Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-28 / 9. szám
I. Melléklet a „Zemplén1" 9. számához. bával berendeztetett, egyikébe 4 rácsos kalitka helyeztetett a dühöngő őrültek részére, egybe szelíd őrülteket helyeztek, két szoba pedig a felügyelőnek lakásul adatott át. Az őrültek ápolására rabok rendeltettek, eltartásuk és a gyógyszerek költségeit a vármegye pénztára fedezte, a betegek gyógykezelése és orvosi felügyelete a vármegye főorvosára ruháztatott. Meczner Pál megyei főorvos után 1843-ban Breznay lett a megye főorvosa, aki 1844. márciusban a megyéhez beadott előterjesztésével a kórház és az őrültek házának egyesítését sürgette. — Az 50-es években a két intézmény egyesittetett is. A kórház telke mely eredetileg 5 parcellából állott és épületei: a s.-a.-ujhelyi 1475. számú tekjkönyvben 1010. 1011. 1012. 1013. 1014 és 1015 hr. számok alatt —- Zemplénéi“ Comitat-Spital-Fond van telekkönyvileg nyilván tartva. A régi kórháznak összeirási száma 377. Az őrültek házának összeirási száma 370. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a kórházat Zemplén-vármegye közadakozásból és alapítványok hozzájárulásával alapította, a vételi szerződés szerint a fundust a nemes vármegye vette és az a vármegye tulajdonát is képezi. A kórház újbóli építését, jobban mondva egy uj kórház építését mindenki a legnagyobb örömmel kell hogy támogassa. Sőt meggyőződésem szerint ez a vármegyének elodázhatatlan kötelessége is, főleg most, midőn a nagym. Bel- ügyminister február 4-én 2339. sz. a. kelt in- tézvényével kilátásba helyezte, hogyha az újonnan épülendő kórházban őrültek befogadására alkalmas és elegendő helyiségről gondoskodva lesz, 100 női őrültet fog ott elhelyezni, ami egyértelmű a közkórház jövő működésének biztosításával, mert miután az őrültek gyógy dijait az államkincstár fedezi s a havidijak az adóhivataltól pontosan kiszolgáltatva lesznek, nem kell a magánosoktól nehezen befolyó gyógydijak miatt a kórház kiadásainak fedezhetésén aggódni. A telek meg van szerezve. Az őrültek elhelyezésére szükséges épület tervei, miután Dr. Niedermann Gyula tébolydái igazgató főorvos ur az adatokat megadta: mielőbb elkészülhetnek. A betegek elhelyezése, a főorvos és orvosok lakásai és melléképületek terveinek elkészítése is mielőbb megtörténhet. Az építkezés tehát 1898- ban megkezdhető lenne, csak az építkezési és felszerelési költségek hiányoznak. Számításom szerint az építésre 190.000—200.000 ft, felszerelésre 5—6 ezer ft lesz szükséges. Az alapítványokból a Csáky—Druget-féle 4800 ft, a Báró Sennyey-féle 6100 és a Käsz- tenbaum Rafael-féle 8000 ft vagyis összesen 18900 ft el nem költhető, mert az első az orvosok fizetésére, a másodikból 4000 ft, ameny- nyiben a vármegye 1834-ben (lásd pocz 307. szám 384—385.) azt határozta, hogy intereseit a kórház esztendei költségei fedezésére fordítsa, 2100 ft pedig amennyiben ezen összeg az őrültek házára alapittatott; a harmadik pedig a mennyiben azon világos kikötéssel lett végren- deletileg hagyományozva és alapítva, hogy el nem költhető, építésre fel nem használható. A többi jelenleg meglevő alaptőke, mely azok leszámításával 34211 ftot tesz ki, befektethető lesz. A mostani telek és épületek, ha az igazságügyi kormánynak az általa építeni tervbe vett igazságügyi palota céljára íelajánltatik, amennyiben ez nemcsak alkalmas, hanem miután oly nagy fundus, hogy azon az ügyészség helyiségei és a vizsgálati rabok részére szükséges egy kisebb börtön is elfér s a jelenlegi börtön maradhat az elítéltek részére kerületi börtönnek, azt hiszem 30,000 ft minimális árért értékesíthető is lesz. Lenne hát beépítendő rendelkezésre álló tőke, levonva a telek 13,000 ft vételárát és a felszerelésre 6211 ftot, 45,000 ft. A hiányzó 150,000 ftról a vármegyének kellene gondoskodnia. Ez csak látszólag nagy teher, mert ha helyben lesz nagyobb közkórházunk és az idegen kórházaknak mostani tartozásainkat kifizetjük, a betegápolási alapunkra szedett 3% adónak több mint l°/o felszabadul, ez pedig 8—9 ezer forint évenként 150 ezer ft kölcsönnek 40 évi 43/4°/o törlesztésére elég, mert az 7025 ftot igényel. S anélkül, hogy a vármegye újabb terhet venne magára, 40 év múlva kifizetett és felszerelt kórházzal fogna rendelkezni. A be nem fektetett alapítványok kamat jövedelme és az állam által az őrültek után fizetett dijakból megtakarítható összegek az orvosok fizetésének felemelésére és a szükséglendő uj orvosi és ápolói állások szervezésére lesz fordítható. Amennyiben pedig a gróf Csáky—Druget- féle 4800 ft alapítvány kamatai csak azon időben fedezték az orvosok fizetését, amikor a főorvosnak, mint pld. Steiner Sándornak 160 ft volt fizetése s ma már, midőn a főorvos 600 ft, az alorvos 400 ft készpénz fizetést élvez, jövőben pedig amikor ez legalább háromszor eny- nyire fog emelkedni, nem elegendő, az alapitó család felkérendő lenne, hogy az alapítványt megfelelő tőkére kiegészíteni, vagy kinevezési jogáról lemondani szíveskedjék. A Kästenbaum tömeg is felszólítandó lenne, hogy a még kezelése alatt levő 4000 ft kórházi alapítványt, valamint azt az összeget, amely ezen tőke kamataiból bizonyos éveken át visz- szatartatott, a kórházalapnak adja át. Ezek előadása után indítványozom, mondja ki a tekintetes Közgyűlés azt, hogy: 1. A Zemplén-vármegyei közkórház telkét, épületeit és alapítványait tulajdonául tekinti és mint kórházi alapot a többi alapjaival csonki- tatlanul fenntartva kezeli. 2. Közkórházát 100 nő, 30 férfi őrült és 80 beteg befogadására újonnan felépitteti. 3. A közkórházi választmány által Benedek Dienestől megvett telek vételét jóváhagyja és az 1886. évi XXL t. ez. 5. §. értelmében a nagym. Belügyministeriumhoz jóváhagyás végett felterjeszti s a választmányt a szerződés jóváhagyása után 13000 ft vételárnak a kórházi tőkékből leendő kifizetésére felhatalmazza. A szerződést azonban a választmánynak újbóli és akként leendő szövegezés végett adja vissza, hogy abba vevőként Zemplén-vármegye törvény- hatóságát igtassa be, a vételt kórházi alapja javára nevezze meg. A szerződésnek az 1886. évi XX. t. ez. 68. §. g) pontja értelmében pedig a törvényhatóság nevébeni aláírására az alispánt utasítja. Csak az ekként kiegészített szerződés lesz közgyűlési záradékkal ellátható.**) 4. Felhívja a vármegye főorvosát, hogy az államépitészeti hivatallal, éppen úgy mint Niedermann Gyula főorvos ur az őrültek helyiségére megcsinálta, az alaptervezetet készítse el. 5. Az államépitészeti hivatalt a végleges és részletes mindkét tervnek és költségvétések- nek elkészítésére és a májusi közgyűlés elé leendő terjesztésre felhiva. 6. A választmányt az orvosi állások szervezésére, a kezelő- és ápolószemélyzet létszámának meghatározására, a javadalmazások megállapítására, kezelési, felügyelési és házi rendszabályok terveinek kidolgozására és az alispánhoz, a közegészségügyi bizottság által leendő tárgyaltathatás végett beterjesztésére felhívja. 7. A vármegye gazdálkodási választmányát az építési és felszerelési költségek fedezése végett egy tervezet kidolgozásával megbízza. 8. Az alispánt felhatalmazza, hogy a költségvetés és fentebbi intézkedés alapján a költségek és költsön megszavazását a májusi közgyűlés napirendjére kitűzze. 9. A gróf Csáky—-D rüget családot a fent előadott kérdésbeni nyilatkozatra felkéri. 10. A Kästenbaum Rafael-féle alapítványt, kezelő választmányt az alapítványi tőke és benn maradt kamatok kifizetésére felszólítja. 11. A mostani kórház fundust az igazságügyi kormánynak felajánlja s a megvétel támogatására a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék elnökét és kir. ügyészt felkéri. 12. Amennyiben az igazságügyi kormány a felajánlandó telekre nem reflektálna, annak értékesítése végetti tervezet kidolgozásával a kórházi választmányt megbízza. És végre pedig a nagym. Belügyminister- nek azt, hogy az őrültek elhelyezésére ezen kórházat kijelölte, Dr. Niedermann Gyula főorvos urnák itten tett fáradozásait és főispán ur Öméltóságának, aki a közkórháznak az őrültek befogadására szükséges építés eszméjét felvetette s ezen kérdésnek a nagym. minist,erinmnál hathatós támogatója volt, köszönetét szavaz. Hosszadalmasságomért bocsánatot kérve és mentségemül azt, hogy a közügy érdekében mindezt elmondani kötelességemnek ösmertem, elfogadni méltóztassék, maradtam a tekintetes Törvényhatóságnak alázatos szolgája: Dókus Gyula, cs. és kir. kamarás T. Zemplénvm. főjegyzője, közkórházi választmányi tag. TI. Ugyan ez alatt a cim alatt közöljük azt az emlékiratot, melyet a t. vármegye tisztifőorvosa nyújtott be az alispánhoz és amely emlékiratban az épittendő vármegyei új közkórház hygienikus szükségletei vannak elősorolva. A t. főorvos emlékirata igy szól: Tekintetes Alispán ur! A Zemplén-vármegye tiüajdonát képező közkórház építési alaptervezetének egészségügyi vezérelveit vagyok bátor a Tekintetes Alispán urnák, mint olyakat bemutatni, mint amelyekre felügyelni, s azok végrehajtását ellenőrizni tiszti főorvosi állásom, továbbá a humanitás, a tételes törvények, s az 1896. február 23-án tartott közgyűlés határozata is kötelez. **) Ez a pont akként módosíttatott, hogy a szerződést a Közgyűlés már most jóváhagyja, azonban oly értelmű záradékkal, hogy abban a vármegye tulajdonjoga minden kétségen fölül kifejezést nyerjen. Szerk. Szemelőtt tartásával annak az alapelvnek, hogy a kórház azon hely, ahol a betegek gyógyítás szempontjából keresnek elhelyezést, tehát nem szabad azt megengedni, hogy az ott enyhülést, gyógyulást keresők, a mellettük fekvő beteg társuk által ragályoztassanak, — mindent el kell követni, hogy a levegő, a bútorzat, az épület, a táplálás, a ruházat, az ágynemű, a fűtés, a világítás, az ürülékek s váladékok eltávolítása, az ápolás akként nyujtassék, hogy azok a mai abszolút értékű hygienius elveknek megfelelve, a kórház áldásos működését késő időkre is biztosítsák. Miután pedig a kórház építése úgy anyaga, szükségessége, s az ahhoz megkivántató nagymennyiségű pénzértéknél fogva nagy momentum, amit csak századok elmúltával lehet reményleni, azért a közkórház építési tervezésének olyannak kell lenni, hogy az utánunk következő nemzedékek beteg embere, fejlettebb tudása, finomi- tottabb, vagy betegesebb idegrendszere, s nagyobb igénye dacára is, megtalálja benne azt, amit keres: a gyógyító körülményeket. A törvényhatósági közgyűlés szabad kezet engedett a terv alappontjainak lefektetésére csupán azt határozta el, hogy az elmebeteg osztályon kivid 80 beteg egyén részére óhajt épületeket emelni és a szükséges közkórházi felszerelést, berendezést megépíteni. Mindenekelőtt szükségesnek vélem kímélni, hogy az általános egészségügyi törvények és elvek egy-egy betegre 1 l'ÖO négyszögméter területet és 42—56 négyzetméter köbürt tartanak szükségesnek. Normatívum továbbá az, hogy 100 betegre kell: ágynemüraktárra 18“5 □ méter terület ruharaktárra . . 9“3 „ „ eszközraktár . . . 18'6 „ „ éléstár .................... 9-8 „ „ fűtőszer-raktár . . 23-2 „ „ szennyesruha-raktár . 11-2 „ „ csomag-raktár . . . 12-6 „ „ A mellékhelyiségek, konyhák, mosóházak, a beszennyezett madrácok füstölésére és a szennyesneműk fertőztelenitésére, a hullaház, a jégverem, az ápoló személyzet lakásai, a gondnok, az orvosi lakások, az esetleges kápolna, a boncoló terem méretei csak akkor számíthatók ki, ha a helyszínelés a terület nagyságából biztos számadatokkal megállapította, s egyszersmind azt is meghatározta, hogy az elmebeteg osztály minő területet foglal el. A már megvett telek csatornázását, esetleges alagcsövezését és viz-viszonyait, mint az alapműveletek igen fontos részét, fődolognak tartván, az ez irányban nyert eredmények fogják megszabni a részletes tervezést. A város részéről okvetetlenül szükségesnek tartom, hogy a Csalogány-utcát a Csalogányközön vezetendő bő beton-csatornával kössék össze a Kazinczi-utcai főcsatornával. Az épületek elhelyezése inkább a technikai számtételeken s az adott telek viszonyain nyugodván, azok anyagára óhajtanék áttérni. A jól kiégetett tégla előnynyel bir a kő felett. A betegszoba falazata mész- és homokkeverékébe beágyazott téglával rakandó ki, úgy hogy annak bel felszíne nagy cementlapokkal boritassék, vagy Portland-cementtel simitassék ki. Eme portlandi cementlap, vagy felület olajos festékkel vonandó be, hogy a fal likacsaiba a betegség csirái helyet ne találhassanak. A kórtermek alakja általában a hossz négy szöglet alaknak megfelelő legyen. Legcélirányosabbnak vélném, ha a négy kórszoba 4 külön épületbe lenne elhelyezve, úgy, hogy minden teremben két sorjával 8—8 ágy, azaz 16 helyeztetnék el. Az ágyak elhelyezése két sorban, a betegek feje a fal, a lábak a szoba közepe felé akként lenne, hogy minden két ablak köziben 2—2 ágy találna helyet. A kórszobákból nyílanék a szellőztetett folyosón át egyik oldalon a fürdő és mosdó szoba, amelyik oldalon a closet és kiöntő. A szobák másik végében az ápolónők szobája, ablakkal a kórteremre és az egész külön bejárattal biró és kívülről nyíló kézi konyha helyeztenék el, ahol egyúttal a forróviz fűtésre berendezett készülék is elhelyezést találhatna. A closet és fürdő közötti szabadon maradó tér nyitott oszlopos fedett terasz oldalponyvákkal ellátva, az üdülő betegek által, mint napos hely volna felhasználható. A négy épületben volna tehát 64 beteg elhelyezve, a még hátralevő 16 helyet ismét úgy osztanám meg, hogy 3 kiilön-külön szobás ágy- gyal azon betegek részére rendezném be, akik jobb módnak, az egy épület egyik részébe, a másik részébe 4 elsötétíthető kórszobát szembeteg részére vélnék állítani, a középen a műtőszobát, mellé a műszer- és orvosi eszköz-szobát vélném berendezni.
