Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-28 / 9. szám
lévőn, a visszatérítést annakidején könnyebben eszközölhetik. A rekonstrukció iránti kedv népszerűsítése érdekében szükséges, bogy azok, akik a kisgazdákkal, vagyis a kisbirtokos néppel közvetetlen érintkezésben élnek, akik azt a népet vezetik s arra példaadásokkal különösen hatni képesek: saját szőlőjüket rekonstruálják s ez által a népben a törvény intenciójának megfelelőleg a helyreállitás iránti kedvet fel- éleszszék és fokozzák. Ily tekintetektől vezérelve Zemplén vármegye érdemdús főispánja, mint a Zemplén-vár- megyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának elnöke, figyelmét első sorban a különböző felekezetek lelkészeire fordította, meg lévén győződve arról, hogy a szőlőbirtokos osztály nagy zömét képező kisgazda közönség, mely szerény viszonyainál fogva nagyobb befektetést, vagy kockázatot igénylő vállalatokba amúgy is csak tartózkodva szokott bocsátkozni, főleg lelkészeinek példáin okulva lesz hajlandó szőlőinek rekonstruálásához hozzáfogni. Azért célszerűnek, államgazdasági szempontból kiválóan előnyösnek, valamint a lelkészek anyagi érdekében szükségesnek tartotta bennünket hazánk legnemesebb bortermő vidékén és a Tokaj-Hegyalján élő lelkészeket S.-A.-Uj- helybe értekezletre egybehívni, hogy megálla- pittassanak a módok és eszközök, melyek föl- használásával a lelkészi szőlők rekonstrukciója sikerrel s a javadalmas lelkészek különös meg- terheltetése nélkül keresztülvihető lenne. Folyó évi január 20-án gyűltünk egybe mintegy ötvenen a főispán ur Öméltóságának elnöklése alatt és hosszasabban kifejtett eszmecsere után abban állapodtunk meg, hogy azon alázatteljes kérelemmel fordulunk Éxeellenciád- hoz: kegyeskedjék az érintett célból a tokaj- liegy aljai római és görög szertartásu kát., úgyszintén az ágostai, református és protestáns vallásu papság javadalmaihoz tartozó szőlők helyreállítására az államkincstárból megfelelő kamatmentes kölcsönt akként engedélyezni, hogy ezen kölcsönbe az állami telepekről kiszolgáltatandó ojtványok s illetve szőlővesszők a rendes ár felén, a karók pedig, melyeket szintén természetben óhajtanánk valamely kincstári erdőből kapni, termelési áron számíttassanak be. Igaz ugyan, hogy az 1896. évi V. t. c. által nyújtott kedvezmények a szőlők rekonstrukcióját lehetővé teszik. De más részt tagadhatatlan az is, hogy eme kedvezmény előnyeit teljes mértékben csak is azok élvezhetik, akik birtokaiknak nemcsak haszonélvezői hanem egyúttal telekkönyvi tulajdonos is. A lelkészek a javadalmaik kiegészítő részét képező szőlőknek nem telekkönyvi tulajdonosai, hanem csak haszonélvezői. Azért joggal nem kívánható, de alig is remélhető, hogy a lelkészek, mint ideiglenes haszonélvezők a szőlő-rekonstrukcióra kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, a telekkönyvi tulajdonosokénál semmivel sem előnyösebb kölcsönt vegyenek föl, a helyreállitás minden terhét és gondját viseljék, kitéve annak az eshetőségnek, hogy a midőn e fáradságuk gyümölcsének élvezésére kerülne a sor: helyükön már más javadalmas leend. A lelkészi szőlők a római és görög szertartásu katolikusoknál a plébánia, az ágostai és református hitvallású protestánsoknál pedig az egyház tulajdonát képezik. Ekként, ha a lelkészek tetemesen megcsappant jövedelmeinek helyrepótlása céloztatik, a felmerülő költségeket az egyházak pénztárai s illetve a hitközségi tagok tartoznának viselni. Ámde éppen a fi- lokszeravész következtében (itt a Hegyalján) az egyházak pénztárai, amelyek legtöbb helyütt a tulajdonunkat képező szőlők hozamából rendelkeztek némi jövedelemmel, az utóbbi évek alatt teljesen kiürültek; a kisgazdaközönség pedig elszegényedett s igy a lelkészi szőlők helyreállításához semmi költséggel sem járulhat. Az általunk kért kölcsönnek kegyes engedélyezése esetében az államkincstár kamat- vesztességet szenvedne ugyan; de ezen veszteség csak látszólagos; mert az elsősorban a helyreállított lelkészi szőlők, másodsorban a lelkészi szőlők helyreállításán felbuzduló hívek áltál rekonstruálandó szőlők jövedelméből mint adóalapból — indirekte — bőven kárpótoltatnék. De az államgazdasági érdekeken felül nem kizárólag a magas államkincstár érdekei azok, amelyekre e helyütt tiszteletteljesen rámutatni kívánunk. Országos a panasz, mely a lelkészi jövedelmek rendezetlensége s az utóbbi időben előállott csökkenése folytán fölhangzik. E pa^ nasz következménye a folyamatban levő kon- grua-rendezés s illetve a két protestáns felekezet papjainak a lelkészi fizetések javítását célzó óhaja és kérelmezése. Midőn tehát nagyméltóságod az általunk kért és remélt kedvezményes kölcsön által egy igen fontos államgazdászati érdeknek tenne eleget, egyúttal a szegényül javadalmazott lelkészek anyagi helyzetének javításához is jelentékenyen hozzájárulni, és közvetve a tokaj-hegyaljai kisgazdaközönség sorsán jelentékenyen könnyíteni méltóztatnék. A kölcsön visszatérítésének módozatára nézve, szemelőtt tartva a kölcsönvevőknek az 1896. évi idevonatkozó a törvény által is biztosított öt évi respiriumot, vagyis azon időt, amely alatt az újonnan épült szőlő teljes termő- képességet ér el, oda irányul alázatos kérelmünk, hogy ezen visszatérítés a kölcsön folyósításától számított öt év múlva vegye kezdetét és tizenöt egyenlő részre osztva: tizenöt év alatt eszközöltessék. Csak azon alázatos kérelmünknek óhajtottunk még, az előadottakon felül, kifejezést adni, hogy a fennebb érintett jótétemény a Tokaj- Hegyalján élő mindazon kántor-tanitókra is, a kiknek javadalmuk kiegészitőrészeképpen szőlőjük van, kegyesen kiterjesztetnék. Midőn ezekben szerencsénk van alázatteljes kérelmünket előterjeszteni, bízva Nagyméltóságod kegyeiben, mély tisztelettel maradunk, a Tokaj-Hegyaljai lelkészeinek S.-A.-Uj- helyben 1897. január 20-án tartott értekezletéből (Következnek az aláírások.) Köztudomásul. Hogy a szőlőművelésben minden irányban teljesen begyakorlott vincellérek képeztessenek ki, Kosinszky Viktor igazgató a tarczali m. kir. vincellér iskola szőlőtelepein u. n. állandó munkás tan folyamot nyitott. A tanfolyam főleg gyakorlati, s az elméletekből csupán szóbeli rövid magyarázatokra szorítkozik. Az egyelőre 30 egyénre tervezett tanfolyamon részt vehet mindenki, ki magyarul írni és olvasni tud, erkölcsi magaviseleté kifogás alá nem esik (s ezt bélyegtelen hatósági ajánló levéllel igazolja) katonakötelezettségének már eleget tett, vagy az alól felmentetett, de különben egészséges s kötelezi magát, hogy az iskolában legalább f. évi november 1-ig bent marad s az előírandó rendszabályoknak feltétlenül engedelmeskedik. A tanfolyam résztvevői az iskola éves szolgálatában állóknak tekintetnek, havonkint 16 ft havibért s a vidékiek még kaszárnyaszerü lakást kapnak s betegség esetén orvosi kezelésben részesülnek. Különösen igyekezők bére az év folyamán emeltetni fog. Résztvevők az igazgatóságnál március 15- ig bármikor jelentkezhetnek. Felvételi okmányokul hatósági hivatalos (bélyegtelen) ajánlólevél és cselédkönyv kívántatik. Tejszövetkezet. Kozma község kisebb és nagyobb birtokosai tej szövetkezetei alakítottak. Ez életrevaló intézmény igen célszerűnek bizonyult vidékünkön, alkalma nyílik a legszegényebb embernek is a feleslegül maradt tejet értékesíteni. És elég jövedelmező is, mert 1 db. tehén évenkint 50—60 ft tisztajövedelmet hoz a családnak. r. 1. Mezőgazdasági téli tanfolyam Homonnán, Írja levelezőnk, ma egy hete nyílt meg a polg. és felső kereskedelmi iskola helyiségében a mezőgazdasági téli tanfolyam. A szép számmal egybegyűltek előtt a tanfolyam vezetője, Kováts József igazgató, fejtette ki, természetesen magyar nyelven, a tanfolyam célját és üdvös voltát; szavait Keresztesy István városi biró tolmácsolta tót nyelven. Ezután megkezte szabad előadását Tucsek Antal uradalmi főerdész, aki a nép nyelvén szép előadói képességgel szólt a trágyázásról. A tanfolyam vásárnaponkint 10 órán át fog tartatni és az általános gazdasági ismereteken kívül gazdaságba vágó számtani ismereteket Hossza József rk iskolai tanító fogja tanítani. Örvendetes jelenségnek jegyezhető fel, hogy elég szép számmal voltak jelen a Kudlócz községbeliek is. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. febr. 26. I. o. 11. o. i. D. II. o. ft kr ft kr ft |kr (t kr 16 gr. zsemlye _ 2 — — Paszuly too s 6 50 5 20 kilgrammonkint • » I ^8 _ 06 Abajdóc-kenyér — 10 — 9 Aszaltszilva ioo 1. 24 — 22 — Rozs-kenyér — 9 — 8 » 1 » — 26 — — Marhahús — 48 — 44 Örlött dara loo ? 1816 — Borjúhús — 56 — 48 » 1 » 20 — 18 Bárányhús — — — — Tatárka loo liter — — Sertéshús — 52 — 48 » 1 » — 20 — 16 Szalonna — 68 — 66 Burgonya ioo liter 1 40 1 20 Pátens gyertya Öntött gyertya _ 56 52 — — Életneműek : Szappan — 28 — — Búza l mmázsa 8 70 8 50 Egy tojás — 8 — — Kétszeres l mm.... — — » kiló mák — 36 — 38 Rozs i mmázsa 7 20 7 10 » . vaj — 85 — 80 Malátaárpa i mm 5 50 5 00 Sertészsír — 70 — 65 Árpa 1 mm. 5 50 5 00 Liszt ioo kiló 15 20 — Zab i mm. 5 20 5 00 — 16 — — Kása i mm. 11 — 10 Borsó loo kiló 18 — 16 Kukorica i mm. 4 40 4 20 » I » — 22 20 18 Spiritusz I liter — 60 —Lencse ioo » 12 — 8 00 > ái oo Tralles0 — —» i . 14 9 Sav. káposzta i ko. Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1896. dec. 28-án tartott közgyűléséből. 581. sz. Olvastatott a szabályrendeleteket készítő bizottság jelentése, mellyel 410/16008. számú közgyűlési határozat értelmében a vármegyei tisztviselők, segéd kezelő és szolgaszemélyzetéhez tartozók halálozása esetén adandó temetési járulékról alkotott szabályrendeletet bemutatja. Ä szabályrendelet elfogadtatván -a „Zemplén“' hivatalos lap utján meghirdettetni s ennek megtörténtét igazoló bizonylatoknak 30 nap- alatti beadására a járási főszolgabírók utasittatni, a hirdetések beérkezése után pedig a szabály- rendelet 3 példányának a nmságu Belügyi mi- nisteriumhoz leendő felterjesztésével az alispán megbizatni határoztatott. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. 581. kgy. szám. Szabályrendelet. A zemplén-vármegyei tisztviselők segéd, kezelő és szolgaszemélyzetéhez tartozók elhalálozása esetén adandó temetési járulékról: 1. A vármegyei tisztviselők segéd, kezelő és szolgaszemélyzetéhez tartozó tagok hátrahagyott özvegyeinek, valamint a kiskorú árváinak temetési járulékra van igényök. 2. Ä temetési járulék tényleges szolgálatban elhaltak után, a legutóbb élvezett beszámítható fizetés, nyugdíjban elhaltak után pedig a nyugdíj összege alapján állapittatik meg éspedig ennek: a) három havi összegével, ha az alapul szolgáló javadalmazás vagy nyugdíj 1000 ftot meg nem halad, b) két havi összegével, ha 1000 ftot meghalad de 3000 ftnál nem nagyobb és c) egy havi összegével, ha a javadalmazás 3000 ftot meghalad. A b) alatti esetben a temetkezési járulék 250 ftnál kevesebb s a c) alattiban 600 ftnál több nem lehet. 3. A temetkezési járulék az özvegy járulékát képezi, oly esetben, ha özvegy nincsen, a gyermekeket illeti, ha gyermekek sincsenek, a temetésről gondoskodónak adandó ki, ez esetben azonban a megállapított járulékból csak oly összeg utalható ki, amely a gyógy- és temetkezési költségekre tényleg kiadatott. Ha az összeg a férj elhalálozásakor tőle különválva élt és gyerekek vannak, a temetési költség ez utóbbiakat illeti. 4. A temetési költségek a vármegye házipénztára által, a közigazgatási árva és gyámhatósági költségelőirányzatba évenként hozzávetőleges összegben felveendők s az alispán által utalandók ki. 5. A temetési járulék rendszerint sem bírói, sem közigazgatási foglalás tárgya nem lehet és csak az összeg Vs erejéig foglalható le, az elhalt gyógykezelési, többi részében pedig csakis a temetési költsége fejében. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után 5 napra életbe lép. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1896. dec. 18-án tartott közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyz ő. 538. k. i. sz. A gálszécsi járás szolgabirájától. Körözvény. Gerenda község birájának jelentése alapján közhírré teszem, hogy folyó hó 8-ika óta a községben egy gazdátlan pej egy éves kanca csikó gondoztatik. Gálszécs, 1897. február 26. Somossy, szolgabiró. Heti tájékoztató. Vasárnap febr. 28. Farsangv. Hétfőn márc. 1. Albin pk. Kedden, márc. 9 LJ . Szimplicius Szerdán, márc. 3. Hamvazó sz. f Csütörtökön, márc. 4. Kázmér f Pénteken, márc. 5. Jéz. sz. tövisk. f Szombaton, márc. 6. Koléta sz. f Felelős szerkesztő: Dongó Gyárfás C3- é z a. Kiadó-tulajdonos ; Éhlert Gyula.
