptemberben sürgető levelére azt válaszolták, hogy ügye csak 7-én kerül az igazgatóság elé, de hogy a kölcsön legelső részlete mikor lesz folyósítható, nem tudják, mert az roppant sok időbe kerül. Ha a szőlőtulajdonos személyi hitelének igénybevételével rigoloztatja szőlőjét és a bank a kölcsönt megszavazta, a pénzt nem folyósítják azonnal, hanem birtokára egy pár ezer forint be van táblázva és fizeti a 7°/o-os kamatot (mert jól utánaszámitva az agrár-kölcsön 7°/o-os), a bank azonban folyószámlán a szőlő- birtokos kapandó pénzét 4%-al gyümölcsözi éti. Tehát már eddig a kamatveszteség 3°/o, holott még pénzt nem láttunk, mert a bank csak akkor fizet, ha helyi és kerületi felügyelők a munkát megvizsgálják és jelentéseiket felterjesztik a banknak. A kellő hivatalos eljárás hosszadalmas, úgy hogy a szőlőbirtokos, akinek a karókat, oltványokat és hetenkint egyszer a munkásokat is kell fizetnie, kénytelen az uzsorások karjaiba vetni magát. Minthogy a szőlők rekonstruálása országos érdek, nem szabad annak sikerét üzleti vállalatok közömbössége következtében kockáztatni. Hisz’ a törvény jó, csak a szervezés hiányos. Indítványozza szóló: az értekézletből kéressék föl a m. kir. földmivelésiigyi minister úr őnagy- méltósága, hogy az Agrárbanknak a kölcsönök folyósítására vonatkozó szabályzata akként változtassák meg, miszerint a kölcsönök a kölcsönt kérő közönség érdekében gyorsabban és könnyebben folyósithatók legyenek. (Általános helyeslés.) Öméltósága a főispán is elismeri, hogy több biztos kell, mert nekünk nem elég, ami más vidéknek megfelel. Ha a törvény nem válik be egyes vidékekre, a vidék kötelessége tenni valamit saját érdekében. Az Agrarbank minden jóindulata mellett sem más, mint egy üzlet, melynek a közönség igényeivel számolnia kell. Pártolja Illésházy indítványát. Bernáth Béla országos képviselő biztosítja az értekezletet, hogy a lehető legelső alkalmat meg fogja ragadni, hogy a parlamentben fölszól- laljon a hegyaljai szőlőbirtokosok érdekében és azon lesz, hogy ahol szükséges, a törvény oly értelemben, hogy a szőlőbirtokos a rigolozás költségeneik fedezésére is kapjon agrárkölcsönt; mert a Hegy alj a országra, mondhatni világra szóló érdekét a törvénynek is respektálnia kell. Ezek után a főispán biztosította a jelenvoltakat jóakaratáról és az értekezletet avval az általános helyesléssel találkozott inditványnyal rekesztette be, hogy Darányi Ignác dr. földmi- velésügyi kir. ministerhez üdvözlő sürgönyt me- neszszenek.* *) Neuwohner Jenő. *) Az üdvözlő sürgöuyre adott válasz, mely a főispánhoz érkezett, így szól: „Méltóságodnak és a Mádon egybegyült szőlőbirtokosoknak Tokaj-Hegyalja szőlészetének felvirágzása iránt tanúsított érdeklődésükért őszinte elismerésemet s meleghangú üdvözletükért szívélyes kö- szönetemet nyilvánítom. Darányi s. k “ H. szerk. a földi paradicsom kellő közepébe, hozta a kis Mariettát. * Porlepte, majdnem elzüllött férfi halad az országúton a villa felé; oda érve, izgatottan, szaggatott szavakat morogva rohan fel a márvány-lépcsőkön, mígnem a lakájok útját állják. — Félre libéria! hol az urad! tördelte inkább latinul, mint olaszul. — Exellenza nincs itthon; szignyórával a Vezuviora rándultak ki. — Nagyon jól van! ha már idáig jöttem, oda is elmegyek a gerlepár után. Számolok szegény kis lányom elrablójával vagy.... keresztül megyek rajta. A kétségbeesett harag erőt adott az öreg Szán aynak arra, hogy megtegye a fárasztó utat fel a kráterig. Ott állt a herceg elmerengve, összefont karokkal a nyílt pokol szélén. Marietta nem merészkedett idáig, a hegy másik oldalán élvezte Nápoly panorámáját. Az elfojtott düh vehemens erővel késztette előre Szánayt, midőn már messziről megismerte a herceg szikár alakját. A hamus talaj felfogta lépteinek zaját, mint vadállat ragadta vállon a herceget: — Jó helyen talállak kegyelmes nőcsábitó ... végre kezemben vagy. A herceg védekezett, de azonnal átlátta, hogy itt csak élet-halál harcról lehet szó, és megindult a rettenetes párbaj a pokol szélén. Nem tartott soká: Marietta hallotta a zajt, felsietett, de éppen csak hogy fölismerhette a küzdőket, a következő pillanatban mindkettő a feneketlen tüztenger mélységeibe zuhant alá. .. Mariettát ájultan találták a kirándulók; könyörületes szivek fölélesztették, ápolták, gyóHirek a nagyvilágból. Az angolok veresége. Indiából jelentik, hogy Jeffers tábornok vezénylete alatt az egyik angol dandár összeütközött a föllázadt molman- dokkal. Heves, ütközet után az ángol csapat visszavonult. Angol részről 9 tiszt és 149 ember elesett. Maga Jeffers tábornnk is megsebesült. A görög-török békét megkötötték. A görögök 4 millió török font (40 millió forint) hadi sarcot fognak fizetni, azonkívül Tesszáliá- nak egy részét átadják Törökországnak. A hadi foglyokat kölcsönösen kicserélték. Vizbefult herceg. A cuxhaveni első világitó-hajó közelében szept. 23-ára menő éjjel a F. 26. torpedó hajó elsülyedt. A hajó paracsnoka Frigyes Vilmos mecklenburgi herceg, a régens testvére és még két matróz vízbe fúltak. Hírek az országból. A budavári köszöntők. A kedden tartott udvari diszebéden a király az itt következő beszéddel köszöntötte föl vendégét, a német császárt : „A látogatás, amelylyel Felséged szerencséltetni kegyes volt, a legbensőbb örömmel tölti el szivemet és különös elégtételemre szolgál, hogy Felségedet ez alkalommal magyar székes-fővárosomban üdvözölhetem. Felségedben a hű barátot és szövetséges-társat köszöntőm fel, kitartó munkatársamat a béke nagy müvében, melynek erőnk javát szentelni meg nem szűnünk. Teljesen meggyőződve amaz érzelmek azonosságáról, amelyek bennünket e magasztos törekvésben egyesítenek, Felséged egészségére emelem poharamat s kívánom: Vilmos császár 0 felségét az Isten éltesse /‘ — Vilmos császár erre, beszédét szabadon adva elő, a következőképpen válaszolt: „A legmélyebb hála érzelmével fogadom Felségednek oly szives üdvözlését. Hála Felséged meghívásának, meglátogathattam e pompás várost, amely oly nagyszerűen fogadott, hogy lelkemet valósággal hatalmába ejtette (mich geradezu überwältigt hat). Rokonérző érdeklődéssel kisérjük Mi otthon a lovagias magyar nemzet történelmét, amelynek hazaszeretete közmondásossá vált, amely küzdelemmel-teljes múltjában életét és javát áldozni a kereszt védelmében sohasem habozott. Oly nevekre, mint Zrínyi és Szigetvár, még ma is fennen dobog minden német ifjú szive. Rokonérző bámulattal kisértük az ezeréves születésnapot, amelyet a hűséges magyar nemzet, szeretett királya köré seregelve, meglepő pompával ünnepelt meg. Művészi érzékéről emlékművei tanúskodnak, mig a Vaskapu békáinak szétrepesztése a kereskedelemnek és forgalomnak nyitott meg utakat és Magyarországot mint egyenjogú népet illesztette be a nagy kultur- népek sorába. De ami magyarországi tartózkodásom alatt, különösen pedig budapesti fogadtatásom alkalmával a legmélyebb benyomást tette reám, ez az a lelkes odaadás, gyitották, ezek juttatták el hazájába, kis falujába, Pityfalvára. Teste fölgyógyult, de lelkét örök fátyollal borította be a borzasztó jelenet. Anyja nem bírta el a katasztrófák súlyát: megszabadította ettől a halál. — A kis Marietta egyedül állt a világon: jó szivek könyörületé- ből, alamizsnájából élt... . * .... Sok-sok év telt el azóta. A kis Mariettából „Mari, a herceg kisasszony,“ az ünnepelt szépségből falu bolondja lett. Arca beesett, elfonnyadt, de türelmesen várta azért vissza hercegét, ki nem sokára megjő a messze országból és elviszi őt a nagy kastélyba, melyet most újra épit, mert nagy füst jött ki egyszer a kéményén... Tavaly kora tavaszszal láttam utoljára. Mellét éles köhögés szaggatta, a járás nehezére esett, mig aztán ágyba döntötte a sorvasztó kór. Egy csomó szalma volt — a derék Gubis Pista szegényes viskójában — betegágya, ez volt halálos ágya is. Temetése fényes volt: a község temettette el nyolc lobogóval, festett koporsóval ; de népes is volt, mert részt akart azon venni Pityfalva gazdagja-szegénye, apraja-nagyja. Senki se borult koporsójára, de azért sok szemből csordultak ki az igaz részvét és szánalom könyei a sokat szenvedett hercegkiasszony iránt. A Panna, Orzse, Julcsa nénék pedig találóan hányták meg a temetés után: — Lássa kee’, csak eljutott kastélyába a szegény délceg kisasszony! Eljutott, találjon is sokat hányatott szive- lelke boldogságot és nyugalmat a szűk kastélyban ... (Vége köv,) Monte Azarico,
