Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-17 / 3. szám
H. Melléklet a „Zemplén" 3. számához. Mert hit ez már hit — és eretnekség. A szénkénegezés, meg az amerikai szőlőültetés. Fránciaországban már annyira fejlődött ez a felekezeti villongás, hogy a vasúton két szőlész, akiknek egyike amerikai szőlőt ültet, a másika pedig a hazai fajokat szénkenegezi, egy kupéba bele nem ül. Ami meg is magyarázható, miután ott már a szőlők fentartása, vagy újból alkotása milliónyi holdakra terjed ki és eszerint egyfelől az amerikai szőlővesszőket termelő telepek tulajdonosai, másfelől a szénkéneg produkáló gyárosok sok millióra hágó érdekei küzdenek egymással. Ahogy az egyikben vetett thitt terjed, aként növekedik a dividenda: az apostolkodás kifizeti magát. Nálunk még mindez csak kicsinyben megy (fájdalom). Tavaly hozott törvényünk azonban már felavatta az amerikai szőlöültetést uralkodó vallássá; amely mellett a szénkénegezés, hazai fajokkal, csak afféle recipiált felekezetnek van meghagyva. Hát én a szénkénegezett hazai fajok hitét vallom. Amellett megengedem, hogy az amerikaival is lehet idvezülni: csakhogy drágán: az én hitem olcsóbb. És most ezt az olcsóságot támadják meg. Azt olvasom szőlészeti szaklapokban, hogy a szénkénegezési módszer melletti ujratelekitése a szőlőknek hazai fajokkal ezer forinton felül fog kerülni kataszlrális holdankint s csak a hatodik évben biztat igazi terméssel. Mindenek előtt megjegyzem, hogy a szénké- negezésnek a legfőbb feladata a még meglevő kétszázezer holdnyi, hazai fajokkal beültetett szőlőinknek a megvédelmezése. Ezekben még kétszáz millió forintnyi törzsvagyona fekszik az országnak, ugyan érdemes miatta az eszünket felcsavarni. Ebből, (a filoxera általános elterjedése óta) mintegy huszonnyolcezer holdnyi szőlőt védelmeznek szénkénegezéssel, teljes jó siker mellett; de legalább ennyire megy a meg nem védelmezett, de már megtámadott szőlők területe. Én a budai hegyen levő régi szőlőmet (36 éves tőkék) már tizennégy év óta védelmezem szénkénegezéssel, évről-évre növekedő termés mellett, s két hold, filoxerától egészen elpusztított telkemet újra beültettem hat év előtt hazai fajta simás vesszőkkel s az már az ötödik évben jó terméssel jutalmazta a benne vetett hitemet. Nekem nem került ez a hazai fajjal teleke- sités egyébbe, mint az évenkinti munkáltatásba, az első esztendőben, kánikulai forró napon jól meglocsoltatásba a harmadik évben egy őszi három grammos (3%) szénkénegeztetésbe : a későbbi években aztán teljes hat grammos befecskendezésbe és ugyanez években megkezd itt műtrágyázásba. A szénkénegezés kerül holdankint (a napszámmal együtt) tizenhárom forintba, a műtrágyázás (munkával) tizenkilencbe. Úgy, hogy az újjá telekitett hazai fajta szőlőm holdankint (a telket nem számítva) nem került többe 300 forintnál. Ennek a kamatját kifizetheti a szőlő. Most ezzel szemben micsoda számítást állítanak fel a szénkénegezés megedenzői. Hogy legelőször is a filoxerátol megtámadott szőlőt a hatvan grammos (60%) szénkénegezéssel kell kiirtani, ami kerül 300 forintba. A szénkéneg ára métermázsás hordók szerint 17 forint. Tehát a kiirtáshoz kellene húsz (!) hordó szénkéneg holdankint, 25 ezer holdnak csak a kiirtásához kellene ötszáz ezer méterroázsa szénkéneg! Hisz ennyit az egész világon nem termelnek. — Nekem az idén c-ak egyetlen egy tartály szénké- negre volt szükségem; októberben s azt is csak nagy utánjárásra tudtam megkapni — novemberben, amikorra az, a ministeri megrendelés folytán Franciaországból megérkezett, a hazai szén- kéneggyár termelése már mind elfogyott. Hat én hogy irtottam ki a filoxerás szőlőket ? Hát úgy, hogy neki állítottam a napszámosaimat csákanynyal, kivágattam gyökerestül, ha- lomra rakattam, meggyujtattam, hamuvá égettem- A következő esztendőben pedig krumplit vettettem a helyébe: pompás jó rózsaburgonyám termett rajta. Ha én akkor azt tudtam volna, hogy az a pityóka nekem háromszázhatvan forint értéket képvisel, dehogy adtam volna el zsákját egy forintjával! A krumpli, kukurica után aztán bízvást lehetett már újból szőlőt ültetni a régi helyébe. Hisz az élő filoxera, még ha ott marad is valami benszakadt gyökéren, tavaszszal feljön a napvilágra, szárnyat kap s ha szőlőt nem talál, elvész. Tehát először is a rengeteg költség a szén- kéneges irtással összezsugorodik 360 forintról 10 forintra. Azután elesik a rigolozási költség : 200—300 forint holdankint. Minek a hazai fajta szőlőnek a rigolozott föld ? Csak nem kell mélyen ültetni, hanem kupacokba. Az amerikainak életföltétele a rigolozás, mert az a mély réteget keresi; de a hazai szőlő gyökerei szétterülnek : csak elég nagy tért kell nekik engedni a terjeszkedésre. Nalam ■cm lett rigolozva a hazai uj ültetés talaja s a I tőkék bizony versenyeznek azokkal az amerikaiakkal, amelyeket ugyanazon telken, egy méterre megforgatott talajba ültettem, sőt némelyik kényes amerikai faj éppen ott veszett ki, nem találva ínye szerint valami chéraiai alkatrészét a talajnak, mig az én becsületes mézes sző;őm, kadarkám, dinkám sohse kérdezte én tőlem, hogy van-e mész, vagy magnesium a földemben; hanem megtalálta benne az aranyat: ezt az én egyetlen orvosságomat, az arany bort 1 Ennyit el kellett mondanom ; mert kifúrta volna az oldalamat. Aki ur, ültessen amerikait • vegyen fel rá államkölcsönt, de aki szegény ember, addig nyuj tózzek, ameddig a pokróc ér s kövesse az én hitvallásomat. Jókai Mór. Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának 1896. évi deczember hó 18-án tartott közgyűléséből. 591/23743. sz. Olvastatott a nm. m. kir. földmivelésugvi minister 69283/96. számú intéz- vénye a szőlő felújítások eztmén igénybe vehető kölcsönök tárgyában. Határozat. A gazdasági egyesületeknek megküldött és ezen intézvény kapcsán közölt leirat a vármegye hivatalos lapjában közzé tétetik, továbbá a járások főszolgabirái és tiszti főügyésznek kiadatik. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Horváth József Dókus Gyula I-ső aljegyző tb. főjegyző főjegyző. Másolat. Foldmivelésügyi m. kir. Minister 69.283—VT/I. szám folyó évi november hó 2-án 614. sz. a. kelt felterjesztésére értesitem a gazdasági egyesületet, hogy a íilloxéra által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896: V. t.-c. egyáltalán nem rendeli azt, hogy a szőlők felújításának kizárólag az egyik, vagy a másik rendszer alapján kell történnie, ellenkezőleg a törvény szabad tért enged a helyes felújítási módúk bármelyikének alkalmazására. Á helyes felújítási módok tudvalevőleg a filoxerának ellenálló amerikai fajtájú alanyokon készült oltványok ültetése a gyéritési eljárással való fentartásra, s végül a szőlőnek elárasztásra való berendezése. Minthogy a törvény 5. §-a az eddigi hegyi szőlők felújításának előmozdítását rendeli el. az utóbbi mód, t. i. a szőlőknek elárasztásra való berendezése vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon ritka esetekben lesz alkalmazható, ellenben a másik két felújítási mód, t. i. az oltványok ültetése, vagy a honi fajtáknak a gyéritési eljárásra alapitott alkalmazása közül minden szőlőbirtokos azt választhatja, a mely az adott viszonyok közt az ő cé jainak inkább megfelel, illetőleg amelyre elpusztult szőlőjének talaja alkalmasabb. A törvény végrehajtása iránt f, é. szeptember 25-én 60 900 sz. a. kiadott rendelet sem tiltja a gyéritési eljárásra alapitott felújítást, sót erre a »gyéritési eliárásc, vagy szénkénegezés« kifejezések említése nélkül ugyan, de határozottan reá utal a 6. § utolso bekezdésében. (Hogy a terület, amelyen annak birtokosa elpusztult szőlőjét kölcsön segéiyével felújítani kívánja, a felújításra alkalmas e vagy sem — valamint, hogy a felújítási rendszer szerint, fenti t. i. szőlő- oltványok alkalmazásara vonatkozó) alapelvétől való eltérésnek, illetőleg más felújítási mód alkal mazásának, mikor, hol, és minő körülmények közt lehet helye stb.) Hogy a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsóelőtti bekezdésében az mondatik, hogy »Az elpusztult szőlők felújításának rend szere a filloxerának ellenálló amerikai alany fajták vesszőin készük szőlőoltványok ültetésére van alapítva«, illetőleg hogy az oltványokkal való felújítás módja van előtérbe helyezve, ennek csak az az oka, hogy közönségünk előszeretete túlnyomóan nagyobb részben az oltványokkal való felújítás felé hajlik. Az egyedüli felújítási mód, amelyre kölcsön nem vehető igénybe, a végrehajtási rendelet 6. §-ának utolsó előtti bekezdese szerint az eddig ismert amerikai direct termő szőlőfajták ültetése, Ezekhez képest nincs kizárva, hogy a szőlőbirtokos, aki elpusztult szőlőjét gyéritési eljárással való fentartásra honi szőlőfajtákkal kívánja felújítani, ha a szükséges feltételek egyébként jelen vannak, kölcsönben részesülhessen. Ha azonban a gazdasági egyesület felterjesztésében, amelynek erre vonatkozó pontja nincs egészen világosan szövegezve, a kérdést akként értené, — hogy a filloxera által ugyan megtámadott, de el nem pusztult, (tehát nem ujan ültetett) hanem régi ültetésükben szénkéneggel fentartott szőlők birtokosai is részesitessenek kölcsönben, úgy ki kell jelentenem, hogy erre a célra a törvény értelmében kölcsön nem adható, mert a törvény rendelkezései kizárólag a filoxéra által elpusztított szőlők felújítására vonatkoznak s a törvénynek nem az a célja, hogy a szőlőbirtokot hitel alapjává, hanem az, hogy az elpusztult szőlő felújítását annak a birtokosnak, aki erre önerejéből nem képes, lehetővé tegye. Kelt Budapesten, 1896. évi november hó 9-én. Darányi s. k. A másolat hiteléül: Pázmándy irodatiszt. T.-Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A. Ujhelyben 1896 évi december hó 18-án tartott közgyűléséből. 571—25.013 szám. Olvastatott a nagymél- tóságu belügyministerium 106,000 szám alatt kelt, a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-c. végrehajtása tárgyában, az osszministerium által kiadott rendelet megküldése iránti intézvénye. Amennyiben a köíigazgatasi bizottság az alispánt az irodai előkészületek megtételére már utasította, jelen rendelet*) a Zemplén hivatalos lap utján kihirdettetni rendeltetett, Kelt mint fent. Jegyzetté és kiadta; Dókus Gyula főjegyző. 27734- sz. 7. Zemplén-vármegye alispánjától. A »Zemplén«-ben közlendő. S.-A.-Ujhely, 1897. január 12-én. Matolal Etele, alispán. Másolat. 14749/896. fk. sz. Hirdetés a helybeli országos vásárok tárgyában. Kolozsvár sz. kir. város 1897-iki országos vásárai a következő napokra esnek : I. január 7, 8. 9. napján állatvásár, január 10-én kirakóvásár. II. márczius 9. 10. 11. napján állatvásár, márczius 12-én kirakóvásár. III. junius 10. 11. 12. napján állatvásár, junius 13-án kirakóvásár. IV. Augusztus 29 30. 31. napján állatvásár szeptember i-én kirakóvásár. V. október 29. 30, 31. napjain állatvásár, november i-én kirakóvásár. — Figyelmeztetés. Idegen árusok (kereskedők, iparosok, terménytulajdonosok) figyelmeztetnek, hogy csak a kirakóvásár napján árulhatnak. Ez egynél több nap igénybevétele tilos. A városi főkapitányságtól. — Kolozsvárt, 1896. deczember 27-én. Deák Pál. főkapitány. 195. I. 97. Bodrogközi Járás szolgabtrájától. Körözés. Agárd község határában 1 db. 1 éves ökör- borju bitangságban találtatván, Oláh Ferenc kerülő által gondozás alá vétetett. — Mely körülményt azzal teszem közhírré, hogyha az állat igazolt tulajdonosa 14 nap alatt nem jelentkeznék, az 1894. évi XII. te. 104. §-a értelmében nyilvános árverésen el fog adatni. Király-Helmecz, 1897. január 12. Dr. Plllsy, szolgabiró. 17. ein. 897. A bodrogközi járás főszolgabírójától. Iíörözvény. Folyó hó 5-én Vabrics Sándor bélyi lakos kárára egy 2 éves pejkanca, csillagos homlokú csikó az udvaráról elszaladt. Feltaláló a k.-helme- czi szolgabirói hivatalt kiértesíteni szíveskedjék. K.-Helmecz, 1897. január 7-én. Dóbé István szolgabiró. *) Megtekinthető a járások szolgabirói hivatalaiban, a közig, irattárban, úgyszintén szerkesztőségünknél is. Szerk. Nyilt-tér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szírt. Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, miszerint f. é. január hó 17 étöl üg/vódi irodíüllt Kossuth Lajos-utcza 167. sz. alá (B irthosné féle ház) helyeztem át. Tisztelettel: Dr. Fried Lajos. Nyilatkozat. Párbajvétsége miatt a s.-a-újhelyi fogházban 14 napot töltöttem el, azon tisztességes bánásmódért, melyben ez idő alatt részesültem, e helyen mondok a s.-a -újhelyi tek. kir. ügyészségnek, továbbá t. Schveizer János fogházfelügyelő urnák hálás köszönetét. S.-A.-Ujhely, 1897. január x6. Horváth Mátyás, oki. gyógyszerész. A »Zemplén* f. évi 1 sz. megjelent reám vonatkozó nyílttéri rovatához utolsó szavam ez: Németh Mihály ur — úgy látszik a maga jól felfogott érdekében nem riad vissza egy oly alávalő rágalomtól sem, — melylyel azt állítja, hogy a — 2. pont alatt felhozott kérdéses levelező lap tartalmát közölte volna.
