Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-03 / 1. szám
A király hü, vitéz és nagyreményű katonája voltál, most már Krisztus katonája vagy: végig harcoltad a nagy harcot, az élet nagy harcát, most megpihensz. Pihenj csak Te szeretett lélek, pihenj 1 Nyugodjál csendesen, a viszontlátásig 1 ... Vármegyei Hivatalos Rész. T Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhe'yben 1896 évi december hó 18-án tartott közgyűlésből 568 — 24.440 sz. 0'vasta‘ott a nmáltó'águ m. kir. Belügymini-teriumnak a vármegyei nyug- dijszabályzat módosítása folytán alkotott és 1895. évi dcczember hóban tartott közgyűlésben 519. szám alatt elfogadott pótszabáiyrendelet megerősítése tárgyában 100.059. szám alatt kelt intéz- vénye. A jóváhagyási záradékkal ellátott pótszabályrendelet egy példánya a levéltárnoknak, egy példánya további eljárás végett az alispánnak, mint a nyugdíjintézet elnökének, egy másolati példány pedig a Zemplén hivatalos lapnak közzététel végett kiadatni határozatott. Kmit. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Pótszabályrendelet. A Zemplén vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézetének, az 1887. évi 83/6125. sz. közgyűlési határozattal megállapított és a belügyi m. kir. ministerium 1887. évi 34.739/887. számú leiratával jóváhagyott alapszabályai módosítása és kiegészítéséről. 1. §. A szolgálati idő a vármegyei szolgálatba lépés napjától számit. Még pedig azokra nézve akik a nyugdíjintézet alapszabályainak életbe lépésével már szolgalatban voltak a szolgálati évek visszamenőleg is számítandók, ezen vissza- számítás egészen 1867. julius i-ig terjedhet. Azon intézeti tagok azonban a kiknek szolgálati éveik visszamenőleg beszámíttatnak kötelesek évről-évre élvezett törzsflzetéseik után kiszámítandó járulékot annyi év alatt a nyugdíjalapra befizetni, a hány évök beszámíttatott. Ezen módosítás a már nyugdijjazott tisztviselők nyugdijjazási viszonyaira nem vonatkozik. 2. 5. Az intézet azon részesei, ahik ezen vármegye szolgálatától az állam vagy más törvényhatóság szolgálatába közvetlenül lépnek at, nyugdíj igényüknek ott lett megszerzéséig e vármegyénél szerzett ellátási igényüket el nem vesztik, de ezt csak újabb alkalmaztatásuk megszűntével 3 csak azon esetben érvényesíthetik, ha az ezen törvényhatóságnál eltöltött szolgalati éveik, a viszonosság alapján, nyugdíj igényük megállapításánál be nem számíttattak. Ha azonban u abb szolgálatuk, a jelen pótszabályrendelet czimében idézett alapszabályok § ában említett okok valamelyike miatt szűnik meg, ez esetben az e vármegyénél szerzett ellátási igényűk is megszűnik. 3. Ha a nyugdíjazott az államnál vagy ezen, avagy más törvényhatóságnál, állandó fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal, nyugdija az uj alkalmaztatás tartamára beszüntetendő azon ösz- szeg erejéig, a mennyivel az újabb alkalmazásával egybekötött, mellékjarulékok nélkül számított, tiszta fizetés és nyugdíjjal együtt nagyobb, mint azon utolsó rendes fizetése volt, melynek alapjan nyugdij illetménye megállapítva lett. 4. $. Az allam, vagy más törvényhatóság szolgálatából e vármegye szolgálatába megszakítás nélkül, közvetlenül átlépő egyéneknek az államnál vagy más törvényhatóságnál visszámenö- leg számítva eltöltött szolgalati ideje, e vármegyénél is minden további feltétel nélkül beszá- mittatik azon esetben, ha az állam, illetőleg más törvényhatóság is föltétel nélkül alkalmazza a viszonosságot az e varmegye szolgálatából oda átlépő egyénekre nézve. A jelen §-ban meghatározott föltétien viszonosság az állam és más törvényhatóság irányában oly értelemben s hozzaadassal is alkalmazandó esetről-eseíre és szabályrendeletileg kifejezett viszonosságot föltételezve, hogy az allam és törvényhatóságok, illetve a törvényhatóságok, egymás között, az átlépő egyén által a nyugdíjalapra befizetett összegeket, kamat nélkül átadják azon hatóság nyugdij-alapjának, amelynek szolgálatába az illető alkalmazott közvetlenül átlép. Kelt T. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. évi december hó 2-án ta tott közgyűlésében. Jegyzettet Kiadta: Horváth József Dókus Gyula s. k. I-sö aljegyző tb. főjegyző. főjegyző. 100059—II. szám. M. kir. belügyminizter. Jóváhagyom. Budapesten, 1896 november hó 21-én. A minister helyett: (P. H.) Latkóczy Imre s. k. államtitkár. 26903. szám. Zemplén vármegye, alispánjától. Közzététel végett »Zemplén* hivatalos lapnak másolatban kiadatik. S.-A.-Ujhely, 1896. év dec. 12. Matolal Etele, alispán. Másolat. Szepes-vármegye alispánjától 13843, Valamennyi vármegyei és városi Törvényhatóságnak ! Van szerencsém értesíteni, hogy a magyar kir. belügyminister ur Pavlyán község nevének Szepes- Szent-Pálra való változtatását engedélyezte. — Kelt Lőcsén 1896 évi november hó 23-án. Raisz s. k. alispán. Nyilt-tér. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Szeghő Ernő ur által a »Zemplén« múlt heti 50-ik számának nyilt-terén közzétett védelmére válaszom : 1. Ha Szeghő Ernő ur leszidatását — lovag létére - alázatos bocsánatkéréssel intézi el, mint azt két tanú előtt sajátkezüleg irt s kezeimnél lévő nyilatkozatában; bár egy kissé el is késve egy fél év után teszi; lovag-képességéről önönmagának állítja ki a szegénységi bizonyítványt. Ez gyerekhez és nem egy lovaghoz illő szokás 2. Ami a rágalmazást illeti, Szeghő Ernő ur ha személyemet önmagával nem téveszti össze, legalább is önmagához hasonlónak gondol. Nem minden embernek szép tu’ajdonsága ez 1 Tényeket bizonyítékokkal szemben hazugsággal — mint Szeghő Ernő ur gondolja — elütni nem lehet. Él még U. I. ev. ref. lelkész, ki Szeghö Ernő urat szorult és zavart helyzetében az öngyilkosságtól egy váltó aláírásával megmentette, mely váltó rendezését — bár becsületére fogadta Szeghő Ernő ur — nem elmulasztotta, de roszakaratulag nevezett szegény lelkészre hagyta. Ebből kifolyólag lett a nyílt levelezőlap K E. ur mint volt principálisához Írva, melynek tartalmát f. é. szept. ii-én Szeghő Ernő urrral tanú előtt személyesen közöltem. Ez rágalom? 3. Kicsoda és micsoda lovag tehát Szeghő Ernő ur, a leírtak eléggé magyarázzák. Szinnán, 1896. évi december bó 24-én. Németh Mihály. Nyilatkozat. Egyesek, kik szerény személyemmel foglalkoznak, azt az alaptalan hitt terjesztették rólam és még négy kollegámról, hogy bennünket — tanáraink iránti tiszteletlenségeink s egyéb okok miatt — a sárospataki jogakadémia kebeléből kizártak volna. Mindenekelőtt is vegye tudomásul az ismeretlen rágalmazó, hogy tanárainkkal szemben mindenkor tudtuk kötelességeinket, s az irántuk tartozó tiszteletről megfeledkezni nem szoktunk. Másodszor kijelentem, hogy mi nem a hallgatóság, hanem a jogász egyesületből zárattunk ki azért, mert nem engedtük neveinket a báli meghívóra kinyomatni; a tanári kar pedig belátva a jogász eg/esületnek ezen helytelen cselekedetét — fel is oszlatta a jogász egyesületet. Ezek szerint tehát mi rendes hallgatói voltunk és vagyunk a sárospataki jogakadémiának ; a hazug rágalmazónak pedig ajánljuk, hogy sem személyemmel, sem a tények ekképpeni elferdi- tesavel továbbra is ne foglalkozzék, mert mig egyrészt ezen foglalkozásból meg nem élt senki, másrészt kiteszi magat a tettenérés veszedelmének, S. A-Ujhely, 1896. évi dec. hó 30. Gortvay Aladár. joghallgató. Nyilatkozat. A Szabó Zsigmond sárospataki közbirtokos sági ellenőr és anyakönyvvezető által távollétemben, nyilvános helyen, használt sértő kifejezésekre a »Sátoralja« 51-ik számában egész tárgyilagosan megtettem a megjegyzéseimet. Ezekre ő jónak latta ugyanazon lap 52-ik sz mában a következő kijelentést tenni; »Egy intelligens ember a személyén ejtett sérelem megtorlására nem nyúl ilyen fegyverhez, hanem az elégtételt lovagias utón szokta keresni, mely útra ő nem lépett.« Erre nekem csak annyi mondani valóm van, hogy a lovagiasságnak azon tana, melyből Szabó Zsigmond e kijelentését merítette, tőle — ki a rajta elkövetett és általam beigazolható sértésekért, soha semmi néven nevezendő elégtételt nem kért és nem kapott: a lovagias elégtételre való qualificátiót megvonja. Amit tőle nem kaphattam tőle nem is kérhettem. A föltett kérdésre — 6 maga is beláthatja — felelnem kellett, de felelek is érte. Egyet azonban sajnálok, t. i. azt, hogy ezen kellemetlen ügyet, mivel a »Sátoralja* cimü helyi lapunk megszűnt, tágabb térre kellett vinnem. Sárospatak, 1896. december hó 31. Goldblatt Mór. póstája,. K. I. urnák — Lugos, — P. S. urnák — Szerencs, — S. J. urnák — B.-Újlak, — S. J.-nek — Ladmóoz, — M. J. dr -nak — Budapest, — B. T.-nek — Hben, — B. J -nak — Sserenosen, — W. M. urnák — Mid, — K. K.-nak — Kassa, — K. N.-nak — Záhony, — G. J.-iiénak — Hben, — 0. M. dr.-nak — Gatszeos, — B. E.-nek — Posollnán, — T. K. urnák — Hben, G. A. 0.-nek — Krakkó, — L. A. — Hben, K. P.-nek — Traucronfalva, — D. J. urnák — N .Potens, __ M.. 6y. urnák — Hben, — B. S. urnák — B.-B'enye, — H. A.-nak ~ Hben, — L. B dr.-nak — Bpest, — B. K. W. M. K. S. uraknak __ Hben, — P. I. urnák —Abara, — M. J.-nak — Hcmonna, — B. L -nak — Kolozsvár, — Cs. 1.-nek — Hben, — Z. G.-nek — Megyassió, — B. J.-nak — Sierenos, — A. P.-nek — Ungvír, Cs. J. dr.-nak — Arad, — K. J.-nak — Szeged. — Hasonlóképp b. u. ó. k. ! R. L. urnák — Homonna. Kiszedve várja a jövő számot. H. J. urnák — 7Okaj. Szintén. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos : Éhlart GS-ynla. Sff* Kitüntetett a milleninmi kiállításon. STRAUS» cs. és kir. szabadalmazott több kiállításon kitüntetett zajtalan faapritó gép, háztartásoknak, mely bárhol az emeleten, meg a szobákban is az asztalon faapritáshoz használható. Bérmentve bárhová küldve 2 írtért kapható Strausz Sándornál Budapest VII. Károly-körút 9/9. sz. A mélt. Sennyey Béla báró úr zemplénmegyei battyáni erdejében cserzésre alkalmas tölgyerdő-rész- Ietek eladandók. Venni szándékozók bővebb felvilágosítást Bátthy Gedeon számtartó úrtól Baty- tyánban (u. p. Bély) kaphatnak. Tk. 4964/96. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtat tónak, Vinczlér György végrehajtást szenvedi elleni 70 frt 26 kr. tőkekövetelés és iárulékai iránti végrehajtási ügyében a sátoralja újhelyi kir. törvényszék, (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő és Imreg község és határában fekvő az imregi 5. sz. tjkvben foglalt 7, 8, 225, 266, 275, 342, 382, 431, 480, 521, 552, 702, 754. és 796. hr. számú bel- és külbirtokból és 63. ö. i. számú házból Vinczlér Györgyöt illető jutalékra az árverést 606 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. ovi január hó 11. napján délelőtt 70 órakor Imregen a községi birö házánál a megtartandó nyilvános árverésen a megálíapitott kikiáltási áron alöl is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanság. becsárának io°/0-át vagyis bo frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. Ij-ában jelzett árfolyammal számított és az l88t. november i-én 3333. sz. alatt kelt igazságügymin. rendelet 8. §-ában kijelölt ővadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t.-cz. 170 !j-a értelz mében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerit elismervényt átszolgáltatni. Kelt S.-A.-Uj-kelyben, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál 1896. évi november hö 11. napján. Wielandt, kir. tvszéki biró. K «» m ■■ ro h o g- e s, rekedtség és elnyálkásodás ellen legjobb a Réthy-féle-CUKORKA, mely ezen bajokat gyorsan megszünteti. Kapható minden gyógyszertárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobozzal 1 frt 50 krért bérmentve küld Réthy Béla, SÍESSSS. Kapható: S.-A.-Ujhelyben: Widder Gyula, Kincsessy Péter és Buday Ákos urak gyógyszer- tárában. hatású szer PEMETEFŰ
